Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. december 9., szerda Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov négyszemközti megbeszélése a Fehér Ház ovális ter­mében. (Folytatás az 1. oldalról) amely a szovjet és az ame­rikai nukleáris fegyverek egy teljes osztályának megsem­misítését eredményezi. A vi­lág ránk tekint — mondotta, oroszul is megismételve ezt a néhány szót: Mir na nasz szmotrit!. Az elnök utalt arra, hogy tárgyalni kíván a csúcstalál­kozón más kérdésekről, így az emberi jogokról, a regio­nális kérdésekről és a kétol­dalú kapcsolatokról is. Le­szögezte: mind a szovjet, mind az amerikai nép elha­tározott szándéka a béke megőrzése. Az amerikai el­nök az Egyesült Államok né­pe nevében köszöntötte a ! szovjet vezetőt. Mihail Gorbacsov válasz- beszédében emlékeztetett ar­ra a nagy felelősségre, amely a két ország kormányzatára, vezetőire hárul. A két nép, s .á világ minden népe bí­zik abban, hogy együttes munkával meg tudják törni a fegyverkezési verseny lo­gikáját. A világ fejlődése sokban függ attól, milyen eredményekre jutnak a ta­lálkozón, sikerül-e felszámol­ni a -félelem és a bizalmat­lanság légkörét, amely kon­frontációhoz vezet, sikerül-e a józan észen alapuló poli­tikát megvalósítani. Gorbacsov leszögezte: a Szovjetunió népe megtette már a választást. Bár tisztá­ban van azzal, hogy a két országot nem csupán az óce­án választja el egymástól, hanem a társadalmi rend­szerek, az ideológiák külön­bözősége is, azt akarja, hogy a különbségeket ne a kon­frontáció, az ellenségeskedés, a fegyverkezési hajsza ürü­gyéül használják fel. A szovjet vezető emlékez­tetett arra, hogy 46 évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Államok belépett a fasizmus elleni háborúba, a szovjet csapatok megkezdték Moszk­va alatt a náci hadsereg megsemmisítését. A közös évforduló jelképes: a két or­szág ekkor lépett szövetség­re egymással. Gorbacsov ugyancsak tör­ténelmi jelentőségűnek ne­vezte az új leszerelési szer­ződést, megállapítva: annak aláírása azt mutatja, hogy mindkét kormány felelősség­gel tekint a megoldandó kér­désekre és képes meg“ is ol­dani azokat. Leszögezte: az új szerződés csak az első lé- ' pes a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése i felé, amelyről már Reykja- ! víkban is tárgyaltak Reagan | elnökkel. Megállapította: az- ! zal a szándékkal érkezett | az amerikai fővárosba, hogy előbbre lépjenek a hadászati fegyverek számának ötven­százalékos csökkentése felé. A szovjet vezető aláhúzta: országa most bátran lépett a társadalom, a gazdaság, a a politika átépítésének útjá­ra, a peresztrojka útjára. Ezek a változások a demok­ratizálás és a nyíltság, a glasznoszty jegyében mennek végbe, s a reformok meg­valósítása biztosítja, hogy előbbre lépjenek. A szovjet népnek ehhez békére van szüksége, azt akarja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata ne csak úgy kerüljön be a huszadik század történelemkönyvébe, mint amely a fasizmus elle­ni harcban létrejött szövet­ség volt, hanem úgy is, hogy a két ország felelősséggel működött együtt a béke meg- szi lárd í tásában. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kézfogással üd­vözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épü­letében megkezdte első, négy- szemközti tanácskozását. Jó hangulatban kezdődött meg Gorbacsov és Reagan első tárgyalása. A két vezető Reagan dolgozószobájában, az úgynevezett Oval Office­ban foglalt helyet, a lángoló kandalló előtt. „Új dolgokat hallottam Reagan elnök kö­szöntő szavaiban s üdvözlöm azokat” — mondotta egy kér­désre válaszolva Gorbacsov abban a rövid egy-két per­ces időben, aimíg az újság­írókat beengedték a tárgya­lásra. A tudósítók elsősorban azt akarták megtudni, ho­zott-e magával a szovjet ve­zető új javaslatokat, ké­szül-e „meglepetésre”. „Vannak általános jellegű politikai nyilatkozatok, s van reálpolitika — mondotta Gorbacsov. — Amint hall­hatták, sok azonosság volt most elhangzott beszédeink­ben mai világunkról, arról, hogyan alkalmazzuk mind­azt, amiről e beszédekben szóltunk. Erről kívánok tár­gyalni az elnökkel”. __ „Nem gondolom, hogy a politikában meglepetésekre van szükség, az olyan or­szágoknak, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió, alaposan átgondolt politikára van szükségük, mert csak ennek alapján hozhatnak fe­lelős döntéseket”. Reagan rövid válaszaiban méltatta az új leszerelési szerződést és megismételte: a tárgyalásokon mindkét fél megállapodásokra, eredmé­nyekre törekszik majd. Köziben a szovjet küldött­ség washingtoni sajtóirodája terjedelmes dokumentumban tette közzé a Szovjetunió még 1986-ban kidolgozott ja­vaslatait a nukleáris fegyve­rektől mentes világ megte­remtésére. A javaslat, ame­lyet ezúttal tájékoztatóként ismertettek, három szakasz­ban irányozza elő a nukleá­ris fegyverek teljes felszá­molását az évezred végéig. Az első szakasz már most megkezdődik, s ebben fel­számolják a közepes ható- távolságú nukleáris eszközö­ket, illetve a hadászati nuk­leáris fegyverek felét. Az 1990-ben kezdődő újabb sza­kaszban befagyasztanák a harcászati-hadműveleti nuk­leáris fegyvereket, megsem­misítenék a hadászati nuk­leáris eszközök második fe­lét és beszüntetnék a nuk­leáris fegyverkísérleteket, illetve az ilyen fegyverek előállítását. A harmadik sza­kaszban — 1995-től kezdve — végrehajtanák valamennyi nukleáris fegyver teljes meg­semmisítését. Minden egyes szakaszban széles körű ellen­őrzés mellett hajtanák vég­re az esedékes tennivalókat. Egyelőre nem ismeretes, át­nyújtotta-e Mihail Gorba­csov ezt a javaslatot Reagan elnöknek. * (TASZSZ) — A TASZSZ washingtoni tudósítói cso­portja jelenti: Helyi idő szerint kedden, kora délután a washingtoni Fehér Házban történelmi je­lentőségű megállapodást ír­tak alá: szovjet—.amerikai szerződést a közepes és rö- videbb hatótávolságú raké­ták felszámolásáról. Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan emellett több más olyan okmányt is ellátott kézje­gyével, amelyek a. megálla­podás elidegeníthetetlen ré­szét fogják képezni. Ezek között szerepel egy emlék­irat a szerződéssel összefüg­gő kiinduló adatok rögzíté­sét tartalmazó megállapo­dásról, egy jegyzőkönyv a rakétaeszközök felszámolá­sát szabályozó eljárásokról, és egy jegyzőkönyv a szer­ződéssel kapcsolatos ellen­őrzésről. Mint a szerződés szövegé­ből kitűnik, a feleknek szán­dékukban áll felszámolni a fegyvereknek ezt az osztá­lyát, „felismerve, hogy egy atomháború megsemmisítő következményekkel járna az egész emberiségre nézve, szem előtt tartva továbbá a hadászati stabilitás erősíté­sének célját”. A szerződés előirányozza, hogy mindkét fél felszámolja összes köze­pes hatótávolságú rakétáit, és az ilyen rakéták indító- berendezéseit, mégpedig oly módon, hogy legkésőbb e megállapodás hatálybalépése után három évvel és a to­vábbiakban soha többé ne rendelkezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indítóbe­rendezésekkel, kisegítő fel­szereléssel és berendezések­kel. ' A csökkentés két sza­kaszban történik. Az első szakasz a szerződés hatály­balépése után 29 hónap­pal zárul le. Ekkor a felek mindegyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolsá­gú rakéták indítására szol­gáló berendezések száma nem lehet több, mint az az indítóállásszám, ahonnan egyidejűleg lehet indítani 171 robbanótöltetet hordozni képes, vagy annyit tartal­mazó rakétamennyiséget. A rendszerben levő közepes hatótávolságú rakéták szá­ma nem haladhatja meg a 180 robbanótöltet hordozá­sára alkalmas ilyen rakéták számát. A szerződés szerint a kö­zepes hatótávolságú rakéták rendszerbe állított és rend­szerbe nem állított indító­berendezéseinek száma egyik félnél sem haladhatja meg a 200 robbanótöltet egyide­jű hordozására alkalmas, vagy ilyen számú robbanó­töltetet tartalmazó rakéták indítóállásainak számát, a rendszerbe állított és rend­szerbe nem állított közepes hatótávolságú rakéták szá­ma pedig nem haladhatja meg a 200 robbanótöltet célbajuttatására alkalmas rakéták számát. A második szakasz végé­re, vagyis nem később, mint három évvel a szerző­dés hatálybalépése után meg kell semmisíteni az összes közepes hatótávolsá­gú rakétákat, az ilyen ra­kéták ihdítóberendezéseit, továbbá a megfelelő kisegí­tő felszereléseket és beren­dezéseket. Ami a rövidebb hatótá­volságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóberendezéseit és a megfelelő berendezése­ket illeti, nem később, mint 18 hónappal a szerződés hatálybalépése után egyik fél sem rendelkezhet ilyen osztályú fegyverrel. A megállapodás úgy ren­delkezik, hogy e szerződés hatálybalépése után egyik fél sem fog előállítani sem­miféle közepes hatótávol­ságú rakétát, nem végez ilyen rakétákkal repülési próbákat, nem fog előállíta­ni rövidebb hatótávolságú rakétákat, és nem végez ilyenekkel repülési próbá­kat. * Nyolcszor került rá Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan aláírása kedden, a Fehér Házban a közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták fel­számolásáról szóló szovjet— amerikai szerződés egy-egy példányára: a két vezető a televíziós közvetítés révén az egész világ szeme előtt lát­ta el kézjegyével a történe­lem első olyan szerződését, amely a nukleáris eszközök egy teljes osztályát tünteti el. A két politikus a szerző­dés aláírása előtt és után is beszédet mondott — előbb az ünnepélyes aláírás közönsé­ge előtt, utána mindenek­előtt országuk televíziós kö­zönsége számára. Karvalics László Borsodban | A csehszlovák Pártélet í szerkesztője Miskolcon i : A Csehszlovák Kommu­1 I nista Párt Pártélet című fo- i lyóíratának főszerkesztő-he- J lyettese, Jozef Klimp ma, i szerdán Miskolcra látogat. Dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára fogadja és tájékoztatja megyénk tár­sadalmi, politikai életéről, majd a vendég Miskolc ne­vezetességeivel ismerkedik. Tegnap megyénkbe láto­gatott Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottsá­ga agitációs és propaganda- osztályának helyettes veze­tője. A megyei pártszékház­ban találkozott dr. Kun Lászlóval, a megyei pártbi­zottság titkárával, majd a miskolci sajtóházban folyta­tott eszmecserét időszerű tá­jékoztatáspolitikái kérdések­ről a megyében működő tö­megkommunikációs szervek vezető munkatársaival. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1987. december 8-ai üléséről AZ 1988. ÉVI TERV AZ 1987. ÉVI VARHATÓ TELJESÍTÉS SZÁZALÉKÁBAN Nemzeti jövedelem 101,0 Belföldi felhasználás 98,0-98,5 Ipari termelés 101,0 Spités-szerelés 96,0-97,0 Mezőgazdasági termelés 105,0-105,5 Lakossági fogyasztás 97,5-98,0 egy főre jutó reáljövedelem 97,0-97,5 Szocialista szektor beruházásai 97,0-98,0 Ebből: vállalati beruházások 102,0 O A Központi Bizottság a stabilizációs prog­ram megvalósítása, és ezen belül az 1988. évi terv ered­ményes végrehajtása érde­kében szükségesnek tartja: — a konvertibilis valu­tákban fennálló adósság növekedésének erőteljes le­fékezését, áruforgalmi aktí­vum elérését, — a rubelelszámolású for­galomban a kivitel fokozá­sának a megalapozását, a behozatal gyorsabb ütemű emelkedésével, — a belső pénzügyi egyensúly javítását szigorú pénzügyi politikával, és a költségvetés hiányának je­lentős csökkentésével, — a termelési szerkezet szelektív átalakításának fel- gyorsítását, — a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítását, az ál­lami támogatások jelentős csökkentését, — az ésszerű takarékos­ság érvényesítését minden területen. A A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdálkodás fő folyamatait illetően, 1988- ban az alábbiakkal számol: — A gazdasági növekedés a termelési szerkezet szük­séges változásaival és az egyensúlyi követelményekkel összhangban, előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar ter­melése szerény ütemben, a mezőgazdasági termékek termelése az idei alacso­nyabb színvonalhoz képest gyorsabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet ja­vítása érdekében a nemzeti jövedelem belföldi felhasz­nálása kismértékben csök­kenni fog. — A szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyor­sítása érdekében növekszik a vállalati döntési körben megvalósuló termelő — fő­ként feldolgozóipari — be­ruházások mennyisége és aránya. A beruházások ha­tékonyságának javítása vé­gett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési progra­mok céljai és finanszírozá­suk. — Változik a vállalati jö­vedelmek szabályozása, lét­rejön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálko­dás lehetősége, a vállalati teljesítmények megítélésében kiemelt szerephez jut a va- gyonarányos nyereség. A hatékonyan gazdálkodó vál­lalatok mozgásterének növe­lése és a megfelelő költség- vetési pozíció elérése egyen­rangú követelmény. — Az eredményesen gaz­dálkodó szervezetek műkö- désii feltételei javulnak. Fo­lyamatban van a gazdasági társasági és szövetkezeti for­mák korszerűsítése, a gaz­dálkodás stabil elemét ké­pező kisüzemi szervezetek működési feltételeinek javí­tása. — A vásárlóerő és az áru­alapok egyensúlyának bizto­sítása érdekében átmenetileg széles körben központi bér- szabályozás érvényesül. A Központi Bizottság ■ szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvo­nalú áruellátásának biztosí­tását. Figyelembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évi mintegy 15 száza­lékos fogyasztói árszintemel­kedést, fontos feladatnak te­kinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz hely­zetbe kerülő rétegek foko­zott támogatását. A jövő évi népgazda- ■ sági terv sikeres vég­rehajtásának elengedhetetlen feltétele a feladatokkal va­ló azonosulás, a fegyelme­zett és szervezett munka, a felelős, kezdeményező ve­zetői magatartás. Az adó- és árrendszer vál­tozásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt ha­tása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indo­kolatlan termelői áremelé­seknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelmé­nyeket lazító és az egyedi kivételt igénylő vállalati tö­rekvéseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását ha­tározottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazda­sági egységeket szanálni kell, illetve fel kell számol­ni. A költségvetési intézmé­nyek takarékossági prog­ramját — feladataik szín­vonalas ellátását szem előtt tartva — példamutató hatá­rozottsággal kell végrehaj­tani. y A Központi Bizottság ' " felhívja a . pártszerve­zeteket és a párt Valameny- nyi tagját, a társadalmi és az érdekképviseleti szerve­zeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi nép- gazdasági tervet, és mozgó­sítsanak annak végrehajtá­sára. A televízió, a rádió, a sajtó munkatársai propa­gálják a terv céljait, nép­szerűsítsék a jó példákat, és szálljanak szembe a végre­hajtást akadályozó törekvé­sekkel és jelenségekkel. II. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, személyi kérdéseket tár­gyalt. 4 Párttisztségekkel kap- '■ csolatban az alábbi határozatokat hozta: — Kanakas László elvtár­sat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét, saját kérésére fel­mentette tisztségéből; tudo­másul vette, hogy nyugállo­mányba vonul; — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság párt­gazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rekto­rát, saját kérésére felmen­tette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a Politikai Főis­kola rektorának. O A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a kormányzati munka átszer­vezésével kapcsolatos elgon­dolásokról. Ügy határozott, hogy ezzel összefüggésben, a Hazafias Népfronttal együtt, ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek állami tisztségek betöltésére. 3 A Központi Bizottság, ■ a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy 1988. első fél évében összehívja a Magyar Szo­cialista Munkáspárt országos értekezletét, a szocialista építőmunka időszerű kérdé­seinek megtárgyalására. (MTI) Történelmi jelentőségű megállapodás

Next

/
Oldalképek
Tartalom