Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. március 16., szerda n nemzeti összefogás jegyében Koszorúzás Mezőkövesden Tegnap Mezőkövesden, a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, a város fia­taljai bensőséges ünnepségek keretében emlékeztek meg 1848 dicső napjairól. A kövesdi ün­nepi program kiemelkedő eseményeként megkoszorúzták a városi temetőben nyugvó - a ká­polnai és a mezőkövesdi csatában elesett - 48 -as hősök síremlékét. Képünkön a legfiatalab­bak, az óvodások helyezik el a megemlékezés zászlóit és virágait. Történelmi játékkal ünnepeltek Kazincbarcikán (Folytatás az 1. oldalról) Nagyszabású rendezvény­nyel tették felejthetetlenné az idei március 15-ét azok a kazincbarcikai úttörők, akik dramatikus történelmi játék keretében emlékeztek, meg az 1848-as forradalomról. A játék a város .különböző pontjain zajlott, s az egyes helyszíneken a kort jelképe­ző ruhákban elevenítették fel a 140 évvel ezelőtt történ­teket. Az eseményen a váro­si úttörőelnökség szervezé­sében valamennyi úttörőcsa­pat részt vett. A fiatalok mellett jelen voltak még .a város vezetői, s Kazincbar­Az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc 140. évfordulójára emlékez­tek kedden országszerte. Ün- -nepi ülések, nagygyűlések, koszorúzások, történelmi já­tékok, emléktúrák, s más színes rendezvények sokasá­ga köszöntötte nemzeti ün­nepünkön a jeles évfordulót, március 15-ét. A forradalmár elődök em­léke előtt tisztelgő események sorát a hagyományoknak megfelelően, koszorúzási ün­nepség nyitotta meg reggel Budapesten, a szászlódísszel övezett Március 15. téren. Petőfi Sándor szobránál több százan gyűltek össze, hogy kegyelettel emlékezzenek a forradalom költőjére. A koszorúzási ünnepséget követően mintegy tízezren gyűltek össze a Nemzeti Mú­zeum kertjében és környé­kén. Az ifjúsági nagygyűlés hagyományos színhelyét lo­bogók díszítették, a múzeum oszlopait nemzetiszínű és vörös szalagok fonták körbe. Fanfárok hangja jelezte az ünnepség kezdetét, amelyet a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szervezett. Az ifjúsági nagygyűlés elnöksé­gében ott volt dr. Csehák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter, Hámori Csa­ba, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek számos ve­zető képviselője. A nagygyűlés résztvevőit cika felnőtt lakossága is képviseltette magát. A rendezvény délután 3 órakor kezdődött a Pilvax Kávéházzá alakított Béke étteremben, ahol az úttörők a forradalmi ifjúságot, Pe­tőfit és Jókait .keltették élet­re. A következő állomás a Kun Béla Általános Iskola volt. Itt a történelmi esemé­nyekhez hűen „egyetemistáik” csatJakoztak a „márciusi 'if­jakhoz”. A két és léi ezerre duzzadt gyereksereg innen a piactérre ment, ahol nem mindennapi látványosságok­kal várták őket. Volt kikiál­tó, jóspő, népi táncosok és artisták szórakoztatták a és mindazokat, akik ezen a napon az ország különböző tájain, településein ünnepel­tek, Molnár Béla, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­„vásározókat”. Nemcsak a műsor, hanem a piaci kíná­lat is bőséges volt, hiszen palacsintától kezdve, mézes­kalácsig mindent lehetett kapni, ami egy igazi vásár­hoz hozzátartojzik. Ezt kö­vetően a tömeg a főiskola bejáratához vonult, amely Länderer nyomdáját jelké­pezte, majd a Jókai tér (Nemzeti Múzeum) és az Új­városi Általános Iskola (Helytartótanács) követke­zett. A színpompás esemény a város főterén zárult, ahol a zenés, irodalmi műsort kö­vetően a résztvevők eléne­kelték a Himnuszt. csának titkára, a nagygyűlés elnöke köszöntötte. Az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc ■I üzenetéről szólt Gönci János, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára, a nagygyűlés szónoka is. Mint mondotta, csakúgy, mint 140 évvel ez­előtt, ma is a fennmaradás vagy a további leszakadása tét. 1848 óta többször volt esé­lyünk Európa fejlődésének élvonalába kerülni. Így tör­tént ez 1968-ban is, amikor átgondolt progresszív reform indult meg nálunk. Ez a re­form , esélyt és másoknak is követhető mintát adott a fel- emelkedésre. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a résztvevők meg­koszorúzták a 140 éve, már­cius idusán történtekre em­lékeztető márványláblát. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi és Budapesti Bizottsága nevében dr. Cse­hák Judit és Hajdú István, az MSZMP Budapesti Bi­zottságának titkára, a Ma­gyar Kommunista .Ifjúsági Szövetség Központi és Buda­pesti Bizottságának képvise­letében Hámori Csaba .és Kiss Péter, a Budapesti KISZ-bizottság első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizott­sága részéről Molnár Béla és Peják Emil, a HNF Budapes­ti Bizottságának vezető tit­kára, a fegyveres erők és testületek nevében Horváth István altábornagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, Ilcsik Sándor belügyminiszter-he­lyettes és Fehér Béla, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese rót­ta le kegyeletét. Elhelyezték a megemlékezés virágait a budapesti kerületek ifjúkom­munistáinak képviselői is. A Tolcsvay László megze­nésítette Nemzeti dal adott keretet az ünnepi műsornak, amelyet 12 színművész, illet­ve a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének közremű­ködésével a József Attila Színház rendezett. Felcsendült a Szózat, majd a korhű ruhákba öltözött művészek eredeti dokumen­tumok alapján elevenítették fel a forradalom, a szabad­ságharc emlékezetes esemé­nyeit, a tizenhárom aradi vértanú kivégzéséig. Petőfi, Vasvári naplójának részle­tei, Szemere írásai, Kossuth beszédének egy részlete idéz­te a múltat. Az ifjúsági nagygyűlés be­fejezéséként a műsor sze­replői és a tömeg együtt énekelte el a Himnuszt. Énekelve köszöntötték március 15-ét Bár kissé megkésve, de a fanfárok is megérkeztek arra a kórustalálkozóra, me­lyet kedden délelőtt az Avasi Gimnázium­ban Takács Márta, az iskola igazgatónője nyitott meg. Tizenegy miskolci, vidéki gim­názium és szakközépiskola énekkara jött el ide, hogy március 15-ét közös énekléssel ünnepeljék. Hatszázötven diák énekelte Ko­dály Nagyszalontai köszöntőjét, majd a kó­rusok, híres mesterek műveiből válogatott dalokat adtak elő. Az Éneklő Ifjúság me­gyei rendezvénysorozata sorába tartozó ese­mény vendége volt Fasang Árpád zeneszer­ző, akinek Fény vagy te is ... című szer­zeményét, vezényletével adták elő a kóru­sok. Nagygyűlés a Múzeumkertben Gorbacsov belgrádi tárgyalásai Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jugoszláviai lá­togatásának második napján, kedden délelőtt rcicscgcvel együtt felkereste a belgrádi Joszip Broz Tito-emlékközpon- tot, ahol virágcsokrot helyezett cl az 1981-ben elhunyt Tito elnök sírján, és a következőket jegyezte be az emlékkönyv­be: „A Szovjetunióban gondosan ápoljuk Joszip Broz Titó- nak, Jugoszlávia dicső fiának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom résztvevőjének emlékét. Tito egyéniségében a jugoszláv népek antifasiszta harca hadve­zérének, a forradalmi néplribunnck, a marxista—leninista teoretikusnak és az új (élet szervezőjének egysége ötvöző­dött. Számottevően hozzájárult a békeharchoz. Nagy meg­becsülésre tett szert az el nem kötelezett mozgalom egyik létrehozójaként. Joszip Broz Tito a szovjet—jugoszláv ba­rátság tevékeny harcosa volt. A szovjet nép örökre meg­őrzi emlékét.” Mihail Gorbacsov ezt kö­vetően megtekintette a Tito Emlékmúzeumot. Látogatása befejeztével kijelentette: „Ju­goszlávia jelentős változáso­kat és eredményeket ért el Tito elnök vezetésével. Én most nemcsak ezért keres­tem fel az emlékét őrző köz­pontot, mert mély tiszteletet érzek iránta, hanem azért is, mert kommunista párt­tagként ez a kötelességem.” Az SZKP KB főtitkárát az emlékközpontban Manko Orlandics, a JKSZ KB el­nökség tagja kísérte el. Gorbacsov és felesége ez­után a belgrádi Barátság parkba hajtatott, ahol béke­fát ültetett el. A park bejá­ratánál Alekszandar Bako- csevics, Belgrád polgármes­tere fogadta. A magas ran­gú vendég az ünnepélyes aktus végén rövid beszélge­tést folytatott a helyszínre érkezett újságírók és főváro­si lakosok egy csoportjával. A szovjet vezető 11 órakor érkezett a Föderáció Palotá­jához, ahol Bosko Krunics- csal, a JKSZ KB elnökségé­nek elnökével a JKSZ és az SZKP együttműködésének erősítéséről, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű témá­iról folytatott véleménycse­rét. Kölcsönösen tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről is. A találkozó kezdete előtt a főtitkár az eseményről tu­dósító újságíróik egy cso­portjával beszélgetve eddigi belgrádi tárgyalásait rend­kívül tartalmasnak, őszinté­nek és barátinak értékelte. Egyebek között hangsúlyoz­ta, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió — mint két füg­getlen ország — önállóan te­vékenykedik a nemzetközi porondon. Most arra van szükség — jegyezte meg —, hogy még szorosabban együtt­működjünk a békéért és a nemzetközi viszonyok egész­ségesebbé tételéért vívott küzdelemben. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé Az Országgyűlés szerdán 10 órára összehívott tavaszi ülésszakán a képviselők — a javasolt na­pirend szerint — megvitatják a közúti közlekedés­ről szóló törvényjavaslatot, s várhatóan módosít­ják a szövetkezetekről, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint az élelmisze­rekről szóló törvényeket. Jóllehet, a közlekedés különböző alágazatait — a vasút, a hajózás, a polgári repülés területét — eddig is magas szintű jogszabályok fogták egységbe, a közúti közlekedés egészét átfogó, helyzetének, fejlettségének megfelelő törvényi szabályozással mindmáig adósak maradtak a törvényalkotók. A most tárgyalandó tör­vényjavaslat előkészítése bő két esztendeig tartott, a képviselők több alkalommal is kifejthették álláspont­jukat, s a tervezet széles körű szakmai és társadalmi vita után két alkalommal is szerepelt a Minisztertanács napirendjén. A törvényjavaslat — fő funkciója szerint — átfo­góan szabályozza a közlekedés egyik legfontosabb te­rületét, hosszabb távra megfogalmazva a közúti köz­lekedéssel összefüggő legfontosabb állami és állampol­gári jogokat, kötelességeket, tisztázva a feladatok és a felelősség kérdését. Ez nem mond ellent annak a törek­vésnek, amely a jogszabályalkotók munkáját végig át­hatotta: olyan paragrafusokat alkotni, amelyek révén érezhetően javul a közlekedési morál, a törvénynek ne csak betűje mondja ki, szelleme is ösztönözze köz­útjainkon a nemzetközi mércéjű etikai magatartást. A viták sorozatában számos javaslatot, szövegmódo­sító indítványt tettek a hozzászólók, paragrafusok ke­rültek be és cikkelyek maradtak ki a szövegtervezet­ből. Megállapítható, hogy a törvénytervezet lényegi elemeit a hozzászólások nem kérdőjelezték meg, sőt megerősítették. Maradt azonban vitatnivaló az Or­szággyűlés plénumára is. Az elmúlt évtizedekben a szövetkezeti mozgalom fi­gyelemre méltó eredményeket ért el, s ehhez jó lehető­séget, jogi keretet adott az 1971-ben elfogadott szö­vetkezeti törvény. A most javasolt módosítás egyik célja az önkormányzat erősítése, egyúttal egyszerűsí­tése, a belső döntési mechanizmus rugalmasabbá té­tele. A mai gazdasági viszonyok közepette például szükséges, hogy ne csak a közgyűlés, hanem a veze­tőség is módosíthassa a tevékenységi kört. A törvénymódosítás — szándéka szerint — bővíteni igyekszik azokat a formákat, amelyek meghatározhat­ják a szövetkezet és tagjainak kapcsolatát. Az Ország- gyűlés igenlő szavazása esetén lehetővé válik, hogy úgynevezett kistermelők szövetkezete alakuljon, ösz- szehangoltan segítve tagjainak tevékenységét, létesít­ményeik működtetését. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény jól szolgálta a közös gazdaságok fej­lődését; ezt tükrözi, hogy például amíg a VI. ötéves terv időszakában a népgazdaság bruttó termelésének értéke 14 százalékkal nőtt, addig a tsz-eké mintegy 27 százalékkal emelkedett. A közös gazdaságok adják a mezőgazdasági termelésnek mintegy kétharmadát, az általuk integrált kistermeléssel együtt. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom