Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-02 / 232. szám
1987. október 2., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kísérletező pártszervezetek Sokak számára már a cim is meghökkentő lehet, hiszen a kisérletezés fogalma jobbára valamilyen tudományos elképzelés laboratóriumi körülmények közötti ellenőrzéséhez, bizonyításához kötődik. Felmerülhet a kérdés: szabad-e, lehet-e a politikai életben is kísérleteket folytatni? Ám, ha végiggondoljuk a politika értelmét, a párt helyét, társadalmi szerepét, akkor határozottan állíthatjuk, hogy nemcsak szabad új eljárásokat kipróbálni, hanem kötelező is. Az elmúlt időszakban a társadalmi élet szinte minden szegletében számottevő változások történtek. Jelentősen módosultak a termelés, a gazdálkodás körülményei, fejlődött a közéleti demokrácia, az emberek ma már sok tekintetben a korábbitól eltérő értékmérőt alkalmaznak saját maguk és környezetük megítélésére. A vázlatosan jelzett átalakulások, és nem kis részben a gazdasági-társadalmi kibontakozással együtt járó feladatok sürgetően igénylik a pártmunka megújítását is. Ebben mind az irányító testületeknek, mind az alapszervezeteknek megvan a maguk feladata. A vezető pártszervek szintjén most a politikai rendszer fejlesztésének, az ideológiai munka meg- élénldtésének előkészületein folyik a munka. Az alapszervezetekben pedig abban keresendő az előrehaladás kulcsa, hogy politizálásuk feleljen meg a helyi szükségleteknek, az élet által diktált követelményeknek. Ehhez elengedhetetlen, hogy ahol a politikát formáló, közvetítő módszerek, eszközök az évek múltával már megkoptak, hatásfokuk csökkent, ott a mai igényeknek megfelelően megújuljanak. Az új elgondolásokat pedig célszerű a gyakorlatban is kísérleti eljárásoknak alávetni, kipróbálni, hiszen egy-egy elképzelés, új módszer a legkülönfélébb emberek, közösségek gondolkodásmódján, tevékenységén, érdekein keresztül tör utat, vagy fut zátonyra. A racionálisan kimunkált szándék életképessége is gyakorlati ellenőrzést igényel. Csak így előzhető meg az az ellentmondás, hogy amíg az egyik helyen az új kezdeményezés pezsgést . visz a munkába, a másik helyen felelősségre vonják a vezetőséget a megszokott formák felcseréléséért. Mindannyian több tapasztalatot tudunk arra elmondani, hogy a pártszervezetekben a kísérletezőkedv nem éppen magas hőfokú. Eléggé meggyökeresedett az a felfogás, hogy a helyi kérdésekre majd az irányító pártszervek megmondják a válaszokat. Csakhogy ma már az ilyen részletekbe menő irányítás nem hozhat kellő eredményeket, hiszen például a gazdálkodó szervek önállósága olyan mérvű, hogy jobbára helyileg lehet érzékelni a gazdasági, társadalmi folyamatokat és hatni azokra. Éppen ezért a helyi pártszervek önállósága felértékelődött, és minden korábbinál nagyobb a szükség és a lehetőség az önálló politizálásra. A kísérletek egyik részeként a központi irányító szervek kipróbálják elgondolásaikat néhány helyi pártszervezetben. Ilyen kísérlet például az olyan pártbizottságok működtetése, amelyek kevesebb taggal és végrehajtó bizottság nélkül végzik munkájukat. A tapasztalatok már három éve gyűlnek, és úgy tűnik, hogy ez az irányítási forma a korábbinál dinamikusabb, időt és energiát takarít meg, jobban segíti a konkrét problémák megoldását. Igen fontosak a helyileg kezdeményezett kísérletek is. A szervezeti szabályzat, a központi határozatok ma széles teret biztosítanak az önálló módszerek alkalmazásához. E lehetőséggel azonban nem mindenhol élnek egyformán. A párt- szervezetek egy része politikailag érzékeny, folyamatosan keresi az újat, míg máshol kényelemszeretetből, vagy bátortalanságból megelégednek a szokványos intenzitású, felfogású és módszerű tevékenységekkel, amelyek így szükségképpen mind jobban elmaradnak a környezet fejlődésétől, igényeitől. A politikai munka természetének mondana ellent, ha mindig mindenre új módszereket akarnánk kieszelni. De azon például mindenütt érdemes elgondolkozni, hogy miként lehet a párttagokat jobban bevonni a döntések érdemi előkészítésébe, hogyan lehet korszerűbben megjelölni a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták feladatait, vagy hogy milyen legyen a gazdasági munkát segítő tennivalók ésszerű megosztása a párttagok között. Megfontolásra érdemes a taggyűlések életszerűbbé tétele is. Nem egy helyen jelentős pezsgést okozott olyan egyszerűnek tűnő módszer is, hogy két külön munkacsoportot bíztak meg egy azonos probléma átgondolásával, javaslatok megfogalmazásával. Az eltérő megközelítés a taggyűlésen eleven vitát váltott ki, alternatívák között választhattak a párttagok. Nap mint nap indokolt feltenni a kérdést: miben kell a pártmunka gyakorlatán változtatni, illetve, hogy a régebbiekben kialakult kereteken belül miként tudnánk egy-egy elemet megújítani? A kapott válaszok mérlegeléséhez, megítéléséhez, a legjobb megoldások kiválasztásához nyújthatnak mással nem pótolható segítséget a pártmunkában alkalmazott, végig vitt kísérletek. B. P. Az alapanyagtól... zést vezettek be. A szakemberek a jelenlegi felfokozott vásárlói igények ellenére ígérik, hogy az év végéig eleget tudnak tenni a Tü- zép-telepekkel kötött szerződéseknek. A lakásépítkezésekhez a termelés 60 százalékát, mintegy 300 millió forint értékű, különféle anyagot biztosítanak. A gyárban évente mintegy 700-féle terméket készítenek, a termelés mintegy kétharmadát jelentő, magánerős lakásépítkezéseknél használatos gyártmányok mellett az úgynevezett kommunális beruházásoknál is találkozhatunk a BVM elemeivel. Így többek között ebben a gyárban állították elő a miskolci postai beruházás tetszetős homlokzati elemeit, és ugyancsak itt készülnek a villamosvágány-burkoló betonidomok. A Beton- és Vasbeton- ipari Művek Miskolci Gyára a magánerős lakásépítők egyik legnagyobb anyagellátó bázisa a megyében, sőt termékeinek jelentős részét az ország számos pontján is ismerik és használják. Az építőanyag-piacon az utóbbi hetekben tapasztalható vásárlási láz a miskolci gyár kollektíváját is nagy feladat elé állítja. A gyártósorok a hét minden napján — szombaton és vasárnap is — megállás nélkül üzemelnek, s még így is alig győzik az igények kielégítését. Egyik legfontosabb termékükre, a gerendára egy hónapos, míg az ugyancsak kedvelt födémpanelre kéthetes, névre szóló előjegyA piaci igények felmérését és egyben a termékek népszerűsítését célozza az a kezdeményezés, melynek révén a közelmúltban egy szabadtéri bemutatóstandot alakítottak ki a 3. számú autópálya hatvani leágazásánál. A benzinkút szomszédságában az Észak-magyarországi Tüzép Vállalattal közösen létrehozott bemutatótéren a gyár teljes választékával találkozhatnak az érdeklődők, s a helyszínen tanácsadással is szolgálnak. A Budapesti g Nemzetközi Vásár területén pedig állandó kiállításon szerepeltetik a legnépszerűbb gyártmányokat. (csákó) Fotó: Fojtán Felépül végre... Szökőkút a belvárosban Felépül végre a belvárosi szökőkút, a miskolci Centrum Áruház előtti téren. De milyen áron?! A megyeszékhely Széchenyi útjának átépítését az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat Boncsér László vezette építésvezetősége 1985. el. ső fél évében kezdte el. Kicserélték a föld alatt húzódó közművezetékeket, s díszkövekkel burkolták az úttestet is, valamint megújitották a villamospályát. Az első szakasz — amely az Ady hídtól a Centrumig terjedt — munkálataival 1986. áprilisára lettek meg. Az utcabútorok — amelyek sok vitát váltottak ki a városlakókból — csak jóval ezt követően jelentek meg helyükön, ám az idetervezett szökőkút csak nem akart elkészülni. Az építők a rájuk eső munkát elvégezték: vagyis a szökőkút medencéjét megcsinálták, utána fapallóval lefedték azt. s kész ... Helyesebben: félkész. A szökőkutat az Art-Union (korábban Generálart) igen drágán számította meg, így hát tartott a kötélhúzás, a városi tanács — mint beruházó — természetszerűen az árból próbált lealkudni, a tervezők és kalkulátorok ragaszkodtak eredeti elképzeléseikhez, mondván, a szökőkút csőrendszere import, rozsdamentes elemekből áll, ez drágítja meg elsősorban. Ettől függetlenül az a 8 millió forint igen soknak tetszett. Persze tény. szépnek tervezték és álmodták a szakemberek a szökőkútat, a víz — mint ahogy a Nehézipari Műszaki Egyetem áramlástechnikai tanszékén kidolgozták — fátyolszerűen esne alá s igazán hangulatos lenne ezáltal ez a terecske a belváros szívében. Ám a pénz nagy úr. különösen mostanában az! Szóba került az is, hogy a medencét földdel betömik, s beültetik fűvel, fával, virággal, csak1 hogy ne rontsa ez a félkész alkotás az összképet. Szerencsére nem így lett! A hét közepén az ÉÁÉV dolgozói sárga műanyag hullámlemezekkel körbekerítették a területet, s a paraván mögött megkezdődhetett a munka. Több cég is dolgozik itt, így a Vegyépszer, az Art-Union, a Budapesti Kőfaragóipari Vállalat, a Villanyszerelő-ipari Vállalat, s itt van az egyetem már említett tanszéke. Időközben kiderült. hogy mégis lehet hazai csőből konstruálni a kutat, s ha nem is sokkal, de olcsóbb lesz Miskolc új látványossága. Két ívókúttal együtt mintegy 6,8 millió forintért számították meg a tanácsnak a tervezők, a kivitelezők. Tény, ez sem kevés, de legalább valami már megkezdődött. A szökőkút a tervek szerint jövő év májusában készül el. (illésy—balogh) Nagyobb kölcsön — nagyobb siker Aki már építkezett, az jól tudja, mivel jár egy saját otthon megteremtése. Mindenekelőtt sok-sok pénz szükségeltetik, aztán jókora adag kitartás és akarat, a megfelelő fizikai-lelki kondícióról már nem is beszélve. Mondják, vidéken köny- nyebb az építkezés (elég, ha csak a telekárakat nézzük itt). Van ebben valami, de a segítség még akkor is elkel, ha nem városban épül meg a ház. Encsen a tanács telkek kialakításával könnyít az építkezni szándékozók helyzetén. Ä város központjában 28 (megépített úttal, víz- és szennyvízvezetékkel ellátott) telket értékesítettek nemrégiben. Igen rövid idő alatt elfogyott mind. Éppen a nagy építkezési kedv miatt a közeljövőben (várhatóan jövőre) további száz építési telket alakítanak ki. Szerepel mindez a tanács tervei között azért is, mert ebben az ötéves tervben — a most épülő 24 tanácsi lakáson kívül — nem épül több bérlakás. (Ez a huszonnégy lakás már szintén gazdára talált.) Ugyanakkor a nyilvántartásokban még 60, jogosnak ítélt, kielégítetlen igénylés található. A gondok csökkentésére ez év márciusától érvényben van az a tanács- rendelet, mely a helyi támogatást módosította. Eladdig ugyanis, aki lemondott jogos lakásigényléséről, kaphatott 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt — a tanácstól. Mivel ez az összeg kevés volt ahhoz, hogy az illető lemondjon igényléséről, ezt a pénzt még megtoldottak további 200 ezerrel. Ily módon tehát, ha valaki úgy dönt, hogy belevág az építkezésbe (vagy lakásvásárlásba) 300 ezer forintig terjedő pénzre tehet szert. Természetesen szintén kamatmentes ez a kölcsön és húsz év a visszafizetési idő. Ma már tisztán kitűnik, hogy ennek a tanácsrendeletnek sikere van. Márciustól napjainkig összesen 4,7 millió forintot fizettek ki ilyen célra. Ezáltal a lakásigénylök száma egyharmad- dal csökkent. (mé-)
