Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-08 / 32. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. február 8., hétfő Jövőt alapozó zárszámadás Bodrogolasziban Március 31-ig elkészíthető Önkéntes vagyonnyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) kérdeztek rá ezekre a mun­kahelyi gyűléseken, amelye­ket a vezetőség figyelembe akar venni. Bár a környék minden mezőgazdasági üze­me kedvezőtlen adottságú, a bodrogoltasziaké nem. (Hogy miért, arra már egy közel százéves földértékelés a magyarázat!) Ugyanakkor a bodrogközi/ melioráció ke­retében több mint húsz­milliót kellene áldozni a belvízrendezésre. Miután en­nek az összegnek negyven százalékát saját erőből kell lerakni, át kell gondolni minden döntést, mert az így előállított, megtermelhe­tő termény jóval kevesebb Föld alatti nukleáris rob­bantási kísérletet hajtottak végre szombaton reggel kö­zép-európai idő szerint 5 óra 20 perckor a Szovjetunióban, a szemipalatyinszki kísérle­ti telepen. A robbanás erős­sége nem haladta meg a húsz A magyar—román viszony­ról is szólt Nicolae Ceauses- cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő pén­teki beszédében, amelynek szövegét a Scinteia, az RKP napilapja közölte szombaton. Ceausescu, aki a Dolgozók Országos Tanács kétnapos ülésszakának zárónapján szó­lalt fel, az idei népgazdasá­gi feladatok taglalása után a nemzetközi élet különböző kérdéseiről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy Románia üdvö­zölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegye­zését a közepes hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról, fontos lépésnek tekinti azt, de csak első lépésnek, ame­lyet továbbiaknak kell kö­vetnie. Állást foglalt a ha­gyományos fegyverzetek csökkentése, s a külföldön állomásozó csapatok vissza­vonása mellett. A közel-ke­leti kérdésről szólva kijelen­tette: eljött az ideje egy hasznot hoz, mint a befek­tetett tőke haszna és kamata. így várhatóan a bodrog- olaszi szövetkezet elsősorban ipari melléküzemágait, ker­tészetét, s állattenyésztésé­nek azon részlegeit erősíti tovább, ahol nyereséget re­mél. Minden beruházásukat be akarják fejezni, s ha át­menetileg lesznek is a mun­kaerő átcsoportosításából, le­építéséből gondok, a megol­dás mégiscsak az új munka­helyek létrehozása. Vagyis megint az bizonyosodott be, hogy a rossz termőhelyi adottságok jól szervezett, s ellenőrzött ipari-szolgáltató részlegek ráadás-jövedelmé­ből kiegyenlíthetők. — kármán — kilotonnát — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. A kísérletet a nukleáris robbantások fizikája terüle­tén elért eredmények ellen­őrzése céljából hajtották végre. nemzetközi értekezlet össze­hívásának. és sürgette az Irán és Irak közötti háború beszüntetését. Nicolae Ceausescu a to­vábbiakban azt hangsúlyoz­ta, hogy Románia továbbra is kapcsolatainak fejleszté­sére törekszik a világ min­den államával. Kijelentette, hogy általá­ban jónak értékelhetők Ro­mánia kapcsolatai a szocia­lista országokkal, majd hoz­zátette, hogy ez sajnos nem mondható el Románia és Ma­gyarország kapcsolatairól. Románia — mondotta — a Magyarországgal való bará­ti kapcsolatok és a jószom­szédság erősítésére törek­szik. Minden államnak meg kell értenie — hangsúlyoz­ta ezután —, hogy a romá­niai problémákat a párt. a kormány, a demokratikus szervezetek, az egész román nép oldja meg. (MTI) Az adófizető állampolgárok március 31-ig készíthetik el az önkéntes vagyonnyilatko­zatot. Az erre a célra rend­szeresített nyomtatványok a napokban jelennek meg. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal osztályvezetője az MTI munkatársának elmond­ta: minden állampolgár maga dönti el, hogy önkéntesen készít-e vagyonnyilatkozatot, vagy sem. Ennek megtétele azonban az adófizetőknek ér­dekük. Az önkéntes adónyi­latkozatban nem kell igazol­ni a vagyontárgyak forrását. Az adóhivatal csupán azt vizsgálja, hogy az abban foglaltakkal valóban rendel­kezik-e az állampolgár. En­nek ellenőrzésére általában fel is keresik a hivatal szak­emberei a nyilatkozat készí­tőjét. Az így elkészült nyilatko­zat szolgál az esetleges, va­gyonelszámoltatás bázisául. Az adóhivatal — ha szüksé­gesnek látja — bárkit köte­lezhet arra, hogy számot ad­jon, 1988. január 1-je óta mennyivel gyarapodott va­gyona. s az újonnan vásá­rolt ingatlanok, ingóságok teljes mértékben adózott, il­letve adómentes forrásból származnak-e. Ez az eljárás fontos eszköze a láthatatlan jövedelmek feltárásának és megadóztatásának. Aki nem nyújtott be,önkéntes vagyon­nyilatkozatot, azt az adóhi­A Fülöp-szigetek déli ré­szén muzulmán gerillák meg­öltek 11 keresztény polgári lakost, köztük hét gyerme­ket. A hét közepén végre­hajtott véres akcióról szom­baton számolt be egy túl­élő. A gyilkosság színhelye M’Lang falu volt, Mindanao szigetén. Ezen a területen vatal öt évre visszamenőleg elszámoltathatja vagyonának forrásairól. Amennyiben ki­derül, hogy a vagyongyara­podás , alapján számított pénzbevételből az állampol­gár indokolatlanul kevesebb adót fizetett, úgy az adóhi­vatal a különbözeiét befizet­teti. Ezt az eljárást egyszerűsíti — a hivatal és az adófizető állampolgár számára egy­aránt — az önkéntes va­gyonnyilatkozat. Segítségével ugyanis gyorsan, és mindkét fél számára megnyugtató módon felmérhető a vagyon­gyarapodás mértéke. A nyi­latkozatban fel kell tüntetni az ingatlanokat, nagyértékű — 100 ezer forintot megha­ladó — ingóságokat, az ezer­ötszáz köbcenti hengerűrtar­talomnál nagyobb teljesít­ményű személygépkocsikat, műtárgyakat. Mivel a taka­rékbetét titkos, a nyilatko­zattevő dönti el, hogy azt is feltünteti-e, vagy sem. Amennyiben igen, úgy ah­hoz szükséges a takarékbe­tétről kiállított pénzintézeti igazolás is. A vagyonnyilatkozathoz szükséges nyomtatványok az adófelügyelőségek ügyfélszol­gálati irodáiban, a Lapkiadó Vállalat boltjaiban és a fő­városi. dohányboltokban sze­rezhetők be. Az elkészült nyilatkozatokat a lakóhely szerinti adófelügyelőséghez kell eljuttatni. (MTI) igen sok muzulmán él, s ön- kormányzatot követel a ma- nilai kormányzattól. A mu­zulmánok elégedetlenségé­nek hátterében az áll, hogy iaz északi, túlnépesedett te­rületről az elmúlt évtize­dekben tömegesen költöztek Mindanaora keresztény te­lepesek, magukhoz ragadva a muzulmánok földjeit. Nukleáris robbantás a Szovjetunióban Ceausescu a román—magyar viszonyról Tömeges gyilkosság a Fülöp-szigeteken ÁlSH-ja vasiatok A fiatalok elhelyezkedési gondjainak enyhítésére Átfogó kormányzati program készüljön A VII. ötéves tervidőszak végére munkahelyet kereső felnőttekké válnak a demog­ráfiai csúcs idején született gyermekek. A számítások szerint 1990-ben — 1983-hoz viszonyítva — mintegy 20 százalékkal több szakképzet- len és 15—16 százalékkal több szakképzett fiatal pá­lyakezdő áll munkába. Az előrejelzés, valamint a mun­kaerő-gazdálkodásban napja­inkban tapasztalható gondok alapján az Állami Ifjúsági és Sporthivatal — a KISZ-szel egyetértésben — kezdemé­nyezte, és továbbra is szor­galmazza, hogy átfogó kor­mányzati program készüljön a 90-es évek elején munkába álló korosztályok elhelyez­kedési gondjainak enyhítésé­re, lehetőségeinek bővítésére. Az ÁISH álláspontjának kialakitásakor abból indult ki, hogy a főbb társadalmi­gazdasági folyamatokban be­következett kedvezőtlen vál­tozások miatt a fiatalok az eddigieknél is nehezebb kö­rülmények között, illetve fel­tételek mellett kezdhetik pályájukat, vállalkozhatnak családalapításra. A gazdálko­dással szemben támasztott magasabb követelmények ugyanis mennyiségileg is, minőségileg is megváltoztat­ták a munkaerő-gazdálkodást. Az ÁISH kimutatásai szerint míg 1983-ban — a diplomá­sokat nem számítva — 100 elhelyezkedni kívánó fiatal­ra 129 munkahely jutott, addig tavaly csak 90. Mindezek alapján a hivatal támogatja a munkaerő ész­szerű, hatékony foglalkozta­tására irányuló törekvéseket, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy kellő időben szülessenek meg az elhelyez­kedési nehézségek megelőzé­sét, illetve csökkentését szol­gáló állami intézkedések. Ennek érdekében javasolta többek között a foglalkozta­táspolitika eszközrendszeré­nek korszerűsítését. Ezen be­lül kezdeményezte, hogy ter­jesszék ki az átképzési rend­szert a munkaviszonyban nem álló pályakezdőkre, differenciáltan bővítsék az elhelyezkedési támogatásban részesülők körét és a rész-- munkaidős munkavállalási formákat, valamint a mun­kahelyteremtő beruházások támogatását. Az intézkedések nyomán tavaly ősz óta lehetőség van a felmondási idő meghosz- szabbítására, bevezették az elhelyezkedési támogatást, kialakult a munkaügyi szol­gáltató irodák hálózata. Az ÁISH tapasztalatai szerint azonban ezek az intézkedé­sek már ma sem nyújtanak megfelelő foglalkoztatási és szociális hátteret a kitűzött gazdasági célok megvalósítá­sához. Ezért szükségesnek tartja a hivatal az átképzési -rendszer kiszélesítését, bőví­tését. A részmunkaidős foglal­koztatás további lehetőségei­nek feltárására az ÁISH tu­domása szerint már megkez­dődtek a vizsgálatok. A munkahelyteremtő beruházá­sok támogatására vonatkozó javaslat megvalósítására a foglalkoztatási alap ad lehe­tőséget. Ezt a támogatást pályázat útján nyerhetik el azok a vállalatok, szövetke­zetek, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozá­sok és magánszemélyek, akik és amelyek a foglalkoztatási gondok enyhítésére új, tartós megélhetési lehetőségeket biztosító munkahelyeket kí­vánnak létesíteni. A javaslatok között szere­pel — a képzés és a társa­dalom várható munkaerő- igénye közötti jobb összhang megteremtése érdekében — a gimnáziumi gyakorlati fakul­táció bővítése és a pályavá­lasztási rendszer hatékonysá­gának javítása. A gimnáziu­mot végzett, s tovább nem tanuló fiatalok többnyire se­géd- vagy betanított mun­kásként, illetve adminisztra­tív munkakörökben tudnak elhelyezkedni. Esélyeiket eddig a fakultá­ció sem tudta jelentősen ja­vítani. Ezért inkább a helyi igényekhez igazodó szakmák­ban ismereteket nyújtó, vagy idegen nyelvek elsajátítását szolgáló fakultációk körét kellene bővíteni az ÁISH véleménye szerint. A hivatal szükségesnek tartja a pályaválasztási tanácsadók és a munkaügyi szolgáltató intézmények szo­rosabb együttműködését is. Javasolta, hogy növeljék a megyei tanácsok önállóságát és felelősségét a beiskolázási arányok kialakításában, fi­gyelembe véve a várható helyi szakemberszükségletet. Az ÁISH javaslatainak egy része a több tárcánál már megkezdett munkához kap­csolódik, más része pedig to­vábbi kidolgozást igényel, illetve a népgazdaság lehe­tőségeivel összhangban a kö­vetkező ötéves terv kidolgo­zásakor válhat valóra. Ezért kezdeményezte, hogy az érin­tett szervek — Országos Tervhivatal, Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH, Művelődési Minisztérium, KISZ KB — képviselőiből koordinációs bizottság ala­kuljon a javaslatok kimun­kálására és megvalósítására. (MTI) Változások a szovjet kormányban Megváltozott a szovjet kormány két elnökhelyettesé­nek munkaköre a kormányon belül. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége szombati rendeletében Nyi- kolaj Talizint, a miniszter- elnök első helyettesét fel­mentette az Állami Tervbi­zottság elnökének tiszte alól. Első miniszterelnök-helyet­tessé nevezte ki a kormány­fő eddigi helyettesét, Jurij Maszíjukovot, akit egyidejű­leg kineveztek az Állami Tervbizottság elnökévé is. Talizin továbbra is a kor­mányfő első helyettese ma­rad, s egyidejűleg átveszi a kormány szociális fejlesztési irodájának elnöki munkakö­rét. Ezt korábban, tavalyi Ha kevés a Leninvárosban — amint azi a városi tanács végre­hajtó bizottságának legutób­bi ülésén elhangzott — a lakásellátás a tervezettnek megfelelően alakult .1981— 1987 között. Melyik város vezetői mondhatják el ezt? S hogy még figyelemre mél­tóbb legyen a leninvárosi példa, azt is hozzátesszük, hogy 1983-tól nem.épült itt új lakás. Mi a magyarázat? Rövi­den: a célszerű lakásgaz­dálkodás. Ennek tudható be, hogy az elmúlt hét eszten­dőben több mint háromezer lakásra váró gondját meg­oldották. Igaz, hogy közü­lük csupán ezenhétszáznak nem volt otthona, a többi­ek „csak” cserekérelemmel éltek. (A kiutalások döntő többségét egyébként fiatal házasok és fizikai dolgozók kapták meg.) Ha összevetjük a lakások­hoz juttatottak számát a rendelkezésre álló tanácsi bérlakásokéval, kitűnik, hogy az említett időszakban az állami lakásoknak több mint a felénél változott a bérlő — másként fogalmazva eny- nyien kerültek jobb körül­mények közé —, ugyanak­kor csaknem ezerhatszázan új otthonba költözhettek. Milyen intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy a la­kásellátás arányai jobbak legyenek, mint akár az or­szágos, akár a megyei átlag? Legfontosabb volt a lakás- gazdálkodás alapjainak a módosítása: háromszorosára emelték például a leadott lakásokért járó térítési díj összegét. 1987. december 31-ig Leninvárosban 989 ta­nácsi • bérlakást adtak le, ami nagyobb lehetőséget je­lentett az újraelosztásnál. Hat évvel ezelőtt, a lakás- igénylések megújításakor jó néhány fiktív igénylést tö­röltek. Az eredmény: a megújítás előtt az igénylők száma meghaladta az ezret, azt követően azonban 642 nyugdíjba vonulásig, Gejdar Alijev látta el. A szovjet kormányfő új első elnökhelyettese 1937-ben született a tadzsikisztáni Le- ninabád városában, orosz nemzetiségű családban. 1966 óta tagja az SZKP-nak. Maszljukov Leningrádban végzett a műszaki szakegye­temen. Mérnökként kezdett dolgozni, majd bekerült a gépgyártási minisztériumba, ahol egyebek között minisz­terhelyettes is volt. 1982—85 között az Állami Tervbizott­ság elnökének első helyette­seként dolgozott. 1985 no­vemberében lett miniszter­elnök-helyettes. Maszljukov a Legfelsőbb Tanács küldöt­te, tagja az SZKP Központi Bizottságának. (MTI) lakásod... igénylést tartottak nyilván. Felülvizsgálták a korábbi tanácsrendeletet és szigo­rúbb pontrendszer alapján bírálták el, ki, mennyire van rászorulva az új ott­honra. A „pontozás” lénye­ge: a Leninvárosban szüle­tettek illetőleg a hosszabb ideje itt élő, dolgozó fia­talok élvezzenek előnyt az igénylések elbírálásánál. Át­meneti megoldásként létre­hozták a „szobabérlők” há­zát a kisméretű, vagy ki­sebb értékű állami lakások­ból. Ezeknek a döntő több­ségébe — a lépcsőzetes la­káshoz juttatás jegyében -j- fiatal házasok költözhettek be. A hatékony tanácsi lakás- gazdálkodás kiinduló pontja tehát a valódi lakásigények számbavétele volt. Ez adta az alapot az 1988—1990-re vonatkozó lakásgazdálkodási tervek elkészítéséhez is, amelyhez 'az írásos javaslat már elkészült. Ebben egye­bek közötti szó van arról, hogy a nagycsaládosok, a fiatal házasok, a gyermekü­ket egyedül nevelők igényei­nek kielégítésére még több figyelmet kell fordítani, ß hogy esélyeik ne romolja­nak, ajánlatos mielőbb be­vezetni az alacsony jövedel­mű, rászoruló családok dif­ferenciált helyi támogatá­sát. Az egyéni kezdeménye­zéseken alapuló lakásépíté­seket természetesen tovább­ra is szorgalmazzák, segí­tik. Ügy tartják, célszerű emelni a leadott lakásokért járó térítési díjat is, mert az újrafelosztásra felajánlott bérlakások száma csak ily módon gyarapodhat. Nem elég a lakásra váró rászo­ruló családok egyösszegű ta­nácsi támogatása sem. Szük­ség van a jövedelem válto­zásához jobban igazodó tör­lesztési támogatások beveze­tésére. (monos) 1988. március 15-től 1993. április 15-ig terjedő 5 éves időtartamra az alábbi egységét: 23. SZ. DOHÁNYBOLT, Sárospatak, Rákóczi u. 43. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1988. március 1. VERSENYTÁRGYALÁS IDŐPONTJA: 1988. március 8-án délelőtt 9 órakor, az áfész elnöki irodájában (Sárospatak, Kádár Kata u. 26.) Tájékoztatást és felvilágosítást ad, a fenti címen, a szövetkezet főkönyvelője és pénzügyi osztályvezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom