Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

1987. november 9., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Kerekasztal-beszélgetés

Á lejáratokról

Miskolcon még újnak minősíthető forma az a ke- rekasztai-beszélgetés, amelyet 'nemrégiben tartottak meg az MHSZ-székházában. Egy adott téma szakértői foglaltak helyet a terem közepén, s őket vette körül a hallgatóság karéja. Utóbbiak kérdéseket tehettek föl akár írásban, akár szóban, a beszélgetés közben. A téma rnár nem volt ilyen új, ugyanis a cigány bűnözésről fejtették ki véleményüket, álláspontjukat a résztvevők.

Rögtön egy kérdéssel kezdődött a beszélgetés, melyet az egyik hallgató juttatott el dr. Horváth Tiborhoz, az NME Állam- és Jogtudományi Kar dékánjához, a megyei bűnmegelőzési tanács társelnökéhez, a beszélgetés levezetőjéhez. Miért a bűnmegelőzési hónap keretén belül kerül sorra a cigányság beilleszkedésének kérdése? Válaszában kifejtette, hogy ez a téma nem csupán rendőri és büntetőjogi kérdés, hanem társadalmi gond is. Azt is hozzáfűzte, hogy a bűnözés, az alkoholizmus, a kábítószerezés nemcsak a cigányokra jellemző.

Maga a cigánybűnözés szó egy rendőri szakzsargon, és ez ' nem azonos azzal, hogy csak a cigányok bűnöznek — mondta dr. Ton- hauzer László, rendőr őrnagy. Körülbelül 400 ezer cigány él Magyarországon, közülük 1500—2000-re tehető azon családok száma, akik szervezett bűnözéssel „foglalkoznak". Ez a rétgg lejáratja a többi, becsületes cigányembert. Ám a már említett bűnözőréteg aktivitása — mármint a bűnözésben — jóval nagyobb a nem cigányokénál. Emiatt a fokozottabb negatív megítélés a társadalom részéről, s azért is. mert jóv.al töblb, a nagy nyiLvánosság előtt elkövetett cselekmények száma. így a drasztikus, erőszakos tettek is, amelyek nagyobb megütközést váltanak ki a lakosság körében. Tóth Károly. a megyei rendőr-főkapitányság munkatársa is szolgált néhány adattal. Megyénkben mintegy 80 ezer cigánylakos él. Ez a megyei összlakosság 10

százaléka. Kifejtette, ahol több a cigány, több a bűnözés is. Ebből a szempontból kiemelkedik Miskolc, Encs és Űzd.

Dr. Szirtesi Zoltán, az Országos Cigánylanács elnöke arról beszélt, hogy milyen a belső rétegződés a magyarországi cigányságnál. Három nagy törzs él hazánkban, ezen belül tizenkét csoport. Addig nem lesz beilleszkedés — fejtette ki —, amíg a cigányság nem valósítja meg a belső integrálódását. Ugyanakkor csak bizonyos rétegek bűnözéséről van itt szó. Arról, hogy hogyan lehetne csökkenteni a bűnözést; úgy vélekedett, hogy jó lenne, ha a megyei cigánytainácsok elnökein túl, lennének egy- egy területen (mondjuk megyénként) vajdák.

Dr. Vajda Zsuzsanna szociológus egy szociológiai vizsgálat, felmérés tapasztalatai alapján három réteget említett. Az egyikben azok a cigányok találhatók, akik a 60-as években saját erőből házat építettek, bejárnak dolgozni. A másikban azok vannak, akik a 70-es években akartak tenni: ők már kaptak segítséget, ám lavírozni is megtanultak, azaz minden lehetőséget igyekeztek kihasználni. Egv részük. A másik részük pedig bűnözik. S a harmadik réteg tagjai végképp elmaradtak. Ők a beilleszkedésnek semmiféle jelét sem mutatják.

Lakatos Menyhért, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke. a történelmi gyökerektől kezdve, egészen napjainkig végigvezette a magyarországi cigányság életét, kutatva, s egyben több ponton rámutatva az okokra, melyek a beilleszkedési nehezítették.

Sok mindenről szó esett még a kerékasztal-megbeszélésen (iskolai végzettség és a bűnözés kapcsolatáról, az egészségügyi kérdésekről stb.). Vélhetően a leglényegesebb dolog az, amit már az írás elején ismertettünk, s amelyet dr. Horváth Tibor mondott: a cigányság beilleszkedési kérdése társadalmi gond.

(mészáros)

Néphadseregünk egyik miskolci alakulata ünnepi állománygyűlést rendezett abból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt hozták létre. A már nyugállományba vonult, vagy máshová helyezett, egykori parancsnokai, más vezető beosztású tisztjei is részt vettek a megemlékezésen.

Bakk Sándor százados, a parancsnok politikai helyettese megnyitója után az alakulat által 15 éve patronált 6. Számú Általános Iskola úttörői színvonalas műsort adtak, majd a parancsnok, Korcsmáros Sándor mérnök alezredes mondott beszédet.

Az alakulat negyedszázados tevékenységének ismertetése során hangsúlyozta, hogy a folyton korszerűsített haditechnikai eszközök használatának tudnivalóit a sorállomány tagjai mindig magas szinten sajátították el. Ezt a különböző szemléken és hadgyakorlatokon mindahányszor bizonyították. Az is bizonysága fel- készültségüknek, hogy több szakasz a „Kiváló" cím birtokosa.

A feladatok megoldásában a kommunista tisztek, tiszt- helyettesek és a sorállomány ifjúkommunistái vonzó példát mutatnak. A KlSZ-szer- vezet elismerésre méltóan vesz részt a katonák szakmai és politikai képzésének szervezésében. művelődési lehetőségük megteremtésében. A szervezet a többi közt a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett „Jövőnk a tél!" akció lébonyolításából is kiveszi á részét. Az alakulatnál a 25 év alatt számos magas rangú parancsnok, technikus, mérnök nevelődött.

Beszéde után a parancsnok több tisztnek jutalmat adott át. majd a politikai helyettese felolvasta a magasabb egység és az alakulat parancsnokának az évforduló alkalmából kiadott parancsát. Az alakulat nem várt kitüntetésben is részesült. Mivel az. említett általános iskola kisdiákjainak nevelését hatékonyan segíti, megkapta az Ü ttörőszövet- ség Országos Elnöksége „Gyermekekért" oklevelét és emlékplakettjét.

T. I.

Szerződéssel sem kell senkinek...

Szövetkezet Szendröben

— Tizenhatezer ember ellátásáról gondoskodunk, tizenöt községben és két tanyán. A falvak közül tíz olyan van, amelyben ezernél kevesebben laknak. A körzethatárunk meghaladja néhol a hatvan kilométert, ez megnöveli a szállítási költséget. Hiába nevelünk utánpótlást, képeztetünk tanulókat, mert Debrétére, Viszló- ra senki sem akar kijárni dolgozni —, kezdte a beszélgetést Veres József, a Szend- rő és Vidéke Áfész elnöke, aki hus'onhól éve dolgozik és születése o.a él itt, így minden gondját, baját, örömét át érzi a községnek, s a szövetkezetnek.

Nyolcvan kereskedelmi és vendeglátóipari egysége működik az áfésznek, kétszáz- húszán produkálnak 310 millió forint éves árbevételt. Ebben az évben nyolcmillióra tervezik a nyereséget. Őket joggal érheti az a vád, hogy kevés boltjuk dolgozik az új üzemelési forma szerint, hiszen mindössze !) vendéglátó és 4 kereskedelmi egységük szerződéses. Mikor erről kérdeztem az elnököt, keserűen, mosolyogva válaszolt:

— Igen. joggal érhet bennünket ez a vád, de nehogy azt gondolják, ez azért van, mert mi nem akarjuk az új formákat meghonosítani. Az elmúlt időszakban 15 üzletet hirdettünk meg, s ebből csak egyre volt pályázó. Ilyen az arány minden évben. Debrétén hatvanan élnek. s az átlagéletkor is

hatvan felett van. A vásárlói igények ehhez igazodnak, ki venné ki szerződésbe ott az üzletet?

Természetesen az áfésznek sem nyereséges, de a szövetkezeti vagyon megóvása miatt még kell tenniük, ezenkívül a tagok érdeke is így kívánja, s ellátási kötelezettségük is van. Egy ilyen kis szövetkezet, képtelen önerőből bármit is építeni, felújítani, ezért minden lehetőséget megragadnak, vagy ahogy az elnök fogalmazott, „ösz- szekoldulják a pénzt”. Szö- vosz-támogatással Rakacán és Alsótelekesen tették rendbe az élelmiszerboltot. A megyei tanács támogatásával önkiszolgálót építettek Szend- rő ellátatlan területén. Az elmaradott térségek felzárkóztatási programjában Debrétén alakították át az üzletet, valamint Viszlón és Fel- sőtelekesen.

A nehéz anyagi körülmények mellett, azért a tervekről is hallhattunk. A szend- rői mezőgazdasági szakboltban —, amely egyedüli a környéken — a forgalom növelése érdekében szeretnék a választékot bővíteni. A megyei tanács támogatásával Szalonnán az iparcikket, Ki- rálykúton a boltot hozzák rendbe. A szendrői ABC- áruház már tíz évvel ezelőtt úgy épült, hogy majd egy

emelet ráhúzásával ideköltözik a ruházati bolt is. Eddig ennek megoldása váratott magára, most ezt is meg szeretnék valósítani, hiszen a sok apró bolt állagmegóvása jóval többe van, mint egy nagy új épületé.

Hozzájuk tartozik a Ra- kaca-tó és környékének ellátása is. Az utóbbi időben megnövekedett az idegenforgalom is, nem beszélve az itt levő, közel 300 hétvégi házról és a 12 vállalati üdülőről. Naponta, nyáron négy és fél ezren is megfordulnak a közkedvelt, még csendes tónál, ekkor kevésnek bizonyul az egyetlen élelmiszerüzlet és a három büféfalatozó. Elkelne egy étterem, de az előbbiek üzemeltetése is csak időszakos, mert igény télen nincs rá.

A kis üzletek boltvezetőinek megpróbál az áfész segíteni az árubeszerzésben. Fő- boltosi rendszert alakítottak ki, amellyel az alapellátást és a műszaki cikkek beszerzését megoldják. Háromezer tagjuk mintegy hatmillió forint célrészjegyet vásárolt, amelyet az állóeszköz-fejlesztéshez használnak fel, s e korántsem könnyű helyzet ellenére sok-sok kezdeményezéssel megpróbálnak eredményesen gazdálkodni.

Orosz B. Erika

nz ÉSZAKés a miskolci rádió LENINVÓROSBHN

Fogászati busszal az iskolától a rendelőig

Nem vágyunk el innen...

Mutasd a torkod, Péterke!

— Mi a baj Péterke? Megint beteg vagy? Már mondták reggel a bölcsiben, hogy éjszaka kinn volt nálatok az ügyeletes doktor bácsi. Mutasd, hol fáj? — kezdte a vizsgálatot dr. Sólymos Katalin, a leninvá- rosi gyermekgyógyászat csoportvezető főorvosa. Péter, láthatóan gyakori „vendég” itt, csöppet sem izgul, mindent megmutat a doktor néninek, s csak akkor görbül sírásra a szája, amikor le kell feküdnie a vizsgálóasztalra.

— Hogyan alakulhat ki ilyen közeli kapcsolat gyermek és orvos között? 'Beszélgetésünket már a főorvosnő szobájában folytatjuk.

— Ezt talán a személyi feltételek nagyszerű alakulásával magyarázhatnám, de hogy megértse, kicsit vissza kell mennünk az időben. Az első gyermekgyógyász a városban dr. Regéczy Zoltán volt, 1970-ben kezdte itt a munkát, azután 1972-ben kerültünk még ketten ide, dr. Knöchel Renáta és én. Körzetekben rendeltünk. Akkor sem az erőmű, sem az új TVK nem volt még. Ahogy fejlődött az ipar, s a város, úgy nőtt. a gyermeklétszám és bővült a körzetek száma. Ma már öten vagyunk, s három éve együtt, ebben az új létesítményben. Minden körzetben két védőnő és egy asszisztensnő segíti munkánkat. A körzeten kívül mindannyiunknak van egy bölcsődéje, óvodája, általános iskolája. Mintegy 1200 gyermek tartozik hozzánk. Ennyiük sorsát nem nehéz figyelemmel kísérni. Így alakulhat ki személyes jó kapcsolat a gyermekekkel és a szülőkkel.

— Amikor a váróteremben beszélgettem az anyukákkal, mindannyian elismeréssel szóltak az itteni munkáról, s azt is mondták, vannak olyan területek, ■amelyekben az országosnál is jobb eredményt ért el az intézmény. így van ez?

— így igaz. Ezt főként az anya- és csecsemővédelem területén mondhatjuk el. Évek óta elsők vagyunk — a tavalyi évet kivéve — a koraszülés és a csecsemőhalálozás megelőzésében. S hogy el ne kiabáljam, ebben az évben még egyetlen csecsemőhalottunk sem volt. Országos szinten a legjobbak voltak eredményeink az anyatejes táplálásban. Nálunk nincs anyatejbegyűjtő állomás, hanem háztól házig oldjuk meg a szállítást. Tápszert addig nem írunk a babáknak, amíg a védőnő meg nem győződik arról, hogy valóban nincs teje az édesanyának. Olyan vezető védőnő dolgozik a területen — Felföldi Irén — akinek az élete a munkája, s e területből írta szakdolgozatát is. Annyiszor megy ki egy-egy olyan családhoz, ahol az anyuka nem akar szoptatni — sajnos ez a mai fiatalok között általános gond —, amíg meg nem győzi az anyatej fontosságáról a mamát, s rá nem beszéli a természetes táplálásra.

— Ügy tudom, a megyében elsőként csatlakoztak a fogszuvasodást megelőző programhoz, s valami újítást is bevezettek az iskolafogászat terén?

— A városban évek óta kapják a gyermekek a fluor - cseppeket az óvodákban és az iskolákban. Ezt a védőnők ellenőrzik. A városkörnyéken fél éve vezettük be. Ebben az évben azonban bevontuk az otthon lévő három év alatti korosztályt is. A gyeden, gyesen lévő kismamáknak a védőnők egy deciliteres üvegekbe kiszerelve kiviszik, megtanítják a használatát. Dr. Márkus Gábor fogszakorvos szerkesztett hozzá egy köny- nven érthető használati utasítást, amelyet a TVK nyomdája sokszorosított. A kis ismertetőn azt is megtalálják a szülők, hogy miért fontos már ilyen korban alkalmazni a cseppeket.

Az általános iskolákban pedig az 1—4. osztályosok Dentocar tablettát kapnak, és délben Elmex-zselés fogmosás is van. Idén kaptunk egy dentál-nővérstátust, ezt betöltöttük, s a nővér jár az iskolákba, óvodákba is, tanítja a gyermekeket a helyes fogápolásra. Az újdonság pedig a fogászati busz. Minden fogorvosnak van egy napja, amikor csak iskolafogász, de ezen a napon nem rendelik ide az osztályokat, hanem csak öthat gyermeket, időre. A busz, amelyet a tanácstól kaptunk, elhozza és visszaviszi a gyermekeket az iskolába, így nem zavarjuk a tanórák rendjét, és: biztosított a folyamatos kezelés. A kis betegek névsorát és gondjait számítógépen dolgozzák föl.

— Nincsenek szűkösen ennyiféle tevékenységgel ebben az új épületben, s vajon betölti-e megfelelő funkcióit ez a direkt gyermekgyógyászat céljára épült komplexum?

— A tervezés pillanatától kikérték az orvosok véleményét, ami egyáltalán nem megszokott dolog. így aztán mi dönthettük el, hogy mekkora rendelőkre, vizsgálókra van szükségünk, s milyen speciális szobákra. Ennek köszönhetjük, hogy helyet kapott a kényelmes rendelők mellett egy siketszoba is, ahol elvégezhetjük a hallásvizsgálatokat. Nem kell Miskolcra utazni az ötéves státus-; a pálya- és a katonai alkalmassági vizsgálatokra.

— Biztosítva van-e a szakmai fejlődés lehetősége? Egy-egy területen ugyanis gyakran panaszkodnak az orvosok, hogy nem juthatnak el a kongresszusokra.

— Nálunk ilyen nincs. Igaz, mindenki nem mehet el egy tudományos ülésre, de mi választjuk ki magunk közül, és akit delegálunk, utána beszámol a hallottakról. Ezt anyagilag is támogatja az intézmény. Havonta egyszer a Gyermekegészségügyi Központban van továbbképzés, ahol mindig olyan érdekes, aktuális témák szerepelnek, hogy örömmel megyünk. Az igazgató főorvosunk olyan magas szakmai és emberi követelményeket támaszt, hogy nem engedhetjük meg a lazítást. Igaz, a fizetésünk is a követelményekkel arányos, jóval az átlag felett van.

— S ön hogy érzi itt magát, fiatal főorvosként, s megbízott igazgatóhelyettesként?

— Nagyon jól. Jó a kollektíva, segítő szándékú, újítani kész embereket hozott össze az élet. Nekem ez még csak a második munkahelyem. Vásárosna- ményben kezdtem a pályámat, így sok tapasztalatom nincs. Három éve neveztek ki főorvosnak, s ebben az évben megbízottként igazgatóhelyettesnek. Ezek miatt több társadalmi funkcióról le kellett mondanom, de a szakmai dolgok időigényesek, együtt nem megy. Aki egyszer hozzánk kerül, s „megfertőzi” őt a gárda munkaszeretete, kezdeményezőkészsége, az nem vágyik innen el.

obc