Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. október 2., péntek Aczél György szovjet kitüntetése Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe csütörtökön, a nagy- követségen rendezett benső­séges ünnepségen átnyújtot­ta Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zete főigazgatójának a Né­pek Barátsága Érdemrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége a szovjet—magyar barátság és együttműködés erősítésében, fejlesztésében végzett ki­emelkedő tevékenységéért, 70. születésnapja alkalmá­ból adományozta Aczél Györgynek a magas kitünte­tést. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizotlságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­tályának vezetője, valamint Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes. (MTI) Sárospatak Hild-érmes város Az ENSZ Emberi Telepü­lések Bizottsága, a HABITAT központja minden év októ­berének első hétfőjét ENSZ HABITAT világnappá nyil­vánította, hogy ebből az al­kalomból valamennyi ország­ban megemlékezzenek a te­lepülésfejlesztés, a város- rendezés és a lakásépítés fontosságáról, időszerű fela­datairól. A világnap hazai programjáról csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak Budapesten az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um, az ENSZ HABITAT Kelet-európai Regionális Irodája és a Magyar Urba­nisztikai Társaság képvise­lői. Bejelentették, hogy most és ezután minden évben a világnaphoz kapcsolódva osztják ki a társlaság Hild János-emlékérmeit. Az .idén a városok közül Ajka és Sárospatak kapja a H'ild-érmet, egyénileg pedig eredményes településpolítikai és igazgatási munkásságáért Hamvas János, Nagyatád ta­nácselnöke. valamint több évtizedes tájrendezési és zöldfelület-gazdálkodási tu­dományos, oktató és gyakor­lati munkásságáért Möcsé- nyi Mihály, a Kertészeti. Egyetem egyetemi tanára ér­demelte ki ezt az elismerést. A személyeknek odaítélt em­lékérmeket hétfőn, a Ma-i gyár Urbanisztikai Társaság ünnepi vezetőségi ülésén ad­ják át. A városok később, ünnepi tanácsülésen veszik át a megtisztelő érmet. Szociálpolitika és környezetvédelem (Folytatás az 1. oldalról) tárolásának kapacitási lehe­tőségeit bővíteni, a rudabá- nyai égetőmű megvalósulá­sát szorgalmazni kell. A felszólalók között Ábrahám Kálmán államtit­kár, az OKTH elnöke arról beszélt, hogy ma már nem­zeti és politikai ügy a kör­nyezet védelme. De nemzet­közi vonatkozásai is van­nak, és nemcsak a környe­ző országok esetében. Évez­redes szokásokat kell meg­változtatni, a természeti ér­zi tanácsülés szünetében megkértük Ábrahám Kálmán államtitkárt, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökét, hogy tájékoztassa az Észak-Ma- gyarország olvasóit a hiva­talt foglalkoztató kérdések­ről, különös tekintettel a megyei feladatokra. Az államtitkár válaszában beszélt arról, hogy a folyó­vizek 80 százaléka külföld­ről már szennyezetten érke­zik a megyébe. A nagy fo­lyókról nemzetközi megálla­podásokat, egyezményeket kötöttünk. Rendszeres, éven­kénti egyeztető tárgyalásokat tartunk, s elfogadott szabály, hogy határmenti tevékeny­ség esetében egyeztetünk, hogy kikerüljük a váratlan szennyezést. Az viszont még nincs eldöntve, hogy szeny- nyezés esetében az anyagi rendezés formái és mértékei milyenek legyenek. Arra a kérdésre, hogy az OKTH-nak milyen anyagi erőforrásai vannak a kör­nyezetvédelmi problémák megoldására, az államtitkár így válaszolt: — Injekció adására van lehetőségünk, a folyamatok elindítására. Igénybe akarjuk venni a vállalatok, a lakosság, a kö­zösségek erőforrásait. Őszin­tén szólva: a keretek az eme­lés ellenére, nem elegendő­ek az igények kielégítésére. Az „injekció” és a technoló­giai fejlesztés együtt, 47 mil­liárd forint lehet az ötéves tervciklusban. A lakosság megelőző magatartása ennek tékek pazarlását (pl. víz) megszüntetni. Az eddigi gyakorlat szerint előbb szennyeztük a környezetet, s utána megpróbáltuk elhá­rítani a bajt. Ma már tud­juk, hogy a járható út a szennyezés megelőzése. Nem lehet a pénz hiányára hi­vatkozni, a feladatokat még el lehet talán odázni, de a végleges megoldás nem ke­rülhető ki. A vita befejezése után a tanács a feladattervet egy­hangúlag elfogadta. a dupláját érheti. Lesznek feszültségek, de a lakosság döntse el, kocsi kell, vagy tiszta levegő, tiszta víz. Tisz - tázni kell az értékek sor­rendjét. A rudabányai égetőműről és a miskolci hulladékhasz­nosító műről szólva az ál­lamtitkár hangsúlyozta, hogy a megye tkérését a terveken felül is támogatják. De a lehetőség nem elegendő, újak után kell kutatni. A gyorsí­tás, a komplexebb támoga­tás országos és helyi érdek, gazdasági haszna is számot­tevő. * Szünet után került sor a megye középtávú szociálpo­litikai programjának meg­vitatására. A témát Porko­láb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette. A szociális gondok forrása, többek között a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulá­sa (ezen belül az, hogy a megye lakosságának csökke­nése és elöregedése mellett a cigánylakosság száma 15 év alatt megháromszorozó­dott). A csökkenés oka a foglalkoztatottság arányának romlása. (A munkavállalási korúak foglalkoztatottsága 76 százalékos, különösen a nőké alacsony.) A lakosság jövedelmi helyzete rosszabb az orszá­gos átlagnál, eladósodása nö­vekszik, a hitelállomány na­gyobb a betétállománynál. Kedvezőtlen a lakásállo­mány, a lakáshelyzet, főleg a városokban. Nő a lakásra várók száma, az igénylők több mint fele fiatal házas, vagy nagycsaládos. A gazdasági változások az időskorúakat érintették leg­kedvezőtlenebbül. Megyénk­ben a nyugdíjasok, járulé­kosok havi átlagos jövedel­me 3291 forint volt. Ugyan­csak nehéz helyzetben van­nak a többgyermekes csalá­dok és a gyermeküket egye­dül nevelők. A megyében az állami gondozott gyerekek száma 3000, a veszélyeztetett gyer­mekeké 9000. A veszélyezte­tettek száma újratermelődik, sok közöttük a bűnöző, a munkakerülő, az alkoholis­ta és a szenvedélybeteg. Az általános iskolát el nem vég­zettek száma nő, a felnőtt- korú cigánylakosság 20 szá­zaléka analfabéta. A szociális ellátás felada­tai között szerepel a foglal­koztatási gondok csökkenté­se, a lakáskörülmények ja­vítása, az időskorúak ellá­tásának javítása, a hátrá­nyos helyzetű rétegek okoz­ta problémák csökkentése. Ehhez a tanácsok rendelke­zésére álló összegeken kívül szükség van a gazdálkodó egységek és egyéb szervek szociálpolitikai eszközeinek, valamint a központi támoga­tás igénybevételére is. A felszólalók közül Juhász Péter, a megyei pártbizott­ság titkára arról beszélt, hogy a témával foglalkozni politikailag is fontos és szükséges. A program meg­valósítása a pénzügyi hely­zet függvénye, de a megye még nehezebb helyzetben van, mint az ország, ezért is kell igényelni a központi forrásokat. Nincs halogatni való időnk, nő a hátrányos helyzetűek, a létminimum alatt élők száma. A tanács határozza meg, hogy a fel­adatmegosztásban kire mi hárul. A pártbizottságok pe­dig kérjék számon a végre­hajtás teljesítését és figyel­jék, hogy azok kapják-e a segélyeket, akik legjobban rászorulnak. A visszaélése­ket meg kell előzni. Szűcs Fercncné, az SZMT megyei titkára arról beszélt, hogy a testület szerdán tár­gyalta meg a programot. A szakszervezetek tudomásul veszik >a kormányprogram azon kitételét, mely szerint most a megtermelt javakat sem lehet szétosztani, de mindenről nem lehet le­mondani. Hiába hiányoznak a feltételek, egy napot sem késlekedhetünk. Az előter­jesztésben megdöbbentő ada­tokat olvashattunk. A la­kosság elszegényedési folya­mata jelentős. A megyében 205 ezren élnek 2500 forint alatti jövedelemből. Azért is figyelni kell ezekre a dol­gokra, mert az elégedetlen­ség a megengedettnél na­gyobb mértékben nő a la­kosságban. A megyei tanács tárja a kormány elé a hely­zetet, érje el, hogy ne le­gyen több elvonás az e cél­ra szánt pénzből. Ö is hang­súlyozta a társadalmi kont­roll szükségességét a támo­gatások elosztásában. Azo­kat kell segíteni, akik önhi­bájukon kívül kerülnek ne­héz helyzetbe. A deviáns, munkakerülő életmódot élők kezelésében is változás szükséges. Késik László, a KISZ me­gyei bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy legyen alapvető elv: a szociálpoliti­kára fordított pénz hangula­ti és termelési érték is. Fon­tos az érintett rétegek ér­dekképviseletének biztosítá­sa. Feltette a kérdést, mi­lyen mozgástere van a prog­ramnak, tud-e a tanács át­csoportosítani eszközöket, hogy legalább az indokol­tabb esetekben ténylegesen tehessenek is valamit. Egy­ben felajánlotta az ifjúsági szövetség segítségét az alap­elvek, a jövő évi program kidolgozására. A vitában felszólalt dr. Kasza Ilona, az Egészség­ügyi Minisztérium képvise­lője, majd a tanács elfogad­ta a programot. A testület •ezután egyéb ügyekben dön­tött. (szatmári) A Lenin Kohászati Müvekben Értékelték az újítási negyedévet Interjú Ábrahám Kálmánnal Kitüntetés Dr. Gömöri Andorné dr. Burján Ágnes főorvos, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Tanács V. B. egészség- ügyi osztály helyettes veze­tője részére, nyugdíjba vo­nulása alkalmából az Elnöki A megyei politikai okta­tásban dolgozó vezető pro­pagandisták előkészítőjét tartották meg tegnap a me­gyei pártszékházban. Kovács Zoltán. a Borsod-A'baúj- Zemplén Megyei Pártbizott­ság titkára tartott előadást A kibontakozási program megyei feladatai címmel. Bevezetőként szólt az álta­lános országos feladatokról, valamint a nemrég befeje­ződött Országgyűlés vissz­hangjáról. Hangsúlyozta, hogy mind a jelent, mind a jövőt illetően fokozottabb követelményként kell meg­fogalmazni: a tömegpoliti­kánk vállaljon nagyobb részt az elfogadott kibontakozási program megértésében, meg­valósításában. A pártpropa­gandistáknak kell elsősorban azon osu in i uik célki tű zés e ink- kel -ahhoz, hogy megfelelő­en tudják erősíteni a tömeg bizalmát. Egyre inkább tenni akaró, cselekvő közösségre van szükség mindenütt. Tanulni Tanács által adományozott Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát nyújtotta át dr. La­dányi József, a Borsod-Aba­új-Zemplén Megyei Tanács elnöke. kell a megtett út jó, vagy rossz tapasztalataiból, most azonban mégis az előrete­kintés, a tenni akarás a fontosajbb. A még sok he­lyen felvetődő felelősség „garancia” kérdését lassan le kellene venni a napirend­ről — mert előbb talán mé­giscsak jobb volna minden­ki számára kikerülni a je­lenlegi nehéz helyzetből — és ebben úgy hisszük, a me­gye vezető propagandistái sokat tehetnék — mondta az előadó. A kormányprogram, az Országgyűlés állásfoglalása egyértelműen jelzi hogy mi­lyen az országos kép. Lé­nyegében ennek megfelelő a megyénk helyzete is. Bár némi javulás érezhető az el­múlt évhez képest de a fej­lődés üteme nem érte el a tervezettet. Azok a feszítő gondok, amelyek ebben az évben — különösen Ózd tér­ségben — jelentkeztek, meg­értő, felelős politika ered­ményeként enyhültek. A hát­Az utóbbi másfél évben mintegy 16 ezer személyi szá­mítógéppel gyarapodott — s ezzel megháromszorozódott — az általános és a középis­kolai számítógépek száma, s a tervek szerint- 1990-ig to­ralevő három hónap még va­lamit javíthat a mostani helyzeten, noha megváltoz­tatni nem tudja. Már most számolnunk kell azzal, hogy a megye, terme­lőszövetkezeteinek mintegy felénél jelentkezik veszteség, fagy, és aszály miatt. Ezen túl, néhány tsz-nél sor kerül jogutód nélküli csődeljárás­ra. Ezek tények: erre fel kell készülnünk. Van mit tenni megyén belül is — a sokat emlegetett szenkezet- váltástól az infrastruktúra megvalósításáig. Nem tűzünk ki -nagy feladatokat, de amit elhatároztunk, amire anya­gi és társadalmi lehetősé­günk van, azt meg kell való­sítanunk — fejezte be elő­adását. A vezető propagandisták ezt követően meghallgatták az időszerű ideológiai fela­datokról szóló előadást, ame­lyet Vancza János, az okta­tási igazgatóság igazgatója tartott meg. vábbi 40 ezer számítógép ke­rül az oktatási intézmények­be. Az Iskolaszámítógépes program eddigi eredményei­ről és tapasztalatairól Páris György, a Tudományszerve­zési és Informatikai Intézet igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. A hazai elekitronizációs fej­lesztéshez kapcsolódó okta­tási program 1983-ban, indu­lásakor azt a célt tűzte ki, hogy az oktatás egyes szint­jein egymásra épülve és egy­re magasabb fokon készítsék fel az iskolákból kikerülő fiatalokat az informatika esz­köztárának felhasználására. Az általános és a középisko­lákban máris megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy a tanulóifjúság egyre széle­sebb köriben sajátíthassa el az informatikai, számítás- technikai kultúra alapjait, továbbá ahhoz, hogy a gép ne csak az oktatás tárgya­ként, hanem eszközeként is egyre inkább teret nyerjen. A jelentős összegekkel tá­mogatott program eredmé­nyeként ma mintegy 23 ezer számítógépe van az alap- és a középfokú intézményeknek: így a középiskolák minde­gyikében található már ki- sebb-nagyohb géppark, az általános iskoláknak pedig 70 százalékában van leg­alább egy számítógép. Mi­közben 1990-ig évente to­vábbi 10-10 ezer gép kerül a közoktatásba, folytatódik a pedagógusok felkészítése, s bővítik a módszertani anya­gok, kézikönyvek, oktatási szoftvertermékek körét is. A bizalom megtartása és erősítése Propagandisták továbbképzése Tegnap, október 1-jén, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ adott otthont an­nak a műszaki-gazdasági k o n f e ren ci ánák, melyen a Lenin Kohászati Művek in­novációs negyedévét értékel­ték. A vállalatnál folyó újí­tási tevékenységről elsőként Sipos István, vállalati fő­mérnök adott számot. Ezt követően dr. Tolnai Lajos műszaki igazgató a jövő évi termelési és gazdálkodási feladatokról tartott előadást. A konferencia befejező ré­szében nívódíjakat adtak át. Az újítási nívódíj Il-es fokozatát és a vele járó .kis­plasztikát kapta Vízi József, a kovácsoló gyárrészleg üzemvezetője és Szabó De­meter, a termelési felügye­lőség osztályvezetője. Az Al­kotói Díj első fokozata az acélmű és anyaggazdálkodá­si főosztály dolgozóiból ala­kult, négytagú munkacso­portot illette meg. A máso­dik fokozatot Szondy Sándor műszaki ellenőr és Gulyás János csavar- és húzottáru- gyári osztályvezető érdemel­te ki. Ezen kívül többen ré­szesültek vezérigazgatói di­cséretben és tárgyjutalom­ban. Nyereményjegyzék Az Országos Takarékpénz­tár csütörtökön Budapesten rendezte meg a nyeremény- betétkönyvek 1987. III. ne­gyedévi sorsolását. Mindazok az 1987. szeptember 29-ig váltott, és a sorsolás napján forgalomban volt nyere­ménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felso­rolt számokkal, az 1987. III, negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számvég­Nyeremény­ződés százalék 018 25 058 25 112 25 152 25 217 50 226 25 258 25 285 50 331 100 333 25 337 50 355 100 421 25 425 25 457 50 476 25 490 25 504 25 515 25 604 25 629 25 665 25 673 25 702 25 814 50 826 25 887 25 898 250 A nyereményösszeget a be­tétkönyvet kiállító takarék- pénztári fiók, takarékszövet­kezet vagy postahivatal 1987. október 19-től fizeti ki. (MTI) Számítógépek a közoktatásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom