Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. november 2., hétfő Uj múzeum Átadás előtt az utolsó simításokat végzik a szakemberek Lenin városban a városi múzeum épületén Fotó: Laczó József Ózdi program 1992-ig Az Ózdi Kohászati Üzemekben a vállalati szakszervezeti főbizalmi testület tegnap délelőtt a Liszt Ferenc Művelődési Központban ülést tartott. A testület tagjait dr. Lotz Ernő vezér- igazgató tájékoztatta a vállalat 1987—1992. évekre szóló stabil izációs-'kibonta- kozási programjáról. A célok elérését a vállalat vezetője két szakaszban határozta meg. Az első az 1987—88-as évekre vonatkozik; fő törekvés az alapvertikum és a kohászati tevékenység gazdaságosságának stabilizálása, a piaci igényekhez rugalmasabban igazodó kereskedelmigazdasági termelési tevékenység, a technológiai fegyelem erősítése. Fontos feladatnak tekintik a foglalkoztatás hatékonnyá tételét és a belső érdekeltségi rendszer létrehozását. Ebben a szakaszban a vállalat megkezdj a folyamatos acélöntőmű fejlesztéséhez és az I. számú EOF (energiaoptimalizáló) kemence telepítéséhez szükséges előkészítését, a beruházási munkák beindítását. A második szakasz 1989, és azt azt követő időszak. Célkitűzés: az I. szakaszban megvalósított beruházások gyors felfuttatása, hozamának realizálása. Korszerű iparszerkezel kialakítása és az alapvertikum nemzetközi szinthez közelítéséi szolgáló fejlesztések megvalósítása. A vitában nyolcán szóltak hozzá, az állásfoglalást és a programot a testület elfogadta. Fillér és forint A feladatom: írni a takarékossági világnap alkalmából. Régebben valahogy egyszerűbbnek tűnt ecsetelni a takarékos, beosztó életmód előnyeit. Manapság, nehezebb. Mindig és mindenütt azt halljuk, takarékoskodjunk az energiával, az alapanyagokkal, az ivóvízről már nem is beszélve. Szűkebb családi körben éppúgy napirenden- van a téma mint a több száz, ezer dolgozói foglalkoztató gazdálkodó egységeknél. Létünk milyensége függ attól, miként sikerül a takarékosságot a mindennapokban megvalósítani. Mi újat lehet még hozzátenni? ... Töprengtem, rágódtam a feladaton, s nem jutott eszembe más, mint, napjaink gyakori látványa: emberek hosszú sora az áruházakban. iparcikkboltokban, különféle tartós fogyasztási cikkeket árusító szaküzletekben, azaz: a fel- vásárlási láz! Melynek tanúsága szerint a családokban tehát szó sincs semmiféle takarékosságról, sőt pontosan ellenkező folyamatnak lehetünk tanúi: a megtakarított pénz befektetésének. Emiatt aztán egyre többen veszik ki pénzüket a takarékból is, igyekezvén mielőbb elkölteni. Mivel magyarázható mindez? ... Nem bízunk a jó öreg forintban? . . . Avagy ilyen gazdagok lennénk? ... Félünk az adótól ? ... Netán a jövőtől? ... Az okok között bizonyára ez is, az is megtalálható. Végiggondolván az egészet, úgy határoztam, a takarékos emberek táborához csatlakozom. A jövőtől ugyanis csak akkor kell tartanunk, ha most tékozlóan, pazarlóan bánunk meglevő értékeinkkel, vagyonúnkkal, a családokban, de az egész nemzetgazdaságban egyaránt. Hallhatunk, olvashatunk erről eleget a sajtóban, a rádióban, meg a televízióban. Nyilatkozik és magyaráz a vállalatvezető, a miniszter, a politikus és a közgazdász, bízva abban,, hogy - az elhangzottak és a leírtak értésre ás ami még fontosabb, megértésre találnak. Ha pedig tisztában vagyunk a minden téren takarékos életforma jelentőségével, nélkülözhetetlen szerepével, akkor ugyebár enyhén szólva. dőre dolog lenne pontosan az ellenkezőjét tenni. És megpróbálok takarékosan. beosztóan élni azért is. mert adottságaim és körülményeim erre kényszerítenek. Minek vegyek most porszívót, rádiót, televíziót, meg- hűtőgépet? Hiszen szerencsémre ezekből már beszereztem az évek során. Igaz, kissé már használtak, egyíkük-másikuk olykor már javításra szorul. De hát kicsinyke lakásomban ezeknek az amúgy sem nagyméretű daraboknak az elhelyezése is gondot okozott. Mert igaz, ami igaz, az állami építőipari vállalat már régóta takarékoskodik. Legalábbis ami a panelházi lakások méretét illeti. És takarékosan élek a jövőben csupán abból az egyszerű okból is, mert erre kényszerít az élet. M. M. Gorbacsov könyve Moszkvában vasárnap sajtóértekezletet tartottak Mihail Gorbacsov „Átalakítás és új gondolkodásmód” című könyvének megjelenése alkalmából. Mint a tájékoztatón elhangzott, a „Politizdat" gondozásában 300 ezer példányban kiadott új könyv nem az SZKP KB főtitkára beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye, hanem önálló publicisztikai alkotás, amely új módon mutatja be az ország belső élete és a külpolitikai helyzet problémáit. Alcímében is jelzi, hogy a szerző gondolatai egyaránt tarthatnak számot a hazai és a külföldi olvasóközönség érdeklődésére. A könyvben a szovjet vezető részletesen tárgyalja az átalakítás (Folytatás az 1. oldalról) forgalmaztak. Jó néhány alkalommal észlelték, hogy rossz a mélyhűtő és a termékek tárolása sem volt mindenkor kifogástalan. Emiatt a közelmúltban többször pénzbírsággal büntették az egység vezetőjét,'- A kis üzletek, a központtól távolabb eső városrészek lakóinak igényét elégítik ki, egykét kivételtől eltekintve, megfelelő színvonalon. A közétkeztetési egységekben, a munkahelyeken, az iskolákban, illetőleg a vendéglátóipari egységekben a lakosság rendszeres napi, vagy esetenkénti ellátásáról gondoskodnak. A munkásélelmezésben például a Kismotor és Gépgyár főzőkonyhájának kulcsszerepe van. Mivel egyre magasabb az igénylők száma, a konyha irányvonalát, annak gyökereit, forradalmi jellegét, majd számba veszi a megkezdett folyamat első eredményeit. Kifejti gondolatait arról, hogy 'hogyan látja a szovjet vezetés, a szovjet nép a jelenkori világot. Külön fejezet foglalkozik a Szovjetunióban kibontakoztatott átalakítási folyamat és a szocialista világ kölcsönhatásával, illetve a „harmadik világnak” a nemzetközi közösségben elfoglalt helyével. A szerző mélyreható alapossággal tanulmányozza Európának a szovjet külpolitikában játszott szerepét, a leszerelés témakörét, és ezzel összefüggésben a szovjet—amerikai kapcsolatok problematikáját zsúfolt, személyzete leterhelt. Az eredetileg tervezett adagszámnak ma kétszeresét főzik, ugyanakkor ennek csupán negyedét fogyasztják el a gépgyár dolgozói. A növekvő igénybevétel ellenére, az egységben eleget tesznek a higiénés követelményeknek, noha a gépi berendezések javítására, páraelszívó beépítésére és a csúszásmentes padozat kialakítására nagy szükség van. Az általános iskolai tanulók száma Mezőkövesden meghaladja az ezerötszázat, akiknek étkeztetéséről két főzőkonyhában gondoskodnak. A konyhák és a kiegészítő helyiségek az adagok számához viszonyítva alulméretezettek, zsúfoltak, ám a gépesítés színvonala és minősége megfelelő. (m — s) Példa kisvállalkozásra (Folytatás az 1. oldalról) A táblák átadásakor, két kézfogás között Szirmai Péter, a kisvállalkozói tagozat elnökségének tagja rövid ismertetés^ adott a cégekről. A prügyiekiről a következőket hallhattuk: „A szakcsoport, amint ezt sok elismerő dokumentum bizonyítja, minőségileg javította a környék ellátását, kistételes szállításai közvetlen kereskedelmi, bolti kapcsolatai, házi fűszerezésű termékei hamar népszerűvé tették a vásárlás körében.” Természetesen konkrétabb adatokat is megtudhattunk magától az elnöktől, Fazekas Józseftől. Két éve alakultak. Ma hatvanan dolgoznak a vállalatnál, 120 milliós termelési értékkel. Évente 14 500 sertést vágnak, ezeket nagyrészt feldolgozott állapotban értékesítik. Tavaly építettek egy érlelőt, az idén egy 120 négyzetméteres raktárát, jövőre pedig a vágóüzem bővítése a cél. .. (dobos) Intenzív szülőszoba-szimpózium Misknlcon (Folytatás az 1. oldalról) professzorok, köztük dr. Gáti István egyetemi tanár, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke is. Az elhangzottak összegzésére kértük dr. Gaál József kandidátust, egyetemi docenst, a Borsod-Aba- új-Zemp!én Megyei Kórház és Rendelőintézet szülészeti osztályának vezető főorvosát: — A Miskolci Akadémiai Bizottság Perinatológiai Munkabizottsága 1985-ben alakult meg. Ekkor tizennégy tudományos témakört hirdetett meg a perinatoló- gia — azaz a születés előtti, alatti és utána következő időszakkal foglalkozó tudomány — területéről, Borsod, Heves és Nógrád szülészei részére. Véleményem szerint figyelemre méltó, hogy alig két esztendő múltán már jeles eredményekről adhatunk számot. Erre adott lehetőséget az intenzív szülőszoba-szimpózium elnevezésű tudományos tanácskozás. Egyúttal bizonyságot nyert, hogy egyetemi háttér nélkül is lehet tudományos munkát végezni. Természetesen nem alapkutatásokat és (kísérleteket értünk ezalatt, hanem a gyakorlati munka során végzett tudományos vizsgálódásokat. Az országból a témakörben harminchét előadást jelentettek be. Közülük huszonnyolcat a perinatológiai munkabizottság tagjai tartottak meg, igen nagy érdeklődés kíséretében. Döntő többségükben a szülészet fejlődésével, a szülészetben rendelkezésre álló műszeres lehetőségeikkel és a műszeres észleléssel foglalkoztak. Ez utóbbihoz tartozik, hogy — sajnos — még mindig kevés azoknak a műszereknek a száma, amelyek segítségével a magzat és az újszülött állapota nyomon követhető, noha az intenzív megfigyelés, a gyermek egészséges világrajövetele szempontjából lényeges. Ezért nagy szükségünk van az olyan jól képzett' é.s felkészült orvosakra, akik ennek hiányában is képesek a gyógyításra, a váratlan kompit káciök megoldására. A hagyományos módszerekkel ugyan kevesebb eredmény érhető el, mi mégis büszkék lehetünk arra a szembetűnő változásra, amely Magyar- országon az utóbbi évtizedekben észlelhető. Erre csupán egyetlen példát mondok: a születés körüli magzati halálozás aránya a háború előtt ötvenhét, a hetvenes években harminchat, ma pedig csupán tizennyolc ezrelék. Az arányjavulásban pedig a tudományos kutatással foglalkozó orvosoknak nagy szerepük van. (monos) Szovjet—amerikai csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról) Mind Shultz, imind Sevard- oadze aláhúzta, hogy a meg- álliapod ásóik egyrészt logfkus Iköveflkezményei a Géniben és Reylkj'aivíkban megtart ott korábbi csúcstalálkozóiknak, másrészt jelentőségük túlmutat az egyszeri megbeszéléseken, hiszen hosszabb távra szóló programot jelölnek meg. „A szovjet—amerikai kapcsolatok nem egyköny- ■ny.en irányíthatóak, s mindig voltak és lesznék nehézségek és ellenltmondások. De 'az is igiaz, hogy az elmúlt években, különösen a genfi és a reykjavíki csúcstalálkozó óta, sok minden változott, mégpedig előnyére, ezekben a kapcsolatokban” — hangoztatta a szovjet .külügyminiszter. Mit kínál a faiskola? (Folytatás az 1. oldalról) piros ribiszke, besztercei szilva, althann ringló, egri piros nyári alma. E választék természetesen a termőhely nagyságától és a termelő igényétől függően tovább bővíthető. Oltjártunkkor a telep vezetője Abasáron járt, szőlőoltvány ügyben. Azóta már kaphatók a közkedvelt csemege- és borszőlőfajták is, így a kék zweigelt, a kékfrankos, zalagyöngye, cserszegi fűszeres. Pénteken jártunk a helyszínen, hétköznap, de már tisztességes nagyságrendű volt a faiskolai forgalom. Legbiztosabb jele ez az őszvégnek, s egyben annak is, hogy hétvégeken sokszorosára nő az érdeklődés. Utolsó tanács: aki teheti, hétköznap vásároljon,! (ha) A SÁROSPATAK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1988. január 1 -töl 1993. december 31-ig az alábbi egységet: 23. sz. Presszó Sárospatak, Déryné út 2. sz. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1987. november 20. VERSENYTÁRGYALÁS IDŐPONTJA: 1987. december 14., de. 9 órakor, az áfész elnöki irodájában. Sárospatak, Kádár Kata út 26. Tájékoztatást és felvilágosítást ad a fenti címen a szövetkezet főkönyvelője és pénzügyi osztályvezetője. A SZENTESI TERMÁL KERTÉSZETI ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET 3 évre szerződéses üzemeltetésre meghirdeti Edelény, 35. sz. virágboltunkat, (Edelény, Tóth u. 1. sz.) 1988. február 1. napjától kezdődően. A VERSENYTÁRGYALÁS IDEJE: 1988. január 7., de. 11 óra. A VERSENYTÁRGYALÁS HELYE: Szentesi Termál Kmgtsz, központi irodája, Szentes, Munkácsy u. 1. Érdeklődni lehet a termelőszövetkezet főkönyvelőjénél, 6600 Szentes, Munkácsy u. 1. Tel. 275.
