Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. november 16., hétfő Utólagos töprengés szovjet filmekről Hivatalosan már befejező­dött az idei szovjet filmek fesztiválja, a szovjet film­művészet évenként visszaté­rő ünnepi időszaka. Sok év­tizedes hagyomány már ná­lunk ennek a megrendezése, s valljuk be, itt-ott már el is koptattuk a fényét, rész­ben szervezéssel, részben a bemutatandó művek nem elég gondos megválogatásá- val. Az idei, az 1987-es fesz­tivál új vonásokkal jelent­kezett, gazdag volt, és a min­den őszi fesztivál megújulá­sának ígéretét hordozta ma­gában. A szovjet filmek megúju­lásának alapja — csakúgy, mint a szovjet társadalmi és gazdasági élet több más vo­nulatában tapasztalható vál­tozásoknak, korszerűsödések­nek —, az SZK'P XXVII. kongresszusa, illetve azt kö­vetően az 1986-os szovjet filmművészeti kongresszus, amely nemcsak egyszerűen személycseréket eredménye­zett a szovjet filmélet ve­zetésében, hanem gyökeres változást hozott magában a filméletben is, új és újfajta alkotásokra serkentett, és oktalanul visszatartott mű­veket juttatott a nyilvános­sághoz. Lassan mihozzánk is jön­ni kezdtek az újfajta szov­jet művek. Igaz, a mai szov­jet filmélet legfőbb irányító művészegyéniségének, Elem Klimovnak Agónia című művét már láthattuk néhány évvel korábban, évtizedünk első felében, de nagyon ne­hezen ért el hozzánk; az ak­kori szovjet filmélet irányí­tói nem szívesen engedték ki a határokon túlra. Vi­szont az új szellem jegyé­ben megismerhettük ugyan­ennek a filmrendezőnek a .Jöjj és lásd! című remek­művét, valamint a néhány hete műsoron volt Búcsúzá­sát. Űj vezetés, új szellem van jelen a szovjet filmmű­vészetben, s közben koráb­ban félisteneknek tartott al­kotók fénye halványult el, mert mások felragyogtak, il­letve a zárt archívumok do­bozaiból előkerültek régen kiépített, oktalanul elzárt al­kotásaik. Mint például Kira Muratova 1971-ben készült Hosszú búcsúzások című filmje, és számos, más ér­tékes alkotás. Éppen mosta­nában látható a Veszélyes szállítmány című film, Az elcserélt cárevics, a Pászto­rai, s nem utolsósorban Ten­giz Abuladze filmóriása, a Vezeklés, amely az idei fesztivál legkiemelkedőbb filmjének tekinthető. A hetvenesztendős szovjet állam filmművészete nem mutatott egyenletes fejlődést, szerves függvénye volt az állam társadalmi fejlődésé­nek. Míg a kezdeti időkben, Eizenstejn, Dovzsenko és mások korszakában egy nagy felívelés volt tapasztalható, a harmincas években, külö­nösen azok második felében az akkori politikai-társadal­mi viszonyokhoz hasonlóan változott maga a filmélet is. Majd jött a nagy honvédő háború korszaka, különféle kisebb-nagyobb kanyarok je­lentkeztek a filméletben, noha a XX. kongresszus után olyan filmek is szület­tek, mint a Szállnak a dar- vak, az Emberi sors, a Bal­lada a katonáról, a Vörös kányafa és még néhány tár­sa. Ez az újabb fellendülés szintén megmerevedett. Né­hány filmalkotó mintegy korlátlan hatalomhoz, hiva­talos tisztelethez jutott, má­sok és főleg mások gondola­tai előtt bezárultak a kapuk. Ezen változtatott a már em­lített 1986-os filmművészeti kongresszus, illetve az ott született határozat realizálá­sa. Természetesen nincs és nem lehet szó egyik napról a másikra való gyökeres vál­tozásról. De valami elin­dult. Ha figyelembe vesz- szük, hogy igen önkritiku­san vizsgálják át a vissza­tartott filmeket és látjuk az újonnan születetteket, ész­re kell venni, hogy a Gor- bacsov-politika megjelölte úton haladnak a szovjet filmművészet legkiválóbbjai, a maguk nyelvén azt a gon­dolatot kívánják kifejezni és tömegekkel tudatosítani, amelyet a szovjet pártveze­tés is érvényesíteni akar. Nem mentesek az új filmek a gondoktól, a fájdalmas múltfeltárásoktól, mert úgy vélik a szovjet filmalkotók is, hogy a múlt keserű em­lékeit, megemészthetetlen emlékeit nem eldugni, ha­nem a nyilvánosság előtti felmutatással kell leleplezni és semmissé tenni. Nem váj- kálni kell a múlt hibái kö­zött, hanem az igazságot megkeresni, hogy a ma gyö­kerei tisztábban láthatók le­gyenek. Azt hiszem, ennek legpregnánsabb példája a már többször említett Vezeklés és a jövő féltésének legmar­kánsabb képviselője pedig A halott Ember levelei című film. Nem áll rendelkezésemre statisztika, melyik új, illet­ve újonnan elővett szovjet filmet hányán látták. Nem is a statisztikai számok az érdekesek, hanem az, hogy a szovjet filmgyártásban, il­letve filmművészetben jelen vannak a magas művészi- séggel párosultan magas eszmeiségű alkotások — ter­mészetesen nem kevés kom ­mersz és talán olykor kevés­sé értékes mozidarab között —, s ezekre a kiemelkedők­re a mozikban ,— és a televí­zióban is! — jelentkező sok- nemzetiségű filmáradat köz­ben is érdemes odafigyelni. Ez az 1987-es szovjet filmek fesztiváljának egyik alapvető tanulsága. Benedek Miklós Felhívás! A Közúti Beruházó Vállalat (UTIBER), a Miskolci Közúti Igazgatóság megbízása alapján, az országos főutak szol­gáltatási színvonalának emelése céljából, a 3. sz. főút 153,0 km-szelvényében levő pihenő szabad területének bérbeadását ezúton meghirdeti, vendéglátóipari létesít­mény - fogadó, étterem, büfé stb. — építése és üzemeltetése számára. A bérleti jog megszerzésére írásbeli pályázat benyújtásá­val lehet jelentkezni, amely tartalmazza a pályázó nevét, címét (telefonszámát), foglalkozását, az általa tervezett létesítmény, illetve szolgáltatások rövid ismertetését, a vál­lalt üzembe helyezés határidejét. A pályázatokat 1937. no­vember 30-ig küldjék el a Közúti Beruházó Vállalat levél­címére: Budapest, Pf.: 30. 1531. Miskolci színházi hét-vége Mint azt korábban jelez­tük, a Miskolci Nemzeti Színházban az elmúlt hét végén, pénteken tartották Alekszandr Galin kortárs szovjet író drámai történe­tének, .a Csillagok a hajna­li égbolton című játéknak magyarországi bemutatóját. Szombati ' lapunk zártakor ért véget a bemutató, amely után a premieren részt vett közönség igen hosszan tartó tapssal hono­rálta a látottakat, ünnepelte a színészeket, valamint az előadás után a színpadon megjelent szerzőt, Alek­szandr Galint. A pénteki be­mutatót követően szombaton este is bemutatták a művet és e lapszámunk zártakor is ez látható a színpadon. A hét két utolsó napjának dél­utánján zsibongó gyermek­sereg töltötte be a színházi nézőteret, a Kvantum Fan- tum csapdája című gyermek­darabnak tapsolhattak az ifjú nézők. A sikeres bemu­tató után a munka egy pil­lanatra sem állt meg, hiszen újabb és újabb premierek előtt állunk. Mind szomba­ton, mind pedig vasárnap folytak a próbák a legköze­lebbi bemutatóra: próbál­ták Jacobi Viktor nagyope­rettjét, a Sybillt. Ezen a da­rabon kívül még további két bemutató lesz decemberben: a Játékszínben Az építész és az asszír császár című kétszemélyes színmű, a Ka­maraszínházban pedig a so­kak által nagyon várt A vád tanúja című bűnügyi játék. Fotókiállítás Emlékeink címmel Tár­cái Béla miskolci fotóművész kiállítása nyílt meg a Le- ninvárosi Helytörténeti Gyűj­temény időszaki kiállítóter­mében, november 12-én. A kiállítást december végéig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Miskolci 6. Az Apolló Nagy Mozgószínház „— Mondja csak, mikor lesz kész a Sándor Frédi mozgó- színháza? — November 15-én nyílik, asszonyom. .— S miért keresztelte ép­pen Apollónak? — Ennek sokféle magya­rázata van. Egyesek azt mondják, hogy az nem Apolló, hanem Ápoló, csak rosszul van írva. Ápoló- színház, mert orvos az igaz­gatója, tehát ápolók és ápo­lónők ide fognak járni szó­rakozni. Viszont mások a£t mond­ják, azért ápolószínház, mert benne fogják ápolni a mozi­irodalmat.” A fenti terefere az Ellen­zék című miskolci újságból, Sassy Csaba újságíró-költő Hétről hétre című rovatából való, s 1911. október 17-én jelent meg. A csevely valós háttere pe­dig az, hogy az 1756-ban ala­pított Weidlich nevű, orszá­gos hírű csemegekereskedő cég által épített bérpalotában 17 csinos bolthelyiség évi 600 —800 koronáért november 1- től volt kiadó. Dr. Sándor Alfréd, az Erzsébet-közkórház orvosa és Fazekas Imre bér­be vették a Weidlich-palota egyik pincehelyiségét, s ezt mozihelyiséggé alakították át. (Lám csak, Miskolcon is milyen népszerű volt az 1896- ban, a Genfi-tónál — közön­séges háromszögletű reszelő­vei — megölt magyarbarát királyné, róla nevezték el az Erzsébet teret, az Erzsébet Izraelita Elemi Iskolát és az Erzsébet-íkórházat! S ez ke­vés: igen szép mellszobrot állítottak neki a népkerti, Vigadó mögötti kis ligetben. A liget már nincs, a szobor ma a múzeumban látható.) És ha nem is határidőre (november 15.), de december 30-án már arról ad hírt az Ellenzék, hogy megnyílt az Apolló Színház a Weidlich- palotában. „Kellemesen temperált le­vegőjű, azbeszt padlózató te­rem az Apolló mozi előadói helyisége, melyben egyszer­re 350 ember foglalhat he­lyet. Három hatalmas csar­noka van a helyiségnek. íz­léses előcsarnoka, ahol bü­fét várja a közönséget.” A vetítés ugyan még ze­ne-, illetve zongorakísérettel folyik, a jeleneteknek még csak címei vannak (szerep­lők nélkül), a drámai (tar­talmi), szöveget „felolvasó” rágja szájába a nézőnek. A közönség bele-beleszól a je­lenetekbe, és már kialakul­nak bizonyos nézőtípusok is. Olvasunk is ilyen tipológi­át: „A legkiállhatatlanabb a moziban a hangos olvasó. Mindenki menekülni szeret­ne a közeléből, mert tönkre teszi az élvezetet azzal, hogy az összes feliratokat hango­san felolvassa. Bizonyára, nagy pártfogója lehet az analfabétáknak, azokat akar­ja kisegíteni.” A kultuszkormányzat egy­re jobban ösztönzi a mozi- vállalatokat a saját, eredeti felvételekre, hogy a nemzet­közi filmkölcsönzés helyett (melynek során a hazai tő­ke kivándorol az országból), serkentse a nemzeti filmgyár­tást. Ezek az „eredeti”, he­lyi felvételek ekkor még job­bára a mozik helyi pro.pa- gandaigényeit igyekeznek szolgálni. S miután — a saj­tóban is — a legérdekesebb a bűnügyi szenzáció (mert ki nem szeret szörnyülködni!), hát ezek az eredeti felvéte­lek is tele vannak erőszakos bűncselekményekkel (pl. az edelényi gyilkosság, a cinko- tai tömeggyilkosság, a budai rablógyilkosság stb.), s a mű­sorokban is eluralkodik a de- tektívdráma, hogy már 1916- ban rendelettel korlátozzák „a feltűnést hajhászó, a jó ízlést és közerkölcsiséget sér­tő, a gyengébb idegzetűek lelkületére kártékony hatású” filmek vetítését. (1917 júniu­sában például a varsói rend­őrfőnök is betiltotta a detek- tívf ütmeket). Sándorék is filmeznek Mis­kolcon éppúgy, ahogy Damó Oszkár (ez a méltatlanul fe­ledésben hagyott egri, pesti, majd miskolci újságíró, író és filmrendező) Egerben. Gárdonyi művéből 2 filmet forgatott (Ali rózsáskertje és Göre Gábor kalandozásai). Az 1913-ban forgatott film akkor (1450 m) rekordhosz- szúságú volt. (A film fő­szerepeit miskolci színészek: Doktor János, Retteghy Margit és Vidor János ját­szották.) Damó egy egri forgatásáról írta Sassy- Csa­ba az alábbi történetet: „Az új zsidótemplom fel­avatási ünnepén... A vas­rácsos bejárónál ott állt egy pocakos, nagygyomrú, hatal­mas testű, parasztból lett rendőr, és vigyázott, hogy csali belépőjeggyel ellátott emberek jöhessenek át a ka­pun. Egyszerre észreveszi a rendőr, hogy Damó Oszkár a mechanikusával, illetve ope­ratőrével rászegezteti az ör- döngős masinát, a mozigé­pet. A rendőr tőle telhető fürgeséggel kaptákba vágta magát és barátságos arcot vágott. Ebben a pillanatban megállóit előtte egy szmo- kingos, fehér selyem karsza­lagos, cilinderes, fehér kesz­tyűs rendező. A rendőr mód­felett megharagudott, hogy abban a történelmi pillanat­ban, amelyben őtet a mozi­vászon számára meg akarják örökíteni, egy közönséges ci­vil rendező eléje áll, eltakar­ja termetét és ezzel megaka­dályozza, hogy a különböző Katik, Marik, Erzsótkok és Krisztinák őt a moziban lás­sák ... gyors elhatározással két hatalmas markával meg­markolta a rendezőnek ... a •két karját... és ... úgy el­hajította .. .a rendező urat, hogy az a templom .ajtajáig gurult, ő pedig büszkén, ki- düllesztett mellel ott állott a mozigép előtt. Jeles rendőrbarátunk nem tudta, hogy az ördöngős ma­sina őt rendőri ténykedésé­nek teljes fényességében örö­kítette meg .. 1913. október 21-én már propagandaújság jelenik meg Apolló Híradó címmel. E mű­sorfüzet (mely hetenként, hétfőn jelent meg és az élel­mes mozigépész, Klein Jenő szerkesztette), már részletes tartalmi leírást (és szakmai pletykát) közöl a filmtekről. Például ilyet: „Costa Magna moziszínésznőt egy leopárd forgatás közben megmarcan­golta. A nagynevű, bájos mű­vésznő a rettenetes kataszt­rófa előtt az In hoc signo vinces c. drámában lépett fel, mely éppen ma kerül elő­adásra a miskolczi Apolló­ban.” (Következik: Csaták a „Pompeji végnapjai’’ körül) Dr. Kárpáti Béla MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. —8.15: Mai programok. — 8.20: Hogy tetszik lenni? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A" hét köl­tője: Lator László. — 9.40: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Gyermekdalok. — 10.47: Operettnyitányok. —* 11.05: De- csényi János dalaiból. — 11.20: Tizenkét szék. II f és Petrov re­génye rádióra alkalmazva. — 11.54: Reklám. — 12.30: Kinyer ma? — 12.40: Rólunk van szó! — 12.45: Útiak, ösvények... — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: A XIX. század költői. — 14.30: Holnap közvetítjük... — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Irodalmi évfordulónaptár. — 15.30: Visszapillantó páiya­tükör. — 15.56: Műsorajánlat. — 16.05: Ide nekem a rádiót! — 16.30: Horgas Bélával -beszél­get Szabó Éva. — 17.00: Eco- mix. — 17.30: A magyar nép­dal hete. — 18.11: Rólunk van szó! — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyv­újdonságok. — 18.28: Műsoris­mertetés. — 18.30: Esti Maga­zin* — 19.15: A Rádiószínház bemutatója. — 20.26: A magyar népdal hete. — 21.30: Tíz kér­dés. —- 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Tito Gobbi énekel. — 23.01: A Rádió le- mezallbuma. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés mű­sor .hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt. — 10.10: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 10.45: Láttuk, hallottuk. — 11.30: Világújság. — 112.00: Híreik. — 12.10: Fú­vószenekari felvételekből. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: A miagyar népdal hete. — 12.49: Könnyűzene. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Slá- germúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 16.00: Reklám. — 16.05: Hangos képrejtvény. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.05: Új­donságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.29: Reklám. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.00: A magyar népdal hete. — 2Ö.00: Sportvilág. — 20.30: Reklám. — 20.33: Kubai ritmusok. — 21.05: Nevek ürügyén. — 22.05: Arany­lemezek. — 23.20: ,,Rádió-klip”. — 0.15: Éjfél után. Zenés mű­sor hajnalig. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesz­tő: Horváth Kálmán. El szeret­ném mondani. Paulovits Ágos­ton jegyzete. — Közben: 18.00— 18.15: Észak-magyarországi Kró­nika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. mozi BÉKE: Schimansky felügye­lő. Mb. színes NSZK krimi. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: nlO és fl2 órakor. — A Beverly Hills-i zsaru. Mb. színes ameri­kai krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f3, f5, f7 és f9 árakor. — BÉKE KAMARA: Popeye. Mb. színes amerikai paródia. Felemelt helyár! Kez­dés: 11, f4 és f6 órakor. — BÉKE KAMARA VIDEO: Chika- ra árnyéka. Színes amerikai westernfilm. Kezdés: 9 és f8 órakor. — KOSSUTH: A Be­verly Hills-i zsaru. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 11 órakor.— Én a vízilovakkal vagyok. Mb. színes olasz vígjáték. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f3 órakor. — FILMMÚZEUMI ELŐADÁS: Hurrikán. Amerikai film (1937). Kezdés: hn5 órakor — A Be­verly Hills-i zsaru. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — Leopárd-kommandó. Színes olasz—NSZK kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 9 óra­kor. — HÉV ES Y IVÁN FILM­KLUB: Queen. Színes zenés magyar film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — HEVESY VIDEO: A halál kgze. Színes hongkongi film. Kezdés: flO, fl2 és f3 órakor. — TÁN­CSICS: A megállíthatatlan vo­nat. Mb. színes szovjet ifjúsági kalandfilm. Kezdés: f4 óraikor. — Vissza a jövőbe. Mb. színes amerikai tudományos-fantasz­tikus kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f6 és f8 óra­kor. — TÁNCSICS KAMARA: Szépleányok. Színes magyar do­kumentumfilm. 14 év! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Kegyetlen utca. Színes amerikai film. 18 év! Kezdés: £3, £5 és f7 órakor. — SZIKRA: Börtönviselt úriember. Színes spanyol vígjáték. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁKLYA: Távol Af­rikától I—II. Színes amerikai film. 14 év! Dupla helyár! Kez­dés: 5 órakor. — FÁKLYA KA­MARA : Névtelen vár. Színes magyar film. Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Csillagha­jó-invázió. Színes amerikai film. Kezdés: f3 és f7 órakor. — PETŐFI: Trükkös halál. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. ADY MŰVE­LŐDÉSI HÁZ: Dr. Minorka Vi­dor nagy napja. Színes magyar ifjúsági film. Kezdés: 5 órakor. — Titokban Hongkongban. Mb. színes francia film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM : Szerzetesek géppisztol­lyal. Olasz kalandfilm. Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — KRÚDY: Vissza a jövőbe. Mb. színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f7 órakor. — HÁMOR, BÜKK: A tuareg bosszúja. Színes olasz kalandfilm. Kiemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — PERE­CES, BÁNYÁSZ: Lady Chatter- ley szeretője. Francia film. 18 év! Kiemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Téma. Színes szovjet film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. — Tánckar. Színes amerikai musical. Felemelt helyár! Kez­dés: 6 és 8 órakor. — LENIN- VAROS, DERKOVITS: A Sár­kány útja. Színes hongkongi kalandfilm. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f8 órakor. — Malom a pokolban. Színes ma­gyar film. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: BEMUTATÓ BÉRLET: A harmadik fokozat. Színes NSZK film. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — Vezeíklés I—II. Szí­nes szovjet film. 14 év! Dupla helyár! Kezdés: 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI, FILMMÚZEUMI ELŐADÁS: Nia­gara. Amerikai film (1952). Fel­emelt helyár! Kezdés: 6 és n9 órakor. — Érzékeny búcsú a fejedelemtől. Színes magyar tör­ténelmi film. 16 év! Kezdés: hn4 órakor. — SÁTORALJAÚJ­HELY, BÉKE: A zsaru szava. Színes francia krimi. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 4 és 8 órakor. — KORTÁRS FILM­KLUB: A szurámi vár legen­dája. Színes szovjet történelmi film. 14 év! Kezdés: 6 órakor. — ÖZD, BÉKE: Napló szerel­meimnek I—II., Színes miagyar film. 14 év! Dupla helyár! Kez­dés: 4 órakor. — FILMMÜZEU- MI ELŐADÁS: A férfi mind őrült. Magyar film (1937). Kez­dés: 7 óraikor. — ÖZD, ADY: A nindzsa színre lép. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Krokodil Dundee. Színes auszt­rál vígjáték. Kiemelt 1. hély- ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. ItőNAI VIDEOMOZI Szünnap színház IC., hétfő Verdi: Traviata A debreceni Csokonai Színház vendégjátéka (7)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom