Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1988. március 26., szombat A Vigadó ma Régi miskolci házak Valahányszor, ha a Népkerten keresztül visz utam, mindig körbesétálom azt a vöröstéglás homlokzatú épületet, amit még ma. is Vigadó néven emlegetünk. Mielőtt történetével .megismerkednénk, elöljáróban csupán annyit: voltam a „földszintes tánctermében”, ahol jelenleg pingpongasz- talok sorakoznak, falain jól láthatóak a rokokó stílust utánzó virágos, szalagos doimbonművek. Úgy tűnik, itt igyekeztek megóvni a szépet, ami sajnos nem mondható el az épület külsejéről. De nézzük a Vigadó épületének történetét. A területrendezése az 1877-es esztendőben kezdődött el, majd rövidesen, más nagyvároshoz hasonlóan, az árkádos, oszlopos Vigadóra emlékeztetve, azok utánzásaként megépült az akkori Lövölde kert a vöröstéglás főbejárattal. A földszinten tánctermével, fa balkonjával, oldalt elhelyezett vendéglőjével Miskolc város közkedvelt szórakozóhelye volt. Lajos Árpád többek közt ezt írja erről a népkerti épületről: „A Vigadó és közvetlen környéke 1886-tól különösen népes volt. Ebben az évben rendezett a város nagy borászati és szőlészeti kiállítást, s a Vigadóban nemcsak hazai és közvetlen külföldi fajborokat mutattak be, hanem az épület körül a borászati és szőlészeti eszközöket is kiállították.” A XIX. század végén megépített Vigadó épületének végében helyezték el a vendéglő konyháját, tőle balra van a sportpálya, mely télen a miskolciak közkedvelt korcsolyázó-, nyáron pedig teniszezőhelye volt. A Népkert o régi házának mindkét olII népkerti Vigadó Kandelábercsonk dalán széles verandák létesültek, melyek közül a déli oldalt a nagyközönség, míg a vele szemben lévő északi szárnyat a miskolci Nemzeti Kaszinó birtokolta. Az 1930-as évek elején a Vigadó új nevet. kap. Sportvendéglő néven, tulajdonosa Tóth Sándor. A Magyar városok monográfiája sorozatban Miskolcról megjelent vaskos kötetben van egy kisméretű fénykép a régi Vigadóról, összehasonlítva a képet a maival, nem túlzók, ha azt állítom, hogy az épület arculata a ráismerhetetlen- ségig megváltozott. A hotnA megkopott díszítőelemek lokzat középső, árkádos része nagymértékben átépült, szép tartóoszlopok tűntek el, oda nem illő ablakokkal gyarapodva. Nemcsak a ház, de közvetlen környéke is elhanyagolt, gondozatlan, a valaha szebb napokat megélt kerthelyiség, ahol például barangolásaim során egy hajdanán szép, ma megcsonkítva árválkodó kandelábert véltem felfedezni. A Vigadó több gondoskodást érdemelne, helyreállítva Miskolc egyik szép, hangulatos vendéglátóegysége. kerthelyisége lehetne. Fojtán László Reklám és ellenreklám — A reklámok korában élünk — szoktuk mondogatni. De mi is az a reklám? A fogyasztók tájékoztatása, figyelmüknek bizonyos árucikkekre, szolgáltatásokra való felhívása, illetve népszerűsítése. Ez történhet reklámmondatokkal, úgynevezett szlogenekkel is. A megfogalmazás pillanatában nem mindig dől el véglegesen, hogy az állítás mennyire volt sikeres és célravezető. Egyes régi reklámmondataibk szinte szólásokká váltak (Békés István Napjaink szállóigéi című könyvében olvashatunk róluk.) A múltban is kedvelték, napjainkban is kedvelik a rímes, szójátékos szlogeneket. Nem 'hiszem, hogy bárkit is meghatnának a következő kinrímek: „Finom volt, még egy ROLL-t”, „Hidegben, melegben, debreceni kötöttben” stb. Most azonban ne ezekről beszéljünk! Tallózgassunk egy keveset az utóbbi évek termésében! Ezek nem azért kopnak (koptak) el, mert gyakran hallottuk-olvastuk őket, hanem azért, mert unalmassá vagy hu_ morossá váltak. így bízvást kijelenthetjük, hogy a reklám halála az unalom, vagy a nevetségesség. Kezdjük egy olyan reklámmondattal, amely nem elégszik meg egy hibával. A múlt év utolsó negyedének előfizetéses lottószelvényein ezt olvashattuk: ,,Aláhúzzuk, hogy csütörtökön húzzuk!” Az egyik hiba az írásjel (kijelentő mondat után nem felkiáltójel következik), a másik: az alanyi ragozás felcserélése a tárgyassal (azaz: húzunk; mivel a szlogenből éppen a lényeget vonták el: a nyerőszámokat). A szállóigék felhasználása helyes lehet. Pár évszázada mondta Descartes: ,,Gondolkodom., tehát, vagyok”. Ezt egy biztosítótársaság így „módosította”: Gondoskodunk, tehát vagyunk”. Ez nemcsak nyelvileg, hanem a logika szabályai szerint is nagy bukfenc (ti. azért gondoskodnak, mert ez a feladatuk — vannak, és nem fordítva.) Meg kell jegyeznünk, hogy a szlogen megfogalmazója nagyon szerencsétlen kézzel nyúlt ehhez a szállóigéhez. Descartes-ot már egyik ikortár- sa is kigúnyolta. Sétálgatott a szobában, majd líijelentette: „Sétálok, tehát séta vagyok.” Arról nem is beszélve, hogy Karinthy Frigyes így parodizálta: „A férjem gondolkozik, tehát vagyok”. A reklám felhasználja az állandó szókapcsolatokat is. Sokszor elegendő egy-egy betű betoldása, illetve felcserélése egy másikikal. A „Szállunk rendelkezésére” mondat legfej- jebb a budapestiek számára jelenthet valamit, nekik sem sokat. Mondva szellemeskedésnek tűnik, írva inkább így: „(sz)állunk rendelkezésére”. A Malév másik reklámmondata mar szerencsésebb: „A Malév, az ön légi jó barátja”. Ez némi nosztalgiát is sugall, közelebb áll hozzánk. Ám amikor reggel ezt halljuk a rádióban: „Jó napot kínálunk”!! — aligha mozdul meg a pénztárcánk. Az Ági márkanevű italt aligha tette népszerűvé a következő aszfaltvirág: „Csókolom, Ági van?”, avagy a Gyöngy italcsaládot a reklámszöveg végén éktelenkedő he_ lyesírási' hiba: ;,Ez jól esett!” (így: különírva). Reklámokat láthatunk a tévében, hallhatunk a rádióban, olvashatunk az újságokban. Mindnyájan jól tudjuk, kereskedelmi céljuk van. Ám néha inem ártana a nyelvi kínálat szabályait is figyelembe venni. M. L. A televízió, a rádió esti műsoraiban 22 óra után gyakran elhangzik a bemondók felhívása: „Kérjük kedves hallgatóinkat, (nézőinket), halkítsák le készülékeiket, gondoljanak azokra, akik már pihenni tértek.” Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy a harmincas években, kisiskolás koromban részletre vettünk egy dobozos rádiót. Az akkori időkben egy ilyen beszélő doboz csodaszámba ment, és nekem állandó fejtörést okozott, hogy hol vannak azok a kisember- kék meg a zenekarok abr ban a dobozban, akik hangot adnak. Hiába leskelöd- tem be a réseken, ott csak sejtelmesen izzó lámpákat és kábelek szövevényét láttam. Emlékszem, a kereskedő, akinél vettük a készüléket, nemcsak hazaküldte, hanem fel is szereltette embereivel, mai kifejezéssel „beüzemelte".' A padláson helyezték el az antennát porceláncsigákon, és levezették azt a szobába a rádió mellé. Itt egy kis karos szerkezet közbeiktatásával a vezetéket kivezették a szabadba, és a végét beásták a földbe. Kioktattak bennünket, hogy a készüléket „üzemen kívül” a kis kar lehajtásával le kell földelni a villámveszély miatt. Akkor a műsorzárásokat azzal a felhívással fejezték be, hogy felszólították a kedves hallgatókat: „Ne feledjék leföldelni rádiójukat!” (Mitró) Mennyiben szabad a szabadár? A január elsejével életbelépett intézkedések következtében lényegesen kiszélesedett a szabad árformába tartozó termékek köre. Az a körülmény, hogy a fogyasztási cikkek 80 százalékának nincs hatóságilag megkötött, vagy korlátozott ára, sokakban kelt olyan érzést, hogy a fogyasztók védtelenné váltak az árak emelkedésével okozói szemben. Ez a vélemény értHelyesírási hibák sajátos hető, hiszen napjainkban széles körű áremelkedéseknek vagyunk tanúi és továbProvokáló szavak Hibásan Helyesen bi árnövekedések híreitől hangos az ország. Jogos teakkor órákkor órakor hát a kérdés, van-e garancia '/ '■ * ' S ' ' beljebb kiljebb kijjebb arra, hogy az áremelkedések boly bolyt bojt ' ne haladják meg a fogyaszMÉÉIÉÍÉÉ i dekagramm monogramm monogram tok, a társadalom tűrőképesProgramm program ségének felső határát. egyes egyesség éppség egyezség Közismert tény, hogy a kormány hatalmas eröfesziépp épség A gyakran elkövetett heerrébb egyébb egyéb téseket tesz annak érdekélyesírási hibáknak van egy folyik megfolyt megfojt ben, hogy az árszínvonal sajátos területe: ezeket hagyengeség bölcseség bölcsesség növekedése ne haladja meg sonlóságon alapuló szókélevelet írt gyomot írt gyomot irt a 15 százalékos előirányzatot. pekre vezethetjük vissza. hagyja b Így.je higgye Ennek megvalósítása nehezen Többször az áll ige vezethall ■ hallkan halkan képzelhető el az árak teljes hét félre bennünket. Belénkjobb ball bal szabadsága mellett, hiszen rögződött képének hatására tojjon nőjjön nőjön napjainkban a kereslet—kihelytelenül álld-at írunk kéz keztyű kesztyű nálati helyzet inkább az árak áld helyett, hibásan álltaiéküzd küzködik . küszködik növekedését eredményezheti, nosnak írjuk az általánost, résztvevő résztvesz részt vesz és még csak kismértékben a hamisat pedig ál helyett semmilyen semmelyik semelyik képes a'z arak kordában tarállnak. súly lesúlyt lesújt tására. Ebben a helyzetben Az alábbi táblázat a leg- • szégyen szégyenli szégyelli az ármegállapítás Szabadsága gyakoribb helyesírási hibaszid szidkozódik szitkozódik azt kell jelentse, hogy a forkát tartalmazza, amelyeket galmazók olyan árakat alkalmegtévesztő szóképek idézA hibák okának tudatosítása segít abban, hogy ellenállmazzanak, melyek fedezetet nek elő. junk a kísértésnek. E. Kovács Kálmán nyújtanak az indokoltan felmerülő költségekre és lehetővé teszik a tevékenységgel arányos nyereség elérését. A szabad árforma tehát lehetővé teszi, hogy az árak megállapítása rugalmasan, a változó körülményekhez (például importcikkek árváltozása) is igazodva történhessen. A szabadár-alkalmazás fentiek szerinti értelmezése a fogyasztók részéről is teljes mértékben egyetértésre talál. Ugyanakkor nem fogadhatja el a közvélemény az olyan spekulatív magatartást, mint az áru útjának mesterséges hosszabbítása, áru visszatartása, vagy bármilyen más intézkedést, ami felesleges költséget, indokolatlan áremelkedést eredményez. Az ilyen magatartás kimeríti a tisztességtelen haszon fogalmát, amit a vonatkozó jogszabály súlyosan szankcionál. A Fogyasztók Országos Tanácsa ilyen esetekben a fogyasztók érdekében kezdeményezheti-a megfelelő eljárás lefolytatását. Szükségesnek látszik arra is felhívni a figyelmet, hogy nemcsak a tisztességtelen haszonról szóló jogszabály ad lehetőséget a fogyasztók érdekeinek .védelmére, hanem számos más jogszabály is. Így például jelenleg is érvényben van az árak kötelező feltüntetését előíró jogszabály, az árak ellenőrzéséhez szükséges bizonylatolás előírásai és még számos más intézkedés. Ezeket azért is meg kell említeni, mert több helyen például az ár feltüntetésében érezhető lazaság tapasztalható, akaratlanul is csökkentve ezzel a vásárlók bizalmát, amire pedig egy jó kereskedő mindenkor sokat ad. A fogyasztók gyakran ész- revételezik, hogy egyes cikkek ára nem minden boltban azonos. Ez természetes velejárója a szabad árformának, ami mögött többnyire nem tisztességtelen haszon- szerzés szándéka húzódik meg, hanem a változó beszerzési ár, az eltérő költségigényesség vagy esetenként az eltérő piaci helyzet- megítélés. A jól működő boltok árai általában alacsonyabbak, a fogyasztó érdeke, hogy vásárlásainál ezeket előnyben részesítse és kerülje a rendszeresen drágábban forgalmazókat. A szabad árforma bevezetése remélhetőleg hozzásegít egy tényleges versenyhelyzet kialakulásához, ezért annak a jelenlegi körülmények között is sikerrel való alkalmazása a vásárlók és forgalmazók együttes érdeke. Lelik János, a Fogyasztók Megyei Tanácsa elnöke
