Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. október 14., szerda Hz ablézolástól a zsompig Borsod és Gömör megyei bcmyászszóf-ór Lapszemle Az ember ezt, ha egykor ellesi... Figyelmet érdemlő kötetet adott közre a közelmúltban a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága. Még májusban jelent meg „Aki bányász akar lenni " címmel egy, a helyi bányászhagyományokat feldolgozó kiadvány, s most ez a korábbi cim immár sorozat- cimmé vált, s az érdeklődők kezébe került újabb darabja, a Borsod és Gömör megyei bányászszótár, amely Nemesik Pálnak, a Borsodnádasdon élő neves munkásfolklór- kutatónak gyűjtését és feldolgozását adja közre. Nemesik a bányászélet kiváló ismerője, sok évtizedes néprajzi gyűjtőmunkája során, közvetlen környezetének tapasztalataiból, — például vájártanulók tanára is volt egyikor — igen sokoldalúan tájékozódott e témakörben is, s már több kötetet publikált részben országos kiadóknál, részben folytatásos rádióműsorokban dolgozta fel gyűjtőmunkája tapasztalatait. Ez újabb kötete ia bányászélet egy sajátos vonulatának megőrzésére vállalkozott, hiszen Úzd környékén a bányászat hovatovább egészében a múlté, ami értékes belőle, azt most kell az utókor számára ösz- szegyűjteni, megőrizni. A bányászok szakmai nyelve, tájszavai összessége egyben hazai ipartörténeti adalék, emlék is, sok belőlük a változó gazdasági rendben és más termelési viszonyok között átöröklődik, de bizonyára sok el is enyészik a megújulásban. Ezért jó, hogy ez a kötet most megjelent. Nemesik Pál kötete két részre oszlik, a borsodi és a gömöiú bányászok tájszavainak csoportjaira. Igen érdekes szerkesztéssel ad magyarázatot is az egyszerű szó- fordílásoin túl: minden szó után közli annak közhasz- nálatúbb, a nem szakmai fülnek ismerős megfelelőjét, majd egy-két, munka közben használt mondatba ágyazottan világit rá annak alkalmazására, adott esetben a szó idegen nyelvi eredetére, mega szakmán kívülieknek szóló bővebb magyarázatra is kitér. Például a csulyafa esetében megtudjuk, hogy nem más, mint ferdén álló íőtefa, amelyről lecsorog a víz, s azt is, hogyan használják ezt a nevet a bányászok, s magát az eszközt is mint alkalmazzák. De az is megtudható, hogy a sibol szó — szemben a köznyelvi, valutával elkövetett visszaéléssel — a csillék tolását, átrendezését jelenti. Az ablézolással, azaz a műszakváltással kezdődik a kötet, és a zsomp, a bányabeli víztároló magyarázatával zárul (a borsodi részben még van egy utolsó szó, a zsuzsi, amely ez esetben a két kézre való nagykalapácsot jelenti), s bizony sok- sok száz ismertebb, vagy csak a legszűkebb szakmai körökben ismert szót ismerhetünk meg belőle. A kél megye bányászai által használt tájszavaknál nagy az átfedés, az eltérés elsősorban abból adódik, hogy a gömöriek főleg ércbányászattal foglalkoztak, más eljárásokkal, szerszámokkal. Mindkét részben számos eszköznek a rajzát is megtaláljuk. A könyvhöz Nagy Tibor, a bányavállalat vszb-,titkára írt ajánlást, bevezetőt és a két rész elé szöveges tájékoztatót Nemesik Páltól olvashatunk. Szakmai lektori véleményt írt Lassan József bányamérnök, és dr. Hajdu Mihály kandidátus, egyetemi docens. A kötet rajzait Mezey István grafikusművész készítette. A Borsod és Gömör megyei bányászszótár szakmai hiányt pótló .kötet, részben még élő hagyományok ápolója, őrzője. (bm) Luciíeri hangulatban szerkeszthették a Computerworld Számítástechnika október 7-i saámát: terjedelmes tudósítás számol be az idegtudományok Budapesten rendezett második világkongresszusáról. Pel'lionisz András, a szentágothai iskolából indult, Amerikában élő neves kutató nyilatkozik az idegrendszer-elvű számítógépekről; egy nemzetközi szimpózium felszólalói az élőbeszéd után a lapban is ütköztetik nézeteiket a molekuláris elektronikáról, az úgynevezett bioszámítógépekről. Mindezek után nem csoda, ha az agyat utánzó számítógépen és az agy számítógépes modellezésén elmeditálva a szerkesztőségi publicisztikában az asszociáció (ez az amire majd csak a neuron-elvű számítógép lesz képes) Madúchig vezet el: az ember ezt (az agy működését), ha egykor ellesi, vegykonyhájában szintén megteszi. A kissé utópisztikus (és talán nem is kissé hátborzongató) kutatások ugyanakkor a ma számára hasznos, napi eredményeket produkálnak. Az idegtudományok kongresszusával párhuzamosan megrendezett kiállítás például egy sereg olyan elektronikus eszközt vonultatott fel, amelyek nem a távoljövőben, hanem már ma szolgálják a gyógyászatot. s ezen keresztül az embert. A legjelentősebb világcégek mellett a kiállításon sikerrel mutatkoztak be a magyar fejlesztők is. Tévedés ne essék a Számítástechnika nem alakult át egészségügyi szaklappá, mert a nyár végén nemcsak az agykutatók, nemcsak a molekuláris elektronikával foglalkozó biológusok és vegyészek, hanem az információfeldolgozással foglalkozó szervezetek nemzetközi szövetsége is tartott egy közgyűlést Budapesten, így jut tudósítási színtér az informatikának is.-s Ma este a képernyőn Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező 70. születésnapja alkalmából tűzi műsorra az első programban a televízió ma 21.05 órától a rendező 1976-ban, Sánta Ferenc regényéből készült, Az ötödik pecsét című filmjét. Az 1944 decemberében játszódó dráma annak idején nagy siker volt a mozikban, bizonyára sokakhoz kerül közel ma is, hiszen mondandója, tanulságai ma is élők, elevenek és kell, hogy hassanak a kortárs nézőre csakúgy, mint a fiatalabb nemzedék tagjaira. A csendes beszélgetés, egy pesti kiskocsma törzsvendégeinek ártatlan összejövetele csap át rettentő drámába, s ad példát emberségről. Képünk a film egyik kockája (a felfüggesztett ember Cserhalmi György, a háttérben Latino- vits Zoltán). További főszereplők Öze Lajos, Márkus László, Horváth Sándor, Ben- cze Ferenc, Dégi István. Kortárs zene az Avasi templomban A Miskolci Üj Zenei Műhely kezdeményezésére hangversenyt rendeztek 1987. szeptember 28-án este az Avasi templomban. Elhangzott Orbán György: Prédikátorének és Liber seriptus című műve a „Kóruskönyv S. A. emlékére”-ciklusból, Vajda János: Via Crucis című darabja és Selmeczi György: Mise című kompozíciója. Az Orbán-műveket a Hassler Kamarakórus előadásában hallhattuk, Sándor Zoltán vezényletével. A kórus teljes beleéléssel és fejlett technikával szólaltatta meg a két vegyeskari kompozíciót. Bravúrosan jó szövegmondásukat főleg a Pilinszky-vers ihlette Liber seriptusban élveztem. A Szilágyi Domokos-versre irt Prédikátorének szuggeráló hangszíneivel ragadott meg. Sándor Zoltán érzelmileg elkötelezetten vezényelt, a versek értelmét, szó és zene kapcsolatát jól átéreztette. A kamarakórus megítélésem szerint hangzásban nagyot fejlődött. Egy észrevétel: a férfiszólamokat erő vonatkozásában jobban kellene kondicionálni. Arra alapítom ezt, hogy a Liber seriptus-mű csúcspontján éppen az erő hiányában maradt el a megrázó hatás. Úgy gondolom, hogy a határozottabb tenor- és basszuskarakter kialakítása még fontos feladatként áll kórus és karmestere előtt. Vajda János: Via Crucis című művét az MUZM együttese és a Hassler Kamarakórus adta elő, orgonán közreműködött Bujtás András. Vezényelt Selmeczi György. Vajda művéből kiérzik az ihlet öröme. A Via Crucis- ban „idézetek’’ és utalások is kimutathatók, egyik technika a másikat gazdagítja. Sajnálom, hogy az előadás nem volt meggyőző, cizel- láltság helyett elnagyoltságot tapasztaltam. Remélem, hogy élőbb és izgalmasabb előadásban is hallhatjuk még ezt a művet. A költő nem a bizonytalan űrbe és nem egy elképzelt hallgatóság számára komponál. De más a fogalmazás akkor is, ha csupán szakértő közönség számára dolgozik. Az egyéni hang könnyen az „általános” fölé kerekedhet. Ez olyan veszélyeket rejt magában, hogy a túlontúl egyéni forma és szerkezet leküzdhetetlen akadályokat emel az el(be) fogadás elé. Ügy gondolom, hogy Selmeczi György: Mise című kompozícióját ilyen veszélyek nem fenyegetik, zeneszerzői erényei „nagyszerű új eklekticizmusban” mutatkoznak. Selmeczi himnikus művet írt. Zenéje bonyolult lelki közlés hatásos kifejező eszközök segédletével. Ragyogóan alkalmazza a legmegbízhatóbb ősanyagot, az énekhangot. A Kyrie-tételben az orgonapontos bevezetés után belépő kórus kifejezően, benső érzelmeket keltőén, szólalt meg. Igen érdekes a Christe- tétel heteroritmikus, de szép szövésű anyaga, melyet a vendég pasaréti kórus izgalmasan oldott "meg. Ennek a tételnek fő elve: változatosság az egységben — mondhatnám, ha nem hiányolnám annyira a visszatérő keretet, a megismételt Ky- rie-szakaszt. Ezt a hiányérzetemet nem tudta feledtetni az érdekes kompozíciós technikájú „változó rész” sem („Ne zavard az élőket, Szellem . ..”). Ennek ellenére Selmeczi újítása valószínűleg korszakos jelentőségű, mely a műzenei gyakorlatnak ebben a műfajában előrelépést jelenthet. Szilágyi Domokos-, József Attila-, Pilinszky- és Kányádi- Versrészleteket tudomásom szerint Selmeczi előtt még senki sem használt föl az or- dinárium mellett „aktuális” betétekként. ' A Glória-tétel tömörségével és lendületességével fogott meg. E tétel kapcsán illő végre szólni Déri András kiváló karmesteri munkájáról, akinek a betanító munka során is nagy érdemei voltak. Nagyon jó átmeneteket csinált, a dirigálásban a szükséges belső indulati erő segítette. Föl készültsége fegyelmezett játékra késztette az MUZM együttesét és a vendég pasaréti ferences templom kórusát. Pálcája nyomán az egész apparátus egyfajta jelképi átlényegülé- sen ment át. y A Credo-tétel ebben az elhangzásban határozottságot és hitet sugallt. Nem ünneprontás, de fölvetődik bennem a kérdés: miért nem komponálta végig a szerző a teljes textust? Sajnos ilyen „hiányosságok” miatt tekintenek el olykor fontos zenei központokban egy-egv jelentős mű bemutatásától. A Sanctus—Benedictus — tételekben volt a legkiegyenlítettebb a hangzás, legkifinomultabb az artikuláció. Gyönyörű a Benedictus előtti csuvas ráolvasó, Bruckner Adrienn énekelte föl- emelően szépen. Tetszett a kórus a Benedictusban, ahogy a végsőkig sűrített anyagot a közönség nyelvére „lefordította”. A Benedictus és Hosanna szavak ehhez hasonló ütköztetésére más példát nem ismerek (hasonlóan „discantált" a tenorista a Glóriában a turbóval). Az Agnus-tétel előtt újabb meglepetéssel szolgál a szoprán szóló. Dallamát Pilinszky: Fátyol című verse ihlette. Csonka Zsuzsa lebilincseljen énekelte. Selmeczi a befejező tételben is tanúje'lét adta, hogy a régit és az újat egyformán fölénnyel érti és műveli. A Misét ezen a koncerten kiemelkedően jó szereplő- gárda vitte sikerre. Jól felkészült énekesek, mint a tenorista Kállai Gábor és a basszus-szólista Szüle Tamás, akik pontosan tudták mit énekelnek és milyen feladataik vannak ebben a kompozícióban, de folytathatnám a sort Csonka Zsuzsával és Bruckner Adrienn- nel, akik hagyományosan nem okoznak csalódást. Tisztelet a pasaréti ferences templom kórusának, akik vállalva a koncert fáradalmait, Miskolcon is igazolták jó hírüket. Elismerés az MUZM együttesének és 'karmesterüknek. Déri Andrásnak, aki biztos kézzel ko- reogr.afálta meg a darabot. Nos, ezen a bemutatón elektromosságtól forrósodott át a levegő. Valaki megint visz- szahozott egy sugarat az elveszett paradicsomból! Gergely Péter Konferencia a Herman Ottó Múzeumban A múzeumi hónap rendezvényei sorában országos szakmai konferencia lesz október 16-án, pénteken a miskolci Herman Ottó Múzeumban a Borsod Megyei Múzeumi Igazgatóság Vizuális Kultúrakutató Osztályának szervezésében, J. M. Daguerre születésének 200. évfordulója tiszteletére. A konferencia címe és egyben témája: A fénykép mint műtárgy. A tanácskozást délelőtt kilenc órakor dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató nyitja meg, majd Kincses Károly és Flesch Bálint budapesti fotómuzeológusok tartanak vitaindító előadást. Ezt három korreferátum követi: Sz. Kürti Katalin művészettörténész Debrecenből, R. Gop- csa Katalin művészettörténész: Veszprémből és Simon Mihály fotótörténész az USÁ- ból, majd vita következik, amit a megyei múzeumigazgató zár be. A konferencia után a részvevők megtekintik LHósgyőrben, a várban A miskolci fotográfia története című kiállítást. SEGÍTHETÜNK? Október 21-én és 22-én, 10 órától 16 óráig SOFTWARE-BEMUTATÓT TARTUNK ÜZLETÜNKBEN: Bruttósitó és keresettervezö program 1988. évi szabályozás szerint (C-64-re) és egyéb felhasználói programok C-64- re és IBM PC-re. IBM KOMPATIBILIS SZÁMÍTÓGÉPAJÁNLATUNK: IBM XT: 640 kb ram 27 kb winchester 360 kb floppy colour-mono kártya monochrom monitor dos 3.1. alap-software prompt szállítás Ára: 270 000 forint. IBM AT: 640 kb ram 1,2 mb floppy 27 mb winchester colour-mono kártya monochrom monitor dós 3.2. alap-software prompt szállítás Ára: 375 000 forint. 1541 floppy disk drive 25 00C Ft Philips monochrom monitor 15 000 Ft 1802 Commodore szines monitor 38 000 Ft Citizen 120 d nyomtató Commodore-hoz 40 000 Ft Citizen 120 d nyomtató IBM-hez 40 000 Ft ECONORG SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKÜZLET Salgótarján, Ady Endre u. 1. Telex: 22-93-80. Telefon: 32-10-971.
