Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

1987. szeptember 7., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Képviselik a kormányprogramról A z országgyűlési képviselők Borsod- Abaúj-Zemplén megyei csoportja augusztus 13-án tartott ülésén megvitatta a Parlament elé kerülő kor­mányprogram-tervezetet. A téma fontos­ságát bizonyítja, hogy — mint hírül ad­tuk —. a megjelent huszonnégy képvise­lő közül tizenhatan szólaltak fel. A kép­Ssmon Péter: viselőcsoport üléséről szóló tudósítá­sunkban terjedelmi okok miatt a felszó­lalásokból csak egy-egy gondolatot emeltünk ki, ezért a közelgő Országgyű­lés előtt újból felkerestük képviselőinket, arra kérve őket, fejtsék ki részleteseb­ben gondolataikat, véleményüket, ja­vaslataikat. A célok világosak, elérhetőek Simon Péter képviselő a programtervezetről szólva hangsúlyozta, hogy a célok világosak, elérhetőek, s erre mozgósítani kell minden anyagi és erkölcsi erőfor­rást. — A tervezet mondandó­ja őszinte, ugyanakkor nagy erénye, hogy mentes az •il­lúzióktól — fűzi tovább a gondolatot. — Az Országgyű­lés elé kerülő anyag javára írandó továbbá, hogy nem kendőzi el azokat, a várha­tó hatásokat sem, amelyek a program végrehajtása so­rán a társadalom különböző rétegeit érintik majd. — Megítélésem szerint a közvélemény már régóta vár­ja, hogy a kormány megfe­lelő program birtokában körvonalazza a kibontako­záshoz vezető utat, a legfon­tosabb tennivalókat. Hallot­tam olyan véleményeket is, hogy a program megkésett, s hogy kullogunk az esemé­nyek után. Mindenesetre, jobb lett volna már előbb napirendre tűzni a magyar gazdaság, a társadalom ége­tő kérdéseit. — Számomra egyértelmű­ek, világosak az elérendő célok. A tervezetből én azt veszem ki, a kormánynak mély meggyőződése, hogy a program megvalósítható. De csak akkor, ha felsorako­zunk a végrehajtásban, s a kishitűséget félretéve min­den erőnket latba vetjük a kibontakozásért. — A kormány számos te­rületen garanciát vállal egy- egy cél megvalósításáért, ezt a kötelezettségvállalást vi­szont alá kell támasztani a megfelelő eszközrendszer bemutatásával, mert külön­ben az írott szó kinyilatkoz­tatás marad. S persze olyan eszközrendszerre van szük­ség, amelynek működése ga­ranciát jelent a program végrehajtásához. — A programtervezet szá­mos olyan elképzelést, gon­dolatot fogalmaz meg, amely a lakosság körében is egyet­értésre talál. Ilyen például a lakásgazdálkodás új ala­pokra való helyezése, a vas- úthálózat és a közutak re­konstrukciója, az autópálya- építés meggyorsítása vagy éppen a távközlés- és1 tele­fonhálózat tervbe vett fej­lesztése. — Nagyon lényegesnek tartom, hogy a társadalom a kormányprogramot elfo­gadja, azt sajátjának érez­ze. A teljes egyetértés ki­bontakozását azonban nehe­zíti néhány körülmény. Gon­dolok itt elsősorban az adó- törvénytervezet néhány, má­ig is tisztázatlan kérdéseire, ami a . lakosság körében nyugtalanságot szül, ami be­folyásolhatja a kormány- program fogadtatását. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a mai, meg­levő társadalmi közegben kell a programot kialakítani, vég­legesíteni. Ugyanúgy nem maradhat el a kormány ré­széről a határozott irányí­tás, s az intézkedéssorozat, amellyel meg lehet állítani a gazdaságban végbemenő nemkívánatos tendenciákat. L. L. Lakásépítés Piaci értékesítésre Korábban évekig egyedül a Hajdú-Bihar megyei Álla­mi Építőipari Vállalat ké­szített közvetlen értékesí­tésre lakásokat, ám az utób­bi két évben már más mi­nisztériumi és tanácsi vál­lalatok, valamint építőipari szövetkezetek is kiterjesztet­ték tevékenységüket erre a 'kockázattál járó vállalikozás­ra. Az építés finanszírozásá­ra ugyanis bankkölcsönt kell felvenni, s ha 14 hónapon belül nem sikerül átadni a lakásokat, ükkor a progresz- szíven emelkedő kamatter­hek elviszik a szerény nye­reséget, s esetenként .még ráfizetést is okozhatnak. Az idén 11 vállalat és .négy szövetkezet 600 új ott­hon kivitelezésére és eladá­sára vállalkozott, ez majd­nem 50 százalékkal több a tavaly átadottnál. A leg­újabb vállalkozók közé tar­tozik a 43.' Sz. ÁUaimi Épí­tőipari Vállalat, amely a XVIII. kerületi tanács és KISZ-bizottság tevékeny közraműiködésévél 128 la­kásos garzonházat építell az idén a Havanna lakóte­lepen. A tanács közműve­sített teliket adott, a KISZ- esek pedig a leendő lakók­ról gondoskodtak. A gar­zonlakások alapterülete 30 négyzetméter, az eladási ár pedig négyzetméterenként 17 700—18 000 forint körül alakúit. A Hajdú megyeiek is általában ilyen egység­áron értékesítették a leg­utóbb átadott lakásokat, de ezek sorházakban épített és lényegesen nagyobb, megkö­zelítően száz négyzetméteres otthonok. Az első 50 piaci értékesítésű lakást még 1983-ban adták át. Azóta a múlt év végéig összesen 460- al fejezlek be, s az idén to­vábbi löBrat építenek. Országos szántóverseny A mezőberényi Aranyka­lász Termelőszövetkezet volt a házigazdája a nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termesztési Együttműködés 420 taggazdasága számára meghirdetett szántóverseny szombati döntőjének. A ko­rábban megrendezett területi versenyek után, három — gépnagyság szerinti — ka­tegóriában, 41 traktoros szállt gépre Mezőberényben, hogy a szántóversények nemzetközi szabályainak megfelelően mérje össze tu­dását, szakmai felkészültsé­gét. A legnagyobb teljesít­ményű gépek kategóriájá­ban Kiss F. Sándor, a tisza- sasvári Munka Tsz, a má­sodik géposztályban Mile Gyula, a püspökladányi Zöldmező Tsz, a harmadik kategóriában pedig Fehér Gyula, a földes! Rákóczi Tsz traktorosa végzett az el­ső helyen. Az első helyezési elértek fő jelöltjei annak a csapatnak, amely majd a Bulgáriában sorra kerülő szántó-világbajnokságon ha­zánkat képviseli. A szán- tóbajnokság so'k érdéklődőt vonzott, számukra kiegészí­tő programról is gondoskod­tak. Fellépett a tótkomlósi fúvószenekar, volt szántóföl­di motocross és autocross bemutató, külön versenyt vívtak a régi Hoffer-trakto- rok, s kiállításon mutatták be a kétegyházi mezőgazda- sági gépgyűjtemény néhány régi, becses darabját. (MTI) Borsod barátai Megyénk Borsod megyei baráti köre, szeptember 15- én kedden délután fél 5-kor a Magyar Jogász Szövetség dísztermében (Bp. V, Szeme­re u. 10.) „Emlékezés a 175 évvel ezelőtt Borsodban szü­letett Szemere Bertalanra, a szabadságharc miniszterel­nökére” címmel, tart baráti találkozót. Előadó dr. Csorba Csaba, megyei levéltárigaz­gató, a Szemere-emlétobi- zottság titkára. A baráti kör a fővárosban tartózkodó borsodiakat szívesen látja a rendezvényen. ■:' Üveghomok . Ai Országos Érc- és Ásványbányák fehérvárcsurgói üveghomok-bányájából ebben az évben 480 ezer tonna üveggyártásra alkal más homokot szállítanak a megrendelőknek. Az éves tervükből 20 ezer tonna flótáit homokot oszt rák és jugoszláv piacokon értékesítenek. Tükörbe akarnak nézni A Minő a minőségért Általában hátrányként említik, ha egy üzem az „is­ten háta mögött” található. Nem így a Minőségi Cipő­gyár liszakeszi gyárénak ese­tében. Az NSZK-beli Gabor cég (jelentősége a Sala- mandetíhez mérhető) kép­viselőinek éppen ez tetszett meg, amikor bérmunka-szer­ződést kötöttek az üzemmel. Képviselői ugyanis úgy vél­ték, a gyár elhelyezkedése az egyik biztosíték rá, hogy az átadott technológiák, technikák megmaradnak üzemi titoknak. BÉRMUNKA A GÁBORNAK A kapcsolat a Gáborral 1984-ben kezdődött. Kezdet­ben csak cipőfelsőrészeket, majd tavaly óta késztermé­keket adnak át a cég hely­ben dolgozó szakemberé­nek. A kezdet természetesen nem volt könnyű — mond­ja a gyár fiatal műszaki ve­zetője, Bencsik Mihály — ez abból is felmérhető, hogy ma százhúsz műveletet vé­geznek másként, mint ko­rábban. A tőkés bérmunkának ren­geteg hasznos oldala van. Az alapanyagot a megren­delő szállítja, időben és ki­váló minőségben. Nem kell a gyártáshoz szerszámot vá­sárolnia, nincs szükség a drága és babrás „bemodel- lezésre”, nem kell adót fi­zetni a raktárkészletért. Már csak azért sem, mert a tőkés partner három hó­nappal a gyártás előtt ütem­tervet készít. Napra, órára pontosan közli, mikor kell az egyes gépeket beindítani, fogadni a kész termékért érkező kamiont. Megtanul­ták közben a tiszakesziek azt is, hogy a Gabor cég­nél ismeretlen a másodosz­tály fogalma, csak elsőran­gú terméket enged a piacra. Mindebben sokat segít a vállalat helyi megbízottja, aki nemcsak visszadobja, majd pengével szétvágja a sikertelen terméket, hanem menet közben is tanácsot ad a gyártóknak. Neki és a gyár kollektívájának köszön­hető, hogy reklamáció ed­dig nem jött az NSZK-ból. A kapcsolat pedig olyan szintre fejlődött, ami min­denképp bíztató: jövőre a gyártósorok fele már a Gá­bornak termei! A HÁTTÉRIPAR HÁTRÁNYAI A magas színvonalú bér­munka általános hasznaként említik, hogy ahová a fej­lett technika, technológia be­teszi a lábát, ott emeli az általános munkakultúrát. Nincs ez másként a Minő borsodi gyárában sem, hi­szen ugyanazok az asszo­nyok készítik a szocialista, illetve magyar piacra kerülő cipőket, mint a tőkéseket. A kéz pedig nem felejti el, amit egyszer megtanult. Ez látszik a számokon is. Ügy tervezték a tiszake- szi gyárban, hogy örülni fognak, ha a belföldi és szo­cialista exporttermékek majdnem 94 százaléka első osztályú lesz. A félévi fel­mérések ezzel szemben egy­százalékos javulást mutat­nak. Lehetne még több az elsőrangú cipők .aránya, ha a háttéripar nem lenne olyan, amilyen. Mert bizony, a háttéripar monopolhely­zetét nagyon érezni. Gyak­ran előfordul, hogy az egyes oípő-„álikatrészek” között méretbeli eltérés van, hogy a bőr hibás, elszíneződött, vagy sérült. A visszáru csökkenő meny­nyi sége azonban arról ta­núskodik, hogy .megpróbál­nak megbirkózni a rossz alapanyag, kellék okozta gondokkal. Egy kitűnő lehe­tőség adódik erre a tiszake- szi gyárban: szigorú belső ellenőrzés, aminek az a vég­eredménye, hogy a gyárat nem hagyhatják el olyan lábbelik, amelyek nem fe­lelnék meg a követelmé­nyeknek. A minőség folyamatos ja­vításában várnak sokat azok­tól a fiatal szakmunkások­tól, akik mostanában kezd­ték el a munkát Tiszakeszi- ben. A cipőgyáriak sürgeté­sére, végre beindult a szak­munkásképzés Leninváros- ban, három éve. A mostani, első szakmunkás „fecskéket” jövőre követik a szakkö­zépiskolát végzettek — a gyárban azt vallják, a hoz­záértés a minőség legbizto­sabb záloga, A SZÁMOK TÜKRÉBEN A több üzemből álló Mi­nőségi Cipőgyár budapesti és tiszakeszi gyára jelenleg közös elszámolás alá esik. Ez utóbbi majdnem a ter­mékek felét adja, tehát nem­csak tőkés exportját, hanem gyártásának nagyságát te­kintve is mind jelentősebb. A közös elszámolás miatt azonban vezetői nem tud­ják, hányadán is állnak va­lójában, mi az amiből töb­bet, mi az, amiből keveseb­bet kell készíteniük. Gk úgy érzik, hogy jól dolgoznak, de ezek — pon­tos számok hiányában — csak érzések. Jövőre ez a gondjuk is megoldódik, önál­ló elszámolású egységgé vál­nak. Szeretnének tükörbe nézni — mondja a műszaki vezető —, mert csak így, a számok tűimében láthatják világosan mit tudnak, mire képesék. Nem félnek a meg­mérettetéstől, inkább . azt várják, hogy információkat kapjanak termelésükről. Mert ez az alapja, hogy meghatározhassák, hogyan tovább, merre haladjanak, á mind jobb minőség érdekéi­ben. M. Sz. Zs. Főleg faházban Zárásra készülnek a kempingek Bár az időjárás a hétvé­gén a júliust, augusztust ha­zudta, a hőmérő higanyszá­la majd harminc fokig kú­szott, de már csalhatatlanul közeledik az ősz. A geszte­nyefákról hullanak a leve­lek. s több a kiránduló, mint a strandokon lubicko­ló. Zárásra készülődtek a kempingek is, egyre keve­sebb a sátort verő. Néhány megyei kemping nyitva tar­tása félől érdeklődtünk, s megtudtuk, hogy a hollóste­tői, a mezőkövesdi, az agg­teleki, a tapolcai autós, a sátoraljaújhelyi és a tokaji tábor e hó végén zárja ka­puit, míg az Éden és a sá­rospataki kemping október 15-ig. illetve október 30-ig fogad vendégeket. Persze ilyentájt már csak a fahá­zakat veszik igénybe a tu­risták, sátrat csak a légbe t- rabbika ver.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom