Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-11 / 266. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. november 11., szerda A vasi szépségflastrom Miskolci Olvasom lapunkban ifjú kolléganőm tettekre buzdító, lelkes és lelkesítő kis írását, amelyben biztat minket, miskolciakat, hogy ragadjunk ásót és kapát, segítsünk társadalmi munkában erdőt telepíteni kedves hegyünknek, az Avasnak arra a huszonkét hektárnyi darabkájára, amelyen még nem nőttek betomonstrumok, amely még talán képes lesz a mi segítségünkkel újra zöld takaróval ékes, bokros-fás-csalitos hegyvidéki területté változni. Az írással nekem semmi bajom. Sőt, tetszik is az ifjú pályatárs lelkesültsége, hozzáállása. Mégis továbbfűzöm gondolatait, mert ez azavasi újraerdősítés ismét csak egy elsietett, elhibázott intézkedést valamennyire takaró szépségflastrom akar lenni. Nem kell túlságosan idős korú miskolcinak lenni ahhoz, hogy az ember emlékezzék az Avas déli és keleti lejtőire, a kohászat felé viszonylag meredekebben lesiető oldalaira, az eg.ylkor — még két évtizede is — itt állt fákra, erdős-bokros részekre, gyümölcsösökre, szőlőkre, itt-ott épületekre. Nem tudom, készült-e valaha felmérés róla, hány ezer gyümölcsfa termett itt ezen a hegyen, hány ezer egyéb fa adott árnyat és oxigént, mennyi bokor, kisebb- nag.yobb liget volt errefelé. Mint kolléganőm írásából olvashatom, „A gyertyánosok, kocsán.ytalan tölgyesek, a bökorerdők, a pusztafüves lejtősztyeppék helyét — érthetően — a lakótelep tízemeletes bérházai foglalták el.'’ (Hogy ez miért „érthető”, nem tudom, de nem iis vitázom vele.) Igen. Lakótelep van ma az Avas lejtőin és tetején, tíz- meg tízezrek otthona, ha a végtelenségig barátságtalan, emberidegen is az egész. (Rossz nyelvek szerint ez a lakótelep. mint építészeti produktum a majdani építész-oktatásban példa lesz: leendő építészek, ilyet ne csináljatok!) A lakótelep helykijelölésével, felépítésével, annak módozataival ma már badarság lenne vitázni. Ám ez az újraerdősítés mégsem hagy nyugton. A közelmúltban részt vehettem egy olyan tanácskozáson, amelyen a tanács egyik munkabizottságát tájékoztatta a város építészetének két felelős vezetője, az építési és közlekedési osztályvezető és a főépítész a város környezeti kultúrájáról, tisztaságáról, a város középtávú építészeti programjáról, köztéri szobrairól. Tájékoztatójukban szó esett arról is, hogy „Több lelkes építője akadt az Avas keleti oldalán a tavasz folyamán megkezdett Arborétum és gyűjteményes kertnek", amely létesítmény — ha nem csalódom, azonos az előbb már emlegetett huszonkét hektáros, társadalmi munkásokra váró, újra zöld életre keltendő területtel. A bizottság egyik tagja azt kérdezte, nem furcsa dolo'g-e, hogy nem is olyan régen az Avas döntő részén a lakótelep építkezése miatt az utolsó ribizkebokrot is kiirtották, most meg a megmaradt kis kopár területen arborétumot hozunk létre. A szakembertől érkező válasz szerint az építkezések megkezdése előtt egy szaktekintélyekből álló bizottság úgy értékelte, hogy nincs az Avason megőrzésre érdemes növényzet. Ennek az állásfoglalásnak birtokában tették pusztává a hegyet, hogy aztán a gyümölcsösök, gyertyánosok, egyéb fák helyett betont teremjen a táj. Pedig, ha már mindenképpen ide kellett a lakótelepet építeni, s szerencsére helyenként jó szellősre, tágas terekkel. széles utakkal szabdaltra építették, bizony kis gondossággal sak-sok fa, kis liget megmaradhatott volna. Elgondolkoztam, vajon az akkori szakértői bizottság hol van most, hol, milyen szakvéleményt nyilvánít. Mert a hajdanit, alighanem az akkori városépítés kívánalmainak megfelelően csiholta ki magából. S az is eszembe .jutott, ha netán még tovább ., akar majd terjeszkedni a hegytetőn a lakótelep, nem akad-e majd egy újabb szakértői bizottság (esetleg éppen a hajdaninak a tagjaiból), amely a most társadalmi munkában születő huszonkét hektáros ligetkét, az Arborétum és gyűjteményes kert növényzetét minősíti értéktelennek. Várom az avas-tetői liget megszületését. Mentsük, ami és amíg menthető. Belvárosi lakos vagyok, alhol hihetetlenül kicsi az egy lakosra jutó szabad terület, s az is egyre fogy, a bontások során született kis térségek — nem merem azt írni: terek — mind beépítendőként szerepelnek a tervekben, mert a belváros —? úgy tűnik — attól belváros, hogy agyonzsúfolt. Ha elkészül az újraerdősítés után a üget, s fái, bokrai már oxigént lehelnek, sok-sok belterületi társammal majd felülök a bűzös füstöt okádó autóbuszok valamelyikére, felutazom a hegyre, teleszívom magam az új liget kínálta ózondús levegővel, s úgy térek visz- sza. Nagy kár, hogy nem hozhatom magammal az ottani ájert... De addig is nehezen megy a fejembe, hogy a növényzettől lepusztított Avason most társadalmi munkában — amihez bizonyára sokan csatlakozunk — mesterségesen próbálunk ligetet teremteni. (bcnedek) Tiszta vizet a pohárba Monográfia a megyei vízműről Küllemileg szép kiállítású, mondanivalóját tekintve, gazdag tartalmú könyv a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vízművek Vállalat minap megjelent monográfiája. A Tiszta vizet a pohárba címet viselő, tudományos igényű munka — szerzője Kovács Mihály, társszerzője Lostorfer Rezsőné —, a jogelődök jussán nyolc évtizedes múltra visszatekintő vállalat eredményekkel, történésekkel teli históriájának hű, pontos krónikája. S túl azon, hogy lehetőséget nyújt az események, a folyamatok és változások összefoglalására, egyben színtere, s fóruma is e mű a következtetések levonásának, a korszakos jelentőségű fejlődés értékelésének. A monográfia részletes áttekintést ad a mai megye területén múltban kialakult vízműtársulatokról, eredeti dokumentumokkal illusztrálja az ilyen irányú törekvések, kezdeményezések politikai, társadalmi, gazdasági motívumait. Például Sátoraljaújhely vonatkozásában megtudjuk, hogy a „város képviselő testületé a város vízellátásában egyre gyakrabban jelentkező gondok és problémák — a meglevő kutak vizének szennyezettsége, száraz időben visszatérő vízhiánya — megoldására vízmű építését látta szükségesnek. Az építés pénzügyi fedezetét ötven évre szóló tör- lesztéses kölcsönnel kívánták biztosítani. A törlesztést a fizetendő vízdijak fedeznék. A képviselő testület 1903 március hónapban tartott rendes közgyűlésén vízvezeték létesítését és egy előkészítő bizottság létrehozását, illetve kiküldését határozta el... ” S hasonlóképpen ismereteket kapunk például Ózd, Tokaj vízvezeték-hálózatának, vízmüvének terveiről és kiépítéséről. A felszabadulás után mind az ivó-, mind pedig az ipa- rivíz-fogyasztás rendkívüli mértékben megnövekedett megyénkben. Üj városok, új városrészek, ipartelepek létesültek, amelyek vízellátását meg kellett oldani. Például Kazincbarcika és az ottani vállalatok, a hőerőmű, a BVK vízigényét 24, Bor- sodszirákon fúrt kút üzembe helyezésével oldották meg. Az igények növekvő mértéke és a közműellátás akkori, meglehetősen alacsony színvonala között a feszültség ezekben az években egyre nagyobb méreteket öltött. Egy ekkortájt készült felmérés szerint az ivóvízzel ellátott lakások aránya Kazincbarcikán 18,4, Ózdon 13,9, Sátoraljaújhelyen 55,3. Sárospatakon 1,5, Szerencsen 5,1, Mezőkövesden 0,6, Mezőkeresztesen 2,2, Rudabá- nyán 5,8 százalék volt. Ebben az időszakban intézményes megyei vízellátásról még nem beszélhettünk. Az egészséges ivóvízellátás és szennyvízelvezetés fejlesztési koncepciójának megvalósítása szinte önmagával hozta és egyre sürgetőbben követelte egy megyei hatáskörű szolgáltató vállalat létrehozását. Ennek nyomán alakult meg 1951. április l-gyel egész megyére kiterjedő hatáskörrel a Borsodi Vízmű, amely átszervezések folytán (lavált belőle a Miskolci Vízmű, ugyanakkor beleolvadt a B.-A.-Z. Megyei Vízműépítő és Kútkarbantartó Vállalat) 1955-től a B.-A.-Z. Megyei Vízmű, Vízépítő és Szolgáltató Vállalat nevet viseli. Ez az elnevezés 1978-ban módosult a mai B.-A.-Z. Megyei Vízművek Vállalat névre. A monográfia további részeiben e közel négy évtizedes, saját múltra visszatekintő vállalat tevékenységével foglalkozik, egyebek között részletesen ismertetve a törzsközművek funkcióit, fejlődését, a fürdőszolgáltatás gazdagodását és az építőipari tevékenység kiteljesedését. Értékes része a monográfiának a rendkívül gazdag képdokumentum, valamint a megye vízellátásénak, csatornázásának precíz, pontos, részletes statisztikai adatsora. Az érdeklődők figyelmébe magunk részéről jó szívvel ajánlott munka műszaki rajzait Nagy Lászlóné, fotóit Bartók István, illusztrációit pedig Feledy Gyula, Kos- suth-díjas grafikusművész készítette. (ha) 2. Mutatványosok Az Ellenzék című miskolci lap 1910. december 24-én ad hírt Edison újabb, világhírű találmányáról, a ki- nematofonról, amely nem egyéb, mint a kinematográf és a fonográf kombinációja. A találmány a mozgóképszínházak nagyszerű forradalmát jelenti, s „nagyon rövid időn belül teljesen a maga számára hódítja meg a színházak közönségét” — jósolja a lap cikkírója. A találmány még négy év múlva is szenzáció; s még a háborúra készülő Ferenc Józsefet is meglepi. Amikor bemutatták neki — a korabeli lapok tanúsága szerint — elragadtatottan kiáltatt fel: „Hiszen ez maga az élet! Ez a találmány óriási! Hihetetlen! Akár még egy óráig is elhallgattam volna, oly nagyszerű és hatalmas! Küldjék Edison úrnak köszönetemet és üdvözletemet az élvezetért!” Lifka után még évekig nem volt mozi Miskolcon. (Mit nem mondok: „mozi”! így csak 1907-től beszélünk majd mozgószínházról vagy villanyszínházról.) A „kini” (kinematográf) olyan botránykő volt Miskolc városában (is), mint Török Damascén idején Dérynééit; színháza. A rossz erkölcsök fóruma — mondták —, amelytől — mint az ördögtől — tiltották a diákokat. A rendőrség árgus szemekkel cenzúrázta a „pikáns” (bokamutogató) képeket, túlbuzgó tanárok üze- kedtek romlatlan neveltjeik után a kini-vetítéseken (közben egyikük „odaégett” a szerelemtől a mozgószínpadon fellépő színésznő lábikráihoz, majd fokozatosan züllött vele az alkoholizmusig). De a mozgókép szenzációs vendégcsalogató üzlet volt, s egyre impertinensebb erőszakkal hódította meg, békí- tette magához a polgári erkölcsöt. 1900-ban válaszlevelet kap a Borsod—Miskolci Közművelődési Egyesület munkásgimnáziumának akkori igazgatója (dr. Kosztolánczy Zoltán). A levél tárgyunk esetében kultúrtörténeti dokumentum, azért szó szerint idézem: Uránia Magyar Tudományos Színház Budapest, VIII. Kerepesi u. 20. 1900. ápr. 1. Nagyságos Uram! Szóbeli megbeszélésünket az Igazgatóság elé terjesztettem, s az örömmel fogadta Nagyságod ajánlatát az Uránia miskolci kirándulására vonatkozólag. A feltételek, melyeket az Igazgatóság megállapított, a következők: 7 esti előadás díja 1400, azaz ezernégyszáz forint. A két iskolai előadásért 100, azaz egyszáz Ft. A színház helyisége, a villamos áram és szolgaszemélyzet költségeit az Uránia nem fedezi. Ezzel szemben az Uránia kötelezi magát a 7 esti előadáson és a 2 iskolain a szöveget, a felolvasót, vetítőkészüléket és a képeket, úgyszintén a vetítő személyzetet rendelkezésükre bocsátani. Az előadások programját Nagyságod az Uránia műsorából kivéve a díszletes részeket méltóztassék szabadon vállasztani. (sic!) Reményiem, hogy az előadások a kulturális czél érdekében hasznot fognak hozni, s szerencsésnek érezzük magunkat, hogy nagyságod buzgósága folytán az Uránia vidéki előadásait Miskolcon kezdheti meg. Hazafias üdvözlettel alázatos szolgája Dr. (olvashatatlan aláírás) Ami ebből a levélből a miskolci mozitörténet kezdeteire vonatkoztatható, az hogy; az Uránia csak fővárosi központtal működik, s a vidéki előadások sorát Miskolcon kezdte meg, s az előadások meglehetősen költségesek. Hol tartották ezeket az Uránia-előadáso- kat? Az Urániának Miskolcon még nincs állandó székháza (1913-tól már lesz), tehát 2 hely jöhet számításba: a Búza téri kini-sátor, ahol Lifka korábban, később Király Pál is tartjaO vagy a színházban, ahol 1904-ben már rendszeresók Dolgozókat alkalmaznak Egy munkakörben vállalkozás és számítástechnika! Az Észak- magyarországi Innovációs Centrum (Park) Itt. munkatársakat keres, számítástechnikái vállalkozási területre, felsőfokú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal. Idegen nyelv ismerete előny. Teljesítményen alapuló magas kereseti lehetőség! Jelentkezés; Makra József számítástechnikai vállalkozási igazga. tónál. Cím: IC (P) Itt. Miskolc, Bajcsy-Zs. út 4. Telefon: 89-244, 81-831. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központja felvesz takarítónői müszakveze- töt, továbbá gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkező vil- íamosipari vagy gépipari technikust. Jelentkezni lehet személyesen a vállalat gondnoksági csoportvezetőjénél, Miskolc, Dózsa Gy. u. 13. sz. alatt. Telefon: 35-127. DUNACOOP Gt. pályázatot hirdet miskolci székhelyű területi igazgatóságára területi igazgatói, területi igazgatóhelyettesi, létesítmény-főmérnöki munkakörök betöltésére. Tevékenységi kör: építőipari beruházások vállalkozásszintü lebonyolítása. Bérezés: megegyezés szerint. Pályázati feltételek: műszaki egyetem, vagy műszaki főiskola építész szakán szerzett végzettség, 5—10 éves építőipari beruházási gyakorlat az igazgatói munkakörben, 5 éves vezetői gyakorlat is. erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza: részletes szakmai önéletrajzát, a szakmai életút, jelenlegi munkakör és munkahely, valamint vezetői gyakorlat ismertetésével ; végzettséget igazoló okmányok hiteles másolatát; lakcímét, telefonszámát. A pályázatok beküldésének határideje; 1987. november 15. Címünk: DUNACOOP Gt., 1101 Budapest, János utca 175. Érdeklődni lehet: 630-027 49, ill. 43 melléken. A Tiszai Vegyi Kombinát Vasútüzemébe keres dízclmozdony- vezetöi képesítéssel, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező mozdonyvezetőket, illetve gépészeti főosztályára felvonószerelő szakképesítéssel rendelkező dolgozókat. Bérezés a kollektív szerződés alapján, közös megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: Ueninvárosban, a TVK munkaerő-gazdálkodási osztályán személyesen. vagy telefonon, a 49 21-019, vagy a 21-012-es számokon. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari vállalat mályi központjába anyaggazdálkodói munkakörbe középfokú végzettséggel és középfokú anyaggazdálkodói szaktanfolyammal rendelkező munkavállalót felveszünk. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, a személyzeti vezetőnél, Mályiban. A Borsod Megyei Gyümölcs- szesz- és Üdítőipari Vállalat Sárospatak, Nagy L. u. 2. sz. alatt pályázatot hirdet belső ellenőri munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: számviteli és pénzügyi főiskolai végzettség, vagy mérlegképes könyvelői szakvizsga, legalább 5 éves szakmai gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázatot önéletrajzzal 1987. december I5-ig kell benyújtani a vállalat igazgatója címére. Bérezés a kollektív szerződés alapján megegyezés szerint. Számviteli csoportvezetői munkakörbe felveszünk számviteli főiskolai, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársat. Jelentkezni írásban, részletes önéletrajzzal az alábbi címen lehet: Városgazdálkodási Vállalat Mezőkövesd, Dózsa Gy. u. 2. A Herman Ottó Gimnázium felvételre keres asztalos karbantartót cs egy takarítónőt. a vetítések. (Igaz, később hallunk a Polgári Kaszinóról — ma: helyén a Magyar Honvédelmi Szövetség áll—, a Royal Szálló étterméről, sőt: Ikésőbb más éttermek és ikávéháza'k is próbálkoznak mozgóképék vetítésével, — ezek azonban csak szezonális, alkalomszerű próbálkozások.) A vetítések helyére vonatkozó dokumentumok közül két újsághírt emelhetünk ki a nagyon gyér választékból. Az egyik a Miskolczi Napló 1909. júl. 20-i közleménye, amely szerint „Tóth Péter lakatossegédtől, aki a búzatéri villanyszínházban van alkalmazva, a sátorból vasárnapra virradó éjjel elloptak egy öltözet ruhát.’” (A kárvallott aztán az utcán felismerte az öltönyét, s a tolvajt a rendőrrel lefogatta.) E cikk szerint tehát 4 vetítések helye a Búza téren alkalomszerűen felállított sátorban volt; a másik dokumentum 1904 januárjában szintén a Miskolczi' Naplóban jelent meg Tanulságok (Visszapillantás az Uránia miskolci szereplésére) címen: „minden tényezővel közre kellene hatni, hogy ezek az ismeretterjesztő előadások (...) időközönként rendsze- resíttessenek. A mai elposványosodott színiirodalom mellett valósággal nyereségszámba menne, ha a közönség a rendes színiidényben is élvezhetne havonként legalább egyszer-'kétszer e vidéken is Uránia-előadásokat. A cikk technikai és szervezési hibákat panaszol (gyenge volt a villamosáram, tűzveszély, a gyerek- csapat tolongása, mellyel a szervezés „óriási zűrzavart idézett elő a színházi nézőtéren”, s hogy „a vetítőkészüléket a nézőtéri bejárat melletti szűk páholyban állították fel.. . ”.) E dokumentum szerint a színházban (is) tartottak előadásokat. Ez (a búza téri sátormozi fenntartása mellett) annál is inkább valószínű, mert ezek az előadások (jobbára) a színházi szezon-szünetekben rendeződték, s a „nézőtér” és páholy” kifejezések is azt látszanak igazolni. (Következik: Legendák tere, Búza tér) Dr. Kárpáti Béla Az Unió Afész pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére : közgazdasági osztály- vezető. Pályázati feltétel: közgazdaságtudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, legalább 5 éves vezetői gyakorlat. Munkaügyi előadó. Pályázati feltétel: középfokú iskolai végzettség és felsőfokú munkaügyi szaktan- folyam és legalább 3 éves szakmai gyakorlat. Fizetés mindkét esetben megegyezés szerint. A pályázatokat részletes önéletrajz csatolásával az Unió Afész főkönyvelőjénél (Miskolc, Kossuth u. 1. sz. alatt) kérjük leadni. A December 4. Drótművek kereskedelmi főosztálya munkatársat keres exportelőadói munkakörbe. A munkakör betöltésének feltételei: szakirányú felsőfokú végzettség és felsőfokú német nyelvvizsga. Bérezés a kollektív szerződés alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen, vagy telefonon, a vállalat kereskedelmi főosztályvezető lénél (telefon: 16-847), vagy a személyzeti főosztály vezetőjénél (telefon: 88-424), cím: Miskolc, Besenyői u. 18. sz. Használt — elsősorban gyermekruházati — termékek felvásárlásához, megfelelő képesítéssel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező becsüst felveszünk. Alkalmazás várható ideje: 1987. december 1. MÉRUSZ, Déryné u. IC. sz. A holloházi SZOT-üdülö felvesz: felszolgálót, takarítónői, mosónőt, villanyszerelőt (karbantartó), szakácsot, bérszámfejtő-adminisztrátort. Munkás ■ szállást és napi háromszori étkezést kedvezményes áron biztosítunk az üdülőben. Jelentkezés: személyesen vagy írásban az üdülő vezetőjénél. Levélcím: SZOT-üdülö, Hollóháza, 39.99. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató vállalat felvételre keres hegyvidéki üdülőbe, gond. nokot és kisegítőt. Házaspárok jelentkezését várjuk. Jelentkezés csak személyesen, ' délelőtt 8.00—11.00 óra között, a terv- és üzemgazdasági főosztályvezetőnél. Miskolc, Dózsa Gy. u. 13. szám.
