Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

1987. október 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Gyakorlókért, nyúlistálló Ifjú nyulászok Mezőkeresztesen Egy régen volt raktár a mostani nyúlistálló. Néhány ketrec, öt szép új-zélandi anyanyút néhány kis nyúlfi- val, s egy bak. A süldő nyu- lak egy kifutó jellegű, jól almozott területen szalad­gálnak. Riadtan ugrándozva veszik tudomásul jelenlétün­ket, de mikor egyik gondo­zójuktól megkapják az „ebé­det”, rövidesen megfeledkez­nek a külvilág mindenféle kellemetlen ingeréről, s esz­nek. Egy darabig figyeljük őket Rudó József né tanárnő­vel, s a gyerekekkel, ahogy nyugodtan, egymás mellett, lökdösődés, veszekedés nél­kül csámcsogják a tápot. Hiába. Az állatvilágnak meg­van a maga különleges (?) rendje . . . A mezőkeresztesi általános iskolában vagyunk, ahol a napközi otthon keretében fog­lalkoznak nyúltenyésztéssel az 5.—6. osztályos gyerekek. Hetenkénti váltással, kettesé­vel látják el a napi felada­tokat. Egyaránt szívesen vég­zik az etetést, takarítást is. Munkaszeretetei, állatszere- tetet tanulnak, — már ameny- nyiire lehet ezt tanulni. De egy szemléletét mindenkép­pen kapnak, amelyhez a vá­rosiak a csontvázakkal, gombostűre tűzött rovarok­kal, kitömött állatokkal teli biológiai oktatótermekben nehezebben jutnak hozzá. Így kevésbé értékelik, (mert nem tanulják meg értékelni) az élőt, legyen az egy kis növény, bogár, vágyképp a nyúl... Itt, Keresztesen két éve kezdték a munkát. A ketre­ceket, az első nyulakat az itteni nyúltenyésztő szakcso­porttól kapták, s ezzel nem maradt abba a kapcsolat, hisz szaktanácsokkal, szak- folyóiratokkal továbbra is szívesen támogatják a kis nyulászokat. Az iskola kert­jében a hatalmas gyakorló­kért fele mostanra sportpá­lya. De azért még így is itt termelik az állatoknak a szá- la&takarmányt, és van egy­két gyümölcsfa is, melyről a nebulók, ha tehetik az óra­közi szünetekben szívesen csemegéznek. Most adtak le ,'15 darab nyulaf. Az első állatoknak még volt nevük, a gyerekek magukról Zsófinak, Reni- nek stb. nevezték őket, de már akkora a szaporulat, hogy lehetetlen a megkülön­böztetés, s tán névvel sem győznék. A haszon minimá­lis, de itt nem fontos ténye­ző. Bár tavaly karácsony előtt a szülőknek jutott né­mi ajándék. Másünnen való történetke: minap egy nagyobbacska kis­fiú nem ment megsimogatni egy aprócska kutyakölyköt. Idős bácsi jött arra, s fel­tette a kérdést:' „Hol nőtt fel ez a gyerek?” Majd le­gyintett, s szinte csak magá­nak válaszolta: „Hát persze, hogy városban ...” D. K. ,ssssä SSM A hollóházi műhelyben. „Hollóháza kisfalu a gön­ci járásban. Nevezetessége a Károlyi grófok alapította kőedény- és majolikagyára, mely az országút és a Tö­rök-patak mellett épüli. A felhasznált anyag kitűnő mi­nősége, valamint az alkal­mazott színék és minták eredetisége által nagy hírre tett szert.” Az idézetet a megyei mo­nográfiák első köteléből vet­tük (1896.) Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Károlyi-család a Rá- kócziaklól elkobzott vagyon­ba „ült be”, de igyekezett hasznosítani a táj adottsága­it. Hollóháza ma is porce­lángyáráról nevezetes, ter­mékeinek színvonala ismert határainkon innen és hatá­rainkon túl. Szeptember 14- én éppen a mi lapunk adott hírt arról, hogy egy ameri­kai (USA) légitársaság e gyár edényeivel kívánja el­látni járatait. Ezek előrebocsátása után térjünk a tárgyra. Október 5-én a gyár új boltot nyitott Forrón a Her- nádmenti Építőipari Szö­vetkezet irodaházálban. A gyár és a szövetkezet veze­tői hamar egyezségre jutot­tak, rövid idő alatt megfe­lelő bolti körülményeket te­remtetlek a hollóházi porce­lánnak. A 3-as számú országút a lovas közlekedés idején vá­sártartó jogot és mezővárosi rangot hozott Forrónak, de a vasút megnyitása (1860) után a település rohamosan vesztett fényéből, a személy- és áruforgalom a „vaspályá­ra" terelődött, hires vendég- fogadójuk, a postakocsis kor­szak haszonélvezője egyket­tőre tönkrement. Ám a mo­torizáció gyors fejlődése visszaadta az országút rang­ját — megyénk legjelentő­sebb „idegenforgalmi folyo­sója", a 3-as országút átha­lad Forrón. A bolt várható forgalmába belekalkulálták azt a tényt, hogy Tornyos­németinél évente mintegy kétmillió autós turista lépi át a magyar—csehszlovák határt. Forró felvégén üzem­anyagtöltő épült, egy lele­ményes vállalkozó pedig magánszállodát épített ide. A gyár nem holmi „bóv­lival” rakta meg a boltot — a 800 ezer forintnyi árukész­let nem akárhonnan — zö­me a Budapesti Nemzetkö­zi Vásárról érkezett ide. Valójában Itt is a „világ szeme előtt” vám. A megyék összevonásáig (1950) Hollóháza Abaúj tar­tozéka volt. Az 1831-ben lé­tesített gyár termékei otthon érezhetik magukat. Remél­hetőleg a szó szoros értel­mében otthonra találnák a Hernád mente szép családi házaiban, és szerte a ha­zában, vágj' azon is túl. g. m. A fényszedöben. Szoktatjuk magunkat a gondolathoz, a szóhoz, a cselekvéshez, amit úgy mon­dunk: fényszedés. Amióta nyomdászat létezik, mindig a kidomborodott betűképek­ről történik a nyomtatás. A számítógépek megjelenésé­vel az ólomba öntött betűk perifériára szorulnak, míg teljesen általánossá válik az elektromos jelekből formál­ható betű a nyomóforma készítésében. Jellemző erre a napokban megjelent hirde­tés: a Borsodi Nyomda keres olyan Commodore—64 szá­mítógép-tulajdonosokat, akik a gépen viszonylag hibátla­nul tudnak írni és otthon hajlandók lennének gépelést vállalni. Az érdeklődés min­den elképzelést felülmúlt. Hogyan tudná összegezni az érdeklődés lényegét Fias Józsefné, a Borsodi Nyomda fényszedő csoportjának veze­tője? Valóban ilyen sokan tudnának bánni a számító­gépekkel? — Többen a technika fe­löl közelítenek: hogyan tud ékezetes betűket írni a Com­modore—64? Hát úgy, hogy szövegszerkesztő program használatával lehetővé válik a magyar ékezetes betűk bil­lentyűzetének használata. — Milyen munkaviszonyt jelent ez a vállalkozás a dolgozó részére? — A Borsodi Nyomda dol­gozója lesz, havi fizetést kap. táppénz illeti meg, ha beteg. Minden ugyanúgy, mintha bent dolgozna a nyomda te­lephelyén. Saját géppel ren­delkezők 6,50 forint gép­használati díjat kapnak órán­ként. Megítélésünk szerint 30 forintos órabért lehet el­érni. — Véleménye szerint ezt1 mindenki eléri? — Ezt egy jó gépíró tudja megkeresni. Hatezer leütés dija 24 forint. Volt aki fel­szisszent, hogy ez kevés. Persze az alkalmi gépelés díjához nem szabad hason­lítani. — Tehát még. Önök is a tapasztalatgyűjtés stádiumá­ban vannak. Mit gondol. ki lesz a jó beíró fényszedögé- pen. illetve a Commodore— 64-es számítógépen? — Azt hiszem, aki jó gép­író hagyományos írógépen, az a számítógépnél is meg­állja a helyét... Rendelkez­nie kell viszont bizonyos nyomdai alapismeretékkel, ami a kódolásnál nélkülöz­hetetlen, betűtípus, sorszé­lesség, betűnagyság stb.... S nem utolsósorban a számí­tógép kezeléséhez kell alap­ismerettel rendelkezni. Baráti körben el szoktam mondani, hogy ha ez mind együtt van, akkor kell még a legfontosabb, a számítógép szeretete, hogy örömmel dol­gozzon rajta, hogy nyitott legyen az új, a számítógép adta lehetőségek befogadásá­ra. Persze, mit is beszélek én, ez ma már mindennapi igény lesz velünk szemben. (takács) Szoftver-pályázat A KISZ Központi Bizott­sága és az Állami' Ifjúsági és Sporthivatal által működ­tetett Ifjúsági Műszaki Köz­pont (IMK) az elektronikai ifjúsági program keretében részt vesz a Szoftver "88 ki­állításon, amelyet november 10—13. között a Hotel Duna Intercontinentalban rendez­nék. A kiáiUitásra az IMK pá­lyázatot hirdet, amely szerint standján bemutat olyan szoft­ver-termékeket, a számítógép felihasználásán alapuló eljá­rásokat, minőség-ellenőrzési módszereket, mérés- és ter­vezés-technológiákat, ame­lyek honosításra vagy kül­földi terjesztésire alkalmasak, és még nem született meg­állapodás a kizárólagos érté­kesítésükre. A jeligés pályázatnak tar­talmaznia kell a termék rö­vid leírását, a pályázónak rendelkeznie kell a bemuta­táshoz szükséges gépi felté­telekkel. A pályázathoz mel­lékelni kell egy, a jeligével jelölt zárt borítékot az alko­tó vagy alkotók nevével, cí­mével, munkahelyével és te- lefonszámávail. A beküldési határidő: október 21. Cím: KISZ Központi Bizottság If­júmunkás Tanácsa, Budapest Pf. 72. 1388. (MTI) Hollóháza ­Forron

Next

/
Oldalképek
Tartalom