Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
1987. október 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Gyakorlókért, nyúlistálló Ifjú nyulászok Mezőkeresztesen Egy régen volt raktár a mostani nyúlistálló. Néhány ketrec, öt szép új-zélandi anyanyút néhány kis nyúlfi- val, s egy bak. A süldő nyu- lak egy kifutó jellegű, jól almozott területen szaladgálnak. Riadtan ugrándozva veszik tudomásul jelenlétünket, de mikor egyik gondozójuktól megkapják az „ebédet”, rövidesen megfeledkeznek a külvilág mindenféle kellemetlen ingeréről, s esznek. Egy darabig figyeljük őket Rudó József né tanárnővel, s a gyerekekkel, ahogy nyugodtan, egymás mellett, lökdösődés, veszekedés nélkül csámcsogják a tápot. Hiába. Az állatvilágnak megvan a maga különleges (?) rendje . . . A mezőkeresztesi általános iskolában vagyunk, ahol a napközi otthon keretében foglalkoznak nyúltenyésztéssel az 5.—6. osztályos gyerekek. Hetenkénti váltással, kettesével látják el a napi feladatokat. Egyaránt szívesen végzik az etetést, takarítást is. Munkaszeretetei, állatszere- tetet tanulnak, — már ameny- nyiire lehet ezt tanulni. De egy szemléletét mindenképpen kapnak, amelyhez a városiak a csontvázakkal, gombostűre tűzött rovarokkal, kitömött állatokkal teli biológiai oktatótermekben nehezebben jutnak hozzá. Így kevésbé értékelik, (mert nem tanulják meg értékelni) az élőt, legyen az egy kis növény, bogár, vágyképp a nyúl... Itt, Keresztesen két éve kezdték a munkát. A ketreceket, az első nyulakat az itteni nyúltenyésztő szakcsoporttól kapták, s ezzel nem maradt abba a kapcsolat, hisz szaktanácsokkal, szak- folyóiratokkal továbbra is szívesen támogatják a kis nyulászokat. Az iskola kertjében a hatalmas gyakorlókért fele mostanra sportpálya. De azért még így is itt termelik az állatoknak a szá- la&takarmányt, és van egykét gyümölcsfa is, melyről a nebulók, ha tehetik az óraközi szünetekben szívesen csemegéznek. Most adtak le ,'15 darab nyulaf. Az első állatoknak még volt nevük, a gyerekek magukról Zsófinak, Reni- nek stb. nevezték őket, de már akkora a szaporulat, hogy lehetetlen a megkülönböztetés, s tán névvel sem győznék. A haszon minimális, de itt nem fontos tényező. Bár tavaly karácsony előtt a szülőknek jutott némi ajándék. Másünnen való történetke: minap egy nagyobbacska kisfiú nem ment megsimogatni egy aprócska kutyakölyköt. Idős bácsi jött arra, s feltette a kérdést:' „Hol nőtt fel ez a gyerek?” Majd legyintett, s szinte csak magának válaszolta: „Hát persze, hogy városban ...” D. K. ,ssssä SSM A hollóházi műhelyben. „Hollóháza kisfalu a gönci járásban. Nevezetessége a Károlyi grófok alapította kőedény- és majolikagyára, mely az országút és a Török-patak mellett épüli. A felhasznált anyag kitűnő minősége, valamint az alkalmazott színék és minták eredetisége által nagy hírre tett szert.” Az idézetet a megyei monográfiák első köteléből vettük (1896.) Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Károlyi-család a Rá- kócziaklól elkobzott vagyonba „ült be”, de igyekezett hasznosítani a táj adottságait. Hollóháza ma is porcelángyáráról nevezetes, termékeinek színvonala ismert határainkon innen és határainkon túl. Szeptember 14- én éppen a mi lapunk adott hírt arról, hogy egy amerikai (USA) légitársaság e gyár edényeivel kívánja ellátni járatait. Ezek előrebocsátása után térjünk a tárgyra. Október 5-én a gyár új boltot nyitott Forrón a Her- nádmenti Építőipari Szövetkezet irodaházálban. A gyár és a szövetkezet vezetői hamar egyezségre jutottak, rövid idő alatt megfelelő bolti körülményeket teremtetlek a hollóházi porcelánnak. A 3-as számú országút a lovas közlekedés idején vásártartó jogot és mezővárosi rangot hozott Forrónak, de a vasút megnyitása (1860) után a település rohamosan vesztett fényéből, a személy- és áruforgalom a „vaspályára" terelődött, hires vendég- fogadójuk, a postakocsis korszak haszonélvezője egykettőre tönkrement. Ám a motorizáció gyors fejlődése visszaadta az országút rangját — megyénk legjelentősebb „idegenforgalmi folyosója", a 3-as országút áthalad Forrón. A bolt várható forgalmába belekalkulálták azt a tényt, hogy Tornyosnémetinél évente mintegy kétmillió autós turista lépi át a magyar—csehszlovák határt. Forró felvégén üzemanyagtöltő épült, egy leleményes vállalkozó pedig magánszállodát épített ide. A gyár nem holmi „bóvlival” rakta meg a boltot — a 800 ezer forintnyi árukészlet nem akárhonnan — zöme a Budapesti Nemzetközi Vásárról érkezett ide. Valójában Itt is a „világ szeme előtt” vám. A megyék összevonásáig (1950) Hollóháza Abaúj tartozéka volt. Az 1831-ben létesített gyár termékei otthon érezhetik magukat. Remélhetőleg a szó szoros értelmében otthonra találnák a Hernád mente szép családi házaiban, és szerte a hazában, vágj' azon is túl. g. m. A fényszedöben. Szoktatjuk magunkat a gondolathoz, a szóhoz, a cselekvéshez, amit úgy mondunk: fényszedés. Amióta nyomdászat létezik, mindig a kidomborodott betűképekről történik a nyomtatás. A számítógépek megjelenésével az ólomba öntött betűk perifériára szorulnak, míg teljesen általánossá válik az elektromos jelekből formálható betű a nyomóforma készítésében. Jellemző erre a napokban megjelent hirdetés: a Borsodi Nyomda keres olyan Commodore—64 számítógép-tulajdonosokat, akik a gépen viszonylag hibátlanul tudnak írni és otthon hajlandók lennének gépelést vállalni. Az érdeklődés minden elképzelést felülmúlt. Hogyan tudná összegezni az érdeklődés lényegét Fias Józsefné, a Borsodi Nyomda fényszedő csoportjának vezetője? Valóban ilyen sokan tudnának bánni a számítógépekkel? — Többen a technika felöl közelítenek: hogyan tud ékezetes betűket írni a Commodore—64? Hát úgy, hogy szövegszerkesztő program használatával lehetővé válik a magyar ékezetes betűk billentyűzetének használata. — Milyen munkaviszonyt jelent ez a vállalkozás a dolgozó részére? — A Borsodi Nyomda dolgozója lesz, havi fizetést kap. táppénz illeti meg, ha beteg. Minden ugyanúgy, mintha bent dolgozna a nyomda telephelyén. Saját géppel rendelkezők 6,50 forint géphasználati díjat kapnak óránként. Megítélésünk szerint 30 forintos órabért lehet elérni. — Véleménye szerint ezt1 mindenki eléri? — Ezt egy jó gépíró tudja megkeresni. Hatezer leütés dija 24 forint. Volt aki felszisszent, hogy ez kevés. Persze az alkalmi gépelés díjához nem szabad hasonlítani. — Tehát még. Önök is a tapasztalatgyűjtés stádiumában vannak. Mit gondol. ki lesz a jó beíró fényszedögé- pen. illetve a Commodore— 64-es számítógépen? — Azt hiszem, aki jó gépíró hagyományos írógépen, az a számítógépnél is megállja a helyét... Rendelkeznie kell viszont bizonyos nyomdai alapismeretékkel, ami a kódolásnál nélkülözhetetlen, betűtípus, sorszélesség, betűnagyság stb.... S nem utolsósorban a számítógép kezeléséhez kell alapismerettel rendelkezni. Baráti körben el szoktam mondani, hogy ha ez mind együtt van, akkor kell még a legfontosabb, a számítógép szeretete, hogy örömmel dolgozzon rajta, hogy nyitott legyen az új, a számítógép adta lehetőségek befogadására. Persze, mit is beszélek én, ez ma már mindennapi igény lesz velünk szemben. (takács) Szoftver-pályázat A KISZ Központi Bizottsága és az Állami' Ifjúsági és Sporthivatal által működtetett Ifjúsági Műszaki Központ (IMK) az elektronikai ifjúsági program keretében részt vesz a Szoftver "88 kiállításon, amelyet november 10—13. között a Hotel Duna Intercontinentalban rendeznék. A kiáiUitásra az IMK pályázatot hirdet, amely szerint standján bemutat olyan szoftver-termékeket, a számítógép felihasználásán alapuló eljárásokat, minőség-ellenőrzési módszereket, mérés- és tervezés-technológiákat, amelyek honosításra vagy külföldi terjesztésire alkalmasak, és még nem született megállapodás a kizárólagos értékesítésükre. A jeligés pályázatnak tartalmaznia kell a termék rövid leírását, a pályázónak rendelkeznie kell a bemutatáshoz szükséges gépi feltételekkel. A pályázathoz mellékelni kell egy, a jeligével jelölt zárt borítékot az alkotó vagy alkotók nevével, címével, munkahelyével és te- lefonszámávail. A beküldési határidő: október 21. Cím: KISZ Központi Bizottság Ifjúmunkás Tanácsa, Budapest Pf. 72. 1388. (MTI) Hollóháza Forron
