Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. szeptember 7., hétfő Emlékülés Rudabányán ft felső-maevararszágj bányavárosokról ölszáz évvel ezelőtt, 1487- ben jött létre a felső-ma­gyarországi bányavárosok szövetsége. Hét bányavá­rost foglalt magába: Göl- niobányát, Szomolnokot, Ru- dabá'nyát, Jászót, Te'lkiibá- nyát, Rozsnyót és Iglót, de ide tartoztak még más bánya­helyek is, amelyek közül Dobsina szintén városi rangra emelkedett. Az em­lített bányavidék az ország északkeleti részén terült el, eléggé szétszórtan. Talán éppen ez a szétszórtság ve­zetett ahhoz, hogy a ,hét bá­nyaváros szoros közösséggé fejlődött. Szövetségi viszo­nyuk lényegében a Kassán 1487. január 4-én megkötött ötcákikelyes bányajogi sza­bályzattal, rendtartással és közös utasítással kezdődött. Ez a szövetségi viszony jelentette a gazdasági, né­pesedési, szociális és kultu­rális kapcsolatokat. Hasonló élet- és munkakörülmények alakultak ki az egyes váro­sok bányászai között. Ugyan­akkor a régi, kimerült bá­nyáik munkásai, tulajdonosai új, gazdag 'területeiken tele­pedték le. A hét bányavá­ros polgáréi mindenhová el­vitték a bányászat kultúrá­ját és életűik szokásait, a bányaművaken kívül egyéb ipari létesítményeiket is lét­rehoztak. A városok szövetsége, az úgynevezett „hét város ta­nácsa” a bányaibíráskodási ügyekben, a bányavárosok első fokú bírósága után má­sodfokon ítélkezett — ebben a bíróságban természetesein mind a hét bányaváros kép­viseltette .maigát. A felső-magyárországi bá­nyavárosok szövetsége a mo­(Folytatás az 1. oldalról) Bár munkájukat nagy telje­sítményű gépek is segítették (ezen a zsebkendőnyi terü­leten öt daru is forgolódott), de főleg kézi szerszámokkal tudtak csak boldogulni. A vállalati diszpécserszol­gálattól megtudtuk, hogy a karbantartás mellett a ter­melés is folyamatos, nem volt fennakadás sem a gyár­hács'i vész után bomlott fel. A hódoltság által háromfe­lé szakított országban lehe­tetlenné vált a városok együttműködése, a kapcso­latok fenntartása. A hét vá­ros szövetsége mégis jelentős volt, mert egyrészt a bá­nyaművelést, másrészt a kö­zösségi élétet, a bányászszo­lidaritást emelte magas szintre. Az említett városoik közül ma már csak két hely­ség található hazánkban; kapcsolatuk erősödése a fel- szabadulás után vett új len­dületet. Bizonyság erre az az em­lékülés, amelyet Rudabányán tartottak a szövetség meg­alakulásának ötszázadik év­fordulója alkalmából. Vala­mennyi 'volt tagváros ta­nácselnöke eljött a borsodi községbe, képviseltették ma­gukat a bányák és a bánya- múzeumok iís. A mintegy százfőnyi hallgatóságot meg­tisztelte részvételiével az An­gol Bányamérnökök Egyesü­letének elnöke és két álel- noke. Az ülésen a felső-magyar­országi bányavárosok szövet­ségéről Herényi László, a Rozsnyói Bányászati Múze­um munkatársa, a magyar- országi ércbányászat ezer­esztendős fejlődéséről dr. Zsámboki László, az NME Központi Levéltárának igaz­gatója, Rudabánya és a fel­ső-magyarországi bányavá­rosok kapcsolatáról dr. Bállá László, az ásványibányák észak-.borsodi igazgatója tar­tott előadást. A bányaváro­sok küldötteinek ajándékkal is kedveskedtek a ruda'bá- nyá'iak: városuk korabeli cí­merének másolatát kapták emlékül. tás, sem pedig a félkész-, il­letve késztermékek kiszállí­tása területén. A nagyol­vasztókból' a hétvége .két napja alatt csaknem .kétezer tonna nyersvasat csapoltak, az UHP-fcemencébő.1 mint­egy 1500 tonna acél került ki, de kiváló teljesítményt produkáltak a. folyamatos öntőmű és a nemesacél-hen­germű dolgozói is. I. S. Az elsőéves hallgatók (Folytatás az 1. oldalról) nek és igényeinek megvaló­sulása azon múlik, hogy si­kerül-e az általános művelt­ségi szint, a természettudo­mányos képzés színvonalá­nak emelése, a biztos és széles körű alapképzés meg­valósítása, amelyre a szak­mai specializáló éppúgy rá­épülhet, mint a többirányú képzés.” Az új feladatok megoldá­sához viszonylag szerény mértékben rendelkezünk közgazdasági szakemberek­kel. A nyomasztó szakem­berhiány mérséklésére vált szükségessé a Nehézipari Műszaki Egyetemen a Köz­gazdaságtudományi Intézet létesítése. Az intézet alap­vető feladata közgazdasági ismeretekkel bíró szakembe­rek képzése, üzemgazdászok kibocsátása. — A közgazdasági képzés alapjainak egyetemünkön való megteremtése azt je­lenti, hogy új oktatási tevé­kenységgel bővítjük az egye­temi képzés profilját, és ez­zel igen kedvező feltétele­ket teremtünk az életben je­lentkező társadalmi-gazda­sági és műszaki problémák együttes áttekintésére képes oktatók és hallgatók generá­cióinak felnövekvéséhez. Az üzemgazdászképzés a nappali tagozaton három-, a levelező tagozaton négyéves. A két tagozaton összesen 108 hallgató kezdi meg tanul­mányait. Az intézetben ed­dig négy tanszék alakult meg. Az egyetemi tanévnyitó ünnepségen felszólalt Hámo­ri Csaba is,, aki abból indult ki, hogy az ország előtt álló változások a jövőt szolgál­ják, lezajlásuk nem csupán óhaj és politikai akarat kérdése, hanem kényszer is. A nemzetközi politikai fel­tételek most jók egy folya­matos, következetes újító munkához, és a belső fel­tételek sem rosszak. A párt kibontakozási- programja realista, szocialista és nem­zeti program. De megvalósí­tásához jelentős cselekvő tö­megbázisra van szükség. „Csak az képes elkötelezet­ten cselekedni, hosszú időn keresztül is áldozatokat vál­lalni, aki tudatosan vállalja ezeket” — mondta, s hozzá­tette, már csak ezért sem takaríthatok meg a dönté­sek előtti nyilvános viták. — Ezért is lépett fel a KISZ önálló javaslatokkal, s vonta be az ifjúság aktív ré­tegeit a kibontakozási prog­ram előkészítésébe, s ezért vállalja a későbbiek során is a társadalmi nyilvánosságot, a fiatalabb generációk érde­keinek feltárását és nyílt képviseletét, amire azután lehet építeni a végrehajtás során ... Az ország gazdasá­gi gondjai nem egyedüli ki­váltó okai mai társadalmi bajainknak. Az MSZMP KB határozata túllépett a szű­kén értelmezett gazdasági kérdéseken. Egységes rend­szerként " megfogalmazódtak például a szociálpolitika, a lakáskérdés* az oktatáspoli­tika, a politikai intézmény- rendszer fő irányai. Az egész társadalom teljesítőképessé­gét kell növelnünk. Ennek egyetlen útja pedig csak a teljesítmény alapján meg­méretés és a szocialista de­mokrácia egyidejű fejlesz­tése lehel. Az is természe­tes — folytatta —, hogy a valóra vállas dandárja a most indulókra vár. Az ifjú nemzedék , friss tudása, kez­deményező készsége, lendü­lete a megújulás egyik haj­tóereje. És mégis, a fiatalok önálló életkezdete régóta nem volt .annyi buktatóval terhes, mint napjainkban. A problémák jelentős része eg­zisztenciális kérdés. Mégsem ellentmondás ehhez a gene­rációhoz fordulnunk, ezek­nek a fiataloknak az alkotó energiáját, kezdeményező­készségét segítségül hív­nunk; mert ők azok. akik a stabilizációval és a kibon­takozással saját generáció­juk sorsát, jövőjét is for­málják. Meggyőződésem — mondta —, hogy nem épí­tünk légvárat, amikor ezek­re a tulajdonságokra tá­maszkodunk, s hívjuk fel a társadalom figyelmét. A le­egyszerűsítő nézetekkel szemben az ifjúság nem gondolkodik gyermeki mó­don, s nem jár a fellegek­ben sem. Tisztában van az­zal, hogy a változatlanság közepette esélyei egy szebb jövőre nem javulnak. Éppen ezért arra számít, hogy hasznosíthatja mindazt a tu­dást, amit társadalmunk, ok­tatási rendszerünk számára adott. Azt akarja hogy azt tanulhasson, ami érdekli, abban a szakmában dolgoz­zon, amit tanult, azt az anyagi és erkölcsi elismerést kápija meg, amire rászolgált. A leendő műszaki, jogász és közgazda értelmiségre — s a jelenlevők többsége azzá vá­lik majd — így fokozott fe­lelősség hárul. A KISZ KB első titkárá­nak hozzászólása után ki­tüntetéseket adtak át. Sig­num Aureum Universitatis kitüntetést adományozott az egyetem tanácsa Drótos Lászlónak, az LKM vezér- igazgatójának és Kiss Dezső­nek, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatójának. Az ipari miniszter Kiváló Bányász kitüntetésben ré­szesítette dr. Tarján Iván professzort. A hagyomá­nyokhoz híven, vas- és gyé­mántoklevelek átadására is sor került. Egy élet tisztes munkájáért hárman kaptak színes diplomát, nevükben Bánky József vasokleveles vaskohómérnök, az utolsó selmeci diák mondott köszö­netét az alma maternek, s a múzeum számára átadta a régi selmeci valétaszalago- kat. Egészségügyi Főiskola A magyar egészségügy Budapest és Szeged után Miskolcon nyitotta meg az Egészségügyi Főiskola har­madik képzési helyét. Az Orvostováibhképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Ka­rának miskolci oktatási de- centrumában szombaton dél­után tartották meg a tan­évnyitó ünnepséget. Harminc gyógytornász és harminc vé­dőnő kezdheti meg félsőfo- kú tanulmányait. Dr. Molnár György, a de- centruim vezetője tanévnyitó beszédéiben elmondta: az Egészségügyi Főiskolai Kar feladata lett az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelő számú, mag-as fokú általá­nos és szákmai műveltség­gel rendelkező, főiskolai végzettségű, középszintű egészségügyi szakdolgozók képzése. Hét szákon indult meg a képzés — védőnőket, gyógytornászokat (ezt a ket­tőt képzik Miskolcon, a me­gyei kórház területén kiala­kított iskoláiban), közegész­ségügyi-járványügyi ellen­őröket, dietetikusokat, illet­ve mentőtiszteket, egészség- ügyi szakoktatókat és az egészségügyi intézmények vezető szakdolgozói tanítják. A megye és az Egészség- ügyi Minisztérium példás egy ü t tműköd és e er edm ény e - ként született meg az új fő­iskola. A célra a szakisko­la kollégiumát alakították át. Négy előadó, hat gya­korlóterem, t anatómiai-élet­tani laboratórium, fizioterá- piás és ápolásiam gyakorló helyiség, nyelvi laboratórium és tornaterem áll a hall­gatók rendelkezésére. És természetesen a megyei kórház, amely szakmai hír­nevével és gyakorlatával megfelelő hátteret nyújt a képzéshez. Erről beszélt dr. Medve László egészségügyi miniszter, aki többék között elmondta azt is, hogy az egészségügyiben is szemlélet­változásra van szükség. A nemzet egészségmegőrzésé­nek programjában különö­sen sokat várnak a védő­nőktől és a gyógytornászok­tól is, akik azt taníthatják meg a családdal, hogy mi­ként kell megelőzni a rizi­kótényezőik kialakulását, ho­gyan élhetnek harmonikus, szép, egészséges életet. A kormány — mondta — a gazdaságszervező mimikájá­ban is biztosítani igyekszik az egészségmegőrzés feltéte­leit. Felszólalt a tanévnyitón Dudla József, a megyei párt­bizottság első titkára is, aki megfogalmazta: a főiskola Miskolcon megvalósult léte­sítése elismerése annak a színvonalas szakmai munká­nak, amely a megyei .kór­házban folyik. Ez a garan­cia ahhoz, hogy a főiskolán — ugyancsak a mai kemé­nyebb követelményeknek megfelelő nevélő-oktató munka folyjon. Végezet ül dr. Kulka Fri­gyes, az Or.vos'toválbbképző Egyetem rektora szólt az új elsőévesekhez, figyelmükbe ajánlva, hogy talán a leg­szebb hivatást választották; a másokon segítést, s ez ad­hat tartást és kitartó szor­galmat a tanuláshoz és a munkájukhoz is. Comenius Tanítóképző Főiskola A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola szom­bati tanévnyitó ünnepi ta­nácsülésén az önálló pataki tanítóképzés 130. évforduló­járól is megemlékezték. Dr. Földy Ferenc főiigaz­gató köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Elmondta, hogy az 1987 ®8-.as tanévben 280 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait a nagy múltú főiskolán. Ezután dr. Pusz­tai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes tartott be­szédet. . Szólt a pedagógusi hivatás felelősségteljes vállalásáról. A jó tanárnak hiteles sze­mélyiséginek kell lennie — mond/ta. — „Kettéválhat-e emíber és szerep a tanár, a tanító munkájában?” Csak szórványosan tapasztalha­tunk ilyen eseteket. A pe­dagógusok legtöbbjének a tanári szerep az élete. Nap­jainkban szükség van a nép­tanítóként való jelenlétre, ahol a nép nem elvont, ál­talános kategóriát jelent, hanem közvetlen környeze­tünket, a velünk együtt élő­ket. Az ünnepi beszéd után címzetes főiskolai tanárrá avatták dr. Huszár Istvánt, az MSZMP KB tagját, a Pártitörténeti Intézet igazga­tóját, volt pataki diákot. A főiskolán” végzett kiemelke­dő munkájukért többen ve­hettek át kitüntetést. Az elsőéves főiskolai hall­gatóik eskütétele után hu­szonöt levelező tagozatos hallgató vette át a diplo­mát, majd nyolc nyugdíjas pedagógusnak nyújtotta át az arany, gyémánt és vas díszoklevelet. ® & On járt már nálunk? Commodore 64 számítógép 27 000,- Ft 1541 Floppy disk drive 25 000- Ft Philips monochrom monitor 15 500 - Ft Commodore 1802 szines monitor 38 000,- Ft 80 karakteres nyomtató Commodore-gépekhez 40 000,- Ft 80 karakteres nyomtató IBM-gépekhez 40 000,- Ft NAGYOBB TÉTELSZÁMÚ RENDELÉS ESETÉN ÁRENGEDMÉNYT ADUNK Econorg Számítástechnikai Szaküzlet Salgótarján, Ady Endre u. 1. Telefon: 32-10-971 Telex: 229380 m. sz. zs. Karbantartás és termelés Tanévnyitó a lelsőnktatási intézményekben A kórházi építkezéseket is megtekintették a vendégek

Next

/
Oldalképek
Tartalom