Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1988. március 26., szombat A Vigadó ma Régi miskolci házak Valahányszor, ha a Nép­kerten keresztül visz utam, mindig körbesétálom azt a vöröstéglás homlokzatú épületet, amit még ma. is Vigadó néven emlegetünk. Mielőtt történetével .meg­ismerkednénk, elöljáróban csupán annyit: voltam a „földszintes tánctermében”, ahol jelenleg pingpongasz- talok sorakoznak, falain jól láthatóak a rokokó stí­lust utánzó virágos, sza­lagos doimbonművek. Úgy tűnik, itt igyekeztek meg­óvni a szépet, ami sajnos nem mondható el az épület külsejéről. De nézzük a Vigadó épületének történetét. A területrendezése az 1877-es esztendőben kezdődött el, majd rövidesen, más nagy­városhoz hasonlóan, az ár­kádos, oszlopos Vigadóra emlékeztetve, azok után­zásaként megépült az ak­kori Lövölde kert a vö­röstéglás főbejárattal. A földszinten tánctermével, fa balkonjával, oldalt elhe­lyezett vendéglőjével Mis­kolc város közkedvelt szó­rakozóhelye volt. Lajos Ár­pád többek közt ezt írja erről a népkerti épületről: „A Vigadó és közvetlen környéke 1886-tól különö­sen népes volt. Ebben az évben rendezett a város nagy borászati és szőlésze­ti kiállítást, s a Vigadó­ban nemcsak hazai és köz­vetlen külföldi fajborokat mutattak be, hanem az épület körül a borászati és szőlészeti eszközöket is kiállították.” A XIX. század végén megépített Vigadó épüle­tének végében helyezték el a vendéglő konyháját, tő­le balra van a sportpálya, mely télen a miskolciak közkedvelt korcsolyázó-, nyáron pedig teniszező­helye volt. A Népkert o régi házának mindkét ol­II népkerti Vigadó Kandelábercsonk dalán széles verandák lé­tesültek, melyek közül a déli oldalt a nagyközön­ség, míg a vele szemben lévő északi szárnyat a mis­kolci Nemzeti Kaszinó bir­tokolta. Az 1930-as évek elején a Vigadó új nevet. kap. Sportvendéglő néven, tu­lajdonosa Tóth Sándor. A Magyar városok monog­ráfiája sorozatban Miskolc­ról megjelent vaskos kö­tetben van egy kisméretű fénykép a régi Vigadóról, összehasonlítva a képet a maival, nem túlzók, ha azt állítom, hogy az épület ar­culata a ráismerhetetlen- ségig megváltozott. A hotn­A megkopott díszítőelemek lokzat középső, árkádos ré­sze nagymértékben át­épült, szép tartóoszlopok tűntek el, oda nem illő ab­lakokkal gyarapodva. Nem­csak a ház, de közvetlen környéke is elhanyagolt, gondozatlan, a valaha szebb napokat megélt kert­helyiség, ahol például ba­rangolásaim során egy hajdanán szép, ma meg­csonkítva árválkodó kan­delábert véltem felfedezni. A Vigadó több gondosko­dást érdemelne, helyreál­lítva Miskolc egyik szép, hangulatos vendéglátóegy­sége. kerthelyisége lehetne. Fojtán László Reklám és ellenreklám — A reklámok korában élünk — szoktuk mondogatni. De mi is az a reklám? A fo­gyasztók tájékoztatása, figyelmüknek bizo­nyos árucikkekre, szolgáltatásokra való fel­hívása, illetve népszerűsítése. Ez történhet reklámmondatokkal, úgynevezett szlogenek­kel is. A megfogalmazás pillanatában nem mindig dől el véglegesen, hogy az állítás mennyire volt sikeres és célravezető. Egyes régi reklámmondataibk szinte szólásokká váltak (Békés István Napjaink szállóigéi cí­mű könyvében olvashatunk róluk.) A múlt­ban is kedvelték, napjainkban is kedvelik a rímes, szójátékos szlogeneket. Nem 'hiszem, hogy bárkit is meghatnának a következő kinrímek: „Finom volt, még egy ROLL-t”, „Hidegben, melegben, debreceni kötöttben” stb. Most azonban ne ezekről beszéljünk! Tallózgassunk egy keveset az utóbbi évek termésében! Ezek nem azért kopnak (kop­tak) el, mert gyakran hallottuk-olvastuk őket, hanem azért, mert unalmassá vagy hu_ morossá váltak. így bízvást kijelenthetjük, hogy a reklám halála az unalom, vagy a ne­vetségesség. Kezdjük egy olyan reklámmon­dattal, amely nem elégszik meg egy hibával. A múlt év utolsó negyedének előfizetéses lottószelvényein ezt olvashattuk: ,,Aláhúz­zuk, hogy csütörtökön húzzuk!” Az egyik hi­ba az írásjel (kijelentő mondat után nem felkiáltójel következik), a másik: az alanyi ragozás felcserélése a tárgyassal (azaz: hú­zunk; mivel a szlogenből éppen a lényeget vonták el: a nyerőszámokat). A szállóigék felhasználása helyes lehet. Pár évszázada mondta Descartes: ,,Gondol­kodom., tehát, vagyok”. Ezt egy biztosítótár­saság így „módosította”: Gondoskodunk, te­hát vagyunk”. Ez nemcsak nyelvileg, hanem a logika szabályai szerint is nagy bukfenc (ti. azért gondoskodnak, mert ez a feladatuk — vannak, és nem fordítva.) Meg kell je­gyeznünk, hogy a szlogen megfogalmazója nagyon szerencsétlen kézzel nyúlt ehhez a szállóigéhez. Descartes-ot már egyik ikortár- sa is kigúnyolta. Sétálgatott a szobában, majd líijelentette: „Sétálok, tehát séta va­gyok.” Arról nem is beszélve, hogy Karin­thy Frigyes így parodizálta: „A férjem gon­dolkozik, tehát vagyok”. A reklám felhasználja az állandó szókap­csolatokat is. Sokszor elegendő egy-egy betű betoldása, illetve felcserélése egy másikikal. A „Szállunk rendelkezésére” mondat legfej- jebb a budapestiek számára jelenthet vala­mit, nekik sem sokat. Mondva szellemeske­désnek tűnik, írva inkább így: „(sz)állunk rendelkezésére”. A Malév másik reklám­mondata mar szerencsésebb: „A Malév, az ön légi jó barátja”. Ez némi nosztalgiát is sugall, közelebb áll hozzánk. Ám amikor reggel ezt halljuk a rádióban: „Jó napot kí­nálunk”!! — aligha mozdul meg a pénztár­cánk. Az Ági márkanevű italt aligha tette népszerűvé a következő aszfaltvirág: „Csó­kolom, Ági van?”, avagy a Gyöngy italcsa­ládot a reklámszöveg végén éktelenkedő he_ lyesírási' hiba: ;,Ez jól esett!” (így: külön­írva). Reklámokat láthatunk a tévében, hallha­tunk a rádióban, olvashatunk az újságok­ban. Mindnyájan jól tudjuk, kereskedelmi céljuk van. Ám néha inem ártana a nyelvi kínálat szabályait is figyelembe venni. M. L. A televízió, a rádió esti műsoraiban 22 óra után gyakran elhangzik a be­mondók felhívása: „Kér­jük kedves hallgatóinkat, (nézőinket), halkítsák le készülékeiket, gondoljanak azokra, akik már pihenni tértek.” Ennek kapcsán ju­tott eszembe, hogy a har­mincas években, kisiskolás koromban részletre vet­tünk egy dobozos rádiót. Az akkori időkben egy ilyen beszélő doboz csodaszám­ba ment, és nekem állandó fejtörést okozott, hogy hol vannak azok a kisember- kék meg a zenekarok abr ban a dobozban, akik han­got adnak. Hiába leskelöd- tem be a réseken, ott csak sejtelmesen izzó lámpákat és kábelek szövevényét lát­tam. Emlékszem, a kereskedő, akinél vettük a készüléket, nemcsak hazaküldte, ha­nem fel is szereltette em­bereivel, mai kifejezéssel „beüzemelte".' A padláson helyezték el az antennát porceláncsigákon, és le­vezették azt a szobába a rádió mellé. Itt egy kis karos szerkezet közbeikta­tásával a vezetéket kive­zették a szabadba, és a vé­gét beásták a földbe. Ki­oktattak bennünket, hogy a készüléket „üzemen kí­vül” a kis kar lehajtásával le kell földelni a villámve­szély miatt. Akkor a műsorzárásokat azzal a felhívással fejezték be, hogy felszólították a kedves hallgatókat: „Ne feledjék leföldelni rádió­jukat!” (Mitró) Mennyiben szabad a szabadár? A január elsejével életbe­lépett intézkedések következ­tében lényegesen kiszélese­dett a szabad árformába tar­tozó termékek köre. Az a körülmény, hogy a fogyasz­tási cikkek 80 százalékának nincs hatóságilag megkötött, vagy korlátozott ára, sokak­ban kelt olyan érzést, hogy a fogyasztók védtelenné vál­tak az árak emelkedésével okozói szemben. Ez a vélemény ért­Helyesírási hibák sajátos hető, hiszen napjainkban széles körű áremelkedések­nek vagyunk tanúi és továb­Provokáló szavak Hibásan Helyesen bi árnövekedések híreitől hangos az ország. Jogos te­akkor órákkor órakor hát a kérdés, van-e garancia '/ '■ * ' S ' ' beljebb kiljebb kijjebb arra, hogy az áremelkedések boly bolyt bojt ' ne haladják meg a fogyasz­MÉÉIÉÍÉÉ i dekagramm monogramm monogram tok, a társadalom tűrőképes­Programm program ségének felső határát. egyes egyesség éppség egyezség Közismert tény, hogy a kormány hatalmas eröfeszi­épp épség A gyakran elkövetett he­errébb egyébb egyéb téseket tesz annak érdeké­lyesírási hibáknak van egy folyik megfolyt megfojt ben, hogy az árszínvonal sajátos területe: ezeket ha­gyengeség bölcseség bölcsesség növekedése ne haladja meg sonlóságon alapuló szóké­levelet írt gyomot írt gyomot irt a 15 százalékos előirányzatot. pekre vezethetjük vissza. hagyja b Így.je higgye Ennek megvalósítása nehezen Többször az áll ige vezet­hall ■ hallkan halkan képzelhető el az árak teljes hét félre bennünket. Belénk­jobb ball bal szabadsága mellett, hiszen rögződött képének hatására tojjon nőjjön nőjön napjainkban a kereslet—ki­helytelenül álld-at írunk kéz keztyű kesztyű nálati helyzet inkább az árak áld helyett, hibásan álltaié­küzd küzködik . küszködik növekedését eredményezheti, nosnak írjuk az általánost, résztvevő résztvesz részt vesz és még csak kismértékben a hamisat pedig ál helyett semmilyen semmelyik semelyik képes a'z arak kordában tar­állnak. súly lesúlyt lesújt tására. Ebben a helyzetben Az alábbi táblázat a leg- • szégyen szégyenli szégyelli az ármegállapítás Szabadsága gyakoribb helyesírási hiba­szid szidkozódik szitkozódik azt kell jelentse, hogy a for­kát tartalmazza, amelyeket galmazók olyan árakat alkal­megtévesztő szóképek idéz­A hibák okának tudatosítása segít abban, hogy ellenáll­mazzanak, melyek fedezetet nek elő. junk a kísértésnek. E. Kovács Kálmán nyújtanak az indokoltan felmerülő költségekre és le­hetővé teszik a tevékenység­gel arányos nyereség eléré­sét. A szabad árforma tehát lehetővé teszi, hogy az árak megállapítása rugalmasan, a változó körülményekhez (pél­dául importcikkek árválto­zása) is igazodva történhes­sen. A szabadár-alkalmazás fentiek szerinti értelmezése a fogyasztók részéről is tel­jes mértékben egyetértésre talál. Ugyanakkor nem fo­gadhatja el a közvélemény az olyan spekulatív magatar­tást, mint az áru útjának mesterséges hosszabbítása, áru visszatartása, vagy bár­milyen más intézkedést, ami felesleges költséget, indoko­latlan áremelkedést eredmé­nyez. Az ilyen magatartás kimeríti a tisztességtelen haszon fogalmát, amit a vo­natkozó jogszabály súlyosan szankcionál. A Fogyasztók Országos Tanácsa ilyen ese­tekben a fogyasztók érdeké­ben kezdeményezheti-a meg­felelő eljárás lefolytatását. Szükségesnek látszik arra is felhívni a figyelmet, hogy nemcsak a tisztességtelen haszonról szóló jogszabály ad lehetőséget a fogyasztók érdekeinek .védelmére, ha­nem számos más jogszabály is. Így például jelenleg is érvényben van az árak köte­lező feltüntetését előíró jog­szabály, az árak ellenőrzésé­hez szükséges bizonylatolás előírásai és még számos más intézkedés. Ezeket azért is meg kell említeni, mert több helyen például az ár feltün­tetésében érezhető lazaság tapasztalható, akaratlanul is csökkentve ezzel a vásárlók bizalmát, amire pedig egy jó kereskedő mindenkor sokat ad. A fogyasztók gyakran ész- revételezik, hogy egyes cik­kek ára nem minden bolt­ban azonos. Ez természetes velejárója a szabad árformá­nak, ami mögött többnyire nem tisztességtelen haszon- szerzés szándéka húzódik meg, hanem a változó be­szerzési ár, az eltérő költ­ségigényesség vagy eseten­ként az eltérő piaci helyzet- megítélés. A jól működő bol­tok árai általában alacso­nyabbak, a fogyasztó érdeke, hogy vásárlásainál ezeket előnyben részesítse és kerülje a rendszeresen drágábban forgalmazókat. A szabad ár­forma bevezetése remélhető­leg hozzásegít egy tényleges versenyhelyzet kialakulásá­hoz, ezért annak a jelenlegi körülmények között is siker­rel való alkalmazása a vá­sárlók és forgalmazók együt­tes érdeke. Lelik János, a Fogyasztók Megyei Tanácsa elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom