Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. október 2., péntek Két jegyzet A televízió megjelenésé­vel igen sokan a film kö­zeli halálát jósolgatták. Erre a balhitre alaposan rácáfolt a történelem szer­te a nagyvilágban, de ha­zánkban is. Igaz ugyan, hogy nálunk a televízió térhódítása idején a mo­zik látogatottsága meg­csappant, s a helyárak emelkedése sem amellett szólt, hogy az emberek az otthoni televíziót mellőz­ve, mind gyakrabban mo­ziba járjanak, ám a film jelentősége mit sem csor­bult. Ugyanis a minden estéjüket a képernyők előtt töltő emberek nagy többségének is ez a leg­fontosabb szórakozása. Márpedig filmet csak úgy lehet a képernyőn át néz­ni, ha azt előbb megalkot­ták valahol. Nem a mozi­vásznon, hanem a képer­nyőn, de eljut a film ma is a nézőhöz. És ezen a nagy filmtömegen belül, amit a Magyar Televízió két műsora is közvetít, ott van a magyar játékfilm is. Mindez arról jutott most eszembe, hogy e hét vé­gén, október 4-én kilenc- részes sorozat kezdődik a televízióban, Emlékek a magyar játékfilm történe­téből címmel. Bizonyára igen sokan nézik majd kíváncsian két hónapon át, a legelső kísérletektől nap­jaink filmjeiig. Nem is csoda, hiszen ez a sorozat szórakoztat és ismereteket ad egy időben. Lehet-e ne­vetés nélkül megállni, ha látjuk, hogy az ifjú Kabos Gyula, mint cipőkereskedő­segéd miként próbálja a cipőt felhúzni Huszár Pufi, az azóta bizony alaposan feledésbe ment színész lá­bára? Ugyanakkor ez a kis burleszkdarabka tanú is: tanúskodik a születési ideje szórakozási igényei­ről, arról, min nevettek akkor az emberek, milyen volt maga a nevettetés 1. Emlékek a magyar játékfilm történetéből stb. Persze, ez csak egy apró, s talán nem is a leg­lényegesebb példa. Néhány évvel ezelőtt sok-sok ezred magammal igen nagy érdeklődéssel jártam végig én is a fő­városi Hungexpo egyik csarnokában a magyar hangosfilm fél évszázadát reprezentáló hatalmas ki­állítást. Ennek a kiállítás­nak a látogatottsága már megmutatta, van érdeklő­dés a magyar filmművészet múltja, története, fejlődése iránt. Ezért is üdvözölhe­tő Puszt Tibor vállalkozá­sa, hogy a kezdetektől mutassa be tévésorozat ke­retében a magyar játék­film történetének legfonto­sabb mérföldjelző fejeze­teit, részben fennmaradt filmszalagok, részben a még élő kortársak emléke­zéseinek segítségével, illet­ve a már elhunytak rögzí­tett emlékezéseivel. A vasárnap jelentkező első adás a magyar játék­film őskoráról ad hírt az első világháborúig, majd a további öt részben a Ta­nácsköztársaság időszaka, a húszas évek, a harmincas esztendők, a nagy vígjáté­kok kora, a fasizálódás ideje és a második világ­háború korszaka elevene­dik fel. Két folytatás a felszabadulás utáni film­gyártás emlékeit idézi. (Ezek esetében a nézők többsége már kortárs tanú is lehet.) Végül a kilence­dik rész a magyar játék­film jövőjét vizsgálja, kü­lönös tekintettel az újab­ban jelentkezett médiák, a televízió, a video partner­ségére, illetve filmet köz­vetítő szerepére. Érdekesnek ígérkezik ez az emlékeztető sorozat. A filmbarátok bizonyára örömmel fogadják, mások meg talán éppen most fi­gyelnek fel a magyar já­tékfilm elmúlt évtizedei­nek sok-sok értékére és tanulságára. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadvá­nyai című sorozatban, an­nak huszadik köteteként jelent meg Molnár Mária munkája, Egy Borsod me­gyei község társadalmi át- rétegződése — Borsodgeszt 1945—1978 címmel. Mint a kötet Bevezetőjéből kitű­nik, a dolgozat 1978-ban készült el doktori disszer­tációként, s csak a nyil­vános publikáláshoz szük­séges tömörítések, lerövi­dítések jelentenek némi el­térést a kiadvány és az eredeti írás között. Tekin­tettel arra, hogy Borsod­geszt jelzett harminch'á- rom esztendejének törté­nete sok tekintetben mu­tat hasonlóságot más te­lepülésekével, társadalmi átrétegződésének leírása kisebb-nagyobb változtatá­sokkal vonatkoztatható számos más településre is. A szerző pontosan meg­határozza Borsodgeszt föld­rajzi fekvését, és ebből kö­vetkezően a környezetében elfoglalt helyét, a terme­lést, a munkába való be­kapcsolódást, egyéb össze­függéseket illetően. A bor­termő vidéken fekvő tele­pülés életében is a felsza­badulás, majd az azt köz­vetlenül követő földosztás hozott olyan változásokat, amelyek a társadalmi át­rendeződést siettették, be­folyásolták. A környékbeli változások, Miskolc mun­káskéz-igénye, a bejáró- ingázó életmód ide is el­érése, a községbeli terme­lési módok, értékesítési le­hetőségek változása nap­jainkig, s bizonyára ma is formálja, alakítja, át-, meg átrétegzi a helyi lakossá­got, s e falunyi mikrotár- sadalomban a szélesebb társadalom változásai ér­ződnek. Molnár Mária először azt elemzi, kik, hányán, miért hagyták el a vizsgált idő­szakban a községet, hová mentek, mi lett belőlük stb. Megállapítja, hogy az elvándoroltak egy része az átlag alatti rétegből került ki, amely korábban is a legmozgékonyabb volt, gyakran kellett munkaal­kalmat keresnie az ország más részein is. Ezek moz­gását a megváltozott tár­sadalmi helyzet csak elő­segítette. A korábbi átlag feletti módúak politikai, gazdasági változások miatt változtattak lakhelyet, a fiatalabbak eltávozását pe­dig a szakmaválasztás de­terminálta. A kötet máso­dik nagy fejezete a köz­ségben maradiakról szól, bemutatva a társadalmi tí­pusok, kategóriák szerinti jelenlegi lakosságmegosz­lást, a családtípusokat és az életmód változásait. (E legutóbbi témakörben ér­dekes adalék a lakosság vallásosságának változása, a helyi lelkész és a lakos­ság kapcsolata, ami aligha általánosítható.) A vizsgálódás, adatgyűj­tés tíz évvel ezelőtt zárult le, és ezt követően, 1978- ban történt meg az elem­zés is. A kutatómunka so­rán szerzett tapasztalatok és az elemzés eredményei felrajzolják a további ku­tatási igényeket is, de egé­szében a nem szakmabeli érdeklődő számára is igen érdekes képet adnak Bor­sodgeszt életének változá­sairól. Német és angol nyelvű összefoglaló teszi a kötetet teljesebbé. Molnár Mária könyve ismét je­lentősen gazdagítja helyi könyvkiadásunkat, (bra) Vila az óvodai felnőttek fcöll Gyermekek között dolgozni nagy felelősség, és úgy gon­dolom, csak nyugalomban, igazán jó munkahelyi légkör­ben lehet. Tudom, hogy mennyire befolyásolja az óvodá­sok fejlődését, életét az óvónő jó-rossz pedagógiai módszere, a vezető óvónő egy-egy foglalkozáson való részvétele, és a gondozónő megnyugtató, simogató szeretete. Csapatmunka ez, mindenkire egyaránt szükség van a gyermekek töké­letes fejlődése érdekében. Talán e véleményem miatt is ol­vastam, kissé elszomorodva azt a szerkesztőségünkhöz író­dott levelet, amelyben egy volt gondozónő panaszkodik. Leírja, hogy az egyik óvodában — ahol ő is dolgozott — bajok vannak a munkahelyi légkörrel. „Szeretnék segíteni volt munkatársaimnak, hogy az egész műszakot ne állandó stresszben élve tudják le, és ne úgy dolgozzanak, hogy nyugtátokat kelljen szedniük munkakezdés előtt. Cak a 20—30 éve dolgozók maradnak meg, mert ők féltik az eltelt időt, és nem mernek szólni."’ Mondom, kissé elkeseredve olvastam e levelet, és bizony inkább elfogódott véleménynek, személyes ellentét bosszú­jának tartottam. Tudom, hogy egy ember álláspontját meg­hallgatva nem ítélkezhetünk, ezért kíváncsian másokéra, mentem el az óvodába, ahol eléggé ellentmondó dolgokat hallhattam. A fiatal, alig huszonéves vezető óvónő kicsit világmeg­váltó gondolatokkal, tervekkel állt az óvoda élére három évvel ezelőtt. Szerinte: eléggé szabados szellem uralkodott az intézményben, mindenki azt csinált, amit akart, min­denki egyformán kapott jutalmat. Amikor munkaköri le­írást készített, szétválasztva a gondozónők és az óvónők feladatait, és bevezette a differenciált jutalmazást, soroza­tosak lettek az összezördülések. „Kemény kéz” politikát alkalmazva, elmondta a dolgozóknak, hogy nála csak a munka a fontos, csak azt értékeli. Akinek ez nem tetszik, mehet. A józan érveken kívül semmiféle álhumánum nem diktálhat a vezetésben. Az óvónők — kivéve egy harminc éve ott dolgozót, aki­nek a szakmai munkáját nullával egyenlőnek értékelte a vezető óvónő — egyetértenek ezekkel az elvekkel. Igaz, amikor beszélgettünk, egyikük megjegyezte: ehhez a kö­vetelményhez nyolc óra nem elegendő, sokszor cSak 12—14. Egyikük sem családos, így ezeknek a kívánalmaknak most még eleget tehetnek. A gondozónőkkel már kissé más a helyzet. Idősebbek is, családjuk is van, gondjuk sem kevés. Nem panaszkodnak, de azért elmondják: itt nem becsülik őket, hiszen nem diplomások, márpedig ez a mérce. A versenyt fel kell ven­ni a fiatalok tempójával, aki nem bírja, mehet. A nyolc óra alatt nem nagyon lehet leülniük, beszélgetniük, mert az a munka rovására megy. Ha valamelyikük hiányzik, munkáját csak túlórában, a sajátjuk után végezhetik el, pedig sokszor beleférne napközben is, és a család sem szenvedne hiányt. Valóban feszült a légkör, de egyikük sem akar elmenni, hiszen a környéken nem nagyon van ilyen munkalehetőség. Végül is mindannyiuknak igaza van? A munka tényleg a legfontosabb a munkahelyen, de nem választható el a családtól, az otthoni bajoktól, örömüktől. Ezek meghallga­tása, esetleges orvoslása nem jeleni feltétlenül álhumánu- mot. A helyi tanács vb-titkára fogalmazta neg az csel ta­núságát: Fiatal és tapasztalatlan még a vezető óvónő, ez­zel a vezetői módszerrel, nem sokra megy. Kevés támoga­tót és egyre több ellenséget szerez majd. Ha nem ilyen hévvel, hanem az apró lépések politikáját alkalmazva akar­ná megvalósítani elképzeléseit — amelyben szakmailag nem találni kifogást —. jobb eredményeket érhetne el Egyébként ebben az óvodában örök ellentét volt a fiatalok és az idősebbek, a szakképzettek és a szakképzetlenek kö­zött. Ez nem új dolog, nem függ össze feltétlen az új ve­zetéssel, de az itt dolgozóknak az is szokatlan, hogy szigo- túan követelnek tőlük. Igaz, a követelményekhez meg kel­lene teremteni az alapot, és a feltételeket: a jó légkört, az egymás becs ülését. Orosz B. Erika Ma este a képernyőn Á fekete kolostor Kuncz Aladár 1931-ben meg­jelent memoárregénye, A fe­kete kolostor tévéfilm-változata látható ma este 20.25 órától az első műsorban. A regény­ből Száraz György irta a film forgatókönyvét, a filmet Mi- hályfi Imre rendezte. Az alapul szolgáló regény igen széles körben ismert, a tévéfilm - kö­vetve a regényt — az első vi­lágháború időszakába viszi vissza a nézőt. Központi hőse - maga az író - fiatal nyelv­tanár, a francia kultúra rajon­gója, vakációját tölti Francia- országban a háború kitörése­kor, s mint nem kívánatos ide­gent, internálják. Egy kis szi­geten lévő eröditménybe, a „fekete kolostorba" zárják igen sokadmagával. Az itt töltött éveket, a háborútól távol lévő, de szabadságuktól megfosztott emberekben végbement válto­zásokat ismerhetjük meg e mű­ből. Képünkön a film egyik kockája, középen Gera Zoltán, a kegyetlen parancsnok. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Miért nincs a patkánynak kereke? — — 8.50: Urban Katalin népdal­felvételeiből. — 9.10: Gyermek- zenei magazin. — 9.40: Óvodá­sok műsora. — 10.05: Tompa Mihály versei. — 10.10: Régi hí­res előadóművészek lemezeiből. — 11.07: Műsorajánlat. — 11.10: Gondolat. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma Tatabányán? —- 12.40: Reklám. — 12.45: Kül­politikai könyvespolc. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.11: Kö­zelről és távolból... — 14.45: Kritikusok fóruma. — 15.00: Er­ről beszéltünk... — 15.30: Nó­ták. — 15.55: Muzsikáló termé­szet. — 1G.05: Nemzetközi gyer- mekrádiójáték-fesztivál. — 16.45: Az MRT gyermekkórusa énekel. — 17.00: Egy hónap után. Riport. — 17.25: Rólunk van szó! — 17.30: Idősebbek hullámhosszán... — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Mű­sorismertetés. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Ifjúság ’87. — 20.15: Műsorajánlat. — 20.20: Lemezmúzeum. — 20.53: Hang­portrék. — 21.30: Mit csinálnak a tervezők? — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Lassus­motetták. — 22.50: A magyar honvédség utolsó napjai a II. világháborúban. — 23.20: Nagy mesterek — világhírű előadó­művészek. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után... PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Klasszikus ope­rettekből. — 8.50: Tíz perc kül­politika. — 9.05: Napközben. — 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: A Modern Hun­gária együttes slágereiből. — 12.25: Édes anyanyelvűnk. — 12.30: Népi muzsika. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Pop­hullám. — 14.00: Péntektől pén­tekig. — 15.05: Könyvről köny­vért. — 16.53: Reklám. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.08: Fia­talok popzenei felvételeiből. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Fiataloknak! — 19.50: Egészsé­günkért! — 20.00: Muzsikánál nincs jobb barát. — 21.05: Tü­körképek. — Jegyzet. — 21.15: A Magyar Rádió automata kö­zönségszolgálata. — 23.20: Be­mutatjuk Michael Brecker új dzsesszlemezét. — 0.15: Éjfél után . . . BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismerte­tés. — 8.08: Időszaki kiállítások. — 8.13: Zenekari muzsika. — 9.30: Olasz kamarazene. — 10.10: Csak fiataloknak! — 11.05: Haj­nal Gábor versei. — 11.10: Ra­vel: A gyermek és a varázslat. — 12.00: Zenekari muzsika. — 12.45: Operarészletek. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Aki a szeretetet álmodta vászonra? — 14.05: Beethoven: Diabelli-vál- tozatok. — 14.50: Liljana Báré­vá operaáriákat énekel. — 15.17: Székely Endre műveiből. — 15.50: Könyvszemle. — 16.00: Zeneka­ri muzsika. — 17.00: Nyitnikék. — 17.30: Opera. — 18.00: Illyés Gyula versmondó verseny.. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: Soproni régi zenei napok. — 20.20: Viki. — 20.50: Claudio Abbado vezényel. — 20.49: Rá­diószínház. Hamlet 1—2. rész. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) G.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád me­gyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Péntek este Észak-Magyarországon. Zenés szolgáltató riportműsor. — Köz­ben 18.00—18.15: Észak-magyar­országi Krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelözetes. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Hasonmás. Filmvígjáték. — 10.30: Mozgató. — 10.40: Képúj­ság. — 15.1*5: Hármas csatorna. — 16.20: Hírek. — 16.25: öröm­zene. — 16.55: Három nap tévé­műsora. — il7.00: Amazon gól- özön. — 17.15: Péntek délután. — Évgyűrűk. — 17.45: Téka. — 17.55: Reklám. — 18.00: Ablak. — 19.00; Álljunk meg egy szó­ra! — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Lánc­szemek a kutatás-fejlesztés programjáról. — 20.25: Buda­pesti Művészeti Hetek. Kurucz Aladár: Fekete kolostor. — 22.05: Reklám. — 22.10: Üj hul­lám. — 23.10: Híradó. 3. Miklósról. Portréfiim. — 22.05: Kollaboránsok fia. Holland film. — 23.00: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: IsJcolatévé. — 9.20: Na­pocska. Oktatóműsor. — 9.55: Az utolsó kihallgatás. — 10.55: URH-kocsival. — 11.35: Vetél­kedő. — 12.25: Hírek. — 13.55: Hírek. — 14.00: Fiatalok stúdió­ja. — 15.30: Fiatalok énekelnek. — 15.55: Rövidfilmek a képer­nyőn. — 16.50: Mesterek ABC- je. 4. rész. — 17.25: A testmoz­gás egészség. — 17.30: Bratis­lava! magazin. — 17.55: Sport­osztályok problémáiról. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Mezőgazda- sági magazin. — 19.10: Gazda­sági jegyzetek. — 19.20: Időjá­rás-jelentés. — 19.30: Tévéhír­adó. — 20.00: Liszt Ferenc. 2. rész. — 21.35: Videostop. — 22.20: Melódiák. — 22.40: Csikó- úsztatás. Cseh film. — 0.05: Hí­rek. mozi KOSSUTH: Kék villám. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt l. helyár! Kezdés: 11 órakor. — Cutter útja. Mb. színes amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f3 és hn5 órakor. — BÉKE, PEDA­GÓGUS FILMKLUB ARCHÍV ELŐADÁSA: Kezdés: f7 órakor. — HÉV ES Y IVAN FILMKLUB: A bál. Színes olasz, szöveg nél­küli zenés film. Felemelt hely­ár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — HEVESY VIDjEOMOZI: Szemek a csillagok mögül. Színes olasz tudományos-fantasztikus krimi. Kezdés: flO, fl2 és f3 órakor. — TÁNCSICS: Rigócsőr király­fi. Mb. színes csehszlovák me­sefilm. Kezdés: f4 órakor. — Egy nő, vagy kettő? Mb. színes francia filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés; fG és f8 óéi­kor. — TÁNCSICS KAMARA: A Jávor. Magyar film. Kezdés: f5 órakor. — Menekülés a győ­zelembe. Színes amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Egyszemélyes bíróság. Színes amerikai krimi. Kezdés: 9. 11, f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Banánhéj keringő. Színes ma­gyar film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: f5 órakor. — Gyil­kos robotok. Színes amerikai tudományos-fantasztikus film. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: f7 órakor. — FÁKLYA: Áruló a vezérkarban. Mb. szí­nes lengyel film. 14 év! Kez­dés: 4 órakor. — A smaragd románca. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés; 6 és c órakor. — FÁKLYA KAMARA: Én a vízilovakkal vagyok. Mb. színes olasz filmvígjáték. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Genezis. Szí­nes angol zenés film. Kezdés: f3 és f7 órakor. — PETŐFI: Krokodil Dundee. Színes auszt­rál filmvígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: fs és f7 órakor. — TAPOLCA. ADY: A kis vo­natrablás. Mb. színes jugoszláv kalandfilm Kezdés: fG órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Most és mindörök­ké. Mb. amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés; 5 órakor. — MISKOLC-HAMOR. BÜKK: Aranyeső Yuccában. Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — RADNÓTI: A Saolin templom szent köntöse. Színes kínai kalandfilm. Kiemelt hely­ár! Kezdés: G órakor. — KA­ZINCBARCIKA. BÉKE: Búcsú­zás. I—II. Színes szovjet film. Dupla helyár! Kezdés; fG óra­kor. — MEZŐKÖVESDI. PETŐ­FI: Siker. Színes szovjet film. 14 év! Kezdés: 6 órakor. — Gyilkos bolygó. Mb. színes ame­rikai krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 8 órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: Tá­vol Afrikától. I—II. Színes ame­rikai film. 14 év! Dupla hely­ár! Kezdés: f5 órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY. BÉKE: 48 óra. Színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD, ADY: A iuareg bosszúja. Színes olasz kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés; 6 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Pat Gar­rett és Billy, a kölyök. Színes amerikai westernfilm. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — TOKAJ, PETŐFI: A szenvedély hatalma. Színes hol­land film. in év! Kezdés: (> óra­kor. — EDELÉNY. MÁJUS 1.: Silverado. Mb. színes amerikai weslernfilm. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés f6 órakor. RÓNAI VIDFOMOZI Katonaorvos Színes francia film Fsz.: Alain Dielon, Veroniquc Janet Kezdés: 15. 17 és 19 óra 2. MŰSOR: 17.35: Képújság. — 17.40: A palacsintás király. Me­sejáték. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: A fűszerek világa. — 20.00: Huszka Jenő: Bob herceg. Operett. — 21.25: Híradó 2. — 2.1.401: Reklám. — 21.45: Melocco színház 2., péntek II. Lajos király Bemutató bérlet Kezdés; 7 órakor Az Avas Bútorgyár felvesz széntüzelésű kazánjához kazán­fűtőt (lehet nyugdíjas is), tmk- üzemébe lakatost. jelentkezni lehet: Miskolc, Tüzér u. 15—17. Munkaügy. Kisszövetkezetünk nagykeres­kedelmi ágazata felvesz önálló üzleti körrel, megfelelő ismeret­séggel rendelkező nagykereske­delmi dolgozókat, üzletkötőket, ügynököket. Fizetés: csak árbe­vétel arányában. Jelentkezés le­vélben, az eddigi tevékenységek leírásával. Montázs Kisszövet­kezet elnöke, Budapest, VIII., Reguly Antal u. 49. 1. Borsodgeszt 1945—1978

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom