Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-10 / 213. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. szeptember 10., csütörtök Az egri érsek látogatása Tegnap a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanácson hivatalában fogadta dr. La­dányi József, a megyei ta­munkatársaik jelenlétében — értékelték a megye álla­mi, társadalmi szervei és a római katolikus egyház kap­Meobraodeobirgi agrárdelegácié megyénkben A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezeté­nek meghívására tegnap délután egyhetes szakmai lá­togatásra megyénkbe érke­zett a neubrandenburgi testvérszervezet négytagú . delegációja. Az NDK test­vérmegyéből érkező agrár- szakembereket ma délelőtt fogadja Faragó Károly, .a megyei tanács elnökhelyet­tese és Pál József, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője, akik me­gyénk mezőgazdaságáról ad­nak tájékoztatót. Ezt köve­tően a Hejőmenti Állami Gazdaságba látogatnak a vendégek, ahol elsősorban a. szarvasmarha- és sertéste­nyésztés helyi gyakorlatával ismerkednek meg. A továb­bi napokban egyebek között a mezőkövesdi áfész kister­melést koordináló szerepkö­rét, a bükkaljai és hegyaljai szőlőtermesztés helyzetét, a Sajóvárnosi Aranykalász Tsz melléküzemági tevékenysé­gét, a Szikszói Állami Gaz­daság húsmarha-tenyésztését és kertészeti munkáját ta­nulmányozzák. 1 látóterűéi pártalapszervezetekrol Tegnap — Tímár Vilmos első titkár vezetésével — ülést tartott a Miskolc Vá­rosi Pártbizottság Végre­hajtó Bizottsága. A testü­let javaslatot hagyott jóvá tagfelvételekről és taggyűlé­si határozatokról. Ezután je­lentést vitattak meg a mun­kahelyi és a lakóterületi pártalapszervezetek együtt­működésének tapasztalatai­ról. Miután a lakóterületi alapszervezelek tagságának zöme nyugdíjasokból tevő­dik össze, munkájuk is el­sősorban ezzel a korosztály­ival kapcsolatos. A vitában szóba - került, hogy sokan, fő­leg volt vezető állású partta­gok. nem szívesen igazolnak át a munkahelyi alapszerve­zetből a lakótelepire, hol­ott talán ott több szükség lenne munkájukra. A testület az együttmű­ködés fejlesztésére tett • ja­vaslat további finomítását javasolta. A vb ezután egyéb ügyekről tárgyalt. NATO: tárgyalás a Varsói Szerződéssel a katonai doktrínákról (MTI) — Tom Prinking, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke bejelentette: a Köz­gyűlés delegációt akar indí­tani a Szovjetunióba és a Varsói Szerződés más tagor­szágaiba a két tömörülés ka­tonai doktrínáinak megvita­tására. Az eszmecserét a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé ez év májusában Berlinben elfoga­dott felhívásában javasolta. Amennyiben a Közgyűlés állandó bizottsága a tervot jóváhagyja, a delegációk utazására még az idén vagy a jövő év elején -sor kerüld hét — mondta az elnök. A VSZ PTT-nek a kato­nai doktrínák megvitatására tett javaslatát a NATO ide­genkedve fogadta. Az észak- atlanti tömb szakértői sze­rint egy ilyen vita „értel­metlen’', mert „a Varsói Szerződés katonai doktrínája támadó, míg a NATO-é vé­dekező jellegű”. Ezt vélik Szerződés hadereje a hagyo­mányos fegyverzet tekinteté­ben fölényben van", s min­den manővere „a támadó szándékot mutatja”. Hozzá­fűzik, hogy a hagyományos fegyverzet egyensúlyának ki­alakítására ajánlott tárgya­lás érdemben még meg sem kezdődött, ezért nincs értelme a katonai doktrínák összehasonlításáról vitát kez­deni — mondják a NATO szakértői. Az Észak-atlanti Közgyű­lés azonban — amely a NATO 1G tagországa parla­mentjének mintegy 200 kép­viselőjét tömöríti — más'vé­leményen van, fejtette ki az elnök. Azt vallja, hogy a fel­ajánlott tárgyalási lehetősé­get meg kell ragadni és el­sősorban a Szovjetunióban, de a Varsói Szerződés más tagországaiban is fel kell használni az álláspontok kölcsönös megismerésére. X. diósgyőri muÉásiapok (Folytatás az 1. oldalról) Művelődési és Oktatási Köz­pont adott otthont, ahol a- 14 órai műszakváltás után mintegy 200 fiatal — közöt­tük szellemi foglalkozásúak és fizikai munkások — gyü­lekeztek. A résztvevőket, a fiatalokat, a különböző ok­tatási intézmények pedagó­gusait, a pályakezdők mun­kahelyi vezetőit Kalóczkai Istvánná, az LKM személy­zeti és szociális igazgatója üdvözölte. Hangsúlyozta: az ünnepségre immár hagyo­mányosan a diósgyőri, mun­kásnapok alkalmából kerül sor. A pedagógusok, a volt ok­tatók ^nevében Bujdos Lász­ló, a 100-as Szakmunkás- képző Intézet és Szakközép- iskola igazgatója szólt, El­mondotta: a kohászat nehéz helyzete ellenére is nagy figyelmet fordít a fiatal szakemberek képzésére. Se­gítséget nyújt az oktatási intézményeknek és társadal­mi ösztöndíjakat folyósít. Erre a célra az előző tan­évben az LKM ,4 millió fo­rintot fordított. A befogadók, a gyári kö­zösség képviseletében Csathó Géza, gazdasági igazgató mondotta el gondolatait. Be.- szélt az ágazat, a kohászai Világméretű válságáról, s ezen belül szólt a Lenin Ko­hászati -Művek speciális helyzetéről. A gyár •— mon­dotta — hosszú éveken ke­resztül eredményesen telje­sítette feladatait. Több ne- i gatív tényező együttes hatá­sára azonban l!)81-bcn vesz­teséges lett, csak áldozatos I munkával sikerült elérni, j hogy 1985-ben és 1986-ban nullára redukálták a koráb­bi esztendők ráfizetését. A válságos periódusból kiveze­tő úton a gyár kollektívája mielőbb el akar indulni, s tevékeny részt kíván vállal­ni a stabilizációs, illetve a kibontakozási programban. A képzett és szorgalmas fia­talokra ebben a helyzetben nagy szükség van. A gyár nem nélkülözheti produkti­vitásukat, kreativitásukat, tettre készségüket. A fiatalokhoz ezek után Üveges Imre, az acélmű gyáregység fiatal szocialista brigádvezetője szólt. Majd a gyári KISZ-bizottság nevé­ben Cseh Ferenc beszélt az ifjú kommunisták szerepéről a gyár megújításában. Az ünnepség a Miskolci Nemzeti Színház művészei- i nek fellépésével fejeződött j be. Erich Her Kiben és Düsseldorfban (MTI) — A hivatalos lá­togatáson az NSZK-ban tar­tózkodó Erich Honecker szer­dán megkezdte körútját több nyugatnémet tarto­mányban. Ez előtt Bonnban még tanácskozott Willy Brandttal. a Német Szoci­áldemokrata Párt (SiPlD) tiszteletbeli és a Szocialista I n.terhaoionálé elnökével: Véleménycseréjükön euró­pai és világpolitikai kérdé­seket vitattak meg. Egyön­tetűen azt vallották, hogy a két német állam részéről fontos kezdeményezések in­dulhatnak ki az európai béke megszilárdítása érde­kében. Ho.nec.ker szerdán Kölnbe érkezve gazdasági tárgyalá­sokat folytatott, majd Düs­seldorfba, Észak-Rajna- Vesztfália tartomány szék­helyére utazott. Itt Johan­nes Raü tartományi minisz­terelnök, az SPD alelnöke ál­lamfőnek kijáró tisztelet- adással fogadta. Kettőjük tárgyalásain leszerelési kér­dések és humanitárius prob­lémák,; kerültek szóba. A MÁV 1987. évi beruhá­zásainak helyzetéről, így többek között a pályaépíté­sekről, a biztonsági berende­zések és a villamos felsőve- zetékek telepítéséről volt szó azon a tanácskozáson, me­lyet tegnap délelőtt tartot­tak a MÁV Miskolci Jármű­javító Üzemében. Az or­szág hat vasútigazgatóságá- nak helyettes vezetőit Tóth László, a MÁV vezérigazga­tó-helyettese tájékoztatta az idei tervek teljesítéséről. Kedvezően értékelte az ed­dig végzett korszerűsítési és fejlesztési munkákat, majd ezt követően a szakemberek megvitatták az 1988. évi fej­lesztési elképzeléseket. Szó­ba kerültek a térségünket érintő legfontosabb felada­tok is. így például tovább folytatódik a Miskolci Vas- útigazgatósághoz tartozó hat­vani állomás átépítése, meg­kezdődik a Miskolc—Ózd közötti vasúti pályaszakasz átépítése, amely megteremti a gyorsvonatok közlekedteté­sének feltételeit. Ugyancsak a jövő évben kezdődik meg a szerencsi és mezőkövesdi ál­lomások korszerűsítése. —cs. gy.— nács elnöke, dr. Seregély István egri érseket. A meg­beszélésen — közvetlen csolatát, az együttműködés eddigi eredményeit és jövő­beni főbb feladatait. bizonyítani azzal az állandó­an visszatérő állítással is, amely szerint „a Varsói Hogy egy település hogyan becsüli magát, mire és mi­ért büszke, annak sok in­dítéka lehetséges. Az ónodi- ak a tiszteletre méltót vá­lasztották. Kutatják, mond­ják, őrzik múltjúk emléke­it. Sokszor citáljuk az igaz­ságot: ha a múltat nem be­csüljük, ismerjük, jelenünk­nek nincs jövője. Ónodon nem mostanában kezdték el, nem divatszerűen fog­lalkoznak mindazzal, amit honismeretnek nevezünk. Szívós, kitartó munka és megérdemelt eredmények vannak* e település lelkes, ■megszállott emberei, a hon­ismereti ikör tagjai mögött. Az ónodi napok több év­tizedes múltat tudhat maga mögött. Kezdődött, hogy is­kolások és felnőttebb fiata­lok mutatták meg magukat és műsorukat a Rákóczi-vár udvarán; aztán környékbeli együttesek is megjelentek, lassacskán -a népdalkörök, visszatérő gyülekezőhelyévé lett a vári udvar; megjelen­tek már itt francia vendé­Ónodi napok gek is; két évvel ezelőtt pe­dig nagyszabású találkozót szerveztek a megye honis­mereti köreinek; tavaly finn kórust fogadtak ... E hét végén megint sokan mennek majd el Ónodra, hogy vendégként, érdeklődő­ként részesei legyenek az idei rendezvénysornak. Szep­tember 12-én, szombaton dél­előtt 10 órakor emléküléssel kezdődik a program. A re­formátus templomban — műemlék épületeink egyike — A muhi csiata előzményei címmel hangzik el előadás; megemlékeznek Werner Gyula író és politikus élet­művéről, s a nyáron Sáros­patakon tartott honismereti akadémia szellemében me­gyénk köreinek munkájáról is lehet majd hallani. A déli harangszó pedig ekképpen lesz hallható: a hősök kertjében állítják fel és húzzák meg az IGOO-as évekből való és a település­nek adományozott Rákóczi- harangot. A művelődési ház előtt is lesz miért megállni: itt leplezik le Werner Gyu­la emléktábláját. Délután a vár ad gyülekezésre alkal­mat: az itt folyó ásatások helyzetével, eredményeivel ismerkedhetnek a jelenlevők. A nap programja a Regős együttes és Mátyus Gabriel­la hangversenyével ér végijt. És persze Ónodon csak egy nap ér véget. A jéghegy csúcsa lesz látható és érzé­kelhető. Ami nem látható, az a bizonyos kilenctized rész — az az év három- százhatvannégy napján „tör­ténik”. (t. n. j.) Megszólal a Rákóczi-harang Értesítjük kedves Ügyfeleinket, hagy a MAGÉV (Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat) az ETT közreműködésével 1987. szeptember 22-én (kedden) 10 órai kezdettel anyagbörzét rendez Gyöngyösön, a Gagarin Hőerőmű Vállalat Energia munkásszállójában, Róbert Károly u. 19. szám alatt. Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy elfekvő készleteikről specifikált listát hozzanak magukkal. Szíves megjelenésükre számítunk. 1 M em vágyom ki Euró­pából. Amerikát — tán csodálom, ám de nem szeretem. Nem vonz a titokzatos Kelet, az indiai maharadzsák gyémántpo­ros palotái, az afrikai sza­vannák elefántjai, nem vá­gyom Japánba sem, ha csodát akarok látni, talá­lok itthon is eleget. Hi­szen már az is csod-a, hogy ezer év annyi ballépése után még megvagyunk, itt élünk Európa közepén. Ha érdekel valami ezen az országon kívül, azt Eu­rópában • keresném. Szíve­sen barangolnék a Mont- parnasse-on Párizsban, el­zarándokolnék az örök vá­rosba Rómába, megnéz­ném Firenze képtárait. Londonban a Tower érde­kelne, Hamburgban a ki­kötő, Hollandiában ma­gyar emlékek után kutat­nék, Svédországban Berg­man szigetén keresném az istent, Finnországban rén- s zár vaspecsenyére sört in­nék egy szaunában. Ha mégis vonzana Ke-, let, beérném Isztambullal, és persze mennék minden­felé Görögországban, na­rancsot ennék az Akropo- lisz tövében. Spanyolor­szágban igenis megnéz­nék egy bikaviadalt. Ausztriában én is ki­egyeznék a Burgban tett látogatással, Romániában a magyar vértanúk sírjai előtt tisztelegnék. A Szov­jetunióban nyírfaerdőben sétálnék és megkeresném Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov, vagy Puskin lába- nyomát. De hát múlik az idő, ki tudja eljutok-e va­laha ezek közül csak egy­két helyre is? így aztán marad Ma­gyarország. Ez sem kevés ■ pénz, nem kevés látnivaló, hiszen annyi mindenhol nem jártam még itthon sem. A kéthetes balatoni nyaralás legszebb emléke most is két kirándulás volt. Nem először jártunk Ti­hanyban és Füreden, meg Veszprémben, s voltunk először Zircen és Heren­den. Balatonfüreden mégis találkoztunk egy kicsit In­diával is. Rabindranath Tagore és Indira Gandhi fája alatt (meg még tucat­nyi indiai elnök és politi­kus fája alatt) hűsöltünk a ■ kánikulában. Tihanyban bámultuk a templom mel­lől a legszebb balatoni pa­norámát, s jólesett halla­ni a babiloni nyelvzavar­ból is kiérezhető ámulatot, a külföldi turisták lelkes csodálatát. A legszebb emlék mégis Zircről maradt meg. A cisztercita apátság szép temploma, de főleg a hí­res könyvtár, amely Re- guly Antal nevét viseli (Iám itt is a Kelet!). A cso­dás. nehéz illatú, régi könyvek, melyek lapjain ott volt az egész világ, meg még sokkal több is, az emberi szellem, már amennyire tetten érhető. A természet csodáinál jobban érdekel az ember csodája, s ehhez fölösleges külföld­re utazni, világot járni, még Európában sem kell itthonmarádni. Megnéztük ugyanitt a természetrajzi múzeumot is, a könyvtár után nem túl sok kedvem volt hozzá. Bogarakat, lepkéket, kitö­mött baglyokat és vaddisz­nót Miskolcon is lehet lát­ni. Mégsem bántam meg. Vblt itt néhány élő állat is, főleg akváriumban, terrá­riumbán. Bevallom, ter­mészettudományi ismere­teim elég hézagosak, pél­dául azt sem tudtam, .hogy a kígyók augusztusban vedlenek. Pedig így van. Egy alig méteres kígyó öl- tögette ránk nyelvét, s mel­lette kinőtt, régi ruhája, majdnem épen, .mint egy bohémé, aki az átmulatott éjszaka után hanyagul le­dobja a székre frakkját, hogy mielőbb ágyba búj­hasson. Tudom, mennyire nevet­séges lenne, ha olyasmit állítanék, hogy aikkor, ott, nekem eszembe jutott az új mechanizmus, meg a. kormányprogram, a gazda­sági bajok, az adórendszer, vagy akár csak az, hogy télen hogy fizetjük .ki a fűtés- és villanyszámlát. Nem is mondok ilyet, mert nem lenne igaz. Az viszont eszembe jutott, hogy mi­lyen kár, hogy m i évek óta próbáljuk, s mégsem tu­dunk kibújni a bőrünkből. . Mindig ugyanaz a bőr, ugyanaz a szűkre szabott ruha. Irigyeltem a kígyó­kat. (szatmári) Tanácskozás a Járiijavítíbai

Next

/
Oldalképek
Tartalom