Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-03 / 259. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 259. szám 1987. november 3. Kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja OKTÓBER ÉS AZ ÁTALAKÍTÁS: A FORRADALOM FOLYTATÓDIK Ünnepi ülés a Kremlben Mihail Gorbacsov beszéde Ünnepi ülés a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából a Kreml kongresszusi palotájában. A képen: az ülés elnöksége, a szónoki emelvényen Mihail Gorbacsov, beszédének megkezdése előtt. A moszkvai Kreml kongresszusi palotájában hétfő délelőtt 10 órakor megnyílt az SZKP KB, a szovjet és az oroszországi Legfelsőbb Tanács együttes ünnepi ülése. Az elnökségben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizs- kov miniszterelnök, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, külföldi párt- és állami vezetők — köztük Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke —, valamint más szovjet vezetők foglaltak helyet. Andrej Gromiko megnyitója és a szovjet himnusz elhangzása után Mihail Gorbacsov, az ünnepi ülés szónoka mondta el beszédét. A nagy érdeklődéssel várt beszámolót 75 nyelvre fordították, a világ számos tévéállomása egyenes közvetítést adott Moszkvából. Az ünnepi esemény helyszínén csaknem hatezren voltak jelen: KB-tagok, legfelsőbb tanácsi küldöttek, a párt, a munka veteránjai, a honvédő háború hősei, élmunkások, a szövetséges köztársaságok képviselői, katonai vezetők, a tudományos élet kiemelkedő személyiségei. Az ülésre 119 országból összesen 163 küldöttség érkezett Moszkvá ba. Szombaton érkezett meg Kádár János vezetésével a magyar párt- és állami küldöttség, melynek tagja Németh Károly, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, valamint Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövére, a KB tagja. Moszkvában van a szovjet szaktanács meghívására Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke; a Komszomol KB meghívására Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára; a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége meghívására Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. dalmi haladás új korszakát nyitották meg, az igazi emberi történelem kezdetét jelentették. Október valóban az emberiség létének nagy pillanata, fényes hajnala. Az októberi forradalom a nép forradalma, a nép érdekeit, felszabadulását, fejlődését szolgáló forradalom. Hét évtized nem nagy idő a civilizáció sok évszázados fejlődéséhez mérten, ám a történelem nem ismert még egy ilyen, monumentális korszakot, amilyent hazánk élt ál a Nagy Október győzelme óta. Nincs is nagyobb megtiszteltetés, mint követni az úttörőket, minden erőnket, energiánkat, tudásunkat és képességünket a Nagy Október eszméinek és céljainak diadaláért áldozni Az évforduló a büszkeség pillanata. A véghez vitt tettek fölött érzett büszkeségé. Roppant súlyos megpróbáltatások jutottak nekünk osztályrészül, s mi becsülettel álltuk a sarat, mi több, kiemeltük az országot a ziláltságból, az elmaradottságból, nagyhatalommá tettük, meg- váitoztattuk életét, gyökeresen átformáltuk az emberek szellemi arculatát. A XX. század legádázabb küzdelmeiben megvédelmeztük saját életformánkhoz való jogunkat, megvédtük jövőnket. Teljes joggal lehetünk büszkék arra is, hogy forradalmunk, munkánk és harcunk változatlanul igen nagy hatást gyakorol a világ fejlődésének minden területére, a politikára és a gazdaságra, a társadalmi szférára és kortársaink tudatára. Az évforduló az emlékezés pillanata. Az emlékezésé azokra az embermilliókra, akik mind-mind tettek valamit közös szocialista vívmányainkért. Azokra, akik acélt öntöttek, gabonát vetettek, gyermekeket tanítottak, előrevitték a tudományt és a technikát, feljutottak a művészet csúcsaira. A szomorú emlékezésé azokra, akik a hazát védelmezve, harcban estek el, életük árán lehetőséget adtak a társadalomnak a haladásra. Az emlékezésé az átélt dolgokra, a megtett útra, mert ezekből született jelenünk. Az évforduló az elmélkedés pillanata. Az elmélkedésé arról, mennyire bonyolultan, mennyire nem egyértelműen alakultak olykor dolgaink, alakult sorsunk. Volt benne minden: volt hősiesség és tragikum, voltak fényes győzelmek és keserves kudarcok. A nép szemszögéből nézve elmélkedünk a megfeszített alkotómunka hetven évéről, a népéből, mely kész mozgósítani minden erőtartalékát, a szocializmus óriási erőforrásait az élet forradalmi átalakítása érdekében. Az évforduló egyiben pillantás a jövőbe is. Vívmányaink nagyszerűek, nyomatékosak és jelentősek. Ezek képezik újabb eredményeinknek, a társadalom továbbfejlődésének szilárd alapját. Éppen a szocializmus fejlesztésében, a leninizmus és a Nagy Október eszméinek és gyakorlatának továbbvitelében látjuk mai teendőink és törekvéseink lényegét, elsőrendű feladatunkat és erkölcsi kötelességünket. Ez teszi parancsolóan szükségessé a Nagy Október történelmi jelentőségének, valamint mindannak komoly és alapos elemzését, amit a Nagy Október óta eltelt hét évtizedben végeztünk. — Október ügye tovább él. és nemcsak országunkban: mindezt láthatjuk a szocialista országok sikereiben, a testvéri kommunista és munkáspártok tevékenységében is, megmutatkozik a népek nemzeti felszabadító harcában, a világ haladó erőinek a békéért, a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza ellen, az űrfegyverkezés ellen folytatott mozgalmában — hangsúlyozta beszédében Andrej Gromiko. Kiemelte, hogy a szovjethatalom létezésének 70. éve olyan mérföldkő, amelyhez érkezve joggal lehet visszatekinteni, s megállapítani: igen, valóban hatalmas utat tettünk meg. Ezen az úton voltak nehézségek, sok verejték és vér hullott, de az ország népe mindent leküzdött, mindenen túljutott. E megtett út eredményei: a szocializmus kiemelkedő győzelmei, a szocialista társadalmi viszonyok múlhatatlan értékei, a marxista—leninista tanítás győzelme, a proletár internacionalizmus eszméinek diadala — mondta, s megemlékezett a szovjethatalomért elesettekről, az ország építőiről, majd üdvözölte a jelenlévőket, veteránokat, élmunkásokat, mindenkit köszöntve az ünnep, a jubileum alkalmából. Andrej Gromiko kitéri arra, hogy a 70. évfordulóról a szovjet emberek a forradalmi átalakítás szakaszában emlékeznek meg, a szovjet társadalom a megújulás folyamatát éli. A nagy októberi forradalom óriási hatással volt az egész világra, más népekre is. A forradalom győzelme meghatározó hatást gyakorolt a nemzetközi kapcsolatokra is. Az országok közötti kapcsolatokba olyan, a forradalom teremtette fogalmak is bekerültek, mint a valóban egyenjogú együttműködés, a békés egymás mellett élés, a leszerelés. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke megnyitójában végezetül megköszönte a 119 országból érkezett 165 küldöttségnek, hogy eleget tettek a 70. évforduló ünnepségeire szóló meghívásnak. A megnyitót követően Mihail Gorbacsov lépett a mikrofonhoz és megkezdte ünnepi beszédét. Kedves Elvtársak! Tisztelt Külföldi Vendégeink! Hét évtized választ el bennünket az 1917-es esztendő októberének feledhetetlen napjaitól, azoktól a legendás napoktól, amelyek a társaI. Október útja: az úttörök útja Elvtársak! Úttörőkként hatalmas és bonyolult utat tettünk meg. Nem foglalható bele egy rövid elemzésbe. Nem foglalható bele a régi világ anyagi és erkölcsi örökségének, az első világháborúnak, a polgárháborúnak, az intervenciónak a súlyos volta. Nem foglalható bele egy rövid elemzésbe az átalakulások újszerűsége, a hozzájuk fűződő remények sokasága, az új, a szokatlan térnyerésének olykor lélegzetvételnyi szünetet sem hagyó üteme és mértéke. Nem foglalhatók bele a szubjektív tényezők sem, melyek különleges szerepet játszottak a forradalmi viharok időszakaiban. Nem férnek egy rövid elemzésbe a maximalizmussal átitatott forradalmi idők, a jövőről alkotott, olykor leegyszerűsített, sarkított elképzelések. És nem fér bele az új életért küzdők tiszta és szenvedélyes törekvése arra, hogy mindent a lehető leg(Folytatás a 2. oldalon)
