Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. augusztus 31., hétfő Ifjúmunkások és diákok a küldöttgyűlésen. A tudományos ülés egyik fő szervezője volt dr. Ruszoly József. (Folytatás az 1. oldalról) sok kiadvány segít a tájé­kozódásban, ám nyelvezeté­ben nem mindegyik törek­szik a közérthetőségre. An­nak érdekében, hogy a fia­talok magabiztosabban ter­vezhessék jövőjüket, na­gyobb anyagi megbecsülésre, vágynak — mondotta Du­dás László, a Digép dolgo­zója, a műszaki értelmisé­giek gondjainak megoldását sürgetve hozzászólásában. A KISZ KB titkára, Do­monkos László szerint a korábban tapasztalt partta­lan viták miatt sokan ma kételkedve tekintenek a jö­vőbe. Ezeket a fiatalokat meg kell győzni arról, hogy ez az álláspont helytelen. A mozgalom ügyének követ­kezetes képviselőivé azonban csak úgy válhatnak, ha egyértelmű tájékoztatást kapnak arról, milyen KISZ-t akarunk és ebben milyen feladat hárul a szövetség minden egyes tagjára. Az­zal kell tehát foglalkozni, ami a fiatalokat érdekli, a lakáshelyzet, a foglalkozta­táspolitika, a becsületes, jól végzett munkán alapuló megélhetés. Ezt hangoztatta a KISZ Miskolc Városi Bi­zottságának első titkára, Gúr Nándor is, aki mint mondta, az eredményesség nem a módszerek sokrétűsé­gétől, hanem attól függ, melyik út vezet a leghama­rabb boldogulásunkhoz, életfeltételeink javulásához. Jobban kell érvényesíteni az érdemesség és a rászo­rultság elvét a jövőben — mondotta az edelényi Csabai Gyula, aki arról is szólt, még mindig aránytalanul kevés a fiataloknak a szá­ma azokon az országos szin­tű fórumokon, amelyeken a jövőjüket alapvetően meg­határozó döntések megszü­letnek. A nagyobb számú részvételt, képviseletet ki kell harcolni, hiszen a fia­talok érettek, alkalmasak arra, hogy ezeknek a dön­téseknek a meghozatalában tevékenyen részt vállalja­nak. A fiatalok elméleti tu­A tetteken a sor - mondotta a KISZ MB első titkára. dásának hiányosságait kifo­gásolta Kovács Zoltán, a csanyiki politikai képzési központ igazgatója. Elmond­ta azt is, formálódó, alaku­ló világunkban az eligazo­dáshoz létérdekünk a vilá­gos, egyértelmű ideológiai útmutatás. Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára öröm­mel üdvözölte a tanácsko­zást, mintegy bizonyítékát annak, hogy megyénk ifjú­sága fogékonyan és érzéke­nyen reagál gazdasági és politikai életünk változásai­ra. Hiszen, a küldöttgyűlés nem mással, mint a szocia­lizmus legidőszerűbb kérdé­sével, a kibontakozással foglalkozik. Most a beszéd helyett a tettek ideje van, amelyhez jó útmutatást ad a megyei pártbizottság fel­adatterve. Ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megfogalmazottak­ból akkor lesz cselekedet, ha ehhez van jövőbe vetett hitünk, meggyőződésünk és elkötelezettségünk. A Borsod Megyei Tanács küldötte, Karcagi Zoltán, a KISZ KB „történelmi mulasztásának” minősíti, ha nem tesz mi­előbb valamit annak érde­kében, hogy a fiatalok ará­nya változzon a megyei és az országos szintű vezetés­ben. A mai gyakorlat sze­rint ugyanis csaknem negy­venévesen kerül a fiatal ve­zető beosztásba. Olyan élet­korban, amikor a kockáza­tos, rugalmas, lendületes el­gondolások helyett talán in­kább maga is a biztonságot, stabilitást jelentő megoldá­sokat választja, egy-egy in­tézkedés, határozat, döntés meghozatalakor. Sváb László, encsi KlSZ-titlkár vitatkozva az előtte felszóla­lókkal elmondta, nem biz­tos, hogy most a legfonto­sabb a nagyobb beleszólást követelni a fiataloknak ügyeik intézésébe, hiszen sok helyütt adott a lehető­ség, csak nem tanultak meg élni vele. Szólt arról: nem szabad a megye hatásköré­ből kiengedni a nagy kapa­citású üzemeket. Sokkal hasznosabb lenne azokat a foglalkoztatási gondokkal küzdő területekre kitelepí­teni. A bogácsi Tőrös Lajos, a hozzáértő, rátermett veze­tők .kiválasztásának felelős­ségéről, a nyílt, valódi vita- szellem hiányosságairól be­szélt, majd .kifejtette a kis- vállalkozásos földművelés, valamint a szanálás előtt álló termelőszövetkezetek sorsa feletti aggodalmát. A küldöttgyűlésen elhang­zottakat Major János össze­gezte. Ezután a fiatalok ajánlást fogadtak el arról, hogy a KISZ-szervezetek miként támogathatják a leg­eredményesebben a párt ki­bontakozási programját, és milyen gyakorlati tennivalók adódnak ebből. Monos Márta Fotó: Fojtán László Hírei - röviden PORTUGÁL KORMÁNYPROGRAM (MTI—DPA) — A portu­gál parlament pénteken este •elfogadta a szociáldemokra­ta párti Anibal Cavaco Sil­va miniszterelnök kormány- programját. A négy évre szóló munkaokmányban megfogalmazott legfőbb tö­rekvés az állami beavatko­zás csökkentése. A Szocia­lista Párt, a Portugál Kom­munista Párt és Demokrati­kus Megújulás Pártjának képviselői a program ellen szavaztak. A szocialisták és kommunisták elsősorban Ca­vaco Silva azon terveit bí­rálták, hogy az államosított bankokat, biztosítási intéze­teket és fémipari üzemeket ismét magánkézbe adja. VÁMTÁRGYALÁSOK (MTI) — Pénteken és szombaton a lengyel é& a jugoszláv vámhatóságok ve­zetői tanácskozáson tekin­tették át Varsóban a két or­szág közötti turistaforgalom­mal összefüggő vámproblé­mákat, az 1967-ben kötött lengyel—jugoszláv vám- egyezmény teljesítését. A vámszakértők találkozójára azután került sor, hogy a lengyel hivatalos szervek és az ország sajtója kifogásol­ta a jugoszláv vámhatóságok egyes intézkedéseit a len­gyel turistákkal szemben. Lengyel részről kifogásolták, hogy a jugoszláv vámható­ságok — szerintük indoko­latlanul — itranzit'illetáket .követeltek keményvaluitátoan a lengyel utasoktól. Jó né­hány egyéni turista, sőt egész turistacsoportok vol­tak kénytelenek emiatt út­jukat megszakítva, vissza­térni Lengyelországba. Ha­sonló vámnehézségei voltak a lengyeleknek az elmúlt hónapokban az illetékes bol­gár, román, magyar, NDK, csehszlovák, svéd és olasz szervekkel is. A lengyel kormány valam^’-’nví ország esetében élénken reagált a történtekre. Ennek nyomán a magyar és a lengyel ille­tékesek már korábban tár­gyalóasztalhoz ültek a ma­gyar vámszabályok szerint is járó tranzitilleték kérdé­sének megvitatására. ÖBÖL (AP/Reuter) — Az iraki légierő másfél hónap szünet után szombaton ismét iráni tengeri célpontokat táma­dott. Az iraki legfelsőbb hadvezetés bejelentése sze­rint szombaton több tucat iraki harci gép támadást intézett az Öböl déli részén lévő R.aks tengeri olajfúró­torony, a Lavan-szigeti olaj­kikötő és a Farszi-szigeti iráni támaszpont ellen. Ali Hamenei iráni államfő pén­teken bejelentette, ho<sy amennyiben Irak ismét iráni tengeri célpontokat támad, akkor Teherán is újabb tá­madásokat intéz az Öbölíben haladó Hajók, köztük az amerikai kísérettel haladó kuvaiti olajszállító tartály- hajóik ellen. (Folytatás az 1. oldalról) nézeteinek kialakulásában igen jelentős szerepe volt nyugat-európai tanulmány- útjának, s mint ismei’etes, tapasztalatairól írt könyvét „bibliaként”'forgatták a re­formkori fiatalok. Életének ezzel az időszakával dr. Csorba Csaba, a megyei le­véltár igazgatója foglalko­zott. A miskolciak minde­nekelőtt a színházépítőre emlékeznek, erről dr. Veres László, a Herman Ottó Mú­zeum igazgatóhelyettese tar­tott előadást. Szemere nemcsak politi­kus, író is volt. Dr. Csorba Sándor nyíregyházi főisko­lai docens Magán- és köz­élet Szemere Bertalan mű­veiben címmel tartott elő­adást a tanácskozáson. Bün­tetőjogi nézeteit foglalta össze dr. Horváth Tibor, az NME tanára, míg a szerzői jogi törvényjavaslatát dr. Balogh Elemér szegedi egye­temi tanársegéd ismertette. A Batthyány-kormányban vállalt szereplésével dr. Ur- bán László, budapesti egye­temi tanár foglalkozott. A sajtószabadságért végzett te­vékenységét dr. Révész T. Mihály budapesti egyetemi docens ismertette. Szemere tevékenységének — részben hivatali megbí­zatásaival összefüggésben — széles skáláját mutatják a további előadástémák is. Dr. Kajtár István, pécsi egyete­mi adjunktus előadásában azzal foglalkozott, hogy Sze­mere miként közelítette meg a városok modernizációját a reformkor végén és 1848- ban. A megyék átalakulásá­ban vallott nézeteit dr. Sip- ta István miskolci egyetemi A tudományos ülés résztvevői kutatók és történelemtanárok voltak. adjunktus ismertette. Már Szemere utóéletével volt kapcsolatban dr. Homoki Nagy Mária szegedi egyete­mi tanársegéd előadása, aki azt vizsgálta, hogy a politi­kus munkássága miként tükröződik Both Ödön ta­nulmányaiban. Délután hét előadás hangzott még el. Dr. Deák Gábor, nyugalmazott mis­kolci iskolaigazgató a telj­hatalmú kormánybiztos Sze­merével foglalkozott. Her­mann Róbert budapesti tu­dományos munkatárs a honvédeleim szervezőjét mu­tatta be 1849-ben. Miniszter- elnökségének értékelése dr. Takács Péter nyíregyházi főiskolai tanárhoz fűződik e tanácskozáson, az emigráns Szemere tevékenységével dr. Katona Tamás, budapesti tudományos kutató foglalko­zott. Pelyach István, szegedi tudományos munkatárs be­szélt „politikai jellamriajzai- ról”. Borsodi utóéletéről Bistei Attila miskolci jog­hallgató, Szemere Attiláról — fiáról — pedig dr. Sza­badfalvi József, a Herman Ottó Múzeum igazgatója tar­tott előadást. E felsorolás, úgy gondo­lom, bizonyítja: valóban igen széles körű portré vá- zolódott fel, reálisabban idézve meg nekünk a ma­gyar történelem e fontos szereplőjét. A tudományos ülés anyagát egyébként ké­sőbb megjelentetik, s min­den bizonnyal nemcsak a történészek számára lesz hasznos megismerkedni vele. A szombati tanácskozáson részt vevő történelemtaná­rok pedig már most haszno­síthatják az ismereteket. (cs. a.) New Yorkban, az ENSZ égisze alatt Összehívott nemzetközi leszerelési és fejlesztési ta­nácskozás első napján, augusztus 25-én Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettes szól a résztvevökhöz (baloldali kép). A brit haditengerészet aknaszedö hajói augusztus 25-én haladtak át a Gibraltári-szaroson az öböl térsége felé, miután befejez­ték a hadgyakorlatot a Földközi-tengeren. A konvoj zászlós hajója az Abdief, melyet négy aknaszedö követ (Középső kép.) A jordániai miniszterelnök Szíriába látogatott. Háfez Asszad sziriai elnök augusztus 23-án tárgyalt Zaid or-Rífai jordániai miniszterelnökkel. Meggyőződéssel és hittel Szetnere Bertalan és kora ii bél eseményei képekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom