Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. október 30., péntek Színészek Miskolcon Részlet a Miskolci Nemzeti Színház nézőtéri társalgójában egész évadban látható emlékkiállításból: az 1971-ben, a Macbeth próbája közben 37 évesen elhunyt Upor Péter tablója. Fotó: Fojtán Expedíció Teleki Sámuel nyomában Hegyei találkozó Bábosok negyven MISKOLCI MŰVÉSZI BÁBSZÍNHÁZ Széebeoyi utca N£MZ£?Í SZÍNHÁZ »pikt«. Fdjáiit: Deák a. 1 Igazgató: BŐD LÁSZLÓ Fehruár I5-t*n vasárnap délután 3 és 3 órakor Február 17-én kedd délután 4 órakor Horváth Dex&Ó: KIRALYKISOSSZOnV CIPŐJE vígjáték 3 (elvonásban Bőd LáeiWV: m mm RAkafogta csuka FAVÁGÓ FEJSZÉJE FALU UE6EIIUÁU EOV HÁZ... NépmtAC feldolgozáaból Meglepetés: Február 21- és 22-én BOky Béla árnyjátékestje —* Figyelje plaHálunhail «— K itlftu-a-nyötnda, Műkoic Nem kevés viszontagság árán, s jócskán megfogyatkozott csapattal, de végül is sikeresen teljesítette feladatát a Teleki-emlékexpedíció. Az Afrikát megjárt fiatalok a napokban érkeztek vissza Magyarországra. Mint emlékezetes: ez év június 8-án útrakelt hat magyar és egy holland egyetemista fiú, hogy egy speciálisan ^átalakított Ikarus- busszal, két gépkocsivezető segítségével végigjárják — ellenkező irányban — azt az utat, amelyet a nagy magyar felfedező, Teleki Sámuel tett meg száz esztendővel ezelőtt. Az emlékexpedíció tagjai minden gond nélkül jutottak el Jordániáig, ahol — amíg hajóra várakoztak — megismerkedtek a Holt-tengerrel, s felkeresték Petrát, a több ezer éves, homokkőbe vájt várost. Akaba kikötőjéből június 19-én indultak Afrikába. Hátizsákokba pakolták a legfontosabb felszereléseket, majd hajóra szálltak, s ezzel utaztak a stzudáni Vádi- Halfa kikötőig — innen vonattal mentek tovább. A núbiai homoksivatagon keresztül a vonat három nap alatt tette meg Kar- tumig a 900 kilométeres utat. Kartumból csak repülőgéppel érhették el következő állomásukat, a kenyai Nairobit. Ám .kiderült, hogy nékik, külföldieknek a szokásos árnál jóval többe kerül a repülőjegy. Ha mindannyian továbbmennek, kétségessé válik, vajon futja-e a maradék pénzük a visz- szaútra is. Sárospatakon Győri Elek kiállítása A falusi tehetségek, felkarolásában — bármilyen területen jelentkeztek is azok — nagy szerepet vállalt az 1930-as években, a Sárospataki Református Kollégium. Győri Elek, a tiszaladányi kovácslegény „túlkorossága” miatt nem kerülhetett ugyan be az évenként felvett 40— 50 tehetségvizsgás diákkal a gimnáziumba, de amikor festői tehetségét felfedezték, a pataki kollégium tőle telhetőén segítette művészetének kibontakoztatásában. Éveken, évtizedeken át hosszabb-rövidebb ideig bent lakott a kollégiumban, együtt étkezett a diákokkal, tanárokkal a konviktusban, hajnalokig tartó beszélgetésekben vitatkoztak művészeti, közéleti kérdésekről. Patakról ki-kijárogalott a bodrogközi, hegyközi falvakba, hogy a Taktaköz után ennek a tájnak paraszti életével, szokásaival is megismerkedjék. Vázlatokat, rajzóikat készített, amelyeket később felhasznált alkotásaihoz. A kollégium Győri Eleket saját fiának, ő maga is pataki diáknak tartotta, érezte magát. Harminc évvel ezelőtt, 1957-ben halt meg Győri Elek, 52 éves korában. Az évforduló alkalmából a Ti- száninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei a birtokában levő, és a magángyűjtőktől kölcsönzött olajfestményékből, rajzokból, pasztellképekből igen szép emlékkiállítást rendezett az új könyvtárépület tanácskozótermében. A tárlat csaknem teljességében mutatja be Győri Elek életművét, aki művészetével vászonra, rajzlapra vitte az általa is élt falusi életet: a paraszti munkát, a keresztelőt, lakodalmat, temetést, gyertyafényes kocsmai halottak napját, sajátos paraszti alakokat, akiket oly jól ismert, hogy kifogyhatatlanul tudott történeteket mesélni fcülön-külön mindnyájukról. A maga nemében páratlan értékű és szépségű kiállítás, amelyet dr. Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke nyitott meg, december 10-ig tekinthető meg, naponta 9 és 13 óra között. <h. j.) éve A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ Bábos Bázishelye — Szentirmai László sárospataki főiskolai tanár, az amatőr bábjátszás megyei irányítója vezetésével — a Miskolc Városi Művelődési Központ Molnár Béla Ifjúsági és Űttörő’há- zában találkozót rendezett. Meghívót kaptak a megye amatőr bábcsoportvezetői és bábos szakemberei, valamint az érdeklődő szakemberek. Ez alkalommal ünnepelték meg a szocialista Magyarországon elsőként megalakult — Bőd László, ma már nemzetközileg ismert és elismert festőművész vezette — miskolci „Művészi Bábszínház” 40 évvel ezelőtti kapunyitását. A találkozóra meghívták az első bábszínház — még élő — képviselőit is, elsősorban Bőd Lászlót, a felszabadulás utáni első bábszínház igazgatóját. A megye bábosait és az érdeklődőket mintegy 80-an képviselték. Az első hazai bábszínház tagjai közül — Bőd Lászlón kívül — megjelent Seres János és Papp László festőművész, valamint e sorok írója, aki mint akkori amatőr bábszínész ellátta a „Művészi Bábszínház” dramaturgi teendőit Bőd László igazgatóval együtt, és mindketten házi szerzők is voltak. A találkozó alkalmával Bőd László — ki 1947-ben Miskolcon rajztanár volt — elmondta, hogy a „Művészi Bábszínház” 1947-ben a NÉKOSZ keretén belül alakult meg, az ő szervezésében. Két állandó helyen működött: Balogh Sándor tánctanár Széchenyi utcai tánctermében, majd a Miskolci Nemzeti Színház emeleti helyiségében, de rendszeresen tartottak tájelőadá- sökat is. Az akkori Diósgyőri Vasgyárral szerződésük volt. és minden héten tartottak előadást a gyár gi- rincsii üdülőjében, az odatelepített görög gyermekek részére, de több szabadtéri előadáson szerepeltek a diósgyőri városrész, valamint Pereces gyermekei, de sok esetben felnőtt nézői előtt. A bábszínház vendég volt a budapesti NÉKOSZ-ban is. Azért választották a „Művészi Bábszínház” elnevezést, mert a felszabadulás előtti népligeti, vagy a vurstliban látható, az úgynevezett „paprikajancsi”, alacsony színvonalú bábos produkciók helyett igyekezték irodalmi, főleg népi forrásból merített témákat feldolgozni és igényes, művészi élményt nyújtani. A zenei kíséret, .illetőleg a zenei betétek főleg népdalok voltak, és így a néző- közönség — főleg gyerekek — megismerkedhettek népdalkincsünk legszebb gyöngyszemeivel. A zenét a rádióból és televízióból jól ismert Béres János szolgáltatta furulyán, művészi előadásban. A gyönyörű díszleteiket városunk .ismert festőművésze, Seres János tervezte és festette. A karakterisztikus bábfejeket Váradi Sándor, kitüntetett szobrászművész készítette. A lelkes bábszínészek között volt Konrád Ilona nyugdíjas színművésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja, Fizer Erzsi, a színház egykori szubrettje, Szabó Zita és húga Lola, valamint Nagy Géza szobrászművész, továbbá jómagam. Az akkori bábos amatőr- művészet patronálója és országos szintű szervezője Papp László festőművész, a miskolci népi kollégiumok vezető főigazgatója volt. Bőd László festőművésszel együtt ők szervezték meg és indították el országos viszonylatban az amatőr bábjátszást. Később megalakult Budapesten az első hivatásos állami bábszínház. Ennek lett az első igazgatója Bőd László. A veterán bábosok élménybeszámolói után kötetlen beszélgetésre került sor, majd a találkozó csemegéjeként a kecskeméti CIRÓKA Bábszínház bemutatta a Tamási Áron Szegény ördög és Arany János Pázmány lovag című műve alapján készült bábjátékokat, igen nagy sikerrel. A bemutató után amatőr- bábos parlament következett. melyen Szentirmai László vezetésével megvitatták a jövő évi teendőket. A találkozó programdús és hasznos volt, lehetőséget adott a vissza- és előretekintésre. A jól sikerült rendezvény Szentirmai László igen jó szervezőkészségét dicséri. Horváth Dezső Ma este a képernyőn Száraz György irta és Hajdufy Miklós rendezte a ma 20.05-kor kezdődő, a Budapesti Művészeti Hetek programjában képe rnyőre kerülő tévéjátékot, a Megoldást, amely Lev Tolsztoj életének utolsó szakaszáról szól. A jaszna-poljanai ház nemcsak a rajongók, tisztelők, tolsztojánus zarándokok által látogatott hely, hanem egy kívülről idilli képet mutató, de belülről ellentétekkel és családi viszályokkal szabdalt küzdőtér is. Az örökségre pályázó utódok, a nagy embert körülvevő titkosrendőrök, besúgó k meghasonlottá teszik a filozófus-írót. Nem lát más megoldást, mint a menekülés, majd a halál. Tolsztojt Szabó Sándor alakítja, a további szereplők között található Bánki Zsuzsa, Kovács Nóra, Káldy Nóra, Balkay Géza, Káló Flórián, Bács Ferenc, Végvári Tamás és még igen sok más színész. Képünkön a tévéjáték egyik kockája. Művészeti naptárak 1988-ra Több mint másfél millió darab művészeti naptárat hozott kereskedelmi forgalomba 1988-ra a Képzőművészeti Kiadó. Ez a tisztes példányszám —egészen pontosan 1 539 000 darab — húszféle falinaptárat, kilencféle asztalit, nyolcféle határidő- elő jegyzőt, hatféle plakát jellegűt és négyféle, teljesen újszerű ajándékkísérőt jelent, azaz 47-féle változatot. Különböző cégek megrendelésére további 23-féle, 84 300 darab művészeti naptárat adott ki e vállalat, valamint 6-féle kártyanaptárat, összesen 575 ezer példányban. Ezek a számok azt tükrözik, hogy töretlen az érdeklődés a művészeti naptáraik iránt, mert például az előző évihez képest is jelentős az emelkedés: míg 1987-ben 35- féle naptár jelent meg a kereskedelmi forgalomban, 1 428 000 példányban, az idén a már említett 47-féle, 1 539 000-ben. Már most keresik a papírboltokban a művészeti naptárakat, mert az elmúlt évben karácsony körűire már minimálisra csökkent a kínálat, illetve a válogatási lehetőség. Napjainkban már nemcsak irodák, hanem otthonok dísze is a művészi kivitelű naptár a falon, az asztalon, s igen sokan ajándékként is vásárolják szeretteik megörvendez- tetésére. A Képzőművészeti Kiadó évről évre nagyobb gondot fordít ezek kiadására, törekvése, hogy mind szélesebb körben terjessze és népszerűsítse a magyar művészeti élet alkotóit és alkotásait, bemutassa az ország legszebb tájait, az értékes építészeti alkotásokat, műkincseket. Így került például az 1988-as naptárak közé a Benczúr Gyula történelmi vásznait bemutató összeállítás, vagy Orlai Petrich Soma Vörösmar ty-illusztrádióinak sora, a Vasarely-naptár, Dobos Lajos műemlékfotóinak naptára, a Gross Arnold remekmívű színes rézkarcait kínáló 13 lap, vagy az Országos Levéltár ritkaságait bemutató képek. Egy másik sorozatban most a Dráva menti népviseletek (korábban már volt szűtoebb pátriánk is), a vadvirágok, macskák kínálják magukat, asztali naptárakon — többek között — az Iparművészeti Múzeum kincsei, Toulouse- Lautrec színes litográfiái, a határidőnaplók egyikében Csohány Kálmán rajzai láthatók. Egyik asztali naptár lapjain — a Fotóművészeti előjegyzési naptárban — megtaláljuk megyénk két építészeti érdekességének, a szalonnái és a vizsolyi református templom belsejének fotóit ás. Napjainkban már Budapesten, kiállításon láthatók az 1989-es esztendő művészeti naptárainak tervei is, a miskolci utcákon meg mind több embert látni már a papírboltokból, meg a vállalat Képesboltjából jövet kisebb-nagyobb naptárcso- magokkal. Ezek az előrelátó vásárlék. Hátha később már szűkül a választék ... (bm)
