Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. október 13., kedd A képernyő előtt Tanya - Farkasok és bárányok - Pázmány Alekszej Nyikolajevics Arbuzov nevét Miskolcon elsősor­ban a hatvanas évek elején nálunk is bemutatott Irkutszki történet (Egy szerelem története) című darabja alapján, meg a fővárosban közel harminc éve színre hozott, s most tele­vízióváltozatban látott Tanya című színműve alapján is­merjük. Ezt a művét először 193í)-ben mutatták be Moszk­vában, s sokan a „szovjet Nóraként" emlegetik, utalva Ib­sen drámájára, illetve annak hősnőjére. Ennek a műnek a hősnője is fiatal, szabadabb, más életre vágyó és korlátái kö­zül ki is törő fiatal nő, aki sokféle előítéletet leküzdve, meg­találja önmagát, megvalósítja elképzeléseit. A szerzőt leg­több darabjában a szovjet ifjúság életének alakulása, lelki formálódása foglalkoztatja. Így ebben, az első nagy sikert hozó darabjában is, amelyben már jelen vannak a később egész életművét jellemző vonások. Noha két év híján fél évszázada a Tánya bemutatásának és sikerének, amikor mondandója, szerkezete újszerűnek hatott, s ma már mind a Szovjetunióban, mind nálunk egyre honosabbak az olyan művek, amelyek úgy mutatnak be emberi sorsokat, hogy azoknak a társadalom élete, a napi termelési-gazdasági élet csak halványabb hátterűi szolgál, a Tánya ma is figyelemre érdemes mű. Havas Péter rendező, akitől az orosz klasszi­kusok és a szovjet irodalom klasszikusainak és élő nagysá­gainak egész hosszú sorát ismerhettük meg tévédrámai át- költésben, most nem tudott olyan hatást elérni, mint jó né­hány korábbi munkájával, alapvetően a darab néhány meg­változtathatatlan jellemző vonása miatt. Nagyon tisztes adaptációt teremtett, de nem többet. Hogy a Tánya így is érdekes, figyelmet érdemlő volt, a rendezőn túl a címsze­replő Kubik. Annának és a többségben igen jól helytálló további szereplőknek is köszönhető. Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkijt, a múlt század orosz realista drámairodalmának kiemelkedően nagy klasz- szikusát e jegyzetben már aligha 'szükséges méltatni. Mű­veinek évszázadnyi időt meghaladó népszerűsége, nem egy művének állandó színpadon léte mindent bizonyít. Utolsó előtti alkotói korszaka vége körül, vagy inkább legutolsó kora kezdeteként írta a Farkasok és bárányok című szín­művét, amelyet Magyarországon először 1951-ben mutatott be a Madách Színház Hont Ferenc rendezésében és annak a Horvai Istvánnak társrendezésében, aki most televízióra is alkalmazta és rendezte. (Miskolcon 1956 tavaszán láthat­tuk e művet Mészöly Tibor rendezésében.) Osztrovszkij a saját kora orosz életét írta meg ebben a művében is. A jobbágyreform utáni orosz életet, amelyben a földbirtoko­sok és a városi új urak, a kapitalisták között folyt kegyet­len küzdelem után e két társadalmi réteg egymásnak kezet nyújtott és megszületett a sajátos feudálkapitalizmus, amelyben a kiszolgáltatottak és a hatalmasok továbbra is szemben álltak egymással, s mint a farkasok és bárányok éltek egymás mellett. A darabbeli hatalmasság, a vénkis­asszony földbirtokos Murzaveckaja, aki állandó pénzzavar­ral küzd, mindenféle spekulációkkal, jövedelmezőknek ígér­kező üzletekkel és házassági tervekkel próbál a gyengébb, ez esetben a szomszédos birtokos, a gyámoltalan özvegy nő fölébe kerekedni, azt kizsákmányolni. Horvai István nem nagy sodrú, de igen pontos, minden apró részletet precízen kidolgozó előadást teremtett, s főleg nagyszerűen adta vissza a kor hangulatát, kitűnő színészvezetéssel igazi múlt szá­zadi orosz alakokat hozott elénk. Tábori Nóra Murzavec- kajája szinte félelmetes volt, kitűnő Szilágyi Tibor, Szo- boszlay Sándor, Vajda László, Bánsági Ildikó, Pap Vera, s igen jók voltak a kisebb szerepek alakítói is. Főleg víg­színházi színészekkel dolgozott a rendező, de a többiek is nagyszerűen illeszkedtek az összeszokottabb együttesbe. Kitűnő csapatmunka volt. Pázmány volt a címe és Pázmány Péter, az ellenreformá­ció legkiemelkedőbb alakja a központi hőse Sumonyi Zoltán drámája tévéváltozatának, amit Babiczky László rendezésé­ben láthattunk. (Már legalábbis azok, akik a másik mű­soron egy időben pergő Horváth Jenö-dalest helyett ezt vá­lasztották.) Feszült, izgalmas egyórás drámát láthattunk. Szövegén mindvégig érződött, hogy aki írta, költő, az iro­dalomnak elsősorban ezt az ágát műveli. A Gáti József megszemélyesítette Pázmány szövegei, beszélgetés közben mondott, de monológoknak is felfogható megnyilatkozásai igen remek tolmácsolásban ezt az eredetet éreztették meg a nézővel. A nagyszámú szereplőgárda részvétele ellenére is úgy tűnt, valósággal monodrámát látunk, amelyben a többi szereplő csak azért kell, hogy-előrelendítse Pázmány gondola­tainak áradó folyamát. Ám a vége felé, amikor á megöre­gedett Pázmány előbb a nádorral, majd a gyámfiával, a ké­sőbbi költő-hadvezér Zrínyi Miklóssal már nem tudja ma­gát megértetni, amikor to.nításának kudarcát kell megérez- nie, úgy izzott fel a dráma, hogy ez az izzás egyben egy vitatható harcos élet kihunyását is jelentette. Igazán érté­kes művet kaptunk. Kár volt így műsorba osztani, eny- nyire eldugva ... Benedek Miklós Módos Gábor Akfalbuma Reprezentatív válogatást talál az akítfotózás iránt ér­deklődő a Képzőművészeti Kiadó által most közreadott Aktalbumban, amely a szombathelyi származású fo­tóművésznek mintegy száz­tíz, többségben színes akt­fotóját adja közre. A kötetben látható fotók közül néhányat már ismerhet a nagyközönség is reprezen­tatív dísznaptárak lapjairól, vagy drága reklámokról, a nagy többség azonban aligha ismerős a kötetet böngésző számára. A színes, nagy há­nyadban napsütötte vízpar­ton, vagy derűs zöld termé­szeti környezetben készült felvétel között értékes kont­rasztként vannak jelen a szinte csak kontúrokat érzé­keltető stilizáltabb alkotá­sok is. Az Aktalbumhoz Végvári Lajos művészettörténész írt tanulmány jellegű bevezetőt, amelyben áttekinti a mezte­len test művészi ábrázolásá­nak történetét az ősi kezde­tektől napjainkig. Természe­tesen méltatja a képek al­kotójának, Módos Gábornak a munkásságát is. A képek között néhány értékes, a té­mához kapcsolódó irodalmi idézet is olvasható. Érdemes a bizonyára sokak számára vonzó albumot, a száznál több igen szép képet a szö­veges részek ismeretében átböngészni. (bm) Ezerkilencszázkettőt írtak, amikor Abaújszántón álla­mi iskola épült. Az akkori kormányzat logikus intéz­kedésére történt az állami beruházás, hiszen a község­ben négy felekezeti iskola (római katolikus, reformá­tus, görög katolikus, izrae­lita) működött — s ez a szétszórtság indokolttá tette, hogy a század elején szé­pen fejlődő, városias jelle­gű helység közoktatási szem­pontból állami irányítás alá kerüljön. A szép épület ma is „a szántói híres utca” büszkesége; amikor a le­nyugvó nap megvilágítja, különösen jól mutat virág­díszes ornamentikája. Szászok fénye, poroszok dicsősége Az elmúlt kedden befejező­dött a Verdi című sorozat, s úgy tűnik, nincsen kedd soro­zat nélkül: ma este 20.05 órakor az első műsorban el­kezdődik egy hatrészes NDK- beli tévéfilmsorozat Szászok fénye, poroszok dicsősége cím­mel, Hans-Joachim Kasprzik rendezésében. A film Szász­ország történetéből ragad ki egy részletet, 1733-ban kezdő­dik Erős Ágost halálával és a hétéves háború idején - 1756 és 1763 között - fejeződik be. Látványos, kosztümös történel­mi játéknak ígérkezik, amit so­kan szeretnek. Képünk e film­ből való. " Az ablakból Jómagam 1920. szeptem­ber elsejétől itt voltam kis elemista, majd 42 éven át pedagógus. Ennek az alma maternek a kapuján ballag­tam ki, mint nyugdíjas, de visszavágytam — így na­ponként élvezem a gyermek­zsivaj kellemes zaját —, a nevelőtestület mindig meg­becsült, kollegiális légkörét. Az iskola épülete is átél­te a két világháborút, má­sodízben katonai kórház volt — a felszabadulás után megújult. Az igazgatók sű­rűn váltották egymást (1920 —1956 között hat igazgató), míg 1956-ban meglátásai, nem csalatkozó emberis­mereteink alapján jó ve­zetőre találtunk Lengyel István személyében. Talán egyedülálló a megyében, hogy az abaújszántói neve­lőtestület — megelőzve a jelenleg fennálló törvényes gyakorlatot — már 31 év­vel ezelőtt igazgatót válasz­tott. Lengyel István, mint fia­tal tanító az ötvenes évek elején az arkai kisiskola gyermekeit tanította. Itt, Szántón járási szakszerveze­ti titkári minőségben dolgo­zott, a főiskola elvégzése után kedvenc földrajz és történelem tárgyait tanítot­ta, 1956-ban pedig átvette az iskola vezetését. Mi történt 31 év alatt? Korábban csak állagmeg­óvásra, tatarozásra tellett, a három évtized alatt viszont valóságos iskolakombinát alakult ki. Szükségessé vált kollégium létesítése is. Er­re ösztönzött a Jászay-ház- ban elhelyezett, szükség­kollégium tarthatatlan zsú­foltsága, a célra pedig kí­nálkozott a megszerezhető volt rendőrkapitánysági épü­let. Ez a nagy háztömb az iskola falához támaszkodott, valamikor úrikaszinó volt, nagykereskedő üzlete, rak­tára^ katonai parancsnok­ság. Hosszas utánajárás után a terv megvalósult. Ezután jól szervezett tár­sadalmi munkával korszerű sportpálya épült. A szü­lők mozgósítása, aktivizálá­sa nagyszerűen sikerült, pe­dagógus, orvos, segédmun­kás lapátot fogott, dolgo­zott. Később pedig meg­épült a központi fűtés. A legnagyobb állami be­ruházás két évvel ezelőtt realizálódott, — amikor a Szerencsi Állami Gazdaság építőrészlege elkezdte a négy tantermet és a korsze­rű tornatermet építeni. A teljesség kedvéért megemlí­tem, hogy a második szá­mú iskolaépület se mosto­hagyerek, a tanács minden igényelt korszerűsítést, te­tőátépítés, központi fűtés­beszerelés stb. elvégez, hogy az alsó tagozat se szenved­jen hiányt. Augusztusban adták át a 19 milliós be­ruházás épületeit, melyek új iskolának is beillenek, modern tantermekkel, szá­mítógépes, videós, audiovi­zuális felszerelésekkel. .. .Egyik, új tanterem ab­lakából az udvarra tekin­tettem. Emlékezetem vissza­szólít a múltba: itt álltam sorba 65 évvel ezelőtt Ra­vasz Géza bácsi, drága em­lékű tanítóm harmadik osz­tályában. A kis elemisták örültek a napsugárnak, mert nem kelleti cipőt, csizmát húzni, mezítláb mehettek iskolába. Télen már az osz­tálylétszám lecsökkent 20— 30 százalékkal, s mint az igazgatói irattár akkori do­kumentumai bizonyítanak: a hiányzó tanulók ruha- és lábbelihiány miatt maradtak távol, s nem voltak osztá­lyozhatók. Most új,' látványos világ született az Abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Álta­lános Iskola környékén. Egy merőben más világ, mely­nek megértéséhez, értékelé­séhez néha kicsit vissza kell tekintenünk a múltba. Bakonyi Béla MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Zenes mű­sor. — 8.05: Műsorismertetés. — Kb. 8.15: Mai programok. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Muzsika gyerekeknek. — 10.05: Iparkodó építők. — 10.25: Éneklő ifjúság. — 10.43: Elly Amelyng énekel. — 11.20: Daróci Bárdos Tamás: Lakodalmi koszorú. — 11.35: A falusi élet rendje. 8. rész. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Nemzetközi sajtószemle. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Nyelvőrködés. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszme­lódiák. — 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból. — 15.15: A madárhegyek kórusai. — 15.20: Operettrészlctek. — 16.05: Ké­pek és jelképek. — 16.35: Be­szélni nekünk is nehéz. — 17.00: Nagy idők — nagy embe­rek. — 17.30: Beszélni nehéz . . . — 17.42: Reklám. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Esti me­se. — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Kilátó. — 20.15: Népdalest. — 21.10: Adriano Celentano éne­kel. — 21.30; Gácsi Sándor han­gos feljegyzései. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Haydn: D-dúr szimfónia. — 22.59: Vonzáskör. — 23.09: Ope­raest. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.00: Hírek. — 12.10: Filmzene. — '2.30: Népi muzsika. — 12.58: Műsorismer­tetés. — 13.05: Popzene sztereó­ban. — 14.00: A Jókai-klub tör­ténetéből. — 15.05: Zongoramu­zsika. — 15.20: Könyvről köny­vért. — 15.30: Csúcsforgalom. — Közben 16.55: Reklám. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.05: Ipar­gazdák. — 17.30: Táskarádió. — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Slá­gereim története. — 21.05: A plánétás ember. — Goda Gábor regénye. — 21.27: Népdalkörök pódiuma. — 21.52; Zeneközei­ben. — 0.15: Éjfél után. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismerte­tés. — 8.08: Időszaki kiállítá­sok. — 8.13: Csembalózene. — 9.01: Madrigálok. — 9.21: Zene­kari muzsika. — 10.30: Törté­nelmi műsor. — 11.00: Katona­zenekari hangverseny. — 11.31: Északi muzsika. — 12.23: Ma­gyar művészek operafelvételei. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Lélekcscre. — Kazys Saja fantasztikus melodrámája. — 14.09: Berlioz-müvek. — 14.38: Az MRT gyermekkórusa hang­versenye. — 15.25: Zenei Tükör. — 16.00: Traviata. Operarészle­tek. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Kamarazene. — 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: Német nyelvű műsor. — 19.35: Budapesti Zenei Hetek. Közben: 20.20: Színészvizsga.. — Kb. 20.41: A hangverseny-közvetítés folytatása. — Kb. 21.40: Opera­áriák. — 22.00: Olasz barokk- muzsika. — 22.38: A szovjet ze­ne Magyarországon. 2. rész. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35; Fiatalok ze­nés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00—18.15: Észak-magyarorszá­gi krónika. — Válaszolunk hall­gatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55; Tévétoma.— 9.00; ITV-slúdium: Gyurmatek. — 9.10; Az erdő és az ember. — 9.40: Látogatás a Drezdai Köz­lekedési Múzeumban. — 10.00: Tupae Amáru. Kubai film. — 11.30; Delta. — 11.55: Mozgató. — 12.05: Képújság. — 16.50: Hí­rek. — 16.55: Három nap tévé­műsora. — 17.00; Tízen Túliak Társasága. — 17.40: Kalendári­um, 1987. — 18.30: Képújság. — 18.35: Reklám. — 18.45- Mini­Stúdió ’87. — 18.50; Vük. Ma­gyar rajzfilmsorozat. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00; Reklám. — 2C.05: Szászok fénye, poro­szok dicsősége. NDK tévéfilm­sorozat. — 21.00; Stúdió ’87. — 22.00; Szép magyar tánc. — 22.10: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság. — 17.40; Autó-motorsport. — 18.00; Dél-alföldi Magazin. — 19.00: Varázslat a színpadon. Osztrák rövidfilmsorozat. — 19.30: Nyelvleckék. — 19.40: Francia nyelvlecke. — 20.00; Té­vétorna. — 20.05; Mutató. — 20.50: Betüreklám. — 20.55: Híradó 2. — 21.10; Loltószercn- csc. NSZK tévéfilm. — 22.15: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MOSOK; 8.50: Hírek. — 9.00: Iskoláiévá. — 9.20- Ketten. Tévéjáték. — 10.55: A rendőrség nyomoz. — 11.00: A televízió diszpécserszolgálata. — 1130­Hírek. — 11.55: Hírek. — le 00 • Szakmunkástanulók műsora. — 16.30; Fiatalok sportja. — 17.00: Érettségizők magazinja. — 17.30- Kelet-szlovákiai magazin. — 17.50: Logikusan véve. Ismeret­terjesztő sorozat. — 18.20 • Esti mese. — 18.30; Távlatok. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30- Tévéhíradő. — 20.00- Megszegett ígéret. Amerikai tévéfilm. — 21.40: Kamarahangverseny. — 22.20: Autósok-motorosok maga­zinja. — 23.05: Hírek. mozi BÉKE: Tcx és a Mélység Ura. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: nlü és fl2 órakor. Kobra. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: f3, f5, f7 és f9 órakor. — KOS­SUTH: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai ka­landfilm. 14 év! Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 11 órakor. Az én kis falum. Mb. színes cseh­szlovák komédia. Kezdés: f3 órakor. Tex és a Mélység Ura. Mb. színes olasz film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: hn5 és 7 órakor. 48 óra. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: 9 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Pásztorát; Szovjet film. Kez­dés : Í5 és f7 órakor. — HE­VESY VIDEO: Egyszemélyes bíróság. Színes amerikai krimi. Kezdés: flO, f 12 és Í3 órakor. — TÁNCSICS: Az istenek a fejükre estek. Mb. színes bots- wanai filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: f4 órakor. A zsaru szava. Színes francia kri­mi. 14 év! Kiemelt. 1. helyár! Kezdés: Í6 és f8 órakor. — TÁNCSICS, KAMARA: Minőségi csere. Mb. színes kubai film­vígjáték. Kezdés: f5 órakor. A francia hadnagy szeretője. Mb. színes angol film. 16 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: f7 óra­kor. — TÁNCSICS VIDEO: Fe­kete kalóz. Színes olasz film­vígjáték. Kezdés: 9. 11, f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Kj kém, ki nem kém. Mb. színes amerikai filmvígjáték. 14 év! Kiemelt. 1. helyár! Kezdés; f5 órakor. Kék villám. Színes ame­rikai film. Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: Í7 órakor. — FÄKLYA: Az álarcos lovas legendája. Mb. színes amerikai wcsternfilm. Felemelt helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: Három férfi, egy mózes­kosár. Mb. szí. francia filmvíg­játék. Felemelt helyér! Kezdés: f5 órakor. — FÄKLYA VIDEO: Kalandorok. Színes francia ka­landfilm. Kezdés: f3 és f7 óra- kor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: A cápa 2. Szines amerikai kalandfilm. 16 év! Ki­emelt. 2. helyár! Kezdés: 5 órakor. — RADNÓTI: Napló szerelmeimnek I—II. Színes magyar film. 14 év! Dupla hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — KA­ZINCBARCIKA, BÉKE: Dr. Mi- norka Vidor nagy napja. Szí­nes magyar ifjúsági film. Kez­dés: 4 órakor. — FILM MÚZEU­MI ELŐADÁS: Elfújta a szél I—II. Színes amerikai film (1939). Dupla, kiemelt, 1. hely­ár! Kezdés: f6 órakor. — ME­ZŐKÖVESD. PB1TÖFI: Kicsor­bult tőr. Mb. színes amerikai bűnügyi film. 16 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: 6 és 8 óra­kor. — SÁROSPATAK, RÁKÓ­CZI: Zuhanás közben. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: hn4 órakor. Nincs kettő négy nélkül. Mb. színes olasz kaland­film. Kiemelt, 1. helyár! Kez­dés: 6 és n9 órakor. — SATOR- ALJ AÜJHELY. BÉKE. FILM­MÚZEUMI ELÖADAS: Két fo­goly. Magyar film (1937). Kez­dés: 5 és 7 órakor. —. ÓZD. KOSSUTH: Silverado. Mb. szí­nes amerikai westernfilm. 14 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: f6 órakor. — SZERENCS. RÁ­KÓCZI : Most és mindörökké. Mb. amerikai film. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — EDELÉNY. MÁJUS 1.: Áruló a vezérkarban. Mb. szí­nes lengyel film. 14 év! Kez­dés: f6 órakor. -- ENCS: A szenvedély hatalma. Színes hol­land film. 18 év! KJezdés: 6 óra­kor. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! RÓNAI VIDEOMOZI DíUPLA NEGATÍV Amerikai sci-fi 18 éven felülieknek! Fsz.: Michael Sarrasin. Susan Clark Kezdés: 15, 17 és 19 órakor színház 13. kedd Tűzijáték Egressy ifjúsági bérlet (7) Játékszín: Medúzafej (7) Dolgozókat alkalmaznak Az Észak-magyarországi Kő­bánya Vállalat, Tárcái, alkal­maz erősáramú villamosmérnö­köt vagy üzemmérnököt ener­giagazdálkodási osztályvezetői munkakörbe. Jelentkezést a vállalat személyzeti osztályára kérjük. Tárcái, Pf.: 26. 3915. Férfi- és női szabó szakmun­kásokat, valamint 1 fő 4 órás takarítót felveszünk. MÉRUSZ, Miskolc, Déryné u. 16. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom