Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-06 / 262. szám

1987. november 6., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Talponmaradás, vagy... Csak az élvonal lehet a cél Azt mondják, minden szél­ben lehet vitorlázni, ha az ember tudja, milyen célt akar elérni. Talán ez a mon­dás lehetne a mottója annak a beszélgetésnek, amely so­rán kirajzolódott a Borsod- terv felfogása abban a fo­lyamatban, ahogy a tanácsi tervező az elmúlt években a változásokhoz alkalmazko­dott. — Mi, a tervezők az épí­tőipari folyamat elején va­gyunk — mondja Káli Sán­dor igazgató. — A vállala­tot 1983-ban érte el az a válto­záshullám, amit mostanában a magasépítőipar válságának neveznek. Drasztikusan csök­kent a megrendelésállo­mány, szaporodtak a külön­féle vállalkozások, hatalmas konkurenciaharc kezdődött. Ebben a helyzetben új fel­fogásra, új munkamódsze­rekre volt szükség, hi­szen minden évben azt ta­pasztaltuk, hogy a beruházá­si piac kedvezőtlenebb a korábbinál, és ez egyértel­műen a tervezőnek is keve­sebb munkát jelentett. Ami a legfontosabb ta­pasztalat — folytatta az igazgató —, hogy a beszűkült piacokon a hagyományos ter­vezési megbízások is csök­kentek és ezeken a korábbi­nál szerényebb megrendelés­állományon ma sokkal töb­ben osztoznak, mint azelőtt. Elsősorban a fővárosi kis szenvezetek ■ tekintik a vidé­ket szabad vadászterületnek. Hogy megrendeléseket tud­junk szerezni, mi is létre­hoztuk a vállalkozási osz­tályt és a hagyományos ta­nácsi munkák mellett fel­újításokra, lakóház-rehabili­tációkra,' ápari fejlesztések tervezésére éppúgy vállal­kozunk, mint a korábbi ha­gyományosnak tekintett mun­kákra. A vállalkozási és mar­ketingtevékenységnek olyan jellegűnek kell lenni, hogy az ésszerűség határán belül ki tudjuk szolgálni a meg­rendelőt. Ez az évünk megrendelé­sekkel már ki van töltve, amit kemény munkával ér­tünk el. Ez végül is szep­tember végéig alakult ki. Most azért dolgozunk, hogy a jövő év első negyedévére is megszerezzük a munkát. A korábbi években és az idén is a vállalatok általá­ban sokat panaszkodtak a szabályzókra. Kovács Mik­lós, gazdasági igazgatóhelyet­tes úgy vélekedik, hogy 1988- ban nem az új szabályzók, hanem a munkaellátottság okozza majd a legnagyobb gondot. Bár a kettő együttes hatása például azt eredmé­nyezheti, hogy megdrágul a munkaerő és a megdrágult munkaerőt csak megfelelő mennyiségű munkával lehet ellensúlyozni. A vállalat Kevesen tudják, hogy a különböző társulási formák között ma is működik me­gyénkben, elsősorban a zemp­léni részeken az úgyneve­zett, erdőbirtokosság. Ez a társulási forma évszázados múltú, s az abban résztve­vők birtokjog után része­sültek a jövedelemből. Megyénkben jelenleg 21 erdőbirtokossági 'társulás működik, s tulajdonukban több, mint 2000 hektárnyi erdő tartozik. Egy-egy tár­sulás tagjainak száma öttől százig terjed. Ebben a tár­sulási formában tovább él csakis akkor tudja stabilizál­ni a létszámot, ha elegendő megbízása lesz és azt jó mi­nőségben végzi el. Ezt erősíti meg Káli Sán­dor is. — Újabb szervezeti változtatást kell végrehajta­nunk. hogy alkalmazkodni tudjunk a nehezebb helyzet­hez — vélekedik. Csak a több és jobb, tehát a minő­ségi munka lehet a cél. Na és az, hogy pontosan betart­suk a határidőket. Úgy tű­nik — teszi hozzá — ezen a téren van még tennivalónk. Még nem mindenkit ért el nálunk a válságtudat. Majd elmagyarázza, mire gondol. A teljesítményt kell megfi­zetnünk a jövőben, mert fel- értékfelődik a tudás, a ráter­mettség, egyszóval az emberi tényezők. A tervezés csapat­munka, de a hagyományos munkakörökön belül is új formákkal próbálkozunk. Egy-egy konkrét munkára szervezett csoportok kialakí­tására gondolunk. Így lehet legjobban megfogalmazni az érdekeltséget. Ma már számolni kell a tényleges bukás lehetőségé­vel is. Az itt lévő 140 em­bernek a jövőben minőség­ben és mennyiségben is a korábbinál jobb munkát kell végeznie. Ha a hozzánk ha­sonló tervezők között nem tudunk az élvonalba ke­rülni, akkor veszélybe kerül­het a Borsodterv mint vál­lalat. Ez ma már nyilván­való és úgy érzem, a dolgo­zóink többsége már eljutott oda, hogy érzékeli, megérti ezt a helyzetet. Én úgy érzem, hogy ná­lunk szemléletében is jó ter­vezőgárda van. Tudjuk, hogy az elkövetkező idő­szak nem lesz könnyű, hi­szen most a piacon elsősor­ban árverseny van és ez nem feltétlenül jó. És sajnos, igen lassan terjed, erősödik az a szemlélet, hogy nem feltétlenül az a terv a leg­jobb, amelyik a legolcsóbb. De tudjuk, a megbízó is kényszerhelyzetben van. Te­hát a jövőben jobban együtt kell működni a megbízóval, s azokat a hagyományos eti­kai értékeket kell visszaál­lítani, amelyek korábban is jellemezték a gazdálkodást. Hogyan lehet a magasabb igényeknek megfelelni? — Csakis a reformok tovább­vitelével, a szabad verseny­helyzet kialakításával. Ná­lunk a jövőben a legfonto­sabb feladat a belső érde­keltségi rendszer kialakítása lesz, nevezetesen az, hogy a teljesítmény és a bérköltség megfelelő arányát megtalál­juk. Hiszen nálunk a bér­költségek igen jelentősek. Csakis a teljesítmények nö­velése teremthet egyensúlyt. az eg5'kori úgynevezett úr­béri társulás csakúgy, mint a felszabadulás után újon­nan erdőhöz juttatottak erdőbirtokossága, amely töb­bek között Mogyoróskán, Regécen alakult. Egy-egy erdőbirtokosság önálló jogi személy. Működésüket az ál­lami erdészetek keretében végzik. : Az egyik „milliomos” er- dötársulás, a Nagyhuta— Nyírd tagjai 1945-ben, a fel- szabadulás után kaptak erdő­részt. s a társulásukat 1949- ben alakították meg. A több mint 240 hektárnyi erdő „A Magyar Népköztársa­ság ajándéka” — olvashat­ja az éppen Ohinandegába vetődő járókelő, mikor el­megy a nemrég elkészült mezőgazdasági szakközép- iskola előtt. Roberto Saenz, a nicara- guai oktatási minisztérium főtitkárának vezetésével a minap Miskolcon, járt egy delegáció, melynek tagjai Hilda Rodriguez, az új is­kola igazgatónője, és Maria Jósé Chevez, a miniszté­rium szakképzési igazgató­nője voltak. Egy hete ér­keztek Budapestre, azóta az ország sok helyén megfor­dultak, így többek közt megnézték a Vépi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézetet, egy szombathelyi növénytermesztési rend­szert, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemet, és jár­tak Rakamazon is, a Ra- fafém szövetkezetnél. El­sősorban mezőgazdaságun­kat tanulmányozták, hisz az iskola 150 kilométerre van a fővárostól, amely — mint a delegáció veze­Újítások A mezőgazdasági üzemek­ben és az élelmiszeriparban a tavaly benyújtott 12 ezer újítási javaslat csaknem kétharmadát elfogadták, s hétezernek a hasznosítását meg is kezdték. A beveze­tett újításokkal évente több mint. 700 millió forinttal nö­velik az eredményt az üze­mek — ezt állapította meg a MÉM elemzése, amely az újítómozgalom teljesítmé­nyeit összegezte. Az újítók munkáját éven­te értékelik. A tárca terü­letén dolgozók közül idén 320-an kapták meg a ki­váló újító és 40-en a ki­váló feltaláló kitüntetést. Ezek elsősorban erkölcsi el­ismerést jelentenek. A szö­vetkezetek, állami gazdasá­gok és az élelmiszeripari üzemek az újítókat anyagi elismerésben is részesítik; tavaly 43 millió forintot fi­zettek ki az elfogadott ész- szerűsítésékért. Az utóbbi időben több újítást nemcsak az adott üzemben, hanem a hasonló tevékenységet ellátó más vállalatoknál is bevezettek. Ez főként a gabona-, hús-, tej- és a tartósítóiparban ki­dolgozott javaslatokra jel­lemző. Ám még nem min­denütt terjedt el ez a gya­korlat. Jelenleg csaknem 250 olyan új műszaki megoldást tartanak nyilván, amely nemcsak az élelmiszer-gaz­daság többi üzemeiben, ha­nem más ipari ágazat üze­meiben is hasznosítható len­ne. Különösen jól szervezett az újítómunka például az Agárdi, a Bólyi ás a Dél­borsodi Mezőgazdasági Kombinátban, a Kiskunha­lasi és a Pápai Állami Gaz­daságban, valamint ,a Mát­rai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban és a Kecske­méti Konzervgyárban. (MTI) száznál több tag része. Er­dőségük faállománya töl­gyes. A 120—150 éves erdő kitűnő minőségű fát ad. A kitermelt fát a Borsodi Er­dőgazdaság veszi át. A múlt évben a társulás bevétele mintegy 2,5 millió forint volt, amiből a tiszta nyere­ség meghaladta a félmillió forintot. Ennek egy részét kiosztották a tagok között, más részét tartalékolták a felújításokra. A jelentősebb erdőbirto­kosság közé tartozik példá­ul a kishutái és a sajóvár- konyi erdőbirtokosság is. tője mondta — rendkívül fontos mezőgazdasági öve­zet. Magyarország — foly­tatta Roberto Saenz — fel­ismerte az ország fejlődé­séhez szükséges szakember- igényt, kész volt segíteni a középszintű mezőgazdász­A társadalom közösségi szükségleteinek kielégítése, a szocialista állam feladatai­nak ellátása azt igényli, hogy az állampolgárok jöve­delmükkel arányosan vállal­janak részt a közterhekből. Amióta tudunk arról, hogy 1988. január elsején nálunk is bevezetik a személyi jö­vedelemadót, mind többen érdeklődnek az adótörvény­ről. Erről kértünk mi is bő­vebb információt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságán dr. Kocsis Zsuzsától, a lakosság­adóztatási és felügyeleti osz­tály vezetőjétől. — Szakkifejezéssel élve, a személyi jövedelemadózás ön­adózás. Mit takar ez a fo­galom? — Ennek lényege, hogy az adózó maga köteles összjö­vedelmét és annak adóját megállapítani, bevallani és természetesen befizetni. Ezt a terhet a csak főállásból származó jövedelemmel ren­delkező személyeknél — a munkavállaló nyilatkozata alapján — a munkáltató vállalja át. Az adóbevallás tehát technikailag elkülönül, a csak főállású és több for­rásból származó jövedelem esetében. Ha a magánsze­mélynek kizárólag egy mun­kaviszonyból (tagsági vi­szonyból) származó jövedel­me van, és erről a munkál­tatónak nyilatkozatot ad, az adóalapot és az adót a mun­káltató állapítja meg, vonja le és fizeti be, illetve túlfi­zetés esetén gondoskodik az adókülönbözet visszatérítésé­ről. Ezt a szabályt kell al­kalmazni abban az esetben is, ha a magánszemélynek a nyugdíja mellett kizárólag egy munkáltatótól származó jövedelme van. A munkál­tatónak adott adózói nyilat­kozat a jogkövetkezmények tekintetében adóbevallásnak minősül, de az adó helyes el­számolásáért a munkáltató felel. — Mi a helyzet akkor, amikor az állampolgárnak a főfoglalkozású munkahelyén kívüli egyéb jövedelméről is számot kell adnia, mivel az adózás adminisztrációs ter­he rá hárul? — Ebben az esetben ne­hezebb helyzetben van az adóalany. Igen fontos sza­bály, hogy az érintett állam­polgár őrizzen meg minden olyan okiratot, számlát és bizonylatot, amely az adózás­sal kapcsolatos. Célszerű, ha a tárgyévben (adóévben) el­ért bevételeiről, a befizetett adóelőlegről, a mentességek­ről és kedvezményekről, va­lamint az elszámolható költ­képzésben, nemcsak az is­kola felépítésével, hanem a mostani látogatás lehe­tőségével .is. Hisz azzal, hogy állnak a falak, nem fejeződik be az együttmű­ködés, azt tartalommal meg is kell tölteni. ségekről nyilvántartást ve­zet. Az említettek alapján az adóbevallási ív kitöltése —, amelyen fel kell tüntetni a jövedelmeket, az igénybe vett kedvezményeket, a be­fizetett adóelőleget és a fize­tendő adókülönbözetet vagy visszatérítési igényt — már nem jelenthet gondot. Meg­jegyzendő még, hogy az adó­bevallást az adott esztendő összes jövedelméről — vár­hatóan — a következő óv február 28-dg kell az adózó állampolgár állandó lakhe­lye szerinti adófelügyelőség­re beküldeni. — Az adóbevallás mikor tükröz valós helyzetet? — Az adóhatóság egészen addig, amíg adóellenőrzés keretében meg nem győző­dik a benyújtott adóbevallás hibás voltáról, az adóbeval­lást valósnak fogadja el. Az adóhatóság ellenőrzi a ma­gánszemély adókötelezettsé­gének teljesítését, a beval­lás benyújtását, az adó meg­állapításának helyességét (a bevallásban érvényesített adókedvezmények jogosságát, az adóalap és a fizetendő adó előírásoknak megfelelő kiszámítását), valamint az adó befizetésének tényét. Az adóhatóság határozattal álla­pítja meg annak a magán- személynek az adóját, akiről megállapította, hogy valót­lan adóbevallást nyújtott be, vagy adóbevallási kötelezett­ségének nem tett eleget. Fontos szabály, hogy a ha­tározattal megállapított több­let-jövedelmet teljes egészé­ben a feltárás évét megelő­ző év összjövedelméhez kell hozzászámítani. Ez a sávo­san progresszív adókulcsok miatt már önmagában is büntetés az adózó számára és ebhez még a feltárt adó­hiány 50-től 200 százalékig terjedő bírság is járul. — Hallhatnánk bővebben az alkalmazható vagyonel­számoltatásról? — Már a jelenlegi szabá­lyozás is lehetőséget nyújt a vagyonelszámoltatásra, a jö­vőben azonban ezt az ellen­őrzési módszert az adóható­ság szélesebb körben alkal­mazza. Az adóellenőrzés in­formációs hátterének része a vagyonnyilatkozat. A bel­földi állandó lakhellyel ren­delkező magánszemélyeket a Minisztertanács hároméven­ként, az adóhatóság pedig évente egy alkalommal — határozattal — kötelezheti vagyonnyilatkozat megtéte­lére. Az utóbbira akkor kerülhet sor ha az adóellen­őrzés során az adóhatóság megállapítja, hogy a magán- személy vagyona — a vizs­gált időszakban — jelentős Városunkban a Földes Ferenc Gimnázium és a Zalka Máté Gépésze­ti és Gépgyártás-technoló­giai Szakközépiskola veze­tősége fogadta a vendége­ket. Kálmán László a Föl­des igazgatója biztosította a delegáció tagjait, hogy szívesen segít tanácsokkal, oktatási módszerekkel, majd tájékoztatta a vendé­geket a magyar iskolarend­szerről. A Gépipari Szak- középiskolában Kálmán András igazgató vezette végig a delegáció tagjait az iskolában, megmutatva a műhelyben lévő külön­leges gépeket. Mindkét ve­zető megígérte: segítenek a tankönyvek megírásában is. Nicaragua több szocia­lista országtól kap folya­matosan segítséget. A fő­titkár elmondta: Szeretnénk megköszönni a magyar nép szívességét, amelyet — >merve az itteni gaz­dasági nehézségeket — még jobban értékelnek. (dobos) mértékben gyarapodott, és a vagyonszaporulat a bevallott jövedelmét számottevően meghaladja. — A vagyonnyilatkozatban a magánszemély köteles fel­sorolni az ingatlanokat és a nagyértékű ingóságokat, aki akarja feltüntetheti — erre azonban jogszabályi kötele­zettség nincs — takarékbe­téteit is, a jogszabályban rögzített igazolások csatolása mellett. Az adóellenőrzésnél a vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyontárgyat az adózás szempontjából — az ellenkező bizonyításig — úgy kell tekinteni, mintha azt az utolsó vagyonnyilatkozat után szerezték volna. — Az új adótörvény ér­telmében a jogszabály lehe­tőséget nyújt az adózó sze­mélynek az adóbevallás ön­revízió keretében történő he­lyesbítésére. Mi ennek a lé­nyege? — Fontos tudni, hogy erre a helyesbítésre az elévülési időn belül, a bevallás benyúj­tásától az adóhatósági eljá­rás (az adóellenőrzés) meg­kezdésének időpontjáig van lehetőség. Az így feltárt adóhiány után havi két szá­zalék, de legfeljebb húsz szá­zalék önellenőrzési pótlékot kell fizetni, az adóhatóság pedig bírságot nem számít­hat fel. Ez tehát lényegesen kedvezőbb az adóalany szá­mára, mintha az adóhiányt — az adóeltitkolást ötven százaléktól kétszáz százalékig terjedő bírsággal szankcio­nálva — az adóhatóság tár­ja fel. — Van-e lehetőség felleb­bezésre? — Az adófelügyelőség ha­tározatával megállapított adóhiány ellen a megyei adó- és ellenőrzési igazgató­sághoz lehet fellebbezéssel élni. A másodfokú határozat elleni felülvizsgálati kérel­met az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz lehet benyújtani. Fontos tudni to­vábbá, hogy a késedelmesen teljesített adófizetés esetén minden megkezdett hónap után havi két százalék kése­delmi pótlékot kell fizetni. Túlfizetés esetén az adókü­lönbözet visszatérítését az adózó a jövedelem megszer­zése évének utolsó napjától számított ötéven belül igé­nyelheti az adóhatóságtól. Új szabály, hogy a jogerős adóhatósági határozat nem­csak az adókivetés jogalapja, hanem az adó összegszerű­sége tekintetében is bírósági keresettel támadható, ha a vitatott adóösszeg az 5000 forintot meghaladja. Végeze­tül. a méltányossági kérel­meket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke bírálja el. Lovas Lajos Hajdú Gábor Fából való milliók Tudnivalók a személyi jövedelemadóról Mikor és kinek kell fizetni? A gépipariban a legmodernebb gépeket láthatták a de­legáció tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom