Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
1987. augusztus 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ötesztendős a FŐT A Sátoraljaújhelyi Certa a Zsiguli-program keretében évek óta gyártja a személygépkocsi ajtózárait. Az üzemben biznak abban, hogy jövőre más típusú gépkocsikhoz is készíthetnek alkatrészeket. Műszaki fejlesztéssel malapozott termelés Nőtt a Herukon árbevétele és tőkés exportja Alig van ember az országban, akinek még nem volt valamilyen oka arra, hogy a kereskedelemre, vagy a szolgáltatásra panaszkodjon. Bárki tapasztalhatja, hogy gyakorta nem kielégítő az alkatrészellátás, az in_ dokoltnál többet számol a boltos, a szolgáltatást végző szervezetek megvárakoztatják az embereket. A fogyasztók érdeke tehát védelemre szorul. Erre a munkára vállalkozott egyebek között a Fogyasztók Országos Tanácsa, amely tapasztalataival, javaslataival segíti a kormány fogyasztói érdekegyeztető tevékenységét. A FOGYASZTÓK MEGBÍZÁSÁBÓL A Fogyasztók Országos Tanácsa (FŐT) az idén már jubilál is, öt esztendeje kezdték meg munkájukat. Eddigi pályafutásukat számos testület értékelte, így ma már változatos képet lehet alkotni érdekvédelmi tevékenységükről. A számos értékelő között volt a kormány Gazdasági Bizottsága is, amely megállapította, hogy a FŐT létrehozása jó kezdeményezés volt, e társadalmi testületek hasznosak, szükség van munkájukra. öt esztendő alatt a társadalmi intézményrendszer jelentős tényezőjévé vált a FŐT, számos területen eredményesen képviselte a fogyasztók érdekeit. A közvélemény is sok mindent tud a FOT-ról, ám a személyes beszélgetésekből az is kiderül, hogy nem egységesen ítélik meg az emberek munkájukat. Sokan fordulnak például hozzájuk olyan panaszokkal, amelyek megoldására nem vállalkozhat egy társadalmi testület. Nem helyettesítheti a döntésre jogosult állami szerveket, nem pótolhatják a szankcionálásra jogosítványt kapott ellenőrző intézmények munkáját. Ha például valakinek minőségi hibás a rádiója, kártérítési panaszával a kereskedelmi ellenőrző intézethez fordulhat a FŐT helyett. A nyolcvanas évek első felében célirányosabb, ösz- szefogottabb volt megyénkben a környezetvédelmi tevékenység. Az állami irányítás fokozódásával párhuzamosan növekedett a társadalmi aktivitás, a munka hatásfoka, javult. Erősödött a kölcsönhatás a környezet- védelem gyakorlati és tudományos ismeretei között. Példákkal bizonyíthatóan, az utólagos beavatkozások mellett egyre gyakoribbak a megelőző típusú cselekedetlek. A megtett erőfeszítések és a több területen elért eredmények ellenére sem kedvező az összkép. A környezetvédelmi gondok megoldásában határozottabb előrelépésre van szükség. Fontosnak tartjuk a természet- védelmi területek hatékonyabb megóvását, az idegen- forgalmi szempontok határozottabb érvényesítését. A fenti gondolatok abban a feladattervben .olvashatók, amelyről tegnap tárgyaltak a megyéi környezet- és természetvédelmi bizottság tagjai Miskolcon. Borsod-Aba- új-Zemplén megye idei ötéves környezet- és terméAmint a társadalmi testület neve is utalt rá, feladatunk az érdékfeltáró, az érdekvédő és az érdekképviseleti munkában vannak. Másképpen fogalmazva, naprakészen kell ismerniük a fogyasztók gondjait, kifogásait, mindazokat a jelenségeket, amelyek a vásárlókat bosszantják. Érdekvédő szerepüknek akkor tudnak a leginkább megfelelni, ha részt kapnak a fogyasztók érdekeit érintő rendelkezések előkészítéséből. Az érdekképviseleti funkciójuk pedig akkor érvényesül, Jia a fogyasztók megbízásából járnak el az igazságszolgáltató szervezetnél. Röviden fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a FŐT akkor végzi jól munkáját, ha nem elsősorban a kereskedelemmel és a szolgáltatásokkal foglalkozik, hanem magával a fogyasztóval. HATEZREN A MINŐSÉGÉRT E széleskörűen vállalt és értelmezett feladat első hallásra tekintélyes létszámú és felkészültségű apparátust követelne. Az utóbbiból nincs is hiány, az apparátus létszáma viszont néhány főállású munkatárs az országos központban. A FŐT társadalmi testület lévén, a társadalmi bázisra építi munkáját. Amint az aktivisták mondják, a fogyasztók érdekeinek védelmében nincs is szükség főállásban dolgozó ügyintéző apparátusra. Az országos tanács munkáját nyolc szakmai bizottság segíti, ezenkívül kétszáz tanács dolgozik az ország városaiban, nagyobb községeiben. Összességében hatezer társadalmi aktivistájuk van; lelkes, szakmájukhoz értő emberek, akik szinte az egész országot átfogják. Szükség is van buzgólko- dásukra, hiszen a szolgáltatások zavarai és a növekvő árak miatt a fogyasztói érdekvédelem még inkább felértékelődik a jövőben. Két évtizede például mennyiségi gondok voltak az ellátásban szetvédelimi feladatterve igen alapos elemzést ad. Majoros László, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezetésével a bizottság tagjai nagyon alaposan megvitatták az előterjesztést. Igazából előkészítő munka volt ez, hiszen a téma szeptemberben a megyei tanács ülésének napirendjére kerül. Olyan téma kerül tehát most napirendre, amely mindenki számára fontos, amelyről mindenkinek van véleménye. Hiszen a levegő milyensége, a vizek, az erdő állapota, minősége, a minket körülvevő világ tisztasága létszükségletünk. Nem kell tehát szakembernek lenni, hogy megállapítsuk: itt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sok a gond. úgy is mondhatnánk: sűrű a és a szolgáltatások kiépítettségében. Azóta a helyzet alapvetően megváltozott, mennyiségi hiányok szűkebb körben tapasztalhatók, ugyanakkor a minőségre sok a panasz. A FŐT szakembereinek ehhez a helyzethez kell alkalmazkodniuk, ebből kiindulva kell munkamódszereiket megválasztaniuk. Ebből mintegy következik, hogy nem csupán a kereskedelemben kell vizsgálódniuk, hiszen a termékek minősége már a gyártásnál eldől. AZ APRÓFALVAK ÉRDEKÉBEN A FŐT érdekvédő munkájának sajátos területe a falu. A kistelepüléseiken különösen hiányosak a szolgáltatások, a vásárlók többségében egy-egy üzlethez, vendéglátó egységhez kötődhetnek. Versenytársak nélkül gazdálkodnak a fogyasztási szövetkezetek a falvakban, ezért felkészültségüktől függ a lakosság ellátása. Az ellentmondásokat még szaporítja, hogy a falusi emberek az ellátás javításában érdekeltek, a szövetkezetek viszont a nyereségben, s ez a kiskereskedelmi árrések miatt szemben áll egymással. Ezért is mondják a FŐT szakemberei, hogy a falusi ellátás javításához állami garancia kell, fejlesztése nem épülhet csupán a szövetkezetek anyagi lehetőségeire. Manapság — túlságosan is leegyszerűsítve — sokan a fogyasztási szövetkezetektől várják a falusi ellátás javítását. Ebben pedig szerepük lehet a mezőgazdasági és az ipari szövetkezeteknek is, hiszen tagjaik, dolgozóik tekintélyes hányada a falvakban él. Mindhárom szövetkezeti ágazat erkölcsi kötelességének érezheti a vidéki szolgáltatások bővítését. Tehetnek is érte, a termelőszövetkezeti gépműhelyek például vállalhatnak egyes lakossági szolgáltatásokat, az ipari szövetkezetek megszervezhetik az úgynevezett hozom-viszem szolgálatot, vagyis a falvakban is összeszedhetik a javításra váró háztartási gépeket. Mindezt úgy kell megtennie minden érdekeltnek — szövetkezeti ágazatoknak és állami vállalatoknak —, hogy a falusi lakosság ne azt értékelje: szívességet tesznek neki. V. F. J. gond ... A szakemberek természetesen értőbben fogalmazzák a tennivalókat. Abban azonban nincs vita: környezetünk, a természet védelme olyan feladat, amelyet el lehet és el kell kezdeni. folytatni is kell — csak befejezni nem lehet. Amíg ember él a Földön, addig érdeke és kötelessége az óvás. A jelenlegi helyzetről. A levegő az Ózd—Leninváros ipari tengely mentén kritikus, egyéb területeken jónak mondható. A Sajó-völgyi ipari koncentrációban az eh múlt években jelentős le- vegövédelmi beavatkozások történtek, ennek eredményeként a „porterhelés” csökkent. Néhány területen az ipari hatások mellett nő a lakossági, fűtés okozta légA Herukont az ország egyik legjelentősebb, legjobban prosperáló szövetkezeteként tartják számon. Joggal, hiszen a sátoraljaújhelyi Hegy.al.jia Ruházati Szövetkezet évek óta töretlenül fejlődik, gazdálkodási, piaci pozíciói erősödtek, ezzel együtt javulták a tagság munkakörülményei, emelkedett a dolgozók keresete. A megyei KJisZöv elnöksége a közelmúltban értékelte az ipari szövetkezetek első félévi gazdálkodását. Az értékelés szerint az idén a fő figyelmet mindenütt, így a Herukomban is. a jövedelemtermelő képesség fokozására, az exportfe'lada- tok teljesítésére kellett fordítani. Ennek rendelték alá a belső szervezeti, érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését, s e célkitűzés megvalósítása érdekében még inkább előtérbe került a termékszerkezet korszerűsítése, a minőség további javítása, amelyhez a technika és a technológia fejlesztése szolgált megfelelő alapul. Azt aligha vitatja bárki is, hogy az idén a múlt évinél is nehezebb értékesítési feltételek, megváltószennyeződés. A közúti közlekedésből származó levegőszennyeződés is növekvő tendenciájú, elsősorban a városok nagy forgalmú útszakaszain és a csomópontokban. A föld védelme — örvendetes, hogy megállt megyénkben a szántóterület csökkenése. ' Az elmúlt öt év alatt mintegy négyezer hektár területet tettek alkalmassá művelésre. A megye mezőgazdasága évente átlagosan 3100 tonna növényvédő szert használ. Csökken a lassan lebomló hatóanyagok aránya, és kezd tért hódítani a „környezetbarát” hatóanyagok felhasználása . . . Vízminőség — az elmúlt évtizedben megvalósított vízminőség-védelmi beruházások eredményeként sikerült főzött, szigorúbb szabályozók közepette kellett a gazdálkodó szervezeteknek dolgozniuk. Ennek ellenére a Herukon növelte teljesítményét, hiszen az első fél év jobbnak bizonyult a tavalyinál. Mint azt Osváth Istvánná, a szövetkezet elnöke élmondía, árbevételük 21 százalékkal, tőkés exportjuk pedlig 14 százalékkal múlta félül a tervezettet. Időarányos árbevételük is magasabb az előző évinél, csaknem ötvenmillió forinttal haladja meg az 1986. első hat hónapjában elért eredményt. A belföldi értékesítésben is előreléptek: az előirányzathoz képest negyvenhét százalékkal növelték éladásukat a hazai piacon. A szövetkezet bátran építhetett a kialakult vevőkörre, hliszen termékszerkezetük tovább korszerűsödött, termékeik minőségével rangot vívtak ki maguknak a világpiacon. Szívós, kiterjedt piackutató, piacszervező munkával elérték, hogy a szövetkezet kapacitását sikerült idejekorán lekötni, van bőven munkájuk egész évre. Az is a Herukon javára írandó, hogy termékeinek ■nagy része, mintegy 87 szályóink elszennyeződési folyamatát megállítani. Az értékes vízkészleteinkkel való gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet az az adat, mely szerint az utóbbi tíz évben megkétszereződött az ipari és ivóvíz együttes felhasználása. Természetvédelem — jelenleg a megye területének 11,7 százaléka áll országos védelem alatt, ami az országos átlagnak közel a kétszerese. Sajnos, a nyolcvanas évek elejétől az erdők „egészségi” állapota jelentős mértékben romlott. Ennek a folyamatnak a megállítása rendkívül fontos. A gondot növeli, hogy e területeken nehéz a gazdálkodási érdekekkel való egyeztetés . . . Települési környezetvédelem — alapvető probléma, hogy a kommunális hulladék mennyisége egyre nő. Gondot jelent a csatornázatlan településeken keletkező folyékony hulladék elszállítása. Településeink zöldfelülete változó, az egy lakosra jutó parkfelület 15,5 négyzetméter, ez négygyei kevesebb, mint az országos átlag. (t. n. j.) zaléka külföldi piacokon talál vevőire. S ami még említést érdemel, hogy nagyon sokszor kis szériákból áll össze .a megrendelt áru, s rövid határidőn belül, általában tíz, tizenöt, vagy legfeljebb harminc nap alatt kell a megvásárolt terméket legyártaniuk. Ez viszont hallatlanul nagy rugalmasságot, .alkalmaZkodókészsá- get kíván a szövetkezet fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozóitól. Külön fejezetet érdemel a termék minősége. A vevő ugyanis kifogástalan, első osztályú áru megvételére köt szerződést. Ha nem ezt kapja, felmondhatja a megállapodást, s oda az üzlet. Létkérdés tehát, hogy minden vevő elégedett legyen az á'ltalia megrendelt ruházati termékkel. Az újhelyiek azért állják a sarat már hosszú évek óta a világpiacon — ahol pedig a konkurenciaharc egyre fokozódik —. mert mindig határidőre, s extna minőségű árut szállítanak. Erre viszont aligha lennének képesek jó, korszerű gépek, berendezések nélkül. Vagyis a műszaki fejlesztés nélkülözhetetlen feltétele a versenyképesség megőrzésének, illetve növelésének. Az ember munkáját segítő programozható, nagy teljesítményű gépek, berendezések mellett azonban igen lényeges, hogy a termelésben, a kereskedelmi munkában és a szállítás területén meghonosodott a számítógép. a számítógépes irányítás, amely egyúttal a termelékenység további növelését teszi lehetővé. Most azon dolgoznak a szövetkezetben, hogy az esztendő végétől a norma- elem ző, no r many i 1 vá n tar tó program, a munkaerő-nyilvántartás és a statisztika, a főkönyvi könyvelés, a fogyóeszközök forgalmának feldolgozása, a beérkező számlák Mkviidációja is számítógépre kerüljön. Különben a szabászat korszerűsítését szolgálja, hogy itt is a számítógépnek szánják a főszerepet, amely nagy pontossággal, rendkívül termelékenyen végzi el a különböző műveleteket. A sza- bászati előkészítő rendszer éppen ezekben >a napokban, hetekben vizsgázik; a szakemberek biznak benne, hogy a rendszer üzemibe helyezése sikerrel jár. Lovas Lajos Csak befejezni nem lehet Feladatterv környezet- és természetvédelemre
