Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. november 9., hétfő A gdanski Tengerpart Színház előadása Miskolcon Rádió mellett ~~—e Zsák és foltja A csütörtöki színházi es­téről három cikket is lehet­ne írni. Egyet a közönség­ről, egyet a gdanski Tenger­part Színház produkciójáról, > egyet Csehov darabjáról. Beszéljünk hát először 'endhagyó módon a közön­ségről. Előre bocsátom, hogy nem szeretem, ha a közön­séget szidják, bírálják. No, nem mintha mindig a kö- íönségnek lenne igaza. A színház- és zenetörténet Jól smeri azokat a botrányo­dat, amelyek később sike- -es darabokat buktattak neg. Nem, csütörtök este nem volt botrány, s bukás sem. De sikeresnek sem mondható ez az est. Igen, a közönség miatt. A diákok- dóI, kiskatonákból verbuvá­lódott közönség — fogal­mazzunk finoman — nem mindig értette meg a len­gyel művészek szándékát... Aki ismeri Csehov Cseresz- nyéskertjét, az tudja, hogy az • éppen nem vidám, okot nem ad a nevetésre. Azt a jelenetet idézném fel, amikor a főhősnő: Ljubov Andrejevna búcsúzik a szü­lőházától, a cseresznyéskert­től, az ifjúságtól, az immár visszafordíthatatlan múlttól. A színpad jobb sarkában ülve mondja Halina, Wini- arska a monológját, köny- hyes szemmel. Miközben az ifjú közönséget a kuncogás hulláma rázza. . . Ezek a színházi pillanatok mindig hermesztőek, s aligha feled­teti a produkció végén fel- L-sattanó őszinte taps. Nos, bsehov drámái anyanyelven 'sem könnyen adják meg Imagukat. Nem árt elolvasni Őket, mielőtt beülünk a né­zőtérre. A bájos, férfisze- tnet hizlaló bakfissereg (ez­úttal?) elmulasztotta ezt. Mi mással magyarázhatnánk a legváratlanabb pilla­natban — kibuggyanó jó­kedvet? Mert nem árt ám, ha az ember érti is azt, amit lát. ; Maga a produkció pedig valóban érdekes élményt, összehasonlítási alapot kí- ,nált annak, aki már ismer­te Csehov drámáját. Anna 'Rachel díszletei egy kopár, lepusztult udvarházat inkább jeleztek, mintsem illusztrál­tak. A hatalmas — törött és piszkos — üvegfalon túl sejthettük a cseresznyésker­tet, amelyet a darab végén kivágnak. Az inkább ko­párnak, mintsem puritánnak nevezhető díszlet jól be- •játszható teret alkotott. A már bedíszletezett, nyitott színpadra, ott szunyókál Lo- pahin, Dunyasa, a szobalány pedig a varrógéppel dolgo­zik. Várják a ház úrnőjét, aki az árverésre jön. Ezt a feszültséget próbálja átvin­ni az egész darabra a ren­dező: Krisztof Babicki. Lo- pahin — a későbbi tulaj — tehát otthon van, még mi­előtt megkezdődne maga a cselekmény, a játék. Henryk Bista játékában végig ezt a fölényt érezzük. A megalá­zott jobbágyősök ivadéka lajbizsebből is ki tudja fi­zetni ezt az élhetetlen, a múltját szentimentálisán si­rató nemesi társaságot. Né­hány éve talán még hálás lett volna, ha befogadják a családba, ám most unott kö­zönnyel fordul el a fölkínál­kozó Varjától. Slowomira Kozieniec alakította a fo­gadott lányt, a már elvirág- zott szépséget, akinek eg­zisztenciát, révbejutást je­lentett volna a házasság. Egyedül ő érdemelte volna ezt meg — Babicki felfogá­sa szerint — hisz’ csak ő (és Firsz, de róla majd ké­sőbb) viselte vállán a rom- ladozó ház és a megrogy- gyant család gondját, míg a többieknek, noha valóban fájdalmas és visszavonhatat­lan, de csupán egy epizód az életükben. A gdanskiak előadásában furcsamód min­denki mellékszereplővé fo­kozódik le. Érezzük, hogy az élet vesztesei ők, de va­lahogy el is idegenedünk tőlük infantilizmusuk, köny- nyelműségük, már-már lé­haságuk, sőt linkségük mi­att. A Cseresznyéskert rende­zésének egyik csúcspillana­ta szokott lenni az ottfe­lejtett Firsz haldoklása. A gdanski Firsz (Stanislaw Dabrowski) azonban nem a megszokott, reszkető kezű ag­gastyán. Köpcös, jó húsban lévő öregember, aki tudna még szolgálni, ha lenne kit. Bezárásával tehát halálra ítéltetik, ám ő inkább csak tudomásul veszi, mintsem elfogadja ezt az ítéletet. Ez a szolgák sorsa: ha már nincs rájuk szükség, eldob­ják, mint a használt papír­zsebkendőt. Egy létezésmód, egy világ sorsa teljesedik be a gdanski színház elő­adásában, anélkül, hogy el kellene érzékenyülnünk. Ilyen a világ, ez a Csehov- értelmezés ma: 1987 őszén . .. horpácsi Ó igen, a házasságról szó­ló műsorok megunihatatla- nok, elnyűhetetlenek. Lev Tolsztoj írta valahol, hogy a jó házasságok mind egyfor­mák, de nincs két egyforma rossz házasság. Ezért Szabó Orsolyának, a Zsák és foltja című műsor szerkesztőjének (Szerda, Petőfi, 21.05—22), aligha jelentett gondot, hogy egy év után (eddig a régi történeteket ismételték) új beszélgetőtársakat találjon. A téma kifogyhatatlan. Ki­csit parttalanul csapong a csevely, ami nem lenne mindig baj. De ebbö'l a mű­sorból is az derül ki — amit magunk is tapasztal­hatunk nap mint nap —, hogy neveletlenek vagyunk, egymás szavába vágunk tü­relmetlenül, végig se hall­gatva a másikat. Igen, „er­ről szól a mese”, emiatl bomlik föl sok házasság. Legtöbbször a „harmadik” szerepe sem más: türel­mes (ebb)en hallgatja meg a partnert. Mert csak az ön­telt és buta ember hiszi, hogy mindig neki van iga­za. Ha a házastársak vál­lalkoznának arra, hogy tár­gyilagosan elemzik a konf­liktusaik okait, akkor kide- rül(het)ne, hogy álügyek, semmiségek, mindenesetre megoldható, elsimítható el­lentétekről van szó. (A ma kezdődő pszichológiai kultú­ra hetében több előadás, módszertani bemutató Is foglalkozik ezzel a témá­val.) Egy már-már akuttnak mondható jelenségcsoport köré fűzte a szerkesztő a szerdai műsoort: A gyesen, gyeden lévő kismamákról volt szó, akik úgymond „unatkoznak” a kicsivel be­zártam a panell-laikásban. Érdekes volt meghallgatni erről az idősebb hölgyek véleményét, akik annak idején nem élhették ezzel a kedvezménnyel. A műsorve­zető kicsit gonoszkodva, „anyukáknak és anyósok­nak” nevezte őket, mintha Berkesi András regényei­nek népszerűsége töretlen. A közelmúltban jelent meg legújabb regénye, a Szél­csend, amelyet már bizo­nyára sokan elolvastak. Az író ma, november 9-én Mis­bizony az igazság attól füg­gene, hogy hány éves az, aki mondja. Mert a panaszkodó kismamákat hallgatva, az az érzése támadhat a kívülálló­nak, hogy a gyes, a gyed fölösleges, már-már káros rossz. Az mindenképpen megfogalmazható, hogy ezek a panaszkodó fiatalasszo­nyok az anyaságot nem te­kintik a választott szakmá­jukkal egyenértékű hivatás­nak. Ám még mielőtt pálcát törnénk fölöttük, gondoljuk meg, hogy kitől is vették át ezt a mintát, kik, és hogyan nevelték szülővé őket? A mai szülőképes nők bizony már bölcsődében kezdték az életüket (éppen, mert akkor még nem volt gyes, gyed!), s napközikben folytatták. El is mondta az egyik anyuka, hogy miért nem tanította meg a lányát főzni. Mert két ember (asszony) nem fél el egyszerre a tenyérnyi kony­hában! „A szobába mégsem mehetek be krumplit pucol­ni” — mondotta. Szóba ke­rült persze, most is a moso­gatás, mint az emancipáción esett legnagyobb sérelem. Holott lényegében másról v.an szó. A mai lányok esz­ménye az az önmegvalósító nő, aiki megalázónak tartja a házimunkát. De valóban minden kanyérkereső munka alkotónak tekinthető, azaz magasabb rendű, értékesebb, mint az otthonteremtés, a gyereknevelés? Hány magá­nyosan élő nő mondana le a „fele királyságáról”, keser­vesen megszenvedett, megfi­zetett „szabadságáról”, kar­rierjéről, azért, amit ezek a fiatalasszonyok oly terhes­nek, nyűgösnek éreznek? Amíg férfi és nő lesz, min­dig egymásra fognak muto­gatni és panaszkodni. De nem lehetne ezt játékosab­ban, több humorral? — kér­dezte egy ifjú férj. Mindig csak a „harc”, a zsörtölődés, ami azt is elrontja, ami szépnek indult, szép lehet­kolcra látogat és a Könyv­értékesítő Vállalat Korvin Ottó utca 2. alatti Amfora— Könyvért boltjában délután 14.30-tól dedikálja új regé­nyét az érdeklődő olvasók­nak, illetve vásárlóknak. Ma délután: Berkesi András dedikál A Magenheim-szindróma Magenheim doktor bizonyára százez­rek, vagy éppen milliók jó ismerőse. Így hívják a Szomszédok című folyta­tásos tévéregény egyik főszereplőjét, a mentőorvost. Rokonszenves, dolgos em­ber, de egyre keserűbb. S nem ok nél­kül. Környezete keseríti meg. Részben szakmáján belüli lenézettsége, azaz a mentőorvosnak az orvosi hierarchiában való hátrasorolása, a kórházi orvosok ■vele szembeni pökhendisége, másrészt a felesége megváltozása. A felesége ’Ugyanis egy kozmetikai szövetkezetben dolgozott, majd az új idők szele el­őkapta, valamiféle bizonytalan új vál­lalkozás tagja lett. Noha továbbra is 'kozmetikus, más környezetben és ter­mészetesen más vendégekkel, más ke­resettel, és ez az a környezet, amely az ^egyébként is nem elég szilárd jellemű .szépasszonyt könnyedén megváltoztál- Ja, hovatovább, a családi életet is fel­borulással fenyegeti. Magenheim lassan ■ megismeri felesége új környezetét is, s (mint mentőorvos sokfelé jár, sokféle ■tapasztalatot szerez, és nagyon sok ösz- szehasonlitásra nyílik lehetősége. Ösz- iszevetheti a városon kívüli messzi la­kótelep otthonainak szűkösségét a „me­nők” világával, a maga rossz Trabant­ját a felesége új barátainak gandjai- ival, akik nem tudnak aranyat felhaj- ■tani a városban, vagy unatkoznak Ja­pánban stb. Szükségtelen itt felsorolni Magenheim és környezete ellentmondá­sait. De elgondolkodni érdemes rajta. Az egyetlen rosszkedvű ember Ma­uenheim doktor mai társadalmunkban? Aligha! Magunk is láthatjuk környezetünkben lazokat, akik hasonlóan rosszkedvűek, mint Magenheim, és azokat is, akik Magenheim és a Magenheimek rossz ■hangulatát okozzák. Nemcsak napjaink­ban, amikor buta felvásárlás folyik, amikor az ékszert, a televíziót, a drá­gább elektromos cikkeket és minden­féle drága dolgot árusító boltok előtt hosszú sorok állnak, hogy a pénzüket költhessék, mert ez múló néhány hét alatt lefutó tünet. Mi viszont hosszú évek óta ismerhetjük a Magenheime- ket, és azok megkeserítöit. Magenheim és más szűkös havi bér­ből becsülettel élni akaró, nem ügyes­kedő, nem fusizó törvénytelenséget so­ha el nem követő emberek fokozódó idegenkedéssel és abból fakadó ellen­szenvvel nézik az új csodapalotákat, villasorokat, a kocsikat, az új butiko­kat, egyebeket, nem utolsósorban az árcédulákat, árlapokat, az új állami és magánlétesítményeket, ahonnan eleve kizáratnak egyszerűen anyagi okok miatt. Nem a dolláros boltokra és a luxusüdülőkre, dollárral bérelhető klu­bokra és ilyesmikre gondolok, hanem azokra az ármegszabásokra, amelyek eleve kizárják a bérből élő magyar ál­lampolgárt a kínált áru, vagy nyújtott szolgáltatás igénybevételétől. Érdekes példát lehetett olvasni az egyik hetilap­ban. Egy balatoni magánvendéglős mondta el, hogy hát az ő árai bizony magasak, de ő nem is magyarokat vár oda. Egyszer betévedt hozzá egy ma­gyar társaság, helyet foglalt, aztán — szavai szerint — „összemaszatolta a te­rítéket, majd mikor meglátta az étlap árait, gyorsan távozott.” Azóta a ven­déglős, mint ezzel elbüszkélkedett, már a bejáratnál kifüggeszti az étlapot, hogy annak árai láttán kisfizetésű, il­letve nem horribilis keresetű emberek ne is zavarják az ő üzletét. Napjainkban, amikor a kormány és a párt meghirdette megújulást szeret­nénk realizálni, s amikor ennek érde­kében a kormányzat több kényszerű in­tézkedést vezet be, amikor adót vet ki a bérből élők személyi jövedelmére is, egyre szélesedik a szakadék Magenhei- mék és a gazdagok között. Egyre nő az ellenszenv. A szocialista tanítások je­gyében felnőtt és ezeket élete iránytű­jének tekintő nagyobb társadalmi há­nyad nehezen fogadja el, hogy az új társadalomban is kell lenni gazdagnak és szegénynek. Mert az ügyeskedők a kormányintézkedéseket így fogják fel, és nagyon sokan így is magyarázzák. Nehéz elfogadni, hogy olyan gazdagnak is kell lenni, aki hivalkodásával, a tár­sadalom gondjaitól való különállással, másokat lenéző magatartásával okkal vívja ki a nagyon szűkös bérből élők — és ezek vannak természetesen több­ségben! — ellenszenvét. Magenheim megkeseredettsége lassan már társadalmi méretű szindróma lesz. Olyan tünet, amelynek tartós jelenléte a tervezett kibontakoztatást veszélyezte­ti. Mert az egyik oldal folyamatos gaz­dagodása, kihívó viselkedése, a másik csoportnál, a többségnél, a bérből tisz­tességgel élni — megélni — akaróknál nemcsak ellenszenvet szül, hanem ho­vatovább ellenséges indulatokat is, a közügyekkel szemben pedig közönyt eredményezhet. S ez végleg nem jó!... Benedek Miklós MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05; Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A hét köl­tője: Aprily Lajos. — 9.40: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Operanyitányok. — 10.50: Pödör Béla dalaiból. — 11.07: Bioritmus. — 11.27: Tizenkét szék. Ilf és Petrov regénye rá­dióra alkalmazva. — 11.54: Rek­lám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Rólunk van szó! — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: A XIX. század költői. — 14.30: Melis György operettfelvételei­ből. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Veszélyben. — 15.30: Népdalkórusok. — 15.56: Műsorajánlat. — 16.05: Játék­teremtő. — 16.40: Ringató. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Vissza­pillantó pályatükör. — 17.59: Nóták. — 18.15; Hol volt, hol nem volt ... — 18.25: Könyv­újdonságok. — 18.28: Műsoris­mertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Reklám. — 19.20: Finn kabaré. — 20.20: Aranyak ara­nya. — 21.00: Legyen a vendé­günk ... — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Jubilál a Bu­dapest Rézfúvós Kvintett. — 23.10: Borotvaélen. Beszélgetés. — 23.40: Bizet: Az arles-i lány. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éj­fél után. Zenés műsor hajna­lig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalok. — 8.50: Torna. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 10.00: Vála­szolunk hallgatóinknak. —10.45: Láttuk/ hallottuk. — 11.25: Vi­lágújság. — 12.00: Hírek. — 12.10: Fúvósindulók. —- 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 12.58: Műsorismer­tetés. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötö­dik sebesség. — 18.30: Reklám. — 18,35: Zeneközeiben... — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Rek­lám. — 20.03: Hanglemez MK. — 23.20: Almok szárnyán ... — 0.15: Ej fél után. Zenés műsor hajnalig. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismerte­tés. — 8.07: Időszaki kiállítá­sok. — 8.10: Zenekari muzsika. — 9.15: Zenés játékokból. — — 9.41: Barokk kamarazene. — 10.35: Olasz dalok. — 10.55: Farkas Ferenc műveiből. — 11.41: Gyöngyhalászok. Opera­részletek. — 13.03: Műsorismer­tetés. — 13.05: Franciaórák. El­beszélés. — 13.35: Fúvószeneka­ri hangverseny. — 14.06: Heli­kon Fesztivál. 1987. — 15.07: Solti György vezényel. —16.27: Mascagni operáiból. — 17.00: Is- kolarádió. — 17.30: Pét Metheny dzsesszegyüttese játszik. — 18.00: Ravel; a-moli trió. — 18.30: A hét zenemüve. —19.03: Műsorismertetés. — 19.05: Mű­vek és előadások. — 19.35: Kap­csoljuk a Magyar Állami Ope­raházat. Hangverseny. Közben: MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, in­formációk, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyeiét: 35-510. — Szerkesz­tő: Horváth Kálmán. — El sze­retném mondani. Gyarmati Bé­la jegyzete. Közben 18.00—18.15: Észak-magyarországi Krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 15.15: Hírek. — 15.20: Mit jelent a szó, anya? — 15.50: Bizalmas levelek. — 16.25: Haladó tapasztalatok is­kolája. — 16.55: Iránytű. — 17.45; A jelenkor feladatai. 3. rész. — 18.15: A rendőrség nyo­moz. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Tévéfórum. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Té­véhíradó. — 20.00: Szerelmes­párok. Tévéjáték. — 21.25: Csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok. — 21.55: Egy nyár krónikája. Szovjet tévéfilm. — 23.05: Hírek. mozi BÉKE: Kicsorbult tör. Mb. szí­nes amerikai bűnügyi film. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: fI2, f3, Í5, f7, f9 órakor. — BÉ­KE KAMARA; Dühöngő bika. Színes amerikai film. Felemelt helyár! 14 év! Kezdés: 11, 6 és 8 órakor. — BÉKE KAMARA VIDEO: Egyszemélyes bíróság. Színes amerikai bűnügyi film. Kezdés: 9, f3 és f7 órakor. — KOSSUTH: A zsaru szava. Szí­nes francia krimi. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 11 órakor. — FILMMÚZEUMI ELŐ­ADÁS: A falu rossza. Magyar film. (1937). Kezdés: hns óra­kor. — Árulás és megtorlás. Mb. színes kínai kalandfilm. Fel­emelt helyár! Kezdés: f3, 7 és 9 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Szépleányok. Színes magyar dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: f5 és f7 órakor. — HE­VESI VIDíEO: Kegyetlen utca. Színes amerikai film. 18 év! Kezdés: flO, fi2, és f3 órakor. — TÁNCSICS: Én a vízilovakkal vagyok. Mb. színes olasz víg­játék. Kiemelt 2. helyár! Kez­dés : f4 és f6 órakor. — Éden boldog-boldogtalannak. Mb. szí­nes francia film. 18 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: f8 óra­kor. — TÁNCSICS KAMARA: Tánckar. Színes amerikai musi­cal. Fej emelt helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Csillaghajó invázió. Színes amerikai film. Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Cinkosok. Színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — Saolin templom szent köntöse. Színes kínai kung-fu. Kiemelt 1. hely- ár! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Malom a pokolban. Színes magyar film. 14 év! Kez­dés: 3 és 5 órakor. — Ma- ckenna aranya. Színes amerikai westernfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: 90 nap. Színes ka­nadai vígjáték. 14 év! Kezdést f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: A csendőr és a földönkívüliek. Színes francia film. Kezdés: f3 és £7 órakor. — PETŐFI: A zsa­ru szava. Színes francia krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­di':;: £5 és £7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: A Jávor. Magyar film. Kezdés*. 5 órakor. — Leopard kommandó. Színes olasz—NSZK kalandf. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Árulás és megtorlás. Mb. színes kínai kalandfilm. Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — KRÚDY: Veszélyes szállítmány. Mb. szovjet felira­tos háborús film. Kezdés: ?V órakor. — HÁMOR, BÜKK: Nyomás, utána! Olasz kaland­film. 14 év! Kiemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — SZIR­MA. RADNÓTI; Aranyeső Yuc- cában. Mb. színes olasz film. Kiemelt helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — PERECES. BÁNYÁSZ: Kétségbeesve keresem Susant. Mb. színes amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — KAZINCBARCIKA. BÉ­KE: Country Texasban. Színes amerikai zenés film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 rakor. — LEN IN VÁROS. DiERKOVITS : A halott ember levelei. Színes szovjet tudományos-fantasztikus film. 14 év! Kezdés; f8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Be­mutató bérlet. Á kém. Mb. szí­nes jugoszláv film. 14 év! Kez­dés: 5 órakor. — A kicsi kocsi legújabb kalandjai. Mb. színes amerikai filmvígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: 9— 15-ig technikai okok miatt a vetítés szünetel! — SÁTORAL­JAÚJHELY, BÉKE: Kortárs filmklub: Ginger és Fred. Szí­nes olasz—francia—NSZK film. 14 év»! Kezdés: 6 órakor. — Hol volt, hol nem volt. Magyar film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. —Cut­ter útja. Mb. színes amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor. — ÓZD. BÉ­KE: Az elcserélt cárevics. Mb. színes szovjet mesefilm. Kez­dés: 5 órakor. — Krokodil Dundee. Színes ausztrál vígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — ÓZD. ADY: Montre­ali bankrablás. Mb. színes fran­cia krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Az én kis falum. Mb. színes csehszlo­vák komédia. Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: Búcsúzás I—II. Színes szov­jet. film. Ffupla helyár! Kezdés: fo* órakor. — ENCS: Rázós fu­tam. Mb. színes új-zélandi ka­landfilm. 14 év! Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — TO­KAJ. PETŐFI: Napló szerelme­imnek I—II. Magyar film. 14 év! Dupla helyár! Kezdés: c óra­kor. RŐNAI VIDEOMOZI VÉRBOSSZÚ MARSEILLE-BEN Mb. francia krimi 1n éven felülieknek! Fsz.: Jean Yanne. Senta Berger Kezdés: 15, 17 és 19 órakor színház A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Téli bérlet Este fél 8 órakor Egy munkakörben vállalkozás és számítástechnika! Az Észak­magyarországi Innovációs Cent­rum (Park) Rt. munkatársakat keres, számítástechnikai vál­lalkozási területre, felsőfokú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal. Idegen nyelv is­merete előny. Teljesítményen alapuló magas kereseti lehető­ség» Jelentkezés: Makra József számítástechnikai vállalkozási igazgatónál. Cím; IC (P) Rt. Miskolc, Bajcsy-Zs. út 4. Te­lefon: 89-244, 87-831. Az Észak-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat felvételre keres hegyvidéki üdülőbe, gond­nokot és kisegítőt. Házaspárok jelentkezését várjuk. Jelentke­zés csak személyesen, délelőtt 8.00—11.00 óra között, a terv- és üzemgazdasági főosztályve­zetőnél. Miskolc, Dózsa Gy. u. 13. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom