Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! m Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Ä M*'\'WSS^k ■' 4 Gépek is segítettek a társadalmi munkában Harminc helyett tíz kilométer Az „élet útja” Tardonán Az NSZK-beli látogatás után Grísz Károly nyilatkozata Kádár János Kínában Városnézés, díszvacsora, pohárköszöntők (MTI) - Ismerkedés a történelmi Pekinggel, az évez­redes kínai kultúra ma is tátható műemlékeivel - ezzel a progrommol kezdte o vasárnapot a Kínai Népköztár­saság fővárosában Kádár János. Vendég és vendéglátó az esfi órákban ismét találko­zott: Csao Ce-jong díszvacsorát adott az MSZMP főtitká­rának tiszteletére a Nép Nagy Csarnoka nyugati nagytér- mében, A vacsorán Csao Ce-jang és Kádár János mondott po­hárköszöntőt. Az MSZMP főtitkárának tervezett programja szerint hét­főn plenáris megbeszélések kezdődnek o magyar és a kinai tárgyalócsoport között. Tisztelt Csao Ce-jang Elv- társ! Hogy jól megértsük a dolgokat, érdemes egy kicsit visszanyúlni az időben. Bár­mily hihetetlen is, de már az 1930-as években fölvető­dött annak az útnak az épí­tése, melyből most lesz va­lóság. Igaz, egyszer — szin­tén nagyon régen már — leszórták kővel, de az idő, meg a sár ezt a kis meg­erősítést rövid idő alatt „megette”. A Tardonát Kazincbarci­kával összekötő útszakasz­ról van szó. Természetesen el lehetett jutni Barcikára jó úton is azelőtt, ám az 30 kilométer utazást igényelt. Dédestapolcsány felé, kerü­lővel. Éppen ezért érthető volt a falunak az az igé­nye, hogy végre épüljön már meg ez a másik is. Hisz amellett, hogy két pont között a legrövidebb az egyenes (némi túlzással, mert azért ez az út is ka­nyarog), még számos előnyt is hozott a falunak. Az itt élők egész egyszerűen az „élet útjának” nevezik. A megrövidült távolságot már említettük, essék szó most (Folytatás a 2. oldalon) Grósz. Károly, a Miniszter- tanács elnöke — aki Helmut Kohlnak, a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására hivatalos látogatást tett az NSZK-ban — szombaton ha­zaérkezett Budapestre. Grósz Károly N$ZK-beli látogatásáról hazatérőben a különgép fedélzetén nyilat­kozatot adott a Magyar .Táv­irati Iroda és a Vasárnapi Hírek különtudósitóinak. Út­jának eredményeit összefog­lalva elöljáróban azt hang­súlyozta, hogy nagy jelentő­séget tulajdonít minden plyan magas szintű párbe­szédnek, amely nemzetközi kapcsolataink elmélyítésére irányul. Ebbe a sorba il­leszkedik, ekként értékelen­dő a most zárult, eredmé­Október van. s a mező- gazdaságban elérkezett az őszi munkacsúcs ideje. A kö­zös gazdaságokban az egyik táblán még y/ idei termé­nyek betakarítása folyik, a másikon viszont már a kö­vetkező esztendő sikerét megalapozó munkákat vég­zik. Szántanak, vetnek. Am ez utóbbiakat hátráltatja a száraz talaj. Sajópüspökiben például csak középmély la­zítás után tudlak szántani Ribárszki Pál, a Saióvölgye Termelőszövetkezet elnöke: — Az idei szárazság bizony jócskán megviselte a földe­ket, s a termesztett növé­nyeket. Még csak mosl vé­geztünk a burgonyabetaka­rítással, de szomorú ered­ményekről számolhatok be. A 200 hektáron termesztett növény ugyanis majd fele termést hozta, mint tavaly, s jócskán elmaradt a terve­zett 27 tonnás hektáronkénti nyességét tekintve kiemel­kedő program is. — A Bonnban aláírt meg­állapodások minőségileg új szakaszt nyitnak a két or­szág kapcsolatrendszerének történetében. Ám nemcsak ebben, s talán nem is első­sorban ebben látom az ered­ményesség fő tényezőit — mondta. — Hanem minde­nekelőtt a megbeszéléseink szellemisége ragadott meg. Ennek kapcsán szeretném mély meggyőződésemet kife­jezni : vendéglátóinknak a konstruktív együttműködést elősegítő magatartása, körül­tekintő szervezőmunkája, s a hazánk iránt az út során mindenütt tapasztalt élénk, őszinte érdeklődés, figyel­hozamoktól. összességében a kiesésünk a tavalyi termés­hez képest 2800 tonna. Rend­kívül apró az idei burgonya, hiszen a tízdekás átlagos gumónagysággal szemben most hatdekásakat takarí­tottunk be. Az elmúlt esz­tendőben 14 nap alatt végez­tünk a betakarítással, az idén pedig majd három hét alatt. Igaz, eső most sem za­varta a munkákat, de a szá­raz talajon gyakrabban tör­tek a gépek. Volt olyan nap, amikor minden gép javítás­ra várt. A kevesebb termés okán viszont magasabbak lettek az idei átvételi árak, így a tavalyi évhez képest „csak” 50 000 forint árbevé­tel-kiesésünk lesz. Végeztek a silózással a Bodrogközben. Szaniszló Sán­dor, a Sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet elnöke: (Folytatás a 3. oldalon) Kedves Elvtársak, Baráta­im! Mindenekelőtt köszönetét mondok a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának és személyesen ön­nek, kedves Csao Ce-jang elvtárs a megtisztelő meghí­vásért. Hálás vagyok a szí­vélyes fogadtatásért, s kü­lön azért, hogy sokirányú el­foglaltságuk közepette, párt­juk közelgő XIII. kongresz- szusa előtt lehetőséget tud­tak teremteni találkozónkra. Hosszú idő után ez alka­lommal harmadszor járok az Önök szép és hatalmas or­szágában, a Kínai Népköz- társaságban. Legutóbbi lá­togatásom óta éppen három évtized telt el. örömmel szólhatok arról, hogy azóta mind Magyarországon, mind Kínában megerősödött a szo­cialista rendszer, és a nép — pártja vezetésével — mindkét országban eredmé­nyesen oldotta meg az új társadalom építésének törté­nelmi feladatait. A magyar—kínai kapcsola­tok — az időleges vissza­esés szakasza után — ismét átfogják a politikai, a gaz­dasági és a társadalmi élet szinte minden területét, s különösen a legutóbbi idő­szakban gyors ütemben fej­lődtek, ami nagy megelége­dettséggel 'tölt el bennün­ket. Legutóbbi budapesti talál­kozásunk alkalmával is ki­fejezésre juttattam, s ezúton is megerősítem abbeli elha­tározottságunkat, hogy a ha­talmas szocialista Kinai Népköztársasággal fenntar­tott kapcsolataink a magyar külpolitika szilárd, állandó elemét képezik. Meggyőző­désem szerint a szocialista Kína fejlődése nemcsak a kínai nép ügye, hanem a társadalmi haladás minden hívének, a világbéke megvé­déséért és megtartásáért küzdő minden erőnek is alapvető érdeke. Júniusi és mostani meg­beszéléseink alapján öröm­mel állapíthatom meg, hogy egyetértünk a világ sorsát meghatározó fő kérdésekben. Mindketten valljuk, hogy a nemzetközi béke megvédhe­tő. a világháború elkerülhe­tő. s hogy megengedhetetlen a világűr militarizálása. Teljesen egyetértünk ab­ban is, hogy mozgalmunk­ban a kommunista pártok (Folytatás a 2. oldalon) messég azt mutatta, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Őszi munkacsúcs a földeken Szombaton a késő • délutáni órákban ér­kezett országjáró kőr­útjának utolsó állomására, Mezőkövesdre II. Margit dán királynő, férjével, Henrik herceggel. A királyi párt a művelődési központ bejárata előtt Herkely György, a városi tanács el­nöke és felesége köszöntöt­te. Matyó népviseletbe öl­tözött fiatalok virágcsokrot nyújtottak át a vendégek­nek, akik a népdalokat éneklő asszonykórus sor­fala előtt mentek be az épületbe a matyók életét, szokásait bemutató kiállí­tás megtekintésére. A múzeum vezetője Hankóczi Gyula kalauzolta a kiállításon a vendégeket. A királynő több kérdést tett föl a jellegzetes nép­művészei kialakulásával kapcsolatban. Megcsodálta a három vairróasszony — Pappné Abuczki Mária, Szabó József né és Sugár Lászlóné, a népművészet mesterei — munkáját, akik 1 „élőben” mutatták be, ho­gyan is készül a matyó hímzés. A tárlatvezetés után a tanácselnök és fe­lesége cgy-egy népművé­szeti babát adott ajándék­ba a királyi párnak, akik a vendégkönyvbe jegyezték nevüket. A mintegy félórás prog­ram után a több száz főnyi lelkesen tapsoló helybeliek örömére II. Margit és kí­sérete a szemben lévő nép- művészeti boltba tért be, ahol — mint utóbb az üz­let dolgozói elmondták — körülbelül hétezer forint értékben vásárolt. Vett egy szettet, háromszor nyolc darab alátétet, egy gyer­mekmellényt és egy női blúzt. Bizonyára tetszett a királynőnek az árukínálat, mert nehezen döntött. A vásárlás után a kirá­lyi vendégek a mezőköves­di vasútállomásra hajtat­tak. ahol különvonattal tér­tek vissza Budapestre. (szatmári—balogh) * Hivatalos látogatásának befejeztével vasárnap dél­előtt elutazott hazánkból II. Margit királynő, Dánia ural­kodója, aki Németh Károly- nak, az Elnöki Tanács elnö­kének meghívására tartózko­dott Magyarországon. Az uralkodót magyarországi út­jára elkísérte férje, Henrik herceg, s a kíséret tagja volt Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter. A dán királyi pár Herkely György tanácselnök társaságában az asstonykórus énekét hallgatja. (Jobboldalt.) A királynő a matyó nepmuvészelte! ismerkedik a múzeum kiállításán. (Baloldalt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom