Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. augusztus 10., hétfő Pillanatképek a Csanyikban megrendezett ötödik erdésznapról Fotó: Balogh Ötödször a megye ipari termelése (Folytatás az 1. oldalról) népviseletben, tapsolhatott a közönség a budapesti művé­szeknek éppúgy, mint a ré­páshutai szlovák nemzetiségi együttes tagjainak, miiköz­ben a gyerekek szórakozta­tásáról játszóháziban, aszfalt- rajzversenyen és a rajzfil­mekkel, számítógépes játé­kokkal felszerelt video-sá- torban gondoskodtak a szer­vezők. A játékos versenyekkel gondoltak az idősebbekre is: főzőversenyre, erdész há­romtusára és egyéni versen­gésekre invitálták a felnőt­teket. Egyszóval program­ban, .mulatságban és a déli óráktól kezdődően napsü­tésben nem volt hiány. Nagy sikere volt például annak a kiállításnak, amely képek és rövid ismertetőik segítségé­vel mutatta be az erdőgaz­daság munkáját. Láthatták a tablókon azoknak a mun­katársaknak a fényképeit az erdészek, akik élenjáró dol­gozók és neves kitüntetések birtokosai. Az egyik sátor­ban vadászok büszkeségeit, -trófeákat, bicskákat és tő­röket állítottak ki. Itt talál­koztunk a sokak által ismert Kovács Lajos bácsival, aki feleségével érkezett a Csa- nyiikba. (Életük jeles állo­mását, gyermekük világra- jöttét örökítették meg az öt­venes években készített „Si­mon Menyhért születése” cí­mű magyar filmben.) Lajos bácsi ma nyugdíjas éveit él­vezi. Ám miiint mondotta: — Most is dolgozom, mert szükség van a munkámra. Hogy tudnám abbahagyni, hiszen ez jelenti számomra az életet... — Pedig hányszor elmond­tam már — szól közbe fele­sége —, pihenjen. De hajt­hatatlan. Mindig makacs volt. — Az igaa, hogy az idén nyáron, a nagy melegben jócskán benne voltam a „présben.” Le is adtam jó pár kilót, de majd a té­len visszaszedem. Én min­dig sovány alkatú voltam. Sovány, szívós és kitartó. Amit egyszer elhatároztam, azt úgy is tettem. így volt ez ia szalkállnö- vesztéssel. Amikor kislányuk, meglehetősen viszontagsá­gos körülmények között a világra jött, sokat izgultak érte. Az ifjú apa akkor ha­tározta el, ha a gyerek meg­marad és egészséges lesz, akkor többé nem vágja le a sza.kállát. A fogadalom pe­dig ma is érvényben van. Leányuk — aki ma Putno- kon iskolaigazgató — és fi­uk már családot alapítottak. Négy unokával ajándékoz­ták meg a nagyszülőket. Ko­vács Lajosék, akik jószeri­vel egész életüket az erdő­ben töltötték, 1981-ben köl­töztök be Putnokra: — Ez a dátum számomra azért jelentős, mert ekkor kerültem először olyan ott­honba, amelyben volt vil­lany — mondja Tériké né­ni. — Azelőtt csak petróleu- mos lakásunk volt. Nagyon szerettük az erdőt, noha mindketten alföldiek va­gyunk. Férjem, akit szülei kántor-tanítónak szántak, az erdészet mellett döntött és ón követtem őt a harmincas évek végén. Azóta élünk itt. Tavasztól télig soha nem voltunk egyedül, annyi ven­dég megfordult nálunk. Most már a magunk életét éljük. De ha újra kezdenénk, megint csak ezt választa­nánk. — Sok időt töltöttem a Ki­rály-szikláknál, az Abl-akos- kővölgyben és a Tarkő kör­nyékén — emlékezik az idős ember. — Ez utóbbi, -a pe­remhegységnek azon a ré­szén van, amelyről be -lehet látni Egerbe. Legtöbbször oda lovagoltam ki. Órákig elnéztem távcsövemmel az alattam meghúzódó gyö­nyörű látképet... Az idős erdészházaspár uJtá-n fiatalokkal váltottunk szót. Szakácsi Béla és fele­sége, Irénke, az alig 190 lel­ket számláló Irotán lakik. A férj, a szendrői erdészet dol­gozója. — Béla' már ötéves korá­tól járta édesapjával az er­dőit. Nem /is volt kétséges- számára, milyen hivatást választ. Hogy -milyen érzés erdészféleségnek lenni ? ... Sokat van egyedül az em­ber. Mi, a falu szélén la­kunk, és őszintén szólva gyakran elfog a félelem, ami­kor magamra maradok, de lassan megszokom ezt az ér­zést. Két év-e házasodtunk össze. Talán ha megszaporo­dik -a család, akkor férjem is többet lesz odahaza ... Balogh Lajos Harsányban dolgozik, kerületvezető er­dész, 850 hektáros erdő tar­tozik hozzá. — Eleinte kicsit nehéz volt — mondja -a díszes egyenru­hába öltözött, harmincon alig túli fiatalember, — mert azoknak az embereknek a munkáját keltett irányíta­nom, akiknek gyerekeivel otthon, Tibolddarócon együtt játszottam. Sokat bizonyí­tottam, -amíg elfogadtak és befogadtak az apám korabeli erdészeik. Társa, -a vele csaknem egy­korú Marczis István, elő­ször van erdésznapon: — Én a lillafüredi erdé­szetnél vagyok vágásve-zető a f-aki termelőiknél. Szerete-m ezt a munkát, nagy itt a szabadsága az embernek. Nem is tudnám magam el­képzelni egy íróasztal mel­lett, vagy agy zajos, poros gyárban. A mi munkahe­lyünk egészen -más. Ügy szoktuk mondani magunk között, miénk az egész er­dő... És az egész erdő „birto­kosai” ezen a napon való­ban jól érezhették magukat. Mert az erdő- és vadgazdál­kodás és a velük kapcsola­tos feladatok most egészen másként kerültek szóba. Nem munkaként, hanem ba­rátságot erősítő, nemzedéke­ket összefűző beszédtéma­ként ... Emelkedett (Folytatás az 1. oldalról.) rubel relációból 1/10-ével több árbevételre tettek szert a vállalatok. A rubelelszá­molású export a vegyipar­ban, a könnyűiparban és az építőanyag-iparban esett vissza számottevően, a nem rubelelszámolású kivitel növekedését döntően a vegy­ipar biztosította. Ebben a relációban az ágazat része­sedése meghaladta a 60 szá­zalékot, melyet nem kis mértékben a tavaly üzembe helyezett lineáris polietilén­gyárnak köszönhet. Az iparban foglalkoztatot­tak átlagos létszáma 3,4 szá­zalékkal csökkent, jobban a bázisidőszaklnál. Ez szám szerint mintegy 5000 fős fo­gyást jelent. Leginkább. 2100 fővel a kohászatban dolgo­zók száma csökkent. A ter­melés növekedése így kizá­rólag a termelékenység ja­vulásából származott, külö­nösen a vegyiparban, ahol az egy főre jutó termelés egynegyedével emelkedett. A megye építőiparának félévi teljesítménye közel 2 százalékkal haladta meg a bázisidőszakit. Az állami vállalatok termelése nem ér­te el a tavalyit, a szövetke­zeti szektoré másfélszeresé­re emelkedett. Ez döntően az építőiparba tartozó kis­szövetkezetek számának és dinamikus termelésnöveke­désének köszönhető. Ezek kisebb volumenű munkái miatt az összes termelésnek az eltérő irányú változás el­lenére az állami kivitelezők teljesítették a 85 százalékát. Az építőipar szerződésál­lománya kedvezőbb az egy évvel ezelőttinél, és két év után ismét utasítottak el építési igényt. A szerződés- állomány 27 százalékát ver­senytárgyalás útján nyerték el a vállalatok. Az építőipari tevékeny­ségnek 25 százaléka volt idén fenntartási munka, szemben az egy évvel ko­rábbi 18 százalékkal. To­vább nőtt, s 97 százalékot tett ki a megyében végzett munkák aránya is. Az építőipar létszáma csaknem azonos a tavalyi­val, de a vállallatoknál és a hagyományos szövetkeze­teknél csökkent, a kisszö­(DiPA) — Az Egyesült Ál­lamok semmiféle leszerelési megállapodást nem ír alá, amennyiben a Szovjetunió továbbra is ragaszkodik ah­hoz, hogy az egyezmény ki­terjedjen az NSZK-ban te­lepített Pershing 1—A raké­tákra is — jelentette ki Kenneth Adelimam, az ame­rikai Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal igazgató­ja. Az Egyesült Államok a maga részéről nem óhajt e kérdésiben engedményt ten­ni. vetkezeteknél nőtt. Ez a lét­szám-átcsoportosulás rontot­ta a termelékenységet, az egy főre jutó termelés ösz- szességében közel 2 száza­lékkal visszaesett. A megye május 31-i ve­tésterülete mintegy 264 000 hektár volt, 1,3 százalékkal nagyobb az egy évvel ko­rábbinál. A gabonafélék ve­tésterülete 2 százalékkal nőtt, ezen belül a búzáé nem változott, a kukoricáé, de főleg a tavaszi árpáé — részben a kipusztult őszi vetéseket pótolandó — je­lentősen emelkedett. Többet vetettek a tavalyinál ipari növényekből, zöldség- és ta­karmányfélékből is, burgo­nyából és egyéb növényféle­ségekből kevesebbet. A június 30-i állatállo­mány nem érte el az egy év­vel ezelőttit, és az első ne­gyedévihez képest sem nőtt az általában szokásos mér­tékben. Minden gazdaság­csoport állattartását csökke­nés jellemzi, gyarapodást csak az állami gazdaságok tyúk- és a közös gazdaságok sertésállományánál regisz­tráltak. A félévi vágóállat- értékesítés az 1/5-ével emel­kedett, ezen belül a vágó­marha-eladás kissé vissza­esett. Nőtt a felvásárolt te­héntej mennyisége is. A kalászosok betakarítá­sa a szokásosnál később és szinte egy időben kezdődött, ami a munkák szervezését nehezíti. A várható termés- mennyiségre kedvezőtlenül hatott az észak-magyaror­szági tájegység talajainak mintegy 180 mm-es őszi víz­hiánya és az idei június­július havi szárazság. A gazdaságok öntözött területe 1,7-szerese a tavalyinak, de mindössze 1200 hektár volt. A megyében működő pénz­intézetek közreműködésével a szocialista szervek 3,7 Mrd Ft-ot fordítottak beru­házásokra. Ebből a tanácsok pénzügyi teljesítése közel 0,7 Mrd Ft, az egész évre előirányzott összegnek 30 százaléka. A lakásépítés mind a tanácsi bér-, mind az összes építés számát te­kintve csökkent, az első fél évben használatba vett 538 lakás alig fele a tavaly ilyenkorinak, s 85 százalé­kát magánerőből építették. (MTI) — A Szovjetunió fontosnak tartja, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalásokon va­lamennyi, az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten részt vett ország képviséltesse magát —hang­súlyozta a földközi-tengeri térség el nem kötelezett or­szágaihoz intézett válaszüze- netében a szovjet kormány. A . térség országai június ele­A megye anyagi ágaiban foglalkoztatottak száma 2,8 százalékkal fogyott. Az ipa­réhoz hasonlóan, de a tava­lyinál mérsékeltebben csök­kent a mezőgazdaság és er­dőgazdálkodás dolgozóinak száma is. Érdemleges lét­számnövekedés egy népgaz­dasági ágban sem történt. A lakosság szocialista szektorból származó pénzbe­vételei mintegy 5 százalék­kal nőttek, a bázisidőszaki­nál és az idei országosnál egyaránt jóval szerényebben. A foglalkoztatottak havi át­lagbére és átlagkeresete 5 százalék körül emelkedett, azonosan az I. negyedévivel. A nagyobb létszámot fog­lalkoztató ágak közül az ipa­ri bérek és keresetek nőt­tek legkevésbé (4,6, illetve 4,3 százalékkal), s a közle­kedés, posta és .távköidésbén a legjobban (9,0; iltetvé' 7,5 százalékkal). A társadalom­biztosítási kifizetések az egy évvel korábbinál kevésbé, 7,5 százalékkal emelkedtek, elsősorban a családi pótlé­kok jogosultsággal összefüg­gő csökkenése következté­ben, de a nyugdíjkifizeté­sek növekedési üteme (9 szá­zalék) is mérséklődött. A kiskereskedelem áruel­adása összehasonlítható áron 1 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt, az orszá­gosnál kisebb ütemben emel­kedett. Azzal azonos mér­tékben — 7 százalékkal — nőtt a vegyesiparcikk-el- adás, minden más árufőcso­porté jobban csökkent. A takarékbetétek állománya 10 százalékkal, a hiteleké 15 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az általános iskolát vég­zettek továbbtanulási szán­déka összességében némileg fokozódott iskolatípusok szerinti összetétele alig vál­tozott. A középiskolákba kö­zel 4800 főt vettek fel, az előző tanévinél néhány fő­vel többet, ezen belül a gimnáziumokba és szakkö­zépiskolákba. felvettek ará­nya csökkent a műszaki szakközépiskolai szakcsopor­tok javára. A felvettek 58 százaléka, a gimnáziumok­ban 3/4-e leány. Központi Statisztikai Hivatal Borsod Megyei Igazgatósága getén tartottak tanácskozást és ezen fogalmazták meg a szovjet vezetéshez intézett üzenetet. A váliaszüzenet egyebek kö­zött hangoztatja: a Szovjet­unió 'határozottan síkraszálil azért, hogy az Európában ki­bontakozó kedvező folyama­tok mindinkább kiterjedje­nek a Földközi-tenger me­dencéjére is. Monos Márta Fotók: Balogh Imre Tájékoztatásul közöljük, hogy a Miskolc, Hoffmann Ottó u. 10. sz. épület előtti útkereszteződésben folyó távfűtési­vezeték építési munkái miatt a Hoffmann Ottó utcának a Killián György utca és a Kellner Sándor utca közötti sza­kaszát 1987. AUGUSZTUS 15-25. NAPOKON a közúti forgalomból kizárjuk Az útszakasz kizárása miatt a környező utcákon forga­lomelterelés is szükségessé válik. Kérjük a környéken járművel, vagy gyalogosan közleke­dőket, a fokozott óvatosságra és a jelzőtáblák szerinti foigalom betartására. BORSODTÁVHÖ Imi nyilat A Szovjetunió válasziizenete jén a jugoszláviai Brioni szi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom