Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-31 / 204. szám
Viiág proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 204. szám 1987. augusztus 31. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Hazánkba látogat a csehszlovák miniszterelnök Grósz Kórolynak, a Minisztertanács elnökének meghívására augusztus 31-én, hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. (MTI) programot, egyetértve annak célkitűzéseivel. Ugyanakkor elvárjuk, hogy a megvalósulás folyamatában érvényesüljenek az ifjúság érdekei, legyenek meg életünk alapvető feltételei: legyen munkahely, legyen hol lakni és legyenek elfogadható, tisztességes körülményeink a családalapításhoz, gyermekeink felneveléséhez. Világosan kell látni azt is, hogy a foglalkoztatáspolitikában, a szociálpolitikában és az ellátás területén csak akkor érhetünk el igazán mérhető eredményeket, ha egész társadalmunkban maradéktalanul érvényesül a teljesítményelv. így lehet az érték az iskolákban a tudás, így adhat alapot az elhelyezkedés kedvezőbb lehetőségeire a jobb tanulmányi eredmény és így lehet a munkabéreket a teljesítményre és nem a munkában eltöltött évekre alapozni. A küldöttek Major János előadását hallgatják. MeggyizMéssel és hittel A stabilizációs szakasz egész társadalmunktól áldozatokat követel. Tisztában vannak ezzel a fiatalok is, akik gyakran hangoztatják: örülni ugyan e ténynek nem lehet, az azonosulás azonban elengedhetetlen. Ez viszont csak akkor várható el, ha mindannyian tudják: az intézkedések javunkat szolgálják, terheinket a társadalmi igazságosság alapján közösen viseljük és az egész folyamatnak nem csupán elviselői, hanem alakitói, érdemi részesei vagyunk. Ennek szellemében zajlott le az elmúlt hét végén a KISZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának küldöttgyűlése Miskolcon, a pártszékházban, amelynek célja volt meghatározni: miként tud szükebb pátriánk ifjúsága bekapcsolódni a leggyorsabban és leghatékonyabban gazdasági, társadalmi kibontakozási programunk megvalósításába. A küldöttekéi és az elnökség tagjait, köztük Juhász Pétert, a megyei párt- bizottság titkárát, Dovionkos Lászlót, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Porkoláb Albertet, a megyei tanács elnökhelyettesét, Zö- di Imrét, a Hazafias Népfront Borsod Megyei Bizottságának titkárát és Csinos Józsefet, a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának titkárát Késik László, a KISZ Borsod Megyei Bizottságának titkára, a gyűlés levezető elnöke köszöntötte. Ezután Major János, a KISZ megyei bizottságának első titkára szólt a fiatalokhoz. Egyebek között hangsúlyozta: — Szeretném mindjárt az elején leszögezni, nem az önmutogatás, nem a feltűnés a célja a mai tanácskozásnak. Döntési fórumot akkor kell összehívni, amikor a helyzet indokolja, most pedig a KISZ ilyen helyzetben van. Másfél év sem telt el a legutóbbi megyei küldöttgyűlés óta. A KISZ demokratikus fórum- rendszerének a mostani, újszerű formájával először próbálkozunk. Azért, hogy számba vegyük és átgondoljuk céljainkat, módszereinket és meghatározzuk közülük azokat, amelyekkel a fiatalok a leghatékonyabban és leggyorsabban tudnak bekapcsolódni a gazdasági, társadalmi kibontakozást segítő program megvalósításába. Mert ezzel saját jövőnket alapozzuk meg. Tisztázni kell elsősorban azt, hogy mit képviseljen a KISZ a következő időszakban, a politikai munka során. A válasz egyértelmű: támogatni a reformot, a kibontakozási Az első titkár ezután a Jövőnk a tét! elnevezésű országos akció tanulságairól szólt. Kiemelte, valamennyien tudjuk, hogy ma már munkánkat nem lehet a régi gyakorlat szerint végezni. Üj eszközökkel, módszerekkel kell dolgozni, politizálni az ifjúság körében is, a szervezet, minden szintjén. Tisztában vannak ezzel fiataljaink, akik most bizonyítani akarnak. Éppen ezért, nem elég mondani, hogy Jövőnk a tét!, most már cselekedni kell. A bevezető előadást követő vitában huszonnégyen vettek részt. Bánffy Csaba, az Északmagyarországi Vegyiművek KlSZ-bizottságá- nak titkára az ifjúsági mozgalomért érzett felelősségre hívta fel a jelenlévők figyelmét, amelynek szép példája a rendkívüli küldött- gyűlés. Szaszák György, tarcali küldött azt hangsúlyozta: nagy körvonalakban már ismerjük teendőinket, csak tudni kell azokat lebontani, a helyi lehetőségekhez 'álikalnHazkodva, elvégezni. Ebben pedig nag3r szerepe van a rendszeres és alapos informálásnak, hogy a teendőket mindenki pontosan megértse. Kétségtelen, (Folytatás a 2. oldalon) Mindenki közlekedik Tízezrek utaznak nap mint nap a miskolci villamosokon, autóbuszokon. Milyen ma a megyeszékhely tömegközlekedése? Erről szól írásunk a 3. oldalon. Fotó: Fojtán László Régészek Tiszaiadáevbae A homokbányát meg- 0 szállták a régészek. Cserepet, csontot találtak. Az eddigi leletek nyomán va- lószinűsithető, hogy egy másfél ezer éves település nyomaira bukkantak, A későbbi kutatások nyomán talán az is kideríthető, hogy kik laktak, kik jártak Észak-Magyarorszá- gon nem sokkal az időszámítás után. (Cikkünk az 5. oldalon.) i és ko Tudományos ülés a MAB-székházban Szemere Bertalan születésének 175, évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések sorából kétségkívül kiemelkedett az a tudományos ülés, amelyet szombaton rendeztek meg Miskolcon, a Miskolci Akadémiai Bizottság székhazában. A' Magyar Történelmi Társukat vállalta fel, hogy a jubileum kapcsán megkísérli teljesebbé tenni Szemeréről meglevő tudásunkat, hívebb képet rajzolva fel egy nagyívű, de tragikus végű pálya állomá- k sairól. A megemlékezések * során többször megfogalmazódott; a történelemtudomány nagy adóssága egy részletes — és részleteiben is igaz — Szemere-portré felvázolása. A vállalkozás tisztességén túl — úgy véljük — az eredmény is becsülendő. Sikerült ugyanis neves kutatókat, történészeket megnyerni a Szemere-ügynek, s igy nem kevesebb, mint húsz előadás hangozhatott el a tudományos ülésen, amelyen részt veitek a Szemere-család leszármazottai, többek között, az a Magyar Bálint is, akinek jóvoltából igen jelentős Szemere-anyag látható a miskolci emlékkiállításon. Természetesen roppant nehéz részleteiben is visszaadni azt a gazdag információs anyagot, amelyet a húsz elhangzott tanulmány tartalmazott. A krónikás hűség viszont megkívánja, hogy tényszerűen is felsoroljuk azokat. Dr. Ruszoly József egyetemi tanár előadása hangzott el elsőként Szemere tevékenységéről a reformkori Borsod vármegyében, végső kicsengésében summázva; ezek az évek már egy, a környezeténél- szélesebben látó politikusi pályát jeleznek. A kiállításon is látható a Szemere- családfa. A család genealógiájáról dr. Kállay István, budapesti egyetemi tanár tartott előadást. A sárospataki diákéveket dr. Tóth Albert, liszalúci református lelkész ismertette. Szemere (Folytatás a 2. oldalon) Magyar Bálint és felesége - a család élő tagjai - a tudományos tanácskozáson, Ifjúsági küldöttgyűlés a kibontakozás jegyében
