Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. augusztus 27., csütörtök A bevonuló fiatalok Bevonulok köszöntése Ritkán töltik meg annyian a miskolci sportcsarnok le­látóit, mint egy-egy bevonu­lási ünnepség alkalmával. Tegnap, 11 órakor kezdő­dött meg a katonai szolgá­latukat megkezdő sorkötele­seket köszöntő ünnepség. A fiatalok ekkor a nézőtéren, már katonásan rendezett széksorokban ültek, a behí­vó reggelre szólt, már is­mertek néhány parancsszót. Ma ismét lesz egy bevonu­lási ünnepség, két hete pe­dig a leszerelő fiatalokat (mit fiatalokat, „vén" kato­nákat) búcsúztatták el a Ma­gyar Néphadseregből. A Himnusz után Magda László mérnök alezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság parancsnokhelyettese köszön­tötte, majd ismertették a honvédelmi miniszter dísz­parancsát. Ezután Mátó Ti­bor, a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságá­nak politikai munkatársa szólt a bevonuló fiatalok­hoz, a szülőkhöz és a hoz­zátartozókhoz. — Minden fiatalember életében jelentős a sorkato­nai szolgálat ideje — mon­dotta. — Hosszabb időre kell elválniuk szeretteiktől, csa­ládjuktól, munkahelyüktől, munkatársaiktól. Ezért ért­hető, természetes emberi ér­zés, hogy szorongással, iz­gatottan élik át az újjal va­ló találkozást, a bevonulást. A kiképzés — hangsúlyoz­ta a későbbiekben — a ka­tonai szolgálat békeidőben is helytállást, erőt, edzettsé­get és öntudatot követel. Mindenkori készenlétet a katonától a haza, a béke megvédésére, ha kell, önfel­áldozó harc árán is. Fábián Csaba a bevonuló fiatalok nevében szólt, s kö­szönt el a hozzátartozóktól, majd a fogadó alakulatok képviseletében Pongrácz László mérnök alezredes hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Néphadseregben felké­szülten, minden feltételt biz­tosítva várják a bevonuló- kat. Végül Magda László búcsúzott el a fiataloktól, jó utat, katonaszerencsét kí­vánva nekik. A főkapitányság vezetőinek látogatása a Gyivi-ben Tegnap dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei fő­kapitány a kíséretében levő rendőri vezetőkkel ellátoga­tott a megyéi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetbe, alhol Czikó Benjámin igaz­gató fogaditia a vendégeket, és adott rövid betekintést az 'intézet életébe. Beszá­molt a végzett munkáról, az elért eredményekről. El­mondta: a megyében 2776 állami gondozott gyermek él, és évente 500—600 fő kerül ideiglenes beutalásra az intézetbe. Ezt követően dr. Pető Jó­zsef rendőr őrniagy a Mis­kolci Rendőrkapitányság bűnügy« osztályának vezető­je adott tájékoztatást a Miskolcon és vonzáskörze­tében tapasztalható gyer­mek- és fiatalkori bűnözés helyzetéről, a bűncselekmé­nyek elkövetésének okairól, az eddig foganatosított rendőri intézkedésekről és mindazokról a 'tapasztala­tokról, amelyeket a meg­előzés érdekében eddig hasznosítottak. A tanácskozáson dr. Túrós András elsődleges feladat­ként határozta meg a gyer­mek- és 'ifjúságvédelmi te­vékenységben a megeilőzést, a család szerepének védel­mét. Probléma, hogy a foglal­koztatási gondok miaitt, az intézetből kikerültek nem tudnak elhelyezkedni, ami újabb veszélyeztető tényező. Elő kell segítenie a társa­dalomnak, az állami, gazda­sági szerveknek, hogy ezek a fiatalok megfelelő munkát kapjanak, sikerüljön mara­dék tálamul be i 11 es zkednliük a társadalomba, és ne vál­janak a bűnözés utánpótlá­sává. Megvizsgálták annak a le­hetőségét, hog.y a közeljö­vőben speciális gyermek- és ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportok létrehozá­sával is segítik a Gyermek­es Ifjúságvédelmi Intézet munkáját. ISKOLATÁSKA-CSEREAKCIÓ! Augusztus 27-től, amíg a készlet tart! Bármilyen iskolatáska vásárlása esetén 1 db használt táskát 100,— Ft értékben BESZÁMÍTUNK A VÉTELÁRBA! VÁRJA ÖNT A MISKOLCI W Centrum Áruház SZEMÉLYGÉPKOCSI-TULAJDONOSOK FIGYELMÉBE! A biztonságos közlekedés feltételeinek elősegítése érdekében autószerviz-üzemünk (Forró, Széchenyi út 1. szám alatt) 1987. augusztus 29-én, szombaton 7 órától 16 óráig DÍJTALAN SZOLGÁLTATÁST VÉGEZ az alábbi munkáknál: — gépkocsi műszaki állapot vizsgálata — futómű-ellenőrzés — kerék-kiegyensúlyozás — fényszóró-beállítás — CO-mérés — felsőmosás Várjuk kedves ügyfeleinket! HÉSZ AUTÓSZERVIZ-ÜZEME FORRÓ Feladatterv a kibontakozásért (Folytatás az 1. oldalról) A megye adottságainak jobban megfelelő, a mező- gazdasági üzemek gazdasági stabilitását eredményező, új, megyei agrárpolitikai kon­cepció kidolgozását és érvé­nyesítését is súlyponti kér­désként emelte ki Dudla József. Az eddigi gyakorlat a mezőgazdaságban nem folytatható. Elsősorban sa­ját erőnkre támaszkodva, a korszerű vállalkozási, érde­keltségi és szövetkezési for­mák bevezetésével biztosít­ható a megye mezőgazdasá­gának a jövője. Kiemelt feladat infra­struktúránk olyan átfogó fejlesztése is, amelynek ré­vén csökken az országos színvonaltól való elmaradá­sunk, ugyanakkor a megyén belüli területi különbségek is mérséklődnek. A feladat­terv célul tűzi ki á demog­ráfiai és területi sajátossá­gokat figyelembe vevő, a szociális és foglalkoztatási feszültségeket idejében felis­merő. és kezelni képes me­gyei szociálpolitika kidolgo­zását. Ezek a feladatok új szemléletet és gyakorlatot követelnek a tanácsi szer­vek részéről is. Az elosztási­igazgatási funkciót nem el­hanyagolva, a gazdálkodó funkciót kell jelentősen erő­síteni. — A legnagyobb és talán a legkevesebb anyagi erő­forrást igénylő, mozgósítha­tó tartalékunk az emberek kezdeményező-, vállalkozó- készségében van — hangsú­lyozta az első titkár. Eddigi munkánkkal szembeni kriti­ka, hogy ezt nem tudtuk kellően kihasználni. Az em­berek nagy többsége ma is tettre kész; ha értelmesek a célok; ha figyelembe vesz- szük a véleményüket; ha el­ismerjük á jobb teljesítmé­nyeket. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a me­gye szellemi arculata gaz­dagodjon, és a magasan kvalifikált szakemberek itt­maradjanak, vagy nagyobb számban jöjjenek hozzánk. A megyében magas a lakos­ság mozgása, a napi egyen­leg a megyében mínusz 19 fő. Ennek okait alaposab­ban elemeznünk kell. A feladatterv megvalósítha­tóságával kapcsolatban az előadó úgy vélekedett, hogy a feltételek részben adottak, egy másik részüket pedig menet közben folyamatosan kell megteremteni. A fel­adatterv teljesíthető, mert a megye lakosságának többsé­ge akarja a kibontakozást, és azt lettekben is hajlandó kifejezni. Munkásainkban, termelőszövetkezeti paraszt­ságunkban, a megye értelmi­ségében, ifjúságunkban van tudás, tapasztalat, akarat és . erő, amelyet készek mozgó­sítani. Rendelkezünk tapasz­talt vezetői gárdával, akik­től azt várjuk, hogy kidol­gozzák a vállalatok straté­giáját, és legyen elképzelé­sük az adott vállalat jövő­jéről. A kétkedők többsége a feltételek hiányát a tőke­hiánnyal azonosítja. Az megfelel a valóságnak, hogy tőkehiánnyal küszködünk je­lenleg, de a következő évek­ben is ez a jellemző. A fel­tételek azonban nem szűkít­hetők le csak a tőke meny- nyiségére. Több közelmúlt­beli példa is bizonyítja, hogy az ember fantáziájá­val, tudásával, szervezőkész­ségével képes kis befekte­tésekkel is jelentős eredmé­nyeket elérni. Az együttmű­ködés fokozásával szintén bővíthetők a források. Ked­vező e tekintetben, hogy részvénytársaság keretében, 2—4 milliós jegyzésekkel, közel 100 millió forintos tő­kével megkezdte működését az innovációs centrum Mis­kolcon. Törekvések vannak hasonló alapon egy műszaki menedzseri iroda létrehozá­sára is. A továbbiakban Dudla József az állami és politi­kai intézményrendszer, .a pártmoz'galom, .a pártmun­ka megújulásának kérdései­vel, ann.alk szükségességével foglalkozott. Az előterjesztés élénk vi­tát váltott ki. Gyárfás Já­nos arról szólt, hogy az Özdon és környékén jelent­kező feszültségek differenci­áltabb kezelésére van szük­ség. Érintette a bányák be­zárása okozta gondokat, el­mondotta, hogy a legtöbb parlagon maradt föld ebben a térségben van. A cselek­vést sürgette, mondván, hog.y nem elég csak beszél­ni. Seper László, a Borsodi Szénbányák Vállalat mun­kájáról szólva utalt rá: az Állami Tervfoizoittság hatá­rozatának végrehajtása több esetben- egyoldalú. 1987-ben a vállalat válto­zatlan termelési mennyiség mellett közel 500 millió fo­rinttal csökkentette az álla­mi dotációt, tehát teljesítet­ték a rájuk háruló felada­tot. A tervszerű munkát azonban olykor zavarja a kapkodás, az intézkedések gyors megváltoztatása. Tá­jékoztatta a testületet ar­ról: a vállalat kommunistái is dolgoznak saját feladat- terviüifcöm. A témakörben szervezett eddigi beszélge­tések megerősítették, hogy offenzívabb pártmurukára van szükség, főleg a terme­lés szférájában. Dr. Havasi Béla felszólalásában a nyíl­tabb és pontosabb tájékoz­tatást sürgette. Rámutatott a vállalatok együttműködésé­ben rejlő tartalékokra, amely a külföldi piacon is éreztethe­ti kedvező hatását. A szer­kezetátalakítás fájdalmas konfliktusokkal is jár — mondotta —, azonban vál­lalnunk kell, mert csak így ■tudunk előrehaladni. Dr. Ladányi József, a tanácsok számára megfogalmazott teendőket taglalta. Kiemel­te: a tanácsi munka terü­letén is növekednie kell a hatékonyságnak, a szerve­zettségnek, általánossá kell tenni az erőforrásokkal va­ló takarékoskodást, az ész­szerű létszám- és költség­gazdálkodást. Csökkenteni szükséges a bürokráciáit, ja­vítani az irányítást, szélesí­teni a demokratizmust, ho-gy mindezzel javítsuk a lakos­ság közérzetét. A megyei tanács elnöke beszámolt ar­ról, hogy a fejlesztési for­rások szűkülnek, s ez 88- ban lis tovább folytatódik. Ezért új lehetőségeket 'kell keresnünk, s az élosztási, igazgatási feladatok mellett több figyelmet kell fordíta­ni a gazdálkodásra, a helyi lehetőségek feltárására. A tanácsok felelős munkáját érzékelteti, hogy évente 12 milliárd forintot használnak fel az intézményeik működ­tetésére és fejlesztésére. Ezekben az intézmények­ben 45 ezer ember dolgo­zik, és munkájuk kihat a megyében élő 150—160 ezer iskolás fiatálra, a kórházak­ban évente megforduló 155 ezer emberre, vagy — nem kis szám — a körzeti orvo­soknál a rendelőintézetek­ben évente megfordult 8,5 millió betegre. Skapinyecz Gyula, a sátoraljaújhelyi térség . gondjaival foglalko­zott a feladatterv tükrében. Mint ismeretes, a cigándi termelőszövetkezetben csőd­eljárás van folyamatban, amely ezer ember sorsát érinti. A .taggyűlések .tapasz­talatait elemezve rámuta­tott, hogy a munkával nem arányos jövedelmek meg­szüntetését tölbb helyütt sürgették. Tapasztalatai sze­rint az emberek elfogadják a programot, de következe­tes muníkát várnak, s főleg azt, hogy az meg is való­suljon. Pál József, a megye élelmiszer-gazdaságának gondjaival foglalkozott. Rá­mutatott, hogy a mezőgaz­daságban, visszatérően, szá­mos, súlyos gond, probléma és feszültség jelentkezik. A feszültségek okait összevon­tan a nagymértékű eladó­sodásiban, a nagyüzemek tő­keszegénységéiben, a szövet­kezeti önkormányzat ala­csony színvonalában, vala­mint az együttműködési készség hiányában jelölte meg. Hatványozták a gon­dokat, a sorozatos kedve­zőtlen időjárási hatások is. Sok negatív tényező együt­tes hatásaként a 'közös gaz­daságok adósságállománya ma megközelíti a 3 milliárd forintot, amely a szövetke­zeti tiszta vagyon egyhar- madánaik feleli meg. A meg­tett intézkedések ellenére a megye szövetkezeteinek két­harmada az egyszerű újra­termelés feltételeivel sem rendelkezik. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy a szövetkezeték jelen­tős részénél a mai nagy feszültségök, ellentmondások csak a jelenlegi keretek je­lentős átalakításával oldha­tók meg. Dr. Bodnár Ferenc felszóla­lásában kitért arra, hogy nagy a várakozás a megyei pártbizottság feladattervé­vel kapcsolatiban. Kezdemé­nyezte, hogy a feladatterv- ben 'megfogalmazott tenniva­lók legyenek még konkrétab­bak, ik'örüllhatároltabbak. Szunyogh János felszólalá­sában a Központi Bizottság programjának a fogyasztási szövetkezeteik életére gya­korolt hatásaival foglalko­zott. Hartman Bálint óvott attól, hogy .az átrendeződés, az átalakítás divattá váljon a szövetkezeti mozgalomban. Major János elmondta: a KISZ megyei bizottsága fó­rumot szervez annak érde­kében, hogy az ifjúság meg­ismerje, véleményt mondjon a kibontakozási programról. A megyei KlSZ-iküldöttgyű- lésre augusztus 29-én kerül sor. Dudla József zárszavában elismeréssel szólt a bátor hangvételű, sokoldalú, konstruktív vitáról. Végül a megyei pártbizottság a fel­adattervet, a felszólalók ál­tali javasolt módosításokkal elfogadta. (A feladattervet lapunk szombati számában közöljük.) Ez!t követően a testület intézkedési tervet fogadott el a itagkönyvcsere végre­hajtásának feladataira. Az intézkedési tervet Juhász Péter, megyeii titkár terjesz­tette elő. Szóbeli kiegészí­tőjében elmondotta, hogy a tagkönyívcseire a pórtélét mindig kiemelkedő esemé­nye volt. Célunk a tag- könyvesedével az, hogy a velejáró politikai munka révén erősödjön, megújul­jon. a párt eszmei, politi­kai, cselekvési egysége. Hangsúlyozta, hogy a tag- könyvcsere, nem tagrevízió. Az előterjesztést követően az intézkedési tervet a párt- bizottság jóváhagyta. Végül a megyei pártbi­zottság személyi kérdések­ben döntött. Más munka­köribe kerülése miatt — a Minisztertanács titkárságán dolgozik a továbbiakban — érdemei elismerése mellett felmentette megyei pártbi­zottság! tagságából, osztály- vezetői tisztségéből, az agii- tációs és p.ropagandabizott- ság titkári megbízatásából, Kövér Árpádot és kinevezte osztályvezetőnek, munkabi­zottsági titkárnak, Faragó Lajost, eddigi osztályvezdtő- helyettest. Dr. Pethes And­rást Budapestre költözésé miatt a pártbizottság fel­mentette — a (testületben kifejtett munkájának elis­merése mellett — pártbi- zottsági és végrehajtó bi­zottsági tagságából. A mun­kavállalással kapcsolatos el­költözés. elhalálozás miatt megüresedett helyeikre a pártbizottság kooptálta tag­jai sorába Begyik Jánost, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, Kiss Bélát, a December 4. Drótművek igazgatóját, dr. Kovács Lászlót, a Miskolc Városi Tanács elnökét, Tímár Vil­most, a Miskolc Városi Pártbizottság ölső titkárát, és Váradi Juditot, az NiME állam- és jogtudományi ka­rának hallgatóját. Megvá­lasztotta a megyéi pártfe- gye'lmi bizottság tagjának Nagy Sándornét, a megyéi tanács személyzeti osztályá­nak vezetőjét, Gál Albertet, az ÉPiFU igazgatóját pedig a pártépítési munkabizottság tagjának. Nagy Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom