Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

V 1987. október 14., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gazdaságpolílaj aktíva Miskolcon A megyei pártbizottság székhazában október 8-án gazdaságpolitikai aktívát tartottak, a párt kibontakozási prog­ramjából adódó megyei feladatokról. A vitában kilencen kértek szót, azonban az aktívaülésről szóló tudósításunkban, terjedelmi okok miatt, ezeket nem tud­tuk közölni. Ezért lapunkban — vissza­térve az aktívára - közreadjuk az el­hangzott felszólalásokat. Mérten János: Rugalmasan alkalmazkodva A Központi Bizottság ki­bontakozási programjának jelentőségét méltatva, Mér­ten János szólt róla, hogy a párthatározat viszonylag kedvező helyzetben találta a Borsodi Vegyi Kombinátot. — Az előző évek nehéz­ségei rákényszerítettek ben­nünket a napjainkban kívá­natos magatartásra, vagyis arra, hogy kövessük a piac igényeit, rugalmasan alkal­mazkodjunk a világgazda­ságban végbemenő változá­sokhoz. Maga az élet diktál­ta számunkra, hogy a ko­rábbinál gyorsabb ütemben folytassuk a nagyobb ered­ményeket. hozó műszaki fej­lesztést, a termék- és ter­melési szerkezet korszerűsí­tését. Ennek tulajdonítjuk, hogy biztató sikereket ért el a vállalat az exportra ke­rülő termékek gyártásában. Bízunk benne, legalábbis eddigi eredményeink feljo­gosítanak rá, hogy az idén is elérjük az 1,7 milliárd forint vállalati nyereséget, és mintegy 5—7 millió dol­lárral nagyobb bevételre te­szünk szert a nem rubel- elszámolású export fokozá­sával. — Ügy ítéljük meg a hely­zetünket, hogy nincs szük­ség lényeges iránymódosí­tásra, arra viszont minden­képpen törekednünk kell, hogy elképzeléseinket job­ban, pontosabban, fegyel­mezettebben valósítsuk meg. A termékszerkezet-váltás sem rekedt meg, tovább folytatódik az értékesebb, a magasabb feldolgozottsági fokú, a minden piacon elad­ható termékek irányába. — A kombinát évek óta fontos feladatnak tartja az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosságot, a termelésbővítő rekonstruk­ció folytatását. Az eddig megvalósított energiaracio­nalizálás eredményeként több tízmillió forint nagy­ságrendben értünk el ener- giameglakarítást, ugyanak­kor megteremtettük annak feltételét, hogy már 1988- ban többlet PVC-árualapot termeljünk. Jelentős előre­lépésnek tartjuk, hogy meg­kezdődhetett aziMDI-beruhá- zás, hogy folytatódott a műanyag-feldolgozás, vala­mint a finomkémiai program fejlesztése. Mindezek révén hosszú távon is megfelelő eredmények elérésére számí­tunk. — Külön ki szeretném emelni, hogy egyre eredmé­nyesebbé válik a belső egy­ségek önelszámoló gazdálko­dása. Helyes volt tehát az az elképzelés, hogy a négy üzletágba sorolt termelő- egységek kapjanak nagyobb önállóságot, s természetesen külön-külön alkalmazzák a legjobban bevált ösztönző rendszert is. A két megye­székhelyű, a miskolci és a szekszárdi gyáregységünk is dinamikusan fejlődik, s megvan a lehetősége annak, hogy néhány éven belül milliárdos termelőegységgé váljanak. — A mai kedvező hely­zet azonban alapjaiban nem szilárd — húzta alá Mér­ten János. — Ez abból ered, hogy az állammal szembeni adósságunkat törlesztenünk kell, ami nyomasztó terhet jelent a vállalat számára. Az érdekeltségi alapok ter­vezett csökkentése mindezt nem veszi figyelembe, ami bizonytalanná teszi a jövő évünket. — A gondok, a gazdálko­dás nehézségei ellenére bí­zunk benne, hogy jobb, eredményesebb munkával si­kerül megőrizni a helyün­ket az élmezőnyben. Fel­adatainkat kismértékben csökkenő, de felkészült fia­talokból építkező létszám­mal szándékozunk végrehaj­tani. Alapvetőnek tartjuk továbbá, hogy jelentősen növekedjék a nem rubelel­számolású kivitelünk, ezt viszont nem a belföldi el­látás rovására igyekszünk valóra váltani. Terveink között szerepel, hogy tovább szélesítjük kül­ső kapcsolatainkat, részben azért is, hogy valamilyen módon hozzájáruljunk a megyei foglalkoztatási gon­dok enyhítéséhez. Az eddi­ginél nagyobb figyelmet szentelünk arra, hogy a rá­termett fiatalok mielőbb vezetővé váljanak, amit vál­lalati menedzserképzéssel szándékozunk elősegíteni. Nem titkolt célunk az sem, hogy minden erőnkkel azért fáradozunk: váljon még vonzóbbá a Borsodi Vegyi Kombinát a fiatalok számá­ra. Gondolok itt különböző, a dolgozók helyzetét könnyí­tő szociális intézkedésekre, illetve .a kereseteknek a le­hetőség szerinti növelésére. Mérten János végezetül arról beszélt, hogy a kibon­takozási program végrehaj­tásának vállalati feltételei, a körülményekhez képest kedvezőek. A szigorodó fel­tételek között egyre inkább rangot jelent a BVK dol­gozójának lenni. A kollek­tíva hozzáállásának egyik szép példája volt az idei nagyjavítás, amikor egy drasztikus technológiai be­avatkozással járó rekonst­rukciót is végrehajtottak. Ehhez fogható munkát, fe­gyelmet nem mindig lehe­tett korábban tapasztalni. Végezetül annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a Központi Bizottság határozata és a kormány- program végrehajtásában következetesnek kell lenni, a mozgalom minden szintjén megújulva kell az eseménye­ket irányítani. L. L. Szabványosítási világnap Szerdán, október 14-én ünnepük a szabványosítási világnapot annak emlékére, hogy 1946-ba.n ezen a na­pon alakult meg a Nemzet­közi Szabványügyi Szerve­zet. E napon minden esz­tendőben szerte a világon felhívják a figyelmet a mi­nőség korszerűsítését, az egységes műszaki követel­mények érvényesülését szol­gáló szabványosítási munka , jelentőségére. A szabvány a modern kor termékének tűnik, ám ere­dete sokkal régebbi, mint gondolnánk. Építészeti és egyéb tárgyi emlékek bizo­nyítják, hogy már az ókori egyiptomiak szabványmére­tűre készítették a téglákat, a rómaiak pedig ugyancsak szabványok alapján, egysé­gesen 11 méter szélesre épí­tették útjaikat, hogy azokon elférjenek a szintén egysé­ges méretű harci szekerek. Az első magyar szabvány 1934-ben készült el, s az erősáramú villamoshálóza­tok és -berendezések fe­szültségét, frekvenciáját ha­tározta meg. A szabványosítási munka, az előírások által megsza­bott követelményrendszer ma is húzóerőt jelent a magyar ipar és a mezőgaz­daság számára. A hazánk­ban szabványosítással fog­lalkozó mintegy 5 ezer szak­embernek jelentős feladatot adnak a népgazdasági ki­emelt fejlesztési programok szabványosítási teendői is. Adótanfolyamok Gyorsított ütemben szer­vezik az adótanfolyamokat a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar terüle­tén. Alig több mint öt hét alatt hozzávetőleg 10 ezren vesznek részt a képzésben, amely a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intéze­tének egyik legnagyobb vál­lalkozása lesz. A programba bekapcsolódtak a TOT szak­emberei, és természetesen a Pénzügyminisztérium in­tézményrendszerének a szak­értői — erről tájékoztatta az újságírókat hétfőn Németi László, az intézmény főigaz­gatója. Az intézet — igyekezve kikerülni az oktatásban a párhuzamosságot — megál­lapodást kötött a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsával; eszerint a közös gazdaságok első számú veze­tőinek továbbképzésében a TOT továbbképző központja is jelentős szerepet vállat, míg a szorosan vett szak­mai oktatást a MÉM intéz­ménye vállalja magára. Az adótanfolyamokat 10 ezer ember végzi majd el úgy, hogy az agrár felső- és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek. valamint a pénzügyek­kel foglalkozó oktatási köz­pontok szoros együttműkö­déssel igyekeznek gyorsítani a képzést. Elsőként a tsz-ek közgazdasági témakörben foglalkoztatott elnökhelyet­tesei szerzik meg a legújabb adóügyi ismereteket, majd a pénzügyi és számviteli veze­tők következnek, számukra szintén Budapesten teremtik meg az ismeretszerzés lehe­tőségét. Október végétől az. állami vállalatok tanfolya­maira kerül sor. Vidéken szintén számos helyen gyűl­nek össze hosszabb-rövidebb időre a tanfolyamok részt­vevői. Skoda a műhelyben. Egy ügyes mester mindenhol aranyat ér. Fotó: F. L. Miskolci szolgáltatások lehet, pusztán a véletlen müve, de én kedveié tapasz­talatokat is szereztem a szolgáltatásokról. Az öreg szabó­nak lassan már másfél évtiiede vagyok kuncsaftja, a Vo­lán tehertaxija minden esetben pontosan érkezik a gáz­palackkal, s nem éreztem mogom becsapva, amikor a hűtőgépszerelő megjavította masinámat. Sorolhatom per­sze az ellenpéldákat: a gázszerelő a tévébell hirdetéssel ellentétben nem ingyen, hanem borsos ellenszolgáltatásért vizsgálta át a tűzhelyet, a cipészre hosszan kell várakor- nőm. Kellemes, vagy kellemetlen élményeket nem szerez­hettem viszont az autójavítóban, mert nincs gépkocsim, s legmodernebb videóm megjavításának elmulasztásán sem bosszankodom, lévén, hogy az sincs. Kiszolgáltatottság, írjuk le gyakran a szolgáltatások­ról szólván,, s joggal, hi­szen a vélemény évtizedes tapasztalatokon alapul. Az árak nőnek, a munka mi­nősége nem javul, halljuk a panaszt, s bosszantó, ha egy virágláda elkészítteté­sére képtelenek vagyunk mestert találni. Ha azon­ban árnyalt képet akarunk rajzolni — s úgy tartjuk, feltétlenül ez a dolgunk — a szféráról, meg kell hall­gatnunk a másik fél véle­ményét. Miskolc Város Ta­nácsa a 'közelmúltban tár­gyalt a témáról, egy rész­letes, átfogó jelentés alap­ján, amelyet Székely László tanácselnök-helyettes készí­tett. Tehát, mit mondanak a mesterek? Nos, a gyakran éles szavakkal fogalmazott elmarasztalásokra saját ér­veikkel felelnek. Anyag- és alkatrészhiánnyal küszköd­nek. amelyet az importkor­látozások tovább növeltek. Ez elsősorban a híradás- technikai készülékek, vala­mint a háztartási gépek, illetve a személykocsik ja­vítását hátráltatja, ám elté­rő mértékben a szolgáltatá­sok teljes körére jellemző. A kellékanyagok hiánya a fodrászatban és a ruhatisz­tításban nehezíti, nem egy esetben pedig akadályozza a munkál a nyugati im­portból származó gépek és műszerek beszerzésének ne­hézkessége. Nagyobb kész­letekre volna szükség, ám ennek anyagi terheit képte­lenek vállalni, s az erre a célra létrehozott vállalatok nem teljesítik feladataikat. Nincs alkatrész, de ami megérkezik, annak minősé­ge egyre romlik, az üze- a mek selejtes részegységeket küldenek. A gyártósorokon már nem használhatták fel azokat — gondolják, jó lesz a javítóknak... A szolgál­tatók véleménye szerint a szakmunkásképzés szakmai színvonala nem kielégítő, a jobb szakemberek egyket­tőre tovább állnak. A kis­iparosok létszáma ugyan nő, de körükben is rend­kívül magas a fluktuáció. Egyes szakmákban a mes­terek három év alatt ki­cserélődnék — visszaadják az ipart. Kivétel csupán a teher­fuvarozás és a személyszál­lítás. Ebben ugrásszerűen növekedett a létszám, s va­lódi verseny alakult ki. Bár a taxisok hivatalosan pa­naszkodnak. a magánbeszél­getésekben viszont elisme­rik, hogy még mindig jó üzlet a szállítás. A lakossági fórumok résztvevői kontráztak. A tár­sadalmi vitában elmondot­ták, hogy indokolatlannak tartják a magas és egyre növekvő szolgáltatási ára­kat. A kifizetendő összegek emelkednek, a munka mi­nősége viszont marad, vagy romlik. Nem járt a várt eredménnyel a nagyválla­latok felszámolása. A kis­vállalkozásokkal, gazdasági munkaközösségekkel szem­ben bizalmatlanok az em­berek. Egy-egy terület szol­gáltatásénak megítélését alapvetően befolyásolja, hogy ott van-e állami üz­let, vagy más egység. A magánszektor árai ugyanis magasak, a kisebb munká­kat nem szívesen, vagy egy­általában nem vállalják, esetenként nem tartják be határidőt. A kiszolgálta­tottság érzete tehát to­vábbra is él. A VI. ötéves terv kezde­tekor, 1980-ban a szolgál­tatások közgazdasági szabá­lyozóit alapjaiban megvál­toztatták. A szféra támoga­tásait megszüntették, s az egységes nyereségérdekelt­séget vezették be. Szociál­politikai jellegük tehát megszűnt, vállalkozásokká alakultak át. A költségek egyre növekedtek, s ezt áraik emelésével igyekez­tek ellensúlyozni. Ennek a hatóság intézkedései, s a csökkenő kereslet szabott haltért, s nem egy szolgál­tató vállalat megélhetési, fennmaradási gondokkal küszködik. Az ötletek se­gíthetnek. A Borsod Me­gyei Fodrász Szövetkezet a jövedelmezőség javítására létesítette például a hasz­náltruha-üzleteit, s sokszo- rosttórészlege lakossági megrendeléseket is teljesít. Miit tehet ebben a hely­zetben a lakosság ellátásá­ért felelős tanács? A meg­előző tervidőszakokban megvalósított nagyarányú fejlesztésekre nincs és nem lesz pénz. Az elmúlt esz­tendőben megszűnt a köz­ponti szolgáltatásfejlesztési alap. A céltámogatás híján az építkezésekét, beruhá­zásokat csak az egységes pénzalapból lehet finanszí­rozni. s ezek az összegek inkább csökkennek, mint növekednek. A miskolci ta­nács a VII. ötéves tervben 63 millió forintot költhet erre a célra, összehasonlí­tásul: ugyanez az összeg a VI. ötéves tervben 237 mil­lió volt, az akkori árakon. Ám a cél szinte változat­lan: továbbra is a minő­ség és a kulturáltság szín­vonalának emelése. Az esz­közök? Fontos tennivaló a magántulajdonban levő, avult, majdnem életveszé­lyes, s elsősorban a perem- területeken levő szolgáltató- egységek felújítása, korsze­rűsítése. Az űrhatóságnak a lakossági szolgáltatások­ra, az árszínvonalra árgus szemekkel kell figyelnie. Az indokolatlan emeléseket pedig az eddigieknél még következetesebb és szigo­rúbb bírságolással lehet visszaszorítani. U. J. Az energiagazdálkodásról öt dunántúli megye — Baranya, Somogy. Vas, Veszprém és Zala — ener­getikai szakemberei tanács­koztak kedden Nagykani­zsán. d Hevesi Sándor Mű­velődési Központban. Az energiafelhasználás racio­nalizálási programjának ed­digi tapasztalatait, s az ez­zel kapcsolatos további fel­adatokat beszélte meg a mintegy 200 résztvevő. Az eredmények között említet­ték a fűtőolaj földgázzal tör­ténő helyettesítését; Zalában például már a lakosságnak több mint a fele földgázt használhat. Sok mezőgazda- sági és ipari üzemben ener­giatermelésre fordítják a legkülönfélébb hulladéko­kat, egyes élelmiszeripari vállalatok pedig megoldot­ták a hulladékgőz ismételt hasznosítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom