Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

1987. október 12., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ha egy város közvélemé­nyét valamilyen esemény, bűncselekmény behatóan foglalkoztatja, pár szó, rö­vid bemutatkozás után azonnal erre a történetre terelődnek a szavak. Hírek, híresztelések kapnak lábra, a valóságból mindenki el­vesz, vagy megtoldja saját véleményével. Kazincbarci­kán mostanában nincs ilyen híresztelés, s talán ez a leg­jobb mércéje a városi ka­pitányság munkájának. A rendőrség teszi a dolgát, el­végzi feladatát. — Nincs miről beszélnem KVbC; iriujei — uu»ur-«f rekes, Kondás, Budai — Or- lóczki, Balogh, Asszony, Búza - Zsiga, Csipke. Edző: Balázs András. Csere: Kiss helyett Huszák, a 46., Szemere helyett Thury, a 63., Csipke helyett Gyenes, a 84., Asszony helyett Szamo­si, a 85. percben. (A kezdést megelőzően az első meglepetést a barcilcaiak okozták azzal, hogy piros­fehér színű szerelésben lép­tek pályára. A hazaiak mi mást tehettek, szokatlan ösz- szetételt választottak. így is sokáig ___zavarólag __hatott, H A A BŰNÖZÉS ELÉRI A 0%-OT Szlifka erőssége volt nak, jól rombolt és futott fel. hangot hall, s meggyőző­dik róla, nem rossz szándék­kal akar hozzá belépni az illető ... Apropó, betörések! A vá­rosban — bűnügyi szem­pontból — még mindig a ta­vaszi betöréssorozat a leg­emlékezetesebb esemény. Nem véletlenül, hiszen fel­tűnő utcai támadást, erősza­kot mostanában nem jegyez­tek fel a bűnügyi krónikába. — A közrend és közbiz­tonság állapotát — mondja Forgács László rendőr őr­nagy, városi kapitány — megfelelőnek tartjuk. Mire alapozzuk véleményünket? Az ismertté vált bűncselek­mények száma ebben az esztendőben, januártól szep­tember végéig 819 volt, amely az előző évihez ké­pest 19,4 százalékos csökke­nést jelent. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselek­mények esetében majdnem 35 százalékos visszaesést mutat a statisztika, arányuk az összes bűncselekményen belül 10 százalék. Felderíté­si mutatónk hasonló arány­ban javult. A miskolci ka­pitányság után mi őrködünk a megyében a legnagyobb terület biztonságán, hiszen tézkedések szükségesek. A társadalmi tulajdont és a személyi javakat károsító lopások ugyancsak sok fej­törést okoznak. Az autó­lopások és a gépkocsifeltö­rések aránya a bűncselekmé­nyeken belül magas, meg­előzésük, felderítésük fon­tos tennivalónk, örömmel vesszük, hogjt munkánkban számíthatunk a társadalmi segítségre. A városban több, mint félezer önkéntes rend­őr járul hozzá feladataink ellátásához, akik szabadide­jüket, nemegyszer éjszakáju­kat áldozzák fel. Nálunk 1984-ben alakult meg a bűn- megelőzési tanács, ebben a hónapban tartják a bűnmeg­előzési hónap programsoro­zatát. Miklovicz Lórántné fel­szolgálóval munkahelyén be­szélgettünk. — Harminc esztendeje vagyok a szakmában. Jól tudom tehát mi történhet egy szórakozóhelyen, ha el­szabadulnak az indulatok. Itt egy esztendeje helyez­kedtem el. Hangos szóra emlékszem, de -verekedésre nem . .. U. J. Uj iskola Alsózsoicán Alsózsoicán megkezdődött az új, kilenc tantermes ál­talános iskola építése, ame­lyet a nagyközségi tanács gazdasági műszaki ellátó szervezete saját kivitelezés­ben készít el, mintegy 20 millió forintos költséggel. Az intézmény kisegítő iskola­ként működik, átadása 1988 végére várható. Idős korúak ünnepi hónapja Mindannyian tudjuk, hogy a kampányszerű akciók nem jelenthetnek megoldást, tel­jességet. Az időskorúak ün­nepi hónapjának célja in­kább az, hogy még jobban ráirányítsák a figyelmet az öregekkel való törődésre, és maradandó élményekkel, szí­nes programokkal örvendez­tessék meg őket. A miskolci Szentpéteri ka­pui Szociális Otthonban, ma dr. Kise Katalin városi fő­orvos nyitja meg az október 12-től november 14-ig tartó rendezvénysorozatot. Mis­kolc tizenöt idősek klubjá­ban és a szociális otthonban szinte minden napra jut va­lamilyen program. A kiadott füzetben tallózva, a teljes­ség igénye nélkül adunk közre néhányat. A klubok tagjai találkoznak az intéz­ményeket patronáló szocia­lista brigádokkal, közös ki­rándulást, szalonnasütést, gulyásfőzést rendeznek. Az egészséges életmóddal, táp­lálkozással, öltözködéssel kapcsolatban hallgathatnak előadásokat. Az élelmiszer- ipari termékbemutatókon meg is kóstolhatják az aján­lott ételféleségeket. Zenekarok, művészek ad­nak több intézményben mű­sort, de sok helyen az óvo­dások kedveskednek versek­kel, dalokkal az öregeknek. Őszi lehalászás Országszerte jó ütemben halad az őszi lehalászás; mintegy 200 üzemben ad munkát az idei „termés” be­takarítása. Az összes halas­tavi vízfelület mintegy 24 000 hektárra tehető, úgyhogy bőven van munkájuk a szak­embereknek. akik az elmúlt évi „hozamot” valamelyest meg is haladó halmennyi­séggel számolnak. A termé­szetes vizeken folyamatos a halászat, egészen addig tart, amíg a vízfelület be nem fagy; ezeken a részeken ősz­szel zavartalan a munka, ám lehetőség szerint itt is fokozzák a tempót azért, hogy megfelelő készleteket tárolhassanak a gyűjtőme­dencében az őszi—téli hóna­pokra. Ismerjük meg szomszédainkat A szomszédos, baráti Szlovákia, kö­zelségénél és sok látnivalójánál fogva, mindig is kedvelt úiicélja volt a külföldre utazóknak. A turisz­tikát kedvelőknek különösen vonzó az Alacsony- és Magas-Tátra hegy­világa. Ezért az év minden szaká­ban sokan is látogatják. A Tátrába utazók útja többnyire Kassán és Lőcsén vezet keresztül. Képösszeáí- lításunk e városok és a Magas- Tátra látnivalóiból ad ízelítőt. A képünkön látható épület 1899-ben épült, és a kassai (Kosice) Városi Szín­háznak ad otthont. A színhárépület a vá­ros centrumában, a tenin út közepén, az érdekes Orbán-torOny közelében all. A Csorba-to (Strbské Pfeso) fölött 1830 in magasra visz a libegő a Szoliszkő-csúcs közelébe A Tarajka (Hrebienok) ked­venc kirándulóhely Ötátra- füred (Story Smokovec) fö­lött, ahová siklóvasúttal lehet feljutni. Kiindulópontja több hegyitúra útnak. Innen érhe­tők el a Tar-pataki vízesések is. Tátrai látkép, a távolban az Oszterva (Ostrva) magasodik a táj fölé Szombaton délelőtt külön autóbuszok hozták Miskolc­ra Borsod különböző telepü­léseiről annak a fórumnak a résztvevőit, amelyet a me­gyei könyvtárban rendezett a Megyei Bűnmegelőzési Ta­nács. A harmadik bűnmeg­előzési hónap rendezvényso­rozatának eseményeként megtartott fórumon 130— 150 cigánylakos vett részt és hallgatta meg a megye ve­zető tisztségviselőéinek elő­adását, illetve a kérdéseikre adott válaszokat. A bevezető előadást dr. Illés Pál, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője tar­totta. A cigányság helyzeté­ről beszélt, arról az átalaku­lásról, amely az utóbbi hu­szonöt évben segítette a be­illeszkedést azoknak, akik maguk is törekedtek erre. Az országban élő 400 ezer cigány közül Borsodban kö­rülbelül 74 ezren laknak, s az egyik legnagyobb problé­mát a következő adat szem­lélteti : míg az országban élő nők 50 százaléka dolgozik, megyénkben a férfiak 40 szá­zalékának, a nők' 30 százalé­kának van állandó munka­helye. A lakásépítésben, a telepek felszámolásában so­kat léptünk előre, de így is 95 cigánytelep — és ebből 27 Miskolcon van — meg­szüntetését kell még megol­dani. Az iskoláztatás, a képzett­ség hiánya foglalkoztatási gondokkal jár együtt, ehhez jön még, hogy egyébként is nehéz most elhelyezkedni a megyében. Így nem csoda, hogy a most állást kereső kétezer ember 80 százaléka cigány. Sokan élnek még most is az ősi magatartás­formák keretein belül, elkü­lönülve a többi lakostól. En­nek a csoportnak az élet­módja, egészségi állapota, táplálkozási szokásai nem változtak, sok gyermek bete­gen, testi, szellemi fogyaté­kosként születik meg. Ebből a vándorló, munka­kerülő rétegből kerül ki a bűnözők nagy százaléka. Fo­kozódott a bűnözésben való részvételi arányuk. Létszá­mukhoz képest háromszoros körükben az elkövetők ará­nya a lakosság más rétegei­hez viszonyítva. A bevezető előadás után a meghívottak írásban beadott kérdéseire Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhe­lyettese, Básti János, az SZ’MT vezető titkára, Major János, a KISZ megyei első titkára, dr. Boholy Zoltán, megyei főügyész-helyettes, dr. Deim László, a megyei bíróság elnökhelyettese, dr. Túrós András, rendőr-vezér­őrnagy, megyéi főkapitány és Búzáné dr. Tóth Eleonó­ra. a megyei tanács koordi­nációs bizottságának titkára válaszolt. A huszonhét kérdés jelez­te. hogy nagy volt az érdek­lődés. a jogi szakemberektől elsősorban aktuális ügyek­ben kérték válaszokat, de az elhelyezkedés, a lakásépítés, a tankötelezettség, a szociá­lis segélyek ügyében is tet­tek fel kérdéseket. A válaszókból kitűnt, hogy a megye vezetőinek ál­láspontja szerint az, hogy valaki cigány, nem lehet hát­rány, de előny sem. (Tehát azért ne kapjon segélyt, mert digány). A segélyeket „természetben” a gyerekek­nek adják (befizetik az ebéd­jét, a napközit, a könyve­ket), de készpénzt nem ad­nak .az 'italozó szülők kezé­be. Jó lenne, ha több ta­nácstag Ikerülne ki a cigány­ság köréből, de eddig épp a cigányok nem szavaztak a cigányj előliekre. (Ezért sem lenne aktuális a cigánybíró, vagy cigányvajda-rendszer újraélesztése.) Szó volt a közhasznú mun­kavégzésről, melyet egyre több településen terjesztenek ki. arról, hogy a fővárosi köztisztasági vállalat 500 borsodit tud felvenni (igaz, csak száznak tud szállást is biztosítani). Beszéltek arról is. hogy a nehezebb elhe­lyezkedési körülmények nem jelenthetik azt, hogy „bo­csánatos bűn” a közveszé­lyes munkakerülés. A fórum (amelyre termé­szetesen aizók a jól öltözött cigányemberek jöttek el, akikkel nincs dolga a tör­vénynek), a helyszínen fel­tett kérdésekre adott válasz­adás után fejeződött be. A siker akkor lehet teljes, ha ezek az emberek továbbad­ják az itt elhangzottakat (kérték, hogy legyen más vá­rosokban is hasonló fórum), ha tudatosul a többiekben is. hogy a nehezebb gazda­sági helyzetben is számít­hatnak a társadalom segít­ségére azok a cigányl.ako- sok. akik maguk is így ci­nek és dolgoznak, hogy rá­szolgálnak a bizalomra. (sz-i) A ír aü cigányokról Találkozó és fórum a megyei könyvtárban cigányférfiak 80 százaléka, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom