Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

A vizsolyi templom középkori freskókat őriz, s falai védték egykor portyázó martalócok elöl a népet A vizsolyi Biblia. A világon belőle Négyszáz éves lesz 1990- ben a vizsolyi Biblia. A kutatások, s a román-gó­tikus templom rekonstruk­ciója ugyan már tisztáz­ta, hogy Manskovit Bálint vándornyomdász nyomda­gépe sehogysem állhatott a templomban, sokkal va­lószínűbb, hogy a lerom­bolt sekrestye vagy a szomszédos, szemben lévő ház helyén álló egykori épület rejtette a Biblia­nyomókat. Merthogy azért választották színhelyül Vi­zsolyt, melyet Boldogkő és' Regéc várai őriztek, mert nyugalmas hely kellett. Kieső a járt utaktól, de közel Gönchöz, ahol Káro­lyi Gáspár gyürkőzött a teljes Biblia-fordítással. Mondják értő irodalom- történészek, szebb fordítá­sa volt már a könyvek könyvének. De teljesebb soha. Így azután a nagy- károlyi születésű prédiká­tor munkája lett az, amely a legutolsó időkig minden kiadás alapjául szolgált. Finomítani finomítottak rajta, de ez volt a biztos gyökér, a fundamentum. Ezt olvasták, s ebből olva­sott a gyülekezetnek a pap. Ez lett a magyar irodalmi nyelv ábécéje, mely nélkül hiábavaló próbálkozás ér­teni Ady költészetét is. Göncön, ahol Károlyi Gáspár szobra vigyázza a Cserehát szelíd lankáit, csendes szemrehányással mondják, méltatlan a for­dítás helyszínének mellő­zése. Innen indulva tette meg az utat — ki tudja hányszor Szenczi Molnár Albert is a lefordított la­pokkal Vizsolyba. És hát Gönc adott nyughelyét a fordítónak: örökösét, vég­sőt, miként Nagykároly életei, Wittenberg pedig „katedrát”. A Biblia mégis vizsolyi- ként említtetik. És végtére is rendjén van ez így. Miként az is. hogy az itt élők tudják az értékét. Szükség is van rá, mert a történelemért so­kan eljönnek ebbe a csen­52 eredeti példányt ismernek des kis abaúji falucskába. Csak tavaly — pedig a templom rekonstrukciója miatt igencsak szigorítani kellett a látogatásokat — több mint húszezren jöttek el ide. Tudós professzorok, politikusok, diákok, ma­gyarok és nem magyarok. Most pedig, hogy a helyre- állítás befejeződött, s már csak a világítás gondját kell végérvényesen helyre tenni, számítanak is arra, hogy szaporodik a vendégjárás. (Más kérdés, hogy a ven­déglátás gondját is meg kellene valahogy oldani­uk.) A vizsolyi templom ugyanis nemcsak a majd négyszáz éves Bibliára emlékeztet, páratlan szép­ségű középkori freskókat is őriz. Még 1940-ben tör­tént, hogy észrevették, a megrepedezett mész alatt festmények vannak... A Magyar Orthodox Egyházi Múzeum őrospatak, Tudományos Gyűjtemények Őszre nyit a Repozitórium helyreállításnak, s még előbb, a feltárásnak gátat szabott a háború, s utána is még sokáig kellett vár­ni rá. De most már kész. A puritán erkölcsű refor­mátorok, amikor vastagon bekenték mésszel a fest­ményeket, nem tudták, hogy jót tesznek velük... Tulajdoniképpen megmen­tették őket. Igaz, színük igazán csak erős megvilá­gításban ragyog fel, s itt- ott a víz, az évszázadok mészpora elmosta a képe­ket, de szépek. Nagyon szépék. Az ismeretlen mes­ter (vagy mesterek) szol- ínak) hozzánk a falakról... Az elmúlt hét végén a debreceni Kántus adott itt hangversenyt. Múltja nincs itt a hangversenyeknek, jövője — reméljük — ta­lán. . . Történelmi hely ez a történelmi vidéken, ho­vá vezethetnének gyakrab­ban a turisták, a múltat jobban megismerni akarók útjai... S ahol az összeta­lálkozást segíthetnék a ma művészei is. Apropó — történelem. Idén elkészül Vizsoly tör­ténete. Maga a könyv már régen megíratott, csak a nyomtatás húzódott mos­toháig. Messziről indul a község múltja, egy 1215-ös oklevél említi először mini. egyházas Vizsolyt. És eb­ben a könyvben az is megíratik, hogy Gertrudis királyné lakot építtetett itt magának, németeket tele­pített a környező tíz köz­ségbe. Tiborc panaszában az itteni emberek siráma is szól, s Bánk haragjában Abaúj nagyurának sértett méltósága is... Filogrános zománcdiszitésű evangéliumkönyvek a kiállításon A Biblia-forditó szobrát Mátrai Lajos készítette ,,Mit akar ez a száz ember?” — tették fel sokan (önmaguknak és egymásnak) a kérdést 1985 elején, amikor a Kazinczy Fe­renc Társaság alakulóban volt. A választ többféleképpen próbáltuk megfogalmazni; aszerint, hogy ki kérdezte, hogy mennyi időt ad­tak a válaszadásra, s hogy meny­nyire volt komoly az érdeklődés. Emellett bizonyára az is befolyá­solta a feleletet, hogy kinek tet­ték fel a kérdést, hiszen amíg csak formálódóban van egy cso­port, elsősorban a vágyak és re­mények a meghatározók, eltérőb­bek a motívumok. Most, amikor megduplázódott a tagság, amikor két év munkája és tapasztalata van mögöttünk, talán egyértel­műbb feleletet adhatunk. Igaz, a kérdést nem az idegenek, hanem inkább azok tartják izgalmasnak, akik az egyesület gondját a vál- lukra vették. Akár úgy, hogy cse­lekvő részt vállalnak tevékeny­ségéből, akár úgy, hogy ..kívül­ről” figyelik rokonszenvvel kezde­ményezéseit, s támogatását szük­ségesnek érzik. Belső igény, „lentről” jött szándék hívta élet­re a társaságot. Ez az egyik tit­ka a sikeres vitorlabontásnak. A másik meg az, hogy kedvező sze­lek adtak hajtóerőt. Találkozha­tott tehát az éledező helyi buz­galom és a jó ügyeket felkarol­is azoktól a kereskedőktől, akik kereskedőútjuk felezőjén letele­pedve, hazát és népet választot­tak. Őrizvén persze múltjukat és identitásukat, de asszimilálódva is a néphez, mely befogadta őket. Miskolcon és Tokajban is - — akárcsak a többi magyar város­ban, a XVII. században teleped­tek le a görög kereskedők. Csa­ládot alapítottak, házakat s templomokat építettek. Sajátos kettősség jellemezte őket; a már említett asszimilációs törekvés (120 éve tértek át a liturgiában Nzé Ige tőpartnerem azt mond- régezetül, nyugodtan nevez- f a titulus helyén mindenes- h Egyébként a Nagykönyvtár Füatója ő. Jéggé hosszú a pecsétes név, fa rövidíteni kéne, csak hasz­nai nyugodtan így: A Pataki pkönyvtár. Hivatalosan az ft intézménynek ez a neve: fazáninneni Református Egy­terűiét Tudományos Gyűjté­séi és Nagykönyvtár, Sáros­ak. P az esztendő egy kis lélegzet­juttatja a határainkon túl is kán számon tartott szellemi [itöhelyet. Igazabb így írni: |jtő- és megmutató helyet. Ne- fkzázada, amikor a sárospa- ! gimnázium diákja lettem, az 1 „figyelmeztetések" között «Pelt: a Nagykönyvtárba el menni-.. Azt pedig már el­mésekből tudom, volt idő, kor elsős osztályok tanóra ké­kén ismerkedtek a felgyűj- ártékekkel. °s, ott akartam kezdeni, hogy Gyűjtemények lélegzethez jut az idén: állami és egyházi össze­fogás révén megépült a Repozi­tórium. Nagy szükség volt rá, hi­szen tárolási, raktározási gondok szói ítottak itt. Szentimrey Mihály, a Nagy­könyvtár igazgatója:- Nág.\ 'on szép épületet ter­vezett Makovecz Imre, a funkció­nak is megfelel. Az utóbbi évek új szerzeményei kerülnek majd a Repozitóriumba, a levéltári anya­gunk egy része pedig át is köl­tözött már. Az épület háromszin­tes, a két felső szinten vannak a hatalmas raktárterek. A föld­szinten kiállítóterem lesz, itt kap helyet Cs. Szabó László hagya­téka, a tíz és fél ezer kötet, s félszáz folyóirat... Lesz egy kis munkatér is, a kutatók számára. A hagyatékot képező, főleg an­gol, francia, német és olasz nyel­ven írt könyvek között nagyon jelentős számban és értéket kép­viselve vannak ott a művészet­történeti szakirodalmak. A nyu­gati szakirodalom hazánkban Jeligénk: Szolom ni kész központi akarat, s e két tényezőn múlik minden további eredmény. A Kazinczy Ferenc Társaság közművelődési egyesület, arra tö­rekszik tehát, hogy elősegítse tagjai számára a kisebb-nagyobb közösségben való tudatosabb és tevékenyebb részvételt, a harmo­nikus személyiségfejlődést, a nemzeti kultúra helyi gyökereiből való táplálkozást. A tartalmi célkitűzéseket az alapszabályzat három pontban tömöríti. Az egyik a névadó, Kazinczy Ferenc em­lékhelyeinek gondozása, ma is időszerű életművének feltárása és ismertetése. A másik megyénk egykori abaúji és zempléni te­rületein a történeti, irodalmi, nyelvi, néprajzi hagyományok kutatása, ápolása. A harmadik pedik a közműveltség, ezen belül kipmelten a szép magyar nyelv- használat terjesztése. A földrajzi határok megjelölé­se nem a befelé fordulás, a szi­getre vonulás jele, hanem a he­lyi elkötelezettségé. A Hazafias Népfront megyei bizottsága dol­gozott ki ajánlásokat néhí ■ Prugv ls ezen a térülő­vel ezelőtt az ún. „zempl^í an* csa J rögtönözve ség" (a Zempléni-hegységh néhány olyan telepü­ké) komplex fejlesztésére! helyhez műemléki, torte- kozóan, s egy regionális emlékek kapcso­velődési egyesület igényeb.,,' A reformáció, a paraszt­kor fogalmazódott meg. A (Császár Péteré, To­kon Abaúj és Zemplén oLÍ/erencé), a kuruc harcok, rület, amely a gazdasági ?,.ína^ hagyományai nőttek gok, a társada lomfej lóik/0*0'bői, s néprajzi szem­infrastruktúra, a szellemije ‘gazdag a táj parasztrkul- lyek tekintetében hátrány^ . * ^z a,T részletében zetűnek minősíthető. Másé ‘ eléggé feltárt kincs le- szont, a művelődéstörténet *llt elo nep egyik nagy keket tekintve hazánk eg) 0 tartaléka, onbecsulesé- gazdagabb tája. Ez a tél1 'esztoje. felől még hangsúlyozoj télók teljesüléséhez a társa- emeli ki mai elmarad0 ''áltozatos tevékenységi for- másfelől meg igen gazd» próbál kialakítani, hogy tőséget biztosít a hagyó' 'en tagja találjon valamilyen feltárásával foglalkozó k‘ Desolódási lehetőséget. A fel­nek. Sárospatak, Sátorai^ munka során új tények, Tokaj kultúrhistóriai jele' források, dokumentumok, ről nem kell bizonyító s; fa kerülnek elő. A társaság mondanunk. De Széph a kJ Résére már eddig is van- csa, Pácin, FelsőregmeC, f|'g.Velemre méltó eredményei Telkibánya, Gönc, Gön(T*>nczyval és korával, az aba- Kéked, Abaújvár, Hejce, Y“8 Zempléni múlttal kapcso- Boldogkő, Abaújszántó, JL kutatómunkának. A Szép- Szerencs, Felsővadász, ’ c*mü évkönyv 328 oldalas első kötete rá a bizonyíték. Ter­jesztő tevékenységnek nevezhet­jük az ismeretek, kutatási ered­mények továbbadását, a közvéle­mény formálását. Kibővített — mindig más és más településen tartott — elnökségi üléseink ne­gyedévenként adnak erre szer­vezett lehetőséget, s vannak meg­emlékezések. előadások, kiállítá­sok . Évkönyvünk mellett Ka­zinczy Könyvtár címen indított sorozatunk tesz jó szolgálatot, olyan műveket tesz hozzáférhető­vé, amelyek könyvritkaságnak számítanak. Szervező tevékeny­ségként említem — jobb kifeje­zés híján — azt, ami talán az előbbi kettőnél újszerűbb és fon­tosabb. Ennek lényegé, hogy igényt ébresszen; kezdeményezés­re. önálló vállalkozásra, egyéni művelődésre, alkotásra serkent­sen. Eszközként pályázatokat, ju­talmakat, díjakat tűzünk ki, el­sősorban azonban tagtársaink kezdeményezőkészségére számi- lünk. Ebbe a sorba illesztjük az emlékhelyek gondozását, megje­lölését, a műemlékek védelmét, valamint a közérdekű javaslato­kat, a szakmai véleménynyilvání­tást. Közös vonása mindhárom formának az aktivitás, a részvé­tel. a közösségi irányultság. Tapasztalataink szerint szük­ség van a kisebb régió szellemi most Sárospatakon lesz a leg­nagyobb mennyiségben feltalál­ható. Ezért is számítunk a kuta­tókra ... A hagyatékfcldolgozás jelenleg is folyik... — Mire vagyunk a legbüszkéb­bek? A szubjektív véleményemet mondom el. A pataki könyvtár Észak-Magvarországon egy kicsit a nemzeti könyvtár funkcióját is tölti be. Tudniillik itt nincs ilyen, régi történelmi anyaggal rendelkező könyvtár; ez az egyetlen. És ez, amikor még a sárospataki református főiskolá­nak volt a könyvtára, akkor sem csupán iskolai funkciót teljesített. Egy kicsit az észak-magyarorszá­gi tájnak, ahogyan mi szoktuk nevezni: a Tiszáninnennek volt ez a tudományos könyvtára. A 18. század végétől... Arra töre­kedett. hogy a magyar kultúrá­nak a jelesebb termékeit és el­sősorban az észak-magyarorszá­gi irodalom-hely történet-tudomá­nyosság dokumentumait begyűjt­se és őrizze. A 18—19. században fejlesztette ki híréhez méltó könyvtárát az iskola. E század­ban is igen nagy gyarapodás tör­tént. Dokumentálja a könyvtár állománya, hogy a magyarság — ha nagyon nehéz körülmények között is, de próbált lépést tar­tani a nyugati tudományossággal a különböző szakterületeken. A Tudományos Gyűjtemények és Nagykönyvtár több mint há­romszázezres állománya nagy vonzerő: látogatóknak, ' kutatók­nak. Évente — a patakiakat, is­kolásokat nem számolják — 80 —70 ezren teszik meg a lépése­ket a falépcsőkön, hogy a Nagy­könyvtár dísztermében őrzött harmincezer értékes könyvet megnézzék; valamint „megsza­goljanak” a Szellemből. Jelenleg még dolgoznak a Re- pozitóriumon, a látogatóknak azt ígérhetik: Cs. Szabó cászló ha­gyatékát és a kiállítótermet a nyár második felétől látogathat­ják majd. erőinek összefogására. Néhány falu, egy-egy városkörzet önma­gában ne’n képes mozgásteret, ösztönző műhelyt teremteni az al­kotó kedvű embernek, a megye szintjéről pedig már nem látha­tók át a helyi mozgolódások. Ilyen vonatkozásban is hiányt pótol, pótolhat a társaság: közve­tít, fórumhoz juttat helyi alko­tókat, tenetségeket bátorít, lép­csőül szolgál az emelkedéshez. A közös érdeklődés és feladal- válla'ás hozza össze az embere­ket. igazolódik Kazinczy megál­lapítása: „Azon örömön kívül, amit pjpga a munka ád a dolgo­zónak. nem képzelhetni kedve­sebbet, mint azt, hogy ezen az úton a jók barátokká lesznek. Széphalom — Kazinczy példát adó munkálkodása révén — jel­kép és jelige lehet ma is. Az­által. hogy bizonyítja: országos jelentőségű kulturális centrumok­tól távol is lehet maradandót al­kotni. S azáltal, hogy ösztönöz a korábbi hagyományok folytatásá­ra Mit akar hát ez a százegyné- hárty ember? Szellemi pezsgést, megalapozottabb értéktudatot te­remteni. Úgy, hogy a zempléni és abaúji embereket nem egyszerű­en befogadónak, fogyasztónak tekintjük, hanem társnak a gon­dolkodásban és a jó ügyekért való cselekvésben. BBnBDBBBEEnBEHHBHHBMHBBHHBHBiMHBMSHHEBBMBMBBEMBHBBMMBMHBN BBBBBHHOnnHBHI-f­■BBC a magyar nyelv használatá a ragaszkodás a gyökereké elbocsátó Hellaszhoz. Ha rrt í és alkalmuk volt rá, az ős ból hozták kegytárgyakat, Athosz-hegyi és a szentföld lostorokban készült puszpáO i reszteket már többnyire 1 I foglaltatták ezüstbe a kor < ja szerint. Hogy mást mö I említsünk, a miskolci SzO ! Mihály ötvösmester keze m' j ját is őrzik ezek az ötvösfo tok. A miskolci letéti g mény (az egyházközössége I tétbe helyezték el az an) I kétségkívül leggazdagabb ét értékesebb része az ötvösí aranyozott ezüstből és ónb( szültek. Ez utóbbiak közül rabarokk stílusban készült készletet (ötkenyér-tartót) 1 hetnénk. Az archaikus hatásokat ráckevei műhelyből szál orosz népies és makedón sokat tükröző ikonjai egy figyelemre méltóak. A gj ménynek kétségtelenül leg s talán legértékesebb dara] „Szenvedő Istenanyja” cínw A kréta—velencei iskola legszebb ismert darabja métről került Miskolcra. M hatóak rézmetszetes, úgyn^ felszentelési ikonok is, a<U a templomalapításokra I] tek. Az ereklyekendőül sfl antimezionok — vászonra í tatott grafikák — feliratai közösségek életére is kapt1 információkat. Látványnak sem kevés., nézőinek ez a múzeum ’ Azon túl pedig a rendezője ’ keztek tisztázni is e görÖÍ 1 detű magyar közösség T ' hovatartozását, fejlődését. í zeli miskolci orthodox ten'! mai együtt mindenesetre [ csak művészet-, hanem A ■ történeti értékű is ez a íj i mény, amely idegenforgalmi 5 ványosság is. Túl mindeZ^f dig tudósítás egy etnikai portról, mely lélekszámánj * lentősebb szerepet töltött | i régió történetében is. ) Repozitórium az Iskolamúzeum ablakából nézve ti Fél éve sincs, hogy múzeum őrzi Miskolcon a görög eredetű Magyar Orthodox Egyház mű­kincseit. Karácsony előtt — az elmúlt év decemberében, egészen pontosan 21-én — nyitották meg a páratlan szépségű, rendkívül gazdag és értékes gyűjteményt a művészetpártoló nagyközönség előtt. A miskolci közösség volt parókiaépületében — az egyko­ri görög iskola átalakított és felújított falai között — most több mint kétszáz műremek mu­tatja magát; s mintegy üzennek H a író Unnék, o lombok susogóját, a stél zúgását, a patak fj- A múlt hozzánk tartozik, nélküle nincs se jelen, se jövő. Kő csők bogását hallgatnám. Ha Író lennék, a málladozó, mohos fPatoki vár Vörös-tornya, megfakult, málladó papír a vixsolyi Bib­ialak tövében próbálnám keresni régmúlt vitézek lovának p4 használt vászon Győri Elek bármelyik festménye ha üresen koppon- nyomál. Talán meghallanám Rákóczi'kurucainak ügetését, Esze J*a szavak, ha nem valljuk magunkénak, ha nem vállaljuk kulturális gyosainok csatakiáltásait És a szél mesélne a régi időkről, afljkségünket. a pataki kollégium nagyasszonya lorántlfy Zsuzsanna volt, s Kövym„.. , , .... . ,, .... ... „ . , fesszor óráira mentek a tógós diákok. Kossuth első felszólalósárfc1 ?.* Z.emPe"" « “ v',dé.k r,n9Qto bölcső,evolta magyar kút- újhelyi vármegyeházán, meg még régebbről, amikor a boldvai pfe1' ,oldleLn »«"tos törtenelm, esemenyek játszódták le. Volt ablak nos a födetlen fejű emberek elölt először mondta el - „hálálnék om.kor Szeps. Csombor Marton volt a sz.kszo. prédikátor, a látáal haolsz" - a Halotti Beszéd sorait. Ha Író lennék, akkor ' ,e,t>"*du.los. ««»badsogharc elosztó,e, mert a szabadság csak képzelném, hogy a tovafuló Szinvp-patak fecseg nekem a e,e 1,1 1° talajba hullott. esést néző József Attiláról, s megelevenedne o Szabó lőrine-sz« Usporos föld, mondjuk, melynek felszíne alatt - mint erek - bá- Folytathatnám, de kevés a szó, s még kevesebb a betűnek hely o >k vágatai futnak, s levegőjébe sárgán pipálnak4 a vegyi üzemek píron, és író sem vagyok, annak csak holovány mása. Viszont tm kényei. Ez a nehéz kezií, kérges tenyerű emberek földje ... Az örö- hagyományban is élni annyi, mint teljesebb, igazibb, nagyobb i iÖké.., m m ■■■ r í | ■■ m m m Örökség i örökösök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom