Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. október 12., hétfő „Mindent megpróbáljatok...” A város becsüli pedagógusait Háromezer-haíszázan tanulnak Kazincbarcika középfokú oktatási intézményeiben. (Fotó: Balogh Imre) A város tanácsának el­nökhelyettese beszélgetésünk végén Pestalozzit, a neve­léstudomány jeles alakját idézi: „Mindent megpróbál­jatok; ami jó, azt megtart­sátok!” Kazincbarcikán nagyon is helyénvaló ennek a gondo­latnak a felemlegetése. Té­nyek, adatok, események győzik meg az oktatásügy iránt érdeklődőt arról, hogy e negyvenezer lakosú tele­pülésen az átlagosnál jobb az iskolahálózat helyzete. Kétezer óvodás, 5600 álta­lános iskolás, 3600, közép­fokú oktatási intézményben tanuló diák — a számok szikár nyelve is azt mond­ja, hogy nyugodtan lehet is­kolavárosnak nevezni Ka­zincbarcikát. Rádó Gyuláné, a városi tanács elnökhelyettese: — Az a tény, hogy Ka­zincbarcikán sok a gyermek, természetesen nagyon öröm­teli dolog. Ám ez azt is je­lenti, hogy a város minden eddigi erőfeszítése ellenére, a zsúfoltság gondjaival kell küszködnünk. A tizenegy ál­talános iskolánkból négy­ben még mindig kétműsza- kos tanítás van, s e négy intézménybe jár a gyerekek negyven százaléka. Elhatá­roztuk, hogy ebben az öt­éves tervben építünk egy tizenkét tantermes iskolát, azonban az ismert gazdasá­gi lehetőségek, minden jel szerint „megvétózzák” ezt az építést, e szándékunkat. A zsúfoltság okozta hátrá­nyos helyzetet azzal kíván­tuk eddig is, és kívánjuk ma is ellensúlyozni, hogy nagy hangsúlyt kap a minő­ségi munka. Kazincbarcikán húsz esztendeje nem taní­tanak képesítés nélküliek. Beszélgetésünk napján boldog gyerekeket lehetett volna faggatni a városban. Az általános iskolásoknak ugyanis sportnapjuk van. Ez már hagyománnyá vált, minden esztendőben tudnak egy napot szánni arra, hogy ki-ki szándéka, képességei szerint mozgassa meg a tes­tét. Nagyon komolyan ve­szik a testedzést, a tömeg­sport folyamatosságának biztosítását, ugyanakkor egy adott sportágban az átlagos­nál nagyobb képességet mu­tatókat összegyűjtik, s meg­adják a lehetőséget képes­ségeik legjobb kibontakoz­tatásához. Tehetséggondozás. Okta­tásügyünk jelen problémái­nak egyik sarkalatos pont­ja ez. Rádó Gyuláné csúcs- szakkörökről tájékoztat. És persze hamar kiderül, hogy ez esetben nem egy formá­nak a nyelvi fokozásáról van szó, hanem egyszerű dologról: a kazincbarcikai és a városkörnyéki általános iskolák legtehetségesebb gyerekei egy adott iskolába járnak szakkörbe; például a matematikát, fizikát, bioló­giát, számítástechnikai is­mereteket még jobban tud­ni akarók. Ugyanígy vannak iskolaközi fakultációk, ter­mészetesen működnek ama­tőr művészeti csoportok, és így tovább. A tehetséggondozás, ké­pességfejlesztés témájában országos pedagógiai tanács­kozást is rendeztek a vá­rosban. És ez a rendezvény ugyancsak hagyományossá izmosodott már. Ez év ta­vaszán — mintegy „szorgal­mi feladatként” — a kör­nyezetvédelem volt eszme­csere tárgya. A barcikaiak találták ki ezt is, mondván, hogy a környezetvédelem­mel nem akkor kell foglal­kozni, amikor megvan a baj. Hanem megelőzően. Fontosnak ítélték tehát, hogy erről is kicseréljék az országos tapasztalatokat, meghánnyák-vessék, hogy az oktatás-nevelés folyamatá­ban hogy lehet óvodás kor­tól kezdve a környezet, a természet megóvására, sze- retetére nevelni a gyereke­ket. És — mondja a tanács elnökhelyettese — Kazinc­barcikán erről a gyerekek és a pedagógusok nem csu­pán szavakat tudnak, ha­nem amikor arra szükség van, megfogják a munka vé­gét is. Kazincbarcikának 15 óvo­dája, 12 általános iskolája, egy zeneiskolája, s 5 közép­fokú oktatási intézménye van. Nyugodt szívvel mond­hatják el, hogy ezekben az épületekben, a falakkal kö­rülvett terekben-termekben olyan taneszközök, olyan felszereltség van, amely a jó színvonalú oktató-nevelő munkát garantálhatja. A szaktantermi hálózat létre­hozásában ez a város élen járó volt, példaadó. Nincs iskola, ahol ne lenne szá­mítógép, a középfokúakban video is található és hasz­nálható. És persze van mindenütt tornaterem, s van műhelyterem is. A tehetséggondozásról már szóltunk. A városi tanács elnökhelyettese hasonlóan fontosnak mondja a veszé­lyeztetett, hátrányos helyze­tű gyermekekkel való fog­lalkozást is. Mindent megpróbálja­tok ... — idézhetjük ide új­ból Pestalozzi gondolatát. Kazincbarcikán ez a szel­lem vezéreli az oktatásügy jelenét és jövőjét. Nem kell talán különös indoklást adni arra, hogy kitűnő vezető ez a gondolat. Rádó Gyuláné: — Szeretném azt aláhú- zottan elmondani: az, hogy büszkeséggel lehet szólni városunk közoktatási hely­zetéről — a meglevő és nem titkolt gondok ellenére —, az egy folyamatos, nagyon következetes munkának az eredménye. És ebben a fo­lyamatban meghatározó sze­repük volt és van a peda­gógusoknak. Csakis ilyen kollektívával lehetett odáig jutnunk, ahol ma tartunk. Természetesen a mi. peda­gógusaink sem így szület­tek, az áldozatkészségük, kezdeményező képességük a várossal-együtt-lélegzéssel alakult ki. Ténagy József Rádió mellett _________________ A lkoholizmus és/vagy peresztrojka A vodkáról, illetve az ivá- si kultúráról, szokásokról volt szó abban áz interjú­ban, amelyet Kulcsár Ist­ván készített (csütörtök, Kossuth 21.00—22.00) Igor Besztuzsev-Lada szovjet szo­ciológussal. A téma koránt­sem új — mondotta a ne­ves szakember —, hiszen az első „száraz törvényt” 1911. augusztus 1-jén, tehát még az első világháború előtt hozták. Stílszerűen szólva éppen ez, a világhá­ború „mosta el”. Később az államérdek (is) érvénye­sül, amikor az alkoholmo­nopólium hasznára hivat­kozva ismét engedélyezték az alkoholfogyasztást, áru­sítást Csakhogy az állam haszna nem mindig azonos az egyénével. Ez a felis­merés sem új, mégis csak az utóbbi évtizedekben tu­datosodott, vált nyilvánvaló­vá. A legizgalmasabb kér­dés az, hogy mitől vált az alkoholizmus patologikussá, betegséggé? A szociológus válasza az, hogy a nagy társadalmi mozgás és élet­forma-változás miatt. Pa­rasztok tömegei költöztek be a városokba, családok bomlottak föl, s ez megvál­toztatta az ivási szokásokat is. Az emberek — ahogy mondani szokták — már Noé apánk óta isznak min­denütt a világon. Mindent felülmúl az a leleményes­ség, amellyel különböző anyagokból alkoholt tud pá­rolni. Mégis szerencséseb­bek azok a kultúrák, ahol a szőlőből nyert nedűt fo­gyasztják, s nem égetett szeszt. A bor a vidám­ság, az örömszerzés forrá­sa is. Nem véletlen, hogy már az antik római költők is ódákban, bordalokban zengték a dicséretét. S per­sze — tegyük hozzá — a mértékletességét is. Mert az alkoholfogyasztásban a legnagyobb gondot annak a mértéke jelenti. Nálunk is, s éppen ezért kell a témá­val foglalkoznunk. Az ame­rikai szesztilalom példája azt bizonyítja, hogy semmi­nemű tiltás nem lehet ha­tásos önmagában. Azonnal felütik a fejüket a zug- szeszfőzdék, a feketepiac, a maffia. A hetvenes évek­ben Zám Tibor írt erről a témáról szenzációs riport- sorozatot „Szeszmesterkedé­sek” címmel. Az alföldi (Bács-Kiskun megyei) ta- nyákop házilag fabrikált szerkentyűkkel cukorból, élesztőből főzték, főzik az olcsó pálinkát, amelyet ki­tűnően szervezett kereske­dőlánc juttatott (juttat) el a városi fogyasztókhoz. Töb­bek közt Miskolcra is. Mi­ért veszedelmes jelenség ez? Először a pálinka mi­nősége miatt. Házi körül­mények között kifejezetten mérgező anyagok is juthat­nak az itókába, számos tra­gédiát is okozva ezzel. Az alkohol titkos, tehát ellen­őrizetlen főzése, kiméré­se (lásd „bögrecsárdák”) melegágya a bűnözésnek is. Az alkoholbeteget meg le­het zsarolni, de más tör­vényellenes cselekedetre is „inspirál”, ösztönözhet az olcsó és durva szesz. Mégis óvakodnék attól — nem tette ezt a szovjet szakember sem —, hogy az alkoholizmust csupán erköl­csi kérdésként kezelem. Sú­lyos társadalmi gond. baj ez, következésképp a meg­oldás is csak társadalmi, le­het. Meg kell keresnünk azokat az okokat, amelyek embertársainkból ezt a „me­nekülési stratégiát” váltják ki. Az orvostudomány ma már betegnek tekinti azo­kat, akik valamilyen „drog”- nalc a rabjai. Gyógyításuk hosszadalmas, körülményes, nem is olcsó és nem is min­dig eredményes. Éppen ezért sokkal hatásosabb a megelőzés. Természetesen ez nevelés kérdése, de nem­csak az. Minél több öröm­forrást, értelmes elfoglalt­ságot talál az ember az életben, annál kevésbé ki­szolgáltatott a pohárnak. Mert az egyik legnagyobb csábító a magány és az unalom, a cél- és perspek- tívátlanság. De ide sorol­ható a megtartó közösség hiánya is. Jobbágy-paraszt őseink is ittak, de a falu „megszólta”, súlyosabb ese­tekben ki is közösítette a garázda részegeket. Nem vé­letlen, hogy az alkoholiz­mus a (nagy)város gondja, illetve a felbomló közössé­geké. Természetesnek tar­tom, hogy a munkafegyel­met minden eszközzel óvjuk az alkoholtól. Nemcsak a balesetveszély miatt. Sem­milyen értelmes munka, al­kotó tevékenység nem kép­zelhető el mámorosán. Nem igaz például az a legenda, amely szerint Ady részegen írta a verseit. Blöffölt ez­zel a barátai előtt. Megta­nulta a verseit, s eljátszot­ta, hogy ott írja előttük. A példát azért említem, mert vannak körök, ame­lyekben kifejezetten „impo­nál” az „alkoholos befolyá­soltság”. Hányszor halla­ni, hogy fiatalok egyene­sen hencegnek azzal, hogy mennyit ittak, hogy berúg­tak. Kitől tanulták ezt, hol vették a példát? ítélkezni könnyebb, mint jó példát mutatni... Nem kell a jó nedűket kiönteni a csapba. Szükségünk van olykor a felszabadultabb, ünnepibb pillanatokra is. A bordalok­nak volt igazuk, a mérték­kel ürített pohár átsegíthet nehéz pillanatokon is. De célt' értelmet nem adhat soha az embernek, az élet­nek! horpácsi „DiálcrencT Sárospatakért A Pataki Diákok Baráti Társaságának miskolci cso­portja legutóbbi vezetőségi ülésén elhatározta, hogy évente egy alkalommal „Pro űrbe et schola Patakiense” jelvénnyel és oklevéllel tün­teti ki azokat a volt pa­taki diákokat, akik munka­helyükön becsületes helytál­lással, eredményes társadal­mi és közéleti munkával öregbítik a pataki diákok messze földön elismert, jó hírnevét. Az érdemrend elnyerésé­nek feltétele: 1. Az ősi pa­taki diákerények (haza és haladás) istápolása, 2. A je­lenlegi sárospataki oktatá­si intézmények (tanítóképző, gimnázium) támogatása. 3. A baráti kör munkájának, klubéletének, rendezvényei­nek segítése. A jelvényt, oklevelet és a vele járó jutalmat minden iskolai év végén, június utolsó vasárnapján Sáros­patakon, a nagy országos diáktalálkozón adja át a társaság vezetősége. A most következő tagto­borzó és tagrevízió után tá­jékoztató-körlevélben közük majd a kitüntetés feltételei­nek részleteit. Minden tag­nak megküldik a társaság kiadványait és továbbra is hathatósan segítik, támogat­ják diáktársaikat munkahe­lyi és közéleti tevékenysé­gükben. Ezért a csoport kéri a Borsod, Hajdú, Heves és Nógrád megyékben élő volt pataki diákokat — bárme­lyik intézményben végeztek is —, hogy címüket, foglal­kozásuk és munkahelyük feltüntetésével mielőbb küld­jék be erre a címre: Pataki Diákok Baráti Társasága 3519 Miskolc, Zója u. 124. (Telefon: 69-042) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Zenés műsor. — 8.05: Műsorismertetés. — Kb. 8.15: Mai programok. — 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zenemüve. — 9.30: A hét költője. — 9.40: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Bach: D-dúr szvit. — 11.00: Bioritmus. — 11.20: Két kóruskantáta. — 11.47: A falusi élet rendje. Kar­colat. 7. rész. — 11.54: Reklám. — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: A XIX. század költői. — 14.30: Operettdalok. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Veszély­ben. — 15.30: Nóták. — .16.05: Játék-teremtö. — 16.40: Versek­ről — kisiskolásoknak. — 17.00: Gazdasági magazin. — 17.30: Ta­lálkozás Ferencsik Jánossal. — 18.14: Esti mese. — 18.25: Könyv­újdonságok. — 18.28: Műsoris­mertetés. — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.15: Közvetlen kapcso­lat. — 20.15: Könnyűzene. — 20.28: Széngáz. Kishangjáték. — 21.00: Sebestyén János műso­ra. — 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. — 22.30: Ütőképes kutató- hálózat. — 22.50: Versek. — 23.05: Évszázadok mesterművei. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Zenés műsor. — 8.05: Verbunkosok, nóták. — 8.50: Torna. — 9.05: Napközben. — 12.00: Hírek. — 12.10: Juanita csókja. — Részletek. — 12.25: Kis magyar néprájz. — 12.30: Katonadalok. — 12.58: Műsoris­mertetés. — 13.05: Slágermúze­um. — 14.00: Kettőtől ötig. Kí­vánságműsor. — 16.58: Műsor­ismertetés. — 17.05: Népzenei felvételek. — 17.30: Ötödik se­besség. — 18.30: Zeneközeiben. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Reklám. — 20.05: Változatok a szórakozásra. — 23.20: Régi ma­gyar táncok. — 23.35: Melódiák. — 0.15: Éjfél után. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.10: Zenekari muzsika. — 9.11: A szovjet kultúra hónapja. — 9.30: Világhírű előadóművészek felvételeiből. — 10.00: Opera­áriák. — 10.35: Rockpódium. — 11.05: Hangverseny. — 12.31: Francia muzsika. — 13.03: Mű­sorismertetés. — 13.04: Holland költők üdvözlete. — 14.00: Ma­gyar zeneszerzők. — 14.38: Pilar Lorengar énekel. — 15.30: Ze­nekari muzsika. — 16.30: A hét zeneműve. 17.00: Diákfélóra. — 17.30: Dzsesszmuzsika. — 18.10: Schubert: Leszáradt vi­rágok. — 18.30: Művek és elő­adások. — 19.03: Műsorismer­tetés. — 19.05: Wagner: A Nibe­lung gyűrűje. Opera. — Köz­ben 20.08: Versek. — 21.17: Az operaközvetítés folytatása. — 23.05: A Mantovani-zenekar örökzöld melódiákat játszik. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30; Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre?, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegy­zete. — 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. — 18.25— Í8.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MOSOK; 16.25: Hírek. — 16.30: Ausztrália. Otifilm. — 17.00: Iránytű. — 17.50: Bizalmas le­velek. — 18.20: Esti mese. — 18.35; A rendőrség nyomoz. — 18.40: A társadalom történelmi tapasztalatai és forradalmi fel­adatai. — 19.10: Gazdasági Jegy­zetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tévéhíradó. — 20.00: Ketten. Tévéjáték. — 21.35: Idő­szerű téma. — 22.00: Kék he­gyek. Feliratos szovjet filmko­média. — 23.35: Hírek. mozi BÉKE: Tex és a Mélység Ura. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év; Felemelt helyár! Kezdés: fl2 órakor. — Kobra. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés; f3, f5 f7 és f9 órakor. — KOSSUTH: Az el­veszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt l. helyár! Kezdés: 11 órakor. — Az én kis falum. Mb. színes csehszlovák komédia. Kezdés: f3 órakor. — Tex és a Mélység Ura. Mb. színes olasz film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: Uns és 7 órakor. — 48 óra. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár Kez­dés: n órakor. — hevesy ivAn FILMKLUB: Pásztoréi. Szovjet film. Kezdés: f5 és f7 órakor. — HEVESY VIDEO: Egyszemé­lyes bíróság. Színes amerikai krimi. Kezdés: flO, f!2 és f3 órakor. — TÁNCSICS: Az iste­nek a fejükre estek. Mb. színes botswanai filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: f4 órakor. — A zsaru szava. Színes francia krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: Í6 és D3 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Minőségi csere. Mb. színes kubai film­vígjáték. Kezdés: fs órakor. — A francia hadnagy szeretője. Mb. színes angol film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 óra­kor. — TÁNCSICS VIDEO: A fekete kalóz. Színes olasz film­vígjáték. Kezdés: 9. 11. Í3, f5 és Í7 órakor. — SZIKRA: Ki kém, ki nem kém? Mb. színes amerikai filmvígjátók. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 órakor. — Kék villám. Színes amerikai film. Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: f7 órakor. —' FÁK­LYA: Az álarcos lovas legendá­ja. Mb. színes amerikai wes- ternfilm. Felemelt helyár! Kez­dés: 4. 6 és 8 órakor. — FÁK­LYA KAMARA: Három férfi, egy mózeskosár. Mb. színes francia filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Kalandorok. Színes francia kalandfilm. Kez­dés: f3 és 17 órakor. — PETŐ­FI: Stalker. I—II. Színes szov­jet tudományos-fantasztikus film. 16 év! Dupla helyár! Kez­dés: Í5 és f7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TAPOLCA, ADY: Becéző szavak. Mb. színes ame­rikai film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — NE­HÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM : A cápa. 2. Színes ame­rikai kalandfilm. 16 év! Ki­emelt 2. holyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — KRÜDY: A legyőz­hetetlen Vulang. Mb. színes kí­nai kalandfilm. 14 év! Kiemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — HÁMOR, BÜKK: Élni és meg­halni Los Angelesben. Mb. szí­nes amerikai film. 16 év! Ki­emelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — RADNÓTI: Földrengés. Ame­rikai katasztrófafilm. Kiemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — PERECES, BÁNYÁSZ: Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt helyár! Kezdés: g óra­kor. — KAZINCBARCIKA, BÉ­KE: Dr. Minorka Vidor nagy napja. Színes magyar ifjúsági film. Kezdés: 4 órakor. — A lator. Mb. színes olasz—francia vígjáték. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — LENINVAROS. DíERKOVITS: Napló szerelmeimnek. I—II. Színes magyar film. 14 év! Dup­la helyár! Kezdés: f6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Ki­csorbult tőr. Mb. színes ame­rikai bűnügyi film. 16 év! Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Zuhanás közben. Színes magyar film. 14 év! Kez­dés: hn4 órakor. — FILMMÜ- ZEUMI ELŐADÁS: (bérletes) Két fogoly. Magyar film. (1937) Kezdés: 6 és nn órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY. BÉKE: Bú­csúzás. I—II. Színes szovjet film. Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — ÖZD, BÉKE: A Sár­kány közbelép. Színes hong­kongi kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÖZD. APiY: Rázós futam. Mb. színes új-zélandi kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Most és mindörökké. Mb. amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — EDELÉNY. MÁJUS Áruló a vezérkar­ban. Mb. színes lengyel film. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Á szenvedély hatalma. Színes holland film. 18 év! Kez­dés: 6 órakor. — TOKAJ, PE­TŐFI: Egy nő, vagy kettő? Színes francia filmvígjáték. Fel­emelt helyár! Kezdés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI DUPLA NEGATÍV Amerikai sci-fi 18 éven felülieknek! Fsz.: Michael Sarrasin. Susan Clark Kezdés: 15, 17 és 19 órakor színház 12., hétfő Nincs előadás A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Tanács Idegenforgalmi Hi­vatala pályázatot hirdet a Tokaj „Wein Tours’* Idegenforgalmi Hivatal kirendeltség, klrcndelt- ség-vezetői munkakörének be­töltésére. Pályázati feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség, idegenforgalmi területen szerzett szakmai ismeretek, legalább 5 év vezetői gyakorlat, egy euró­pai nyelvből középfokú nyelv­vizsga, vagy azzal egyenértékű képesítés, büntetlen előélet. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes személyi és szakmai önéletrajzát, munkahelyet, mun­kakört. jövedelmet, valamint a szakmai, politikai és a nyelv­tudást igazoló okiratok másola­tait. A pályázatot a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal. 3525 Miskolc, Széchenyi út 35. címé­re kell eljuttatni. A pályázato­kat bizalmasan kezeljük. A Habselyem Kötöttárugyár 4. Sz. Gyára kétműszakos mun­kára varrónőket vesz fel. A je­lentkezőket hat hónap alatt be­tanítjuk, átképezzük és telje­sítménybérben, betanított var­rónőként foglalkoztatjuk. Je­lentkezés a Habselyem Kötött­árugyár 4. Sz. Gyár munka­ügyi osztályán, Kazincbarcika, Vámos Ilona út 1. Telefon: 11-122/27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom