Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 232. szám 1987. október 2. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Az alapanyagtól a kéményig Q hétvégéién is A hét valamennyi nap­ján — még szombaton és vasárnap is — dolgoznak a Beton- és Vasbetonipa­ri Művek Miskolci Gyárá­nak gyártósorai. A meg­élénkült vásárlói igények kielégítése érdekében a szokásosnál is nagyobb feladatokat vállal a gyár kollektívája. (írásunk a 3. oldalon olvasható). Gorbacsov mormanszki beszéde A Szovjetunió bel- és külpolitikájáról Mihail Gorbacsov csütörtökön folytatta murmanszki látogatá­sát: délelőtt megkoszorúzta Lenin emlékművét, majd párt- és munkásveteránokkal találkozott. Ezután a város új lakónegye­deit kereste fel és meglátogatott egy újonnan beköltözött családot. Az SZKP KB főtitkárát a déli órákban a Rosszija atomjég- törő fedélzetén üdvözölték. Mihail Gorbacsov megtekintette a kifutáshoz készülődő hajót és elbeszélgetett a személyzettel. Moszkvai idő szerint 18 órakor, Munmanszkban nagy­gyűlés kezdődött. Ezen Mi­hail Gorbacsov ismertette a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének határozatát, amelyben Murmanszk városát Lenin- renddel és a „Hős város” megtisztelő címmel tüntette ki. Az SZKP KB főtitkára méltatta a kikötőváros dol­gozóinak és katonáinak hősi helytállását a második világ­háborúban, amellyel megaka­dályozták, hogy a fasiszták elfoglalják Murmanszkot. Mihail Gorbacsov a kitün­tetés után a Szovjetunió bél­és külpolitikájával foglalkozó beszédet mondott. Mihail Gorbacsov méltatta a murmanszkiak helytállását az októberi forradalom óta eltelt hét évtizedben, emlé­keztetve arra, hogy a város­ban már két nappal a pet- rográdi felkelés után kikiál­tották a szovjethatalmat. Gorbacsov kiemelte azt: a fontos összekötő szerepet, amelyet a murmanszki ki­kötő a nemzetközi antifa­siszta összefogás megvalósu­lásában játszott. Ide futottak be azok az amerikai és an­gol hajók, amelyek a hitle­rista tengeri blokádon áttör­ve, fegyvert és utánpótlást szállítottak a Szovjetuniónak — emlékeztetett a főtitkár. Murmanszk jelenleg is az egyik legnagyobb szovjet ki­kötő, a magas észak meghó­dításának, a szovjet atom­jégtörő flottának egyik leg­fontosabb bázisa. A mur­manszki terület jelentős ipa­ri övezet. Hosszú és nehéz utat tet­tünk meg az októberi forra­dalom győzelme óta — em­lékeztetett Mihail Gorbacsov, majd leszögezte: a szovjet emberek büszkék lehetnek teljesítményükre. Ez azon­ban még inkább arra kötelez minket, hogy észrevegyük a társadalomban felhalmozódott problémákat és tudatában le­gyünk a jelen követelmé­nyeinek. A nép és a szocia­lizmus sorsáért viselt nagy felelősség vezette a pártot annak felismeréséhez, hogy elkerülhetetlen az átalakítás, az ország társadalmi-gazda­sági fejlesztésének meggyor­sítása. Szociálpolitika és környezetvédelem Középtávú programok a megyei tanács előtt A szokottnál nagyobb idő­tartamú, széles körű vitát kiváltó, témáját tekintve mindenkit személyesen is érintő kérdésekben döntő ülést tartott tegnap a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács. A Ladányi Jó­zsef tanácselnök vezette ülésen a testület először a megye VII. ötéves környe­zet- és természetvédelmi feladattervét vitatta meg és fogadta el. A feladattervet Deák Gézáné, a tanács kör­nyezet- és természetvédelmi titkára ismertette és egészí­tette ki. A terv lebontja a felada­tokat a levegő, a föld, a vízminőség, a természet és a települési környezet vé­delmére, és szól a veszélyes hulladékok kezeléséről. A levegőtisztaság védelme me­gyénkben és főleg a Sajó völgye iparvidékén kiemel­kedően fontos. Kilenc olyan vállalat működik a térség­ben, ahol a környezetvédel­mi beruházásokat ösztönözni és támogatni kell. Kiemelt terv Miskolc levegővédelme. A föld védelme érdekében a rekultivációs és meliorá­ciós munkák ütemét kell fokozni. Az ivóvíz védelmét indo­kolja, hogy a víznyerő he­lyek 60—65 százaléka olyan területen található, ame­lyek különösen ki vannak téve a környezeti ártalmak­nak. Ide tartozik a közmű- J ellátás fejlesztése is. A te­lepülések környezetvédel­mét szolgálja a miskolci Hulladékhasznosító mű meg­építése, bár ez ebben a tervciklusban nem készül el. A veszélyes hulladékok (Folytatás a 2. oldalon) Ma este a színházban A hazai szénbányák dol­gozói az év első kilenc hó­napjában 16,6 millió tonna szenet termeltek, azaz 600 ezer tonnával kevesebbet az időarányos tervüknél. Az el­maradás — a Bányászati Egyesülés tájékoztatása sze­rint — mégsem okozott fennakadást az ellátásban. Mégpedig azért nem, mert a mélyművelésű bányaüzemek összességében a tervezett­nél 70 ezer tonnával több. jó minőségű szenet adtak a lakosságnak. A külfejtések nagyrészt azért maradtak el a tervhez képest, mert csök­kent a felhasználók igénye. Az energetikai szenek egyik legnagyobb vásárlójánál, a Gagarin Hőerőműnél, vala­mint az Oroszlányi Hőerő­műnél ugyanis rekonstruk­ciók folynak, s emiatt több kazán nem működik. Így e két vállalatnak az eddiginél kevesebb lignitre, illetve égőpalára van szüksége. A mai készletek valamennyi hazai hőerőmű teljes kapa­citásához elegendőek. A vállalatok közül a me­cseki és a borsodi szénbá­nya termelt a legegyenlete­sebb ütemben és terven fe­lül az első háromnegyed év­ben. Az év végére minden bizonnyal valamennyi érin­tett vállalat behozza az el­maradását és így kitermelik az 1987-re a népgazdasági tervben előirányzott 23,3 millió tonna szenet. A mélyművelésűek 70 ezer tonnás túlteljesítésének ér­tékét növeli, hogy azt a ta­valyihoz képest kétharmad­dal kevesebb szabadnapi termeléssel és 4 százalékkal kisebb létszámmal érték el. Ugyancsak kedvező ered­mény, hogy az idén pedig kevesebb munkahelyi bal­eset történt, mint 1986 ugyan­ezen időszakában. A zavartalan brikettellá­tást az tette lehetővé, hogy Dorogon a múlt évi üzeme­lési gondok megoldódtak, és így már teljes kapacitás­sal dolgozott az új brikett- gyár. A tatabányai és a nógrádi szénbányák új. gaz­daságosan termelő külfejtc nyitottak. Ugyanakkor V eszp- rémben és Borsodban ab­bahagyták a termelést egv- egy, eddig ráfizetéssel üze­meltetett külfejtésen. (MTI Mint már hirt adtunk ró- • la, a Miskolci Nemzeti Színház ma este tartja első bérleti bemutatóját. Hét­órai kezdettel mutatják be Szo- mory Dezső II. Lajos király cí­mű színművét két részben, Pet- rovics Emil zenéjével, Dezsényi Péter rendezésében. A színmű címszereplője Mihályi Győző, Mária királynét Molnár Zsuzsa alakitja. Főbb szerepekben lát­juk még Körtvélyessy Zsoltot, Sallós Gábort, Somló Ferencet, Bregyán Pétert, Zubornyák Zol­tánt, Matus Györgyöt. Kívülük még igen sokan szerepelnek a darabban. Képünkön Szapolyai János és Mária királyné (Kört­vélyessy Zsolt és Molnár Zsu­zsa.) A premiert megelőzően, 18.30 órai kezdettel nyílik meg a színház nézőtéri társalgójá­ban — Gyárfás Ágnes beveze­tőjével - a Színészek Miskol­con cimü kiállítás, amely a majdani miskolci színházi gyűj­temény anyagának egy részét mutatja be a színházbarátok­nak. (Fotó: Jármay) & szénbányászat háromnegyed éve Premier és kiállításnyitás

Next

/
Oldalképek
Tartalom