Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 187. szám 1987. augusztus 10. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Több a vetés, kisebb az állatállomány Kevesebb a lakás Csökkent a széntermelés több a lignit Évről évre visszatérő feladat a Lenin Kohászati Müvekben is a nagyjavítás. Ennek ke­retében került sor most a 950 köbméteres nagykohó át­építésére is. Képünkön a zá­rókúp leszerelése látható, amit Dunaújvárosba külde­nek felújításra. Fotó: Balogh Imre Az ifjabb és az idősebb erdészgeneráció két képviselője: Balogh Lajos és Kovács Lajos bácsi. 19 milliós beruházás íj sÉiiiényesiizeni épül LeniÉrosh A megye kenyér- és pék­sütemény ellátását három vállalat (és ezeken belül számtalan üzem) biztosítja. A miskolci és kazincbarcikai vállalat mellett a Sátoralja­újhelyi Sütőipari Vállalat ti­zenöt üzeme fontos szerepet tölt be az ellátásban. Az üze­mek egyenként nagyjából 30 kilométeres körzetbe szállíta­nak, s területükhöz több nagyváros mellett számtalan kistelepülés, úgynevezett el­maradott térség tartozik. A vállalat munkájáról, fejlesz­tési terveiről Bodnár Pál fő­könyvelővel és Nagy Ottó­val, a sátoraljaújhelyi ke­nyérgyár üzemvezetőjével beszélgettünk. — Vállalatunk tizenöt üze­me 250 ezer ember ellátásá­ért felelős. Nagyobb bázis­üzemeink Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Leninváros- ban, Szerencsen és Encsen vannak. Ez utóbbit tavaly avattuk, 37 milliós beruhá­zás eredményeként. De ki­sebb üzemeink — Szikszó’ Gönc, Krasznokvajda, Tisza- lúc, Tokaj, Riese, Abaújszán- tó — jelentősége is uagy az adott területeken. A vállalat évi termelési értéke 220 mil­lió forint, ez 18—19 ezer ton­na kenyér és 54—56 mil­lió darab péksütemény (a kiflitől a kalácsig) gyártását jelenti. — Termékskálánk széles, nyolcvianíéle árut (közte hétféle kenyeret, 45—50-féle péksüteményt) készítünk. Az éves nyereségtervünk 12 mil­lió forint, a féléves ered­mény 7,9 millióra rúg. A ke­nyéren és péksüteményen kí­vül édesipari termékeket (piskóta, tortalap, teasütemé­nyek), cukrászipari terméke­ket (elsősorban a leninváro- si rétesüzemben), tartósipa- ri terméket (hegyaljai ropo­gós, morzsa) és úgynevezett nyers terméket (levelestész­ta) gyártunk. (Folytatás a 3. oldalon) A sátrakban .már a kora reggeli órákban kínálták a főtt és sült kolbászokat, no meg a lacipecsenyét, odébb, az erdőszélen javában főtt az ilyenkor elmaradhatatlan gulyás. S a különféle fűsze­rekkel ízesített, rotyogó éte­lek illata után ítélve, az er­dészek igencsak értenek az elkészítés módjához. Mert­hogy ezen a napon — az elmúlt hét szombatján — ők vették birtokba a csainyiki Majális-parkot, hogy részt vegyenek az immáron ötö­dik alkalommal megrende­zett erdésznapon, amelyre ellátogattak megyénk és Miskolc párt-, állami és tö­megszervezeteinek képvise­lői is. Köztük Dudía József, a Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Pártbizottság első titkára. Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára, Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Bás- ti János, az SZMT vezető titkára. Nem sakkal tíz óra után, zászlófelvonással és az er­dészhimnusz hangjaival kez­dődött meg az egynapos ta­lálkozó, amelyet Takács Je­nő, a Borsodi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság szak­szervezeti bizottságának Emelkedett a megye ipari termelése A megye ipara az első negyedévi stagnálás után a második negyedévben 7,5 százalékkal, féléves szinten 3,2 százalékkal termelt töb­bet az egy évvel korábbi­nál. A növekmény teljes egészében a vegyiparhoz fű­ződik, alapvetően az előző évinél kétszerte több kőolaj­behozatal révén. A kőolaj különböző szinten feldolgoz­va, megyénk több vegyipari vállalatának biztosít alap­anyagot, így az importnö­vekedés az egész vertikum jobb kapacitás-kihasználá­sát és növekvő termelését tette lehetővé. Másfél-, két-, sőt ötszörösére nőtt pl. egyes üzem- és fűtőanyagok elő­állítása. háromszorosára a polietilén, egyötödével a fó­liafélék és egyharmadával a műanyag épületszerkezetek gyártása. A többi ágazat fél­éves termelése 1,5 százalék­kal csökkent, leginkább a bányászaté. A megye bar­naszéntermelés'i terve üze­mek bezárása miatt kisebb az előző évinél, a tényleges termelés ezt meghaladta ugyan, de a múlt évi I—VI. havit nem érte el. Több mint kétszeresére nőtt vi­szont a lignittermelés, ami azonban nem ellensúlyozta a barnaszén mérséklődő bá­nyászatát. Néhány vállalat egyes megrendelések teljesí­tésének elhalasztására is kényszerült, üzemzavar, importanyag-, szállítóesz­köz-hiány. kiviteli, illetve behozatali engedélyezések elhúzódása stb. miatt. A megyei székhelyű ipar termékértékesítése folyó áron 2,2 százalékkal, ezen belül a belföldi árbevétel némileg jobban, a külföldi kevésbé nőtt. Az export ár­bevétel mérsékelt növekedé­sét a rubelelszámolású kivi­tel csökkenése okozta, nem (Folytatás a 2. oldalon) Kedvező tapasztalatok Borsodban Félidőben a nyári vásár titkára nyitott meg. Ünnepi beszédet Cserép János, a Befag igazgatója mondott, aki egyben ismertette az er­dőgazdaság eredményeit, gondjait is. Ezután amatőr együttesek léptek fel a park felső szín­padán. Bemutatkozott a pál- hézi bábcsoport, a három- hutai asszonykórus díszes (Folytatás a 2. oldalon) legtöbb helyen már hiányos a választék. Számos válla­latnál azt is elmondták, hogy a vásári napokon a, szokásosnál jobban fogytak a nem leértékelt ruházati cikkek is, igaz, ezek több­nyire már őszi-téli holmik voltak. Az ország 35 Centrum Áruházában az összesen 320 millió forintos vásári kész­letből 170 millió forint érté­kű árút adtak el, ez mint­egy 35 százalékkal több, mint a tavalyi nyári vásár első hetében volt. A vártnál is több kelt el a férfiöltö­nyökből és rövid ujjú in­gekből, valamint felnőttek­nek való kötöttárukból. A cipők iránt olyan élénk volt a kereslet, hogy a második hétre lényegesen csökkent a mennyiség és a választék is. A kedvezményes méteráruk, ágyneműk is kelendőnek bi­zonyultak. ám ezekből még maradt elegendő a vásár második felére is. Miskolcon és Borsod me­gye más városaiban mind az áruválasztékot, mind az el­ső hét forgalmát tekintve kedvezőbbek az idei nyári vásár tapasztalatai a koráb­bi évekénél. A miskolci Centrum Áruházban és a Borsod-Abaúj-Zempién Me­gyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat üzleteiben 20—25 százalékkal több vásári árut kínáltak, mint tavaly, s az elmúlt hét forgalma is kö­rülbelül ennyivel haladta meg a múlt évit. (MTI) Szombaton félidejéhez ér­kezett a kedvezményes sze­zon végi ruházati vásár. A vállalatoktól kapott .tájékoz­tatás szerint, mind a fővá­rosi, mind a vidéki áruhá­zak, üzleték polcain erősen megcsappantak az olcsóbb áruk, a kedvezményes kész­let több mint felét, majd mindenütt eladták már. Kü­lönösen a könnyű lábbelik, szandálok iránt volt nagy az érdeklődés, így ezekből a A megye és Miskolc vezetőit Cserép János, a Befag igazgatója kalauzolta az erdészek munkáját bemutató kiállításon. Erdészek iiiiepe a Csaiyikban Ötödször Nagyjavítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom