Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
1987. június 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Vita az adóreformról Nem járunk rosszabbul Az utóbbi hetek slágertémója oz általános forgalmi adó. Szinte nincs nap, hogy a televízió, a rádió valamely adásában, vagy a lapokban ne jelenne meg egy- egy elemző cikk, vagy az előkészítő munkában részt vevők egyikével készült interjú. Információból tehát nincs hiány, ám ritkán hallani a leginkább érdekeltek véleményét, a vállalatokét. Néhány héttel ezelőtt a Pénzügymi. nisztériumban csaknem száz vállolatvezetö gyűlt össze, s véleményt és tapasztalatot cseréltek az eddigi munkáról. Képünkön az egyik beteget légzésfunkciós-készülékkel vizsgál nak. Sokféle véleményt, egymástól olykor alapvetően eltérő álláspontot képviseltek a megjelentek, ám egy kérdésben teljes volt köztük az egyetértés: a jelenlegi állapot nem tartható fönn tovább, a népgazdaság minden szektorát, s főleg az ipart sújtja a rendkívül magas elvonás. TÖBB MARAD A JÓ VÁLLALATOKNÁL Szinte a már elért technikai színvonal fenntartását sem teszi lehetővé a mostani adórendszer, amelyben átlagosan minden 100 forint nyereségből 80 forintot kell a költség- vetésnek befizetni. A másik, szintén sokat hallott véleménnyel is egyetértett a többség, csak egy olyan pénzügyi és ezen belül adószisztéma segítheti elő a gazdaság dinamizálását, amely nem fedezi tovább automatikusan a veszteséges vállalatok kiadásait úgy. hogy azt a jóktól, a hatékonyan gazdálkodóktól vonja el. Az új. általános forgalmi adórendszer bevezetésétől mindezen anomália megszűnését várják, s ezt ígérik a szakértők is. Az április végére elkészült számítási modell szerint a vállalatok kétharmada nem kerül a mostaninál nehezebb helyzetbe, néhányuk előtt pedig sokkal tágabb fejlődési perspektíva tárul ki. Ám ide csak azok közül, a vállalatok közül kerülhetnek néhányon, akik eddig tulajdonképpen semmiféle mentességei, kedvezményt sem kaptak, s ennek dacára is képesek voltak jó minőségű terméket előállítani és eladni. Ennél jóval nagyobb csoportot alkotnak viszont azok a cégek, ahol a gazdálkodás alapos átalakításával, önkéntes fogyókúrával léphetnek majd a későbbiekben előre. A legrosszabbul a korábban nagy kedvezményeket élvezők járnak majd. hiszen számukra az adómérséklés — a forgalmi adó bevezetésével számos vállalati egyéb adónem megszűnik. mint a vagyonadó, és a béradó, néhány pedig csökken — már nem jelent nagy kedvezményt, hiszen eddig sem fizettek túl sokat. Pontosabban szólva, kevesebbel járultak hozzá a köz kiadásaihoz, mint a többiek. UGYANANNYI A BORÍTÉKBAN Az előzetes számításokat a különböző államigazgatási szervektől kapott adatok alapján már jó néhány helyen elvégezték. Bár sokan panaszolták: az alapvető adatok is megváltoztak már akkor, amikor el sem készüllek a végleges eredménnyel, igv nagyon nehezen dönthet- lék el, tulajdonképpen kedvezö-e számukra a változás, vagy sem. Az ipái' mellett a kereskedelem sincs könnyű helyzetben. Az árak a jövő évben alaposan átalakulnak, egyes cikkek jóval drágábbak. mások viszont olcsóbbak lesznek. Viszont az itthoni gyakorlat szerint már most meg kell rendelniük az. árut. anélkül. hogy tudnák. pontosan mekkora lesz az ára, és ennek alapján miként változik meg a kereslet. E problémák már elvezetnek azokhoz a gyakorlati teendőkhöz, amelyek majd az esetleges bevezetést megelőzik, illetve az első hónapokban alaposan megváltoztatják a vállalatok könyvelését, bérszámfejtését. stb. A legnagyobb gondot a bérek bruttósítása fogja okozni — állítják szinte minden fórumon a vállalati vezetők. A bérbruttósítás a személyi jövedelemadó bevezetését kíséri: az emelkedő adótételek, illetve a minden keresőre kiterjesztett adózás miatt a bérből és keresetből élők nem járhatnak rosszabbul. Tehát a béreiket úgv kell fölemelni, hogy az adó levonása után ugyanannyi maradjon a borítékban, mint ebben az esztendőben. MÉG NINCS DÖNTÉS Mi lesz a teljesítménybérben, a normában dolgozókkal, akik tehát nem egy havi fix összeget kapnak, hanem a teljesítményüktől függően alakul a keresetük? Átlagot kell majd számításba venni, vagy sem? Egyáltalán miként lehet majd megoldani. hogy senkinek se csökkenjen az előző évhez képest a keresete? E kérdésekre egyelőre nincsen végleges válasz, hiszen nem született meg a döntés az adóreform bevezetéséről. így nem készültek el a végrehajtást szabályozó rendeletek és egyéb jogszabályok. Éppen ezért hallani mind többször: csak akkor lehet, sőt szabad bevezetni e nagy horderejű változást, ha a tervezett időpont előtt legalább négy hónappal már nemcsak a döntés véglet ges. hanem napvilágot látnak a szükséges kiegészítő rendelkezések is. Ezek nélkül a megvalósítás megoldhatatlan problémákat okozna a vállalatoknál. L. M. Hűtőlánc A kiskereskedelmi hálózatban jelenleg mintegy 180 —190 ezer hűtőberendezés óvja a melegben könnyen romló élelmiszereket, ,a hidegen tárolandó árukat. Az üzletekbe több mint 2300 hűtőkocsi szállít, s a kereskedelem feladata, hogy a hűtőlánc r.e szakadjon meg, a romlandó élelmiszerek azonnal a hűtőpultokra, -ládákba, fagyasztószekrényekbe kerüljenek. A Belkereskedelmi Minisztériumban elmondották: az idei nyáron is számítani kell arra. hogy a tejet, tejtermékeket a kora reggeli órák- oan. gyakran még a nyitás előtt lerakják az üzlet elé, mert a hajnali szállítás egyelőre nem oldható meg másképp. Fejér és Komárom megyében most azonban — kísérletként — megszüntették a hajnali tejszállítási, s az üzletekben a minisztérium anyagi támogatásával nagy kapacitású hűtőkamrákat létesítettek. Ezék tulajdonképpen konténerek, tehát elhelyezhetők az eladótéren, illetve a raktáron kívül, a szabadban is. Igv a kora reggeli vásárlók megfelelően tárolt — igaz ugyan, hogy előző nap szállított — tejet vásárolhatnak. Ha a kísérlet beválik, több helyütt bevezetik ezt a módszert. A romlandó élelmiszerek tárolására a hűtőberendezések száma lényegében elegendő lenne: Kapacitásuk azonban kicsi: a hűtőberendezéseknek csaknem egyhar- mada 250 literesnél kisebb. Kórház a város szélén Eredetileg tbc-kórháznak épült, később tüdökórház lett belőle, két éve már általános kórház az edelényi. Változás az is, hogy míg korábban a megye volt a gazdája, most mór a város a „tulajdonosa”. Természetesen nemcsak Ede- lény, hanem egesz vonzáskörzetének egészségügyi központja. Az igazgató főorvos, dr. Kraszkó Pál, már 1966 óta itt dolgozik. Tőle tudtuk meg a legfontosabbakat, A 300 ágyas kórház 1986 januárja óta egészségügyi központ. A szak- rendelések irányítása is az ö feladatuk. A korábbi tüdőkórház funkciója megmaradt, de belgyógyászati és röntgendiagnosztikai osztállyal bővült. Sebészeti, fül-orr-gége szak- rendelés, továbbá ideggyógyászati gondozó is működik járóbetegeknek. A belgyógyászaton belül megszervezték a kardiológiai ellátást. Jelenleg 15 orvos dolgozik az intézetben, ami annyit jelent, hogy négy státus betöltetlen. A feladatok között nehéz rangsort állítani. A megyei tanács 20 milliót biztosított az épület felújítására, tatarozására, de ehhez még a városnak is pótolni A TIT megyei szervezete fel- síífokú szakirányú végzettséggel rendelkező gazdasági csoportvezetőt keres. Érdeklődni lehet június 10-én 8—16 óráig, Miskolcon a Széchenyi út 16. sz. alatt személyesen, vagy a 89-844-cs telefonon. A Sajószentpéteri Nagyközségi Tanács pályázatot hirdet megüresedő vb-titkári állás betöltésére. Feltétel: jogtudományi egyetemi végzettség. Szolgálati lakás — új, egy plusz két fél szobás, összkomfortos — biztosítható. Fizetés a vonatkozó jogszabály alapján, megegyezés szerint. A pályázathoz mellékeljék részletes önéletrajzukat, eddigi tevékenységük leírását, és erkölcsi bizonyítványukat. A pályázatot írásban lehet benyújtani 1987. június 30-ig, a nagyközségi tanács elnökéhez. Cint: 3770 Sajószentpétcr, Béke tér 4. sz. Telefon: 06-48—31-220. kell. Javítani kell az osztályok műszerezettségét, a belső ellátás színvonalát. A zsúfoltság néha gátja az eredményes gyógyító munkának. Szükségessé vált a belső komfort bővítése, kiszolgáló, helyiségek, diagnosztikus részlegek építése. A közeljövő terve a 8-12 ágyas intenzív osztály kialakítása is. Az ultrahang-, továbbá légzésfunkciósA Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat Miskolci V. Sz. Irodája munkatársakat keres: vízellátás, csatornázás, tervezési feladatok megoldásához felsőfokú szakirányú (BME, bajai főiskola, vegyipari gépész) végzettséggel tervező, irányító tervező beosztásba a gyakorlati Időtől függően. Pályakezdőt is várunk. Fénymásoló és sokszorosító gépek kezeléséhez gyakorlattal rendelkező kezelőt, vagy villamos, illetve gépész szakközépiskolai, szakmun- kásvégzcttséggol eddig más munkakörben dolgozót is. Középiskolai diákokat nyári szünidőben geodéziai felmérésekhez és kisegítő munkára (tervdokumentálás stb.). Cím: Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, Miskolci V. Sz. Iroda. Miskolc, Katalin u. X. Pf.: 166. Tel.: 87-013. készülékeit beszerzése is a terveik: között szerepel. Edelény bányásztelepülés, így a betegek között is sok a bányász. Mozgásszervi, izületi gyógykezelésük megoldott. De közülük és általában azon a vidéken is sok ember szenved korunk új népbetegségében, az alkoholizmusban. Az ő kezelésük, gyógyításuk nem elsősorban orvosi feladat... A B.-A.-Z. Megyei Zöldért Vállalat felvételre keres: központi telephelyre: árcsoportvezetőt, feltétel: felsőfokú szakirányú képesítés, műszaki előadót, beruházási gyakorlattal rendelkezők előnyben, áruforgalmi szakembereket közép- cs felsőfokú szakképesítéssel. Kazincbarcikai kirendeltségre: ki- rendeltségvezctöt, feltétel: felsőfokú szakirányú képesítés, 5 éves kereskedelmi gyakorlat. Kazincbarcikai, 520. sz. élelmiszerboltba boltvezetőt és -helyetteseket. Feltételek: boltvezetői képesítés és 5 éves szakmai gyakorlat. I. Sz. Miskolci Kirendeltségünkre: kirendeltségvc- zetö-hclyettest. Feltétel: felsőfokú szakirányú végzettség. Raktárosokat, feltétel: középfokú áruforgalmi szakképesítés és 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: a vállalat központjában a személyzeti vezetőnél. Cint; Miskolc, Baross G. u. 13— 15. Tel.: 18-481 31-es mellék. Föágazatunk felvesz magas kereseti lehetőséggel esztergályosokat, marósokat, gyalusokat, ácsbrigádokat, kőművest, segédmunkást. Miskolc, Rácz Adám u. 22. MH — 139287. Őszintén szólva, jó pár éve tart már a kapcsolatunk, s mára már függő viszonyba kerültem. Szenvedélyes kötődésem — néven nevezve a dolgot, — mindenféle csokoládéval, édességgel, arra késztetett, hogy fizetőképességem megőrzése végett eg.v hónapban, egyetlenegy napra redukáljam cukrászdái dorbézolásaim számát. Ebben a hónapban is elérkezett a nagy esemény. Kiszemelve Miskolcon a főutca elegáns Capri cukrászdáját, barátommal nagy várakozással ültünk be. Micsoda illatok és mennyi' sütemény! Ám, „boldogságban úsz- kálásom" csak addig tarlóit. míg meg nem ízleltem, s pillantottam málnaturmixom tetején a barátom ananászturmixából visszamaradt ananászrosl- darabkákat. Kérésemre szó nélkül, — elnézéskérés nélkül —, vitte vissza a felszolgáló poharamat a pulthoz. Az ott kiszolgáló fiatal hölgy, közelhajolva kolléganőjéhez, halkan és intimen valami igen csúnyát mondott. Nem láthatta, hogy mi, mint az ügyben érdekeltek, figyelemmel kísérjük munkáját. Kegyeskedett új italt készíteni, bár ismételten nem öblítette ki az egyébként igen könnyen kezelhető turmixgép csészéjét. Könnyed eleganciával intézte el azt is, hogy a málnaszörp kifogyott az üvegből. Egy kis cukrot lötty intett a tejbe, így kaptam meg a cukros te- jecskémet. Amíg a gép dolgozott, kolléganőjének még odadobott egy mondatot is: „Az majd akkor jó lesz ananászosnak.” — mutatott az én visszautasított ananászos-málnás turmixomra. Hol volt ekkor már az édes boldogság? A csokoládékrém is alig ment le a torkomon, pedig ez „normális" körülmények között elképzelhetetlen. Gondoltam. munkájuk!?) eredményét majd a fizetésnél is figyelembe veszem. A vendég kicsinyes bosszúlehetőségeként meg akartam „vendéglátónkat" fosztani a borravalótól. Ám az eddig történtekről mit sem tudó harmadik felszolgálónő, akinél fizettünk, keresztülhúzta számításomat ; ugyanis megszavazta magának azt a 70 fillér borravalót, amit már nem voll türelme a sok aprópénzből kiválogatni számunkra. Mínusz nyolc deciliter Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt, esztendőben nyolc deciliterrel csökkent az égetett szeszes italok átlagos fogyasztása. Egy évvel ezelőtt csak a megrögzött optimisták hihettek abban, hogy ezt a mondatot 1987 júniusában leírhatjuk. Emlékezzenek csak olvasóink, a közvélemény egy része milyen fa- nyalgással, értetlenséggel fogadta a megyénkben bevezetett adminisztratív intézkedéseket, s milyen sokán tartották szélmalomharcnak a túlzott alkohol- fogyasztás visszaszorítására kidolgozott programot. Nos, a kétkedőknek, a£ ellendrukkereknek nem lett igazuk, s azok nem csalódtak várakozásaikban, akik úgy gondolták, hogy a korábbinál hatásosabb propaganda, valamint az ellenőrzések szigorítása mindenképpen eredménynyel jár. Természetesen ellenőrzött. többszörösen felülvizsgált adatokról van szó, amelyek az átlagfogyasztásra vonatkoznak, hiszen előfordulhatott, hogy voltak, akik többet fogyasztottak, mint az előző évben, ám tőlük sokkal magasabb számban értették meg az évek óta súlykolt igazságot, s egészségük megóvása, visszaszerzése érdekében félretolták a pálinkás, rumos, konyakos poharakat. Dicsekvés, és önelégültség nélkül megállapíthatjuk tehát, az alkoholizmus ellen indított munkában elértük az első sikert. Az alkoholfogyasztás csökkenéséről, a szeszesital-forgalmazás változó tendenciájú adatairól a megyei tanács vb alkoholizmus elleni bizottsága a napokban számolt be az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottságnak. Nyilván nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a beszámoló után Csehák Judit, miniszterelnök-helyettes, az állami bizottság vezetője hasznosnak, értékesnek, követésre méltó példának tartotta a mértéktelen italozás leküzdésére indított Borsod megyei programot. Végre már nem csak tervek, elképzelések vannak e súlyos társadalmi problémánk megoldására, hanem konkrét, számokkal kimutatható eredménnyel járt a tömegszervezetek, a hatóságok erőfeszítése. A mértéktelen alkohol- fogyasztás veszélyeiről szinte lehetetlen újat mondani. Örömünkre szolgál, hogy az állami bizottság ülésén megemlítették a túlzott szeszesital-fogyasztásról lapunkban indított vitát, elismerték azt a munkát, amellyel a program mellé álltunk. Ismétlésbe bocsátkozunk azzal, ha újra hangsúlyozzuk: az alkoholizmus visszaszorítására indított programot a lakosság kezdeményezésére a megyei pártbizottság hirdette meg, végrehajtásában a munkahelyek. a rendőrség, az egészségügy, az állam- igazgatás és a szakszervezetek egyaránt részt vettek. Hosszasan sorolhatnánk a cselekvés különböző formáit, amelyek visszaköszönnének olvasóinknak. Most nem tesszük, inkább a következő nemzedékre gondolunk, azokra, akiknek egy 1986-ban elkezdett program eredményeként nyugodtabb családi életben, békésebb gyermekkorban lehetett részük, s akiknek a mértéket nem ismerő alkoholfogyasztás feltételezhetően már ismeretlen fogalom lesz. Udvardy József Dolgozókat alkalmaznak
