Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-02 / 232. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. október 2., péntek Aczél György szovjet kitüntetése Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön, a nagy- követségen rendezett bensőséges ünnepségen átnyújtotta Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatójának a Népek Barátsága Érdemrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége a szovjet—magyar barátság és együttműködés erősítésében, fejlesztésében végzett kiemelkedő tevékenységéért, 70. születésnapja alkalmából adományozta Aczél Györgynek a magas kitüntetést. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizotlságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, valamint Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. (MTI) Sárospatak Hild-érmes város Az ENSZ Emberi Települések Bizottsága, a HABITAT központja minden év októberének első hétfőjét ENSZ HABITAT világnappá nyilvánította, hogy ebből az alkalomból valamennyi országban megemlékezzenek a településfejlesztés, a város- rendezés és a lakásépítés fontosságáról, időszerű feladatairól. A világnap hazai programjáról csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak Budapesten az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az ENSZ HABITAT Kelet-európai Regionális Irodája és a Magyar Urbanisztikai Társaság képviselői. Bejelentették, hogy most és ezután minden évben a világnaphoz kapcsolódva osztják ki a társlaság Hild János-emlékérmeit. Az .idén a városok közül Ajka és Sárospatak kapja a H'ild-érmet, egyénileg pedig eredményes településpolítikai és igazgatási munkásságáért Hamvas János, Nagyatád tanácselnöke. valamint több évtizedes tájrendezési és zöldfelület-gazdálkodási tudományos, oktató és gyakorlati munkásságáért Möcsé- nyi Mihály, a Kertészeti. Egyetem egyetemi tanára érdemelte ki ezt az elismerést. A személyeknek odaítélt emlékérmeket hétfőn, a Ma-i gyár Urbanisztikai Társaság ünnepi vezetőségi ülésén adják át. A városok később, ünnepi tanácsülésen veszik át a megtisztelő érmet. Szociálpolitika és környezetvédelem (Folytatás az 1. oldalról) tárolásának kapacitási lehetőségeit bővíteni, a rudabá- nyai égetőmű megvalósulását szorgalmazni kell. A felszólalók között Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke arról beszélt, hogy ma már nemzeti és politikai ügy a környezet védelme. De nemzetközi vonatkozásai is vannak, és nemcsak a környező országok esetében. Évezredes szokásokat kell megváltoztatni, a természeti érzi tanácsülés szünetében megkértük Ábrahám Kálmán államtitkárt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét, hogy tájékoztassa az Észak-Ma- gyarország olvasóit a hivatalt foglalkoztató kérdésekről, különös tekintettel a megyei feladatokra. Az államtitkár válaszában beszélt arról, hogy a folyóvizek 80 százaléka külföldről már szennyezetten érkezik a megyébe. A nagy folyókról nemzetközi megállapodásokat, egyezményeket kötöttünk. Rendszeres, évenkénti egyeztető tárgyalásokat tartunk, s elfogadott szabály, hogy határmenti tevékenység esetében egyeztetünk, hogy kikerüljük a váratlan szennyezést. Az viszont még nincs eldöntve, hogy szeny- nyezés esetében az anyagi rendezés formái és mértékei milyenek legyenek. Arra a kérdésre, hogy az OKTH-nak milyen anyagi erőforrásai vannak a környezetvédelmi problémák megoldására, az államtitkár így válaszolt: — Injekció adására van lehetőségünk, a folyamatok elindítására. Igénybe akarjuk venni a vállalatok, a lakosság, a közösségek erőforrásait. Őszintén szólva: a keretek az emelés ellenére, nem elegendőek az igények kielégítésére. Az „injekció” és a technológiai fejlesztés együtt, 47 milliárd forint lehet az ötéves tervciklusban. A lakosság megelőző magatartása ennek tékek pazarlását (pl. víz) megszüntetni. Az eddigi gyakorlat szerint előbb szennyeztük a környezetet, s utána megpróbáltuk elhárítani a bajt. Ma már tudjuk, hogy a járható út a szennyezés megelőzése. Nem lehet a pénz hiányára hivatkozni, a feladatokat még el lehet talán odázni, de a végleges megoldás nem kerülhető ki. A vita befejezése után a tanács a feladattervet egyhangúlag elfogadta. a dupláját érheti. Lesznek feszültségek, de a lakosság döntse el, kocsi kell, vagy tiszta levegő, tiszta víz. Tisz - tázni kell az értékek sorrendjét. A rudabányai égetőműről és a miskolci hulladékhasznosító műről szólva az államtitkár hangsúlyozta, hogy a megye tkérését a terveken felül is támogatják. De a lehetőség nem elegendő, újak után kell kutatni. A gyorsítás, a komplexebb támogatás országos és helyi érdek, gazdasági haszna is számottevő. * Szünet után került sor a megye középtávú szociálpolitikai programjának megvitatására. A témát Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette. A szociális gondok forrása, többek között a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása (ezen belül az, hogy a megye lakosságának csökkenése és elöregedése mellett a cigánylakosság száma 15 év alatt megháromszorozódott). A csökkenés oka a foglalkoztatottság arányának romlása. (A munkavállalási korúak foglalkoztatottsága 76 százalékos, különösen a nőké alacsony.) A lakosság jövedelmi helyzete rosszabb az országos átlagnál, eladósodása növekszik, a hitelállomány nagyobb a betétállománynál. Kedvezőtlen a lakásállomány, a lakáshelyzet, főleg a városokban. Nő a lakásra várók száma, az igénylők több mint fele fiatal házas, vagy nagycsaládos. A gazdasági változások az időskorúakat érintették legkedvezőtlenebbül. Megyénkben a nyugdíjasok, járulékosok havi átlagos jövedelme 3291 forint volt. Ugyancsak nehéz helyzetben vannak a többgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelők. A megyében az állami gondozott gyerekek száma 3000, a veszélyeztetett gyermekeké 9000. A veszélyeztetettek száma újratermelődik, sok közöttük a bűnöző, a munkakerülő, az alkoholista és a szenvedélybeteg. Az általános iskolát el nem végzettek száma nő, a felnőtt- korú cigánylakosság 20 százaléka analfabéta. A szociális ellátás feladatai között szerepel a foglalkoztatási gondok csökkentése, a lakáskörülmények javítása, az időskorúak ellátásának javítása, a hátrányos helyzetű rétegek okozta problémák csökkentése. Ehhez a tanácsok rendelkezésére álló összegeken kívül szükség van a gazdálkodó egységek és egyéb szervek szociálpolitikai eszközeinek, valamint a központi támogatás igénybevételére is. A felszólalók közül Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a témával foglalkozni politikailag is fontos és szükséges. A program megvalósítása a pénzügyi helyzet függvénye, de a megye még nehezebb helyzetben van, mint az ország, ezért is kell igényelni a központi forrásokat. Nincs halogatni való időnk, nő a hátrányos helyzetűek, a létminimum alatt élők száma. A tanács határozza meg, hogy a feladatmegosztásban kire mi hárul. A pártbizottságok pedig kérjék számon a végrehajtás teljesítését és figyeljék, hogy azok kapják-e a segélyeket, akik legjobban rászorulnak. A visszaéléseket meg kell előzni. Szűcs Fercncné, az SZMT megyei titkára arról beszélt, hogy a testület szerdán tárgyalta meg a programot. A szakszervezetek tudomásul veszik >a kormányprogram azon kitételét, mely szerint most a megtermelt javakat sem lehet szétosztani, de mindenről nem lehet lemondani. Hiába hiányoznak a feltételek, egy napot sem késlekedhetünk. Az előterjesztésben megdöbbentő adatokat olvashattunk. A lakosság elszegényedési folyamata jelentős. A megyében 205 ezren élnek 2500 forint alatti jövedelemből. Azért is figyelni kell ezekre a dolgokra, mert az elégedetlenség a megengedettnél nagyobb mértékben nő a lakosságban. A megyei tanács tárja a kormány elé a helyzetet, érje el, hogy ne legyen több elvonás az e célra szánt pénzből. Ö is hangsúlyozta a társadalmi kontroll szükségességét a támogatások elosztásában. Azokat kell segíteni, akik önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe. A deviáns, munkakerülő életmódot élők kezelésében is változás szükséges. Késik László, a KISZ megyei bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy legyen alapvető elv: a szociálpolitikára fordított pénz hangulati és termelési érték is. Fontos az érintett rétegek érdekképviseletének biztosítása. Feltette a kérdést, milyen mozgástere van a programnak, tud-e a tanács átcsoportosítani eszközöket, hogy legalább az indokoltabb esetekben ténylegesen tehessenek is valamit. Egyben felajánlotta az ifjúsági szövetség segítségét az alapelvek, a jövő évi program kidolgozására. A vitában felszólalt dr. Kasza Ilona, az Egészségügyi Minisztérium képviselője, majd a tanács elfogadta a programot. A testület •ezután egyéb ügyekben döntött. (szatmári) A Lenin Kohászati Müvekben Értékelték az újítási negyedévet Interjú Ábrahám Kálmánnal Kitüntetés Dr. Gömöri Andorné dr. Burján Ágnes főorvos, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. egészség- ügyi osztály helyettes vezetője részére, nyugdíjba vonulása alkalmából az Elnöki A megyei politikai oktatásban dolgozó vezető propagandisták előkészítőjét tartották meg tegnap a megyei pártszékházban. Kovács Zoltán. a Borsod-A'baúj- Zemplén Megyei Pártbizottság titkára tartott előadást A kibontakozási program megyei feladatai címmel. Bevezetőként szólt az általános országos feladatokról, valamint a nemrég befejeződött Országgyűlés visszhangjáról. Hangsúlyozta, hogy mind a jelent, mind a jövőt illetően fokozottabb követelményként kell megfogalmazni: a tömegpolitikánk vállaljon nagyobb részt az elfogadott kibontakozási program megértésében, megvalósításában. A pártpropagandistáknak kell elsősorban azon osu in i uik célki tű zés e ink- kel -ahhoz, hogy megfelelően tudják erősíteni a tömeg bizalmát. Egyre inkább tenni akaró, cselekvő közösségre van szükség mindenütt. Tanulni Tanács által adományozott Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyújtotta át dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnöke. kell a megtett út jó, vagy rossz tapasztalataiból, most azonban mégis az előretekintés, a tenni akarás a fontosajbb. A még sok helyen felvetődő felelősség „garancia” kérdését lassan le kellene venni a napirendről — mert előbb talán mégiscsak jobb volna mindenki számára kikerülni a jelenlegi nehéz helyzetből — és ebben úgy hisszük, a megye vezető propagandistái sokat tehetnék — mondta az előadó. A kormányprogram, az Országgyűlés állásfoglalása egyértelműen jelzi hogy milyen az országos kép. Lényegében ennek megfelelő a megyénk helyzete is. Bár némi javulás érezhető az elmúlt évhez képest de a fejlődés üteme nem érte el a tervezettet. Azok a feszítő gondok, amelyek ebben az évben — különösen Ózd térségben — jelentkeztek, megértő, felelős politika eredményeként enyhültek. A hátAz utóbbi másfél évben mintegy 16 ezer személyi számítógéppel gyarapodott — s ezzel megháromszorozódott — az általános és a középiskolai számítógépek száma, s a tervek szerint- 1990-ig toralevő három hónap még valamit javíthat a mostani helyzeten, noha megváltoztatni nem tudja. Már most számolnunk kell azzal, hogy a megye, termelőszövetkezeteinek mintegy felénél jelentkezik veszteség, fagy, és aszály miatt. Ezen túl, néhány tsz-nél sor kerül jogutód nélküli csődeljárásra. Ezek tények: erre fel kell készülnünk. Van mit tenni megyén belül is — a sokat emlegetett szenkezet- váltástól az infrastruktúra megvalósításáig. Nem tűzünk ki -nagy feladatokat, de amit elhatároztunk, amire anyagi és társadalmi lehetőségünk van, azt meg kell valósítanunk — fejezte be előadását. A vezető propagandisták ezt követően meghallgatták az időszerű ideológiai feladatokról szóló előadást, amelyet Vancza János, az oktatási igazgatóság igazgatója tartott meg. vábbi 40 ezer számítógép kerül az oktatási intézményekbe. Az Iskolaszámítógépes program eddigi eredményeiről és tapasztalatairól Páris György, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. A hazai elekitronizációs fejlesztéshez kapcsolódó oktatási program 1983-ban, indulásakor azt a célt tűzte ki, hogy az oktatás egyes szintjein egymásra épülve és egyre magasabb fokon készítsék fel az iskolákból kikerülő fiatalokat az informatika eszköztárának felhasználására. Az általános és a középiskolákban máris megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy a tanulóifjúság egyre szélesebb köriben sajátíthassa el az informatikai, számítás- technikai kultúra alapjait, továbbá ahhoz, hogy a gép ne csak az oktatás tárgyaként, hanem eszközeként is egyre inkább teret nyerjen. A jelentős összegekkel támogatott program eredményeként ma mintegy 23 ezer számítógépe van az alap- és a középfokú intézményeknek: így a középiskolák mindegyikében található már ki- sebb-nagyohb géppark, az általános iskoláknak pedig 70 százalékában van legalább egy számítógép. Miközben 1990-ig évente további 10-10 ezer gép kerül a közoktatásba, folytatódik a pedagógusok felkészítése, s bővítik a módszertani anyagok, kézikönyvek, oktatási szoftvertermékek körét is. A bizalom megtartása és erősítése Propagandisták továbbképzése Tegnap, október 1-jén, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ adott otthont annak a műszaki-gazdasági k o n f e ren ci ánák, melyen a Lenin Kohászati Művek innovációs negyedévét értékelték. A vállalatnál folyó újítási tevékenységről elsőként Sipos István, vállalati főmérnök adott számot. Ezt követően dr. Tolnai Lajos műszaki igazgató a jövő évi termelési és gazdálkodási feladatokról tartott előadást. A konferencia befejező részében nívódíjakat adtak át. Az újítási nívódíj Il-es fokozatát és a vele járó .kisplasztikát kapta Vízi József, a kovácsoló gyárrészleg üzemvezetője és Szabó Demeter, a termelési felügyelőség osztályvezetője. Az Alkotói Díj első fokozata az acélmű és anyaggazdálkodási főosztály dolgozóiból alakult, négytagú munkacsoportot illette meg. A második fokozatot Szondy Sándor műszaki ellenőr és Gulyás János csavar- és húzottáru- gyári osztályvezető érdemelte ki. Ezen kívül többen részesültek vezérigazgatói dicséretben és tárgyjutalomban. Nyereményjegyzék Az Országos Takarékpénztár csütörtökön Budapesten rendezte meg a nyeremény- betétkönyvek 1987. III. negyedévi sorsolását. Mindazok az 1987. szeptember 29-ig váltott, és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1987. III, negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. SzámvégNyereményződés százalék 018 25 058 25 112 25 152 25 217 50 226 25 258 25 285 50 331 100 333 25 337 50 355 100 421 25 425 25 457 50 476 25 490 25 504 25 515 25 604 25 629 25 665 25 673 25 702 25 814 50 826 25 887 25 898 250 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarék- pénztári fiók, takarékszövetkezet vagy postahivatal 1987. október 19-től fizeti ki. (MTI) Számítógépek a közoktatásban
