Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

r I ■ ■ ■■■ ■■ ■■■ Örökség} örökösök Magyar Orthodox Egyházi Múzeum árospatak, Tudományos Gyűjtemények # r Őszre nyit a Repozitórium immmmmmm tsmm „Mit akar ez a száz ember?" — tették fel sokan (önmaguknak és egymásnak) a kérdést 1985 elején, amikor a Kazinczy Fe­renc Társaság alakulóban volt. A választ többféleképpen próbáltuk megfogalmazni; aszerint, hogy ki kérdezte, hogy mennyi időt ad­tak a válaszadásra, s hogy meny­nyire volt komoly az érdeklődés. Emellett bizonyára az is befolyá­solta a feleletet, hogy kinek tet­ték fel a kérdést, hiszen amíg csak formálódóban van egy cso­port, elsősorban a vágyak és re­mények a meghatározók, eltérőb­bek a motívumok. Most, amikor megduplázódott a tagság, amikor két év munkája és tapasztalata van mögöttünk, talán egyértel­műbb feleletet adhatunk. Igaz, a kérdést nem az idegenek, hanem inkább azok tartják izgalmasnak, akik az egyesület gondját a vál- lukra vették. Akár úgy, hogy cse­lekvő részt vállalnak tevékeny­ségéből, akár úgy, hogy „kívül­ről” figyelik rokonszenvvel kezde­ményezéseit, s támogatását szük­ségesnek érzik. Belső igény, „lentről” jött szándék hívta élet­re a társaságot. Ez az egyik tit­ka a sikeres vitorlabontásnak. A másik meg az, hogy kedvező sze­lek adtak hajtóerőt. Találkozha­tott tehát az éledező helyi buz­galom és a jó ügyeket felkarol­Jeligénk: Szialom ni kész központi akarat, s e kél tényezőn múlik minden további eredmény. A Kazinczy Ferenc Társaság közművelődési egyesület, arra tö­rekszik tehát, hogy elősegítse tagjai számára a kisebb-nagyobb közösségben való tudatosabb és tevékenyebb részvételt, a harmo­nikus személyiségfejlődést, a nemzeti kultúra helyi gyökereiből való táplálkozást. A tartalmi célkitűzéseket az alapszabályzat három pontban tömöríti. Az egyik a névadó, Kazinczy Ferenc em­lékhelyeinek gondozása, ma is időszerű életművének feltárása és ismertetése. A másik megyénk egykori abaúji és zempléni te­rületein a történeti, irodalmi, nyelvi, néprajzi hagyományok kutatása, ápolása. A harmadik pedik a közműveltség, ezen belül kiemelten a szép magyar nyelv- használat terjesztése. A földrajzi határok megjelölé­se nem a befelé fordulás, a szi­getre vonulás jele, hanem a he­lyi elkötelezettségé. A Hazafias Népfront megyei bizottsága dol­gozott ki ajánlásokat nél': vei ezelőtt az ún. „zempl* ség" (a Zempléni-hegység ke) komplex fejlesztésére kozóan, s egy regionális velödési egyesület igénye kor fogalmazódott meg. ‘ kori Abaúj és Zemplén ol rület, amely a gazdaságif. gok, a társadalomfejlőc infrastruktúra, a szellemi lyek tekintetében hátrány1' zetűnek minősíthető. Mást1 szont, a művelödéstörtém’; keket tekintve hazánk eg) gazdagabb tája. Ez a tél1 felől még hangsúlyoz0! emeli ki mai elmarad0 másfelől meg igen gazdi” tőséget biztosít a hagy0] feltárásával foglalkozó k*l nek. Sárospatak, SátoraUj Tokaj kultúrhistóriai jele1] ről nem kell bizonyító s] mondanunk. De SzéphaloC] csa. Pácin, FelsőregmeC'j Telkibánya, Gönc, GörH Kéked, Abaújvár, Hejce, i Boldogkő, Abaújszántó, j Szerencs, Felsővadász, ’ íp>, Prügy is ezen a terüle- ?5van, hogy csak rögtönözve Ifsek néhány olyan telepii- i amelyhez műemléki, törté­li irodalmi emlékek kapcso­lt A reformáció, a paraszt­éinak (Császár Péteré, To- í Ferencé), a kuruc harcok, pálmák hagyományai nőttek l|. földből, s néprajzi szem­el gazdag a táj parasztkkul- 'Ja- Ez a — több részletében ' is eléggé feltárt — kincs le- iaz itt élő nép egyik nagy Fielő tartaléka, önbecsülésé- !ébresztője. pélók teljesüléséhez a társa- ráltozatos tevékenységi for­rt próbál kialakítani, hogy re*i tagja találjon valamilyen fbcsolódási lehetőséget. A fel- munka során új tények, rt források, dokumentumok, tak kerülnek elő. A társaság Főzésére már eddig is van- r'Syelemre méltó eredményei pinczyval és korával, az aba- zempléni múlttal kapcso- 1 kutatómunkának. A Szé.o- "b című évkönyv 328 oldalas első kötete rá a bizonyíték. Ter­jesztő tevékenységnek nevezhet­jük az ismeretek, kutatási ered­mények továbbadását, a közvéle­mény formálását. Kibővített — mindig más és más településen tartott — elnökségi üléseink ne­gyedévenként adnak erre szer­vezett lehetőséget, s vannak meg­emlékezések, előadások, kiállítá­sok . Évkönyvünk mellett Ka­zinczy Könyvtár címen indított sorozatunk tesz jó szolgálatot, olyan műveket tesz hozzáférhető­vé, amelyek könyvritkaságnak számítanak. Szervező tevékeny­ségként említem — jobb kifeje­zés híján — azt, ami talán az előbbi kettőnél újszerűbb és fon­tosabb. Ennek lényegé, hogy igényt ébresszen; kezdeményezés­re, önálló vállalkozásra, egyéni művelődésre, alkotásra serkent­sen. Eszközként pályázatokat, ju­talmakat, díjakat tűzünk ki, el­sősorban azonban tagtársaink kezdeményezőkészségére számí­tunk. Ebbe a sorba illesztjük az emlékhelyek gondozását, megje­lölését, a műemlékek védelmét, valamint a közérdekű javaslato­kat. a szakmai véleménynyilvání­tást. Közös vonása mindhárom formának az aktivitásba részvé­tel. a közösségi irányultság. Tapasztalataink szerint szük­ség van a kisebb régió szellemi erőinek összefogására. Néhány falu, egy-egy városkörzet önma­gában nem képes mozgásteret, ösztönző műhelyt teremteni az al­kotó kedvű embernek, a megye szintjéről pedig már nem látha­tók át a helyi mozgolódások. Ilyen vonatkozásban is hiányt pótol, pótolhat a társaság: közve­tít. fórumhoz juttat helyi alko­tókat, tenetségeket bátorít, lép­csőül szolgál az emelkedéshez. A közös érdeklődés és feladat­va lla’ás hozza össze az embere­ket. igazolódik Kazinczy megál­lapítása: „Azon örömön kívül, amit ngjága a munka ád a dolgo­zónak. nem képzelhetni kedve­sebbet, mint azt, hogy ezen az úton a jók barátokká lesznek. Széphalom — Kazinczy példái adó munkálkodása révén — jel­kép és jelige lehet ma is. Az­által. hogy bizonyítja: országos jelentőségű kulturális centrumok­tól távol is lehet maradandót al­kotni. S azáltal, hogy ösztönöz a korábbi hagyományok folytatásá­ra Mit akar hát ez a százegvné- háriy ember? Szellemi pezsgést, megalapozottabb értéktudatot te­remteni. Ügy, hogy a zempléni és abaúji embereket nem egyszerű­en befogadónak, fogyasztónak tekintjük, hanem társnak a gon­dolkodásban és a jó ügyekért való cselekvésben. A vár belső udvarán ez a helyzet Szerencs, Rákóczi-vár A várakozás idején m m m Ha valaki gépkocsival Sá­toraljaújhely felé megy a 37-es főúton, a szerencsi „forgóban" nézelődhet, leg­feljebb bal oldalon, a sar­kon álló sárgás épületnek nem minden részlete tárul elé. Visszafelé jövet azonban majdnem bizonyos, hogy lát­ja: ennek az épületnek a hátsó része enyhén szólva is düledezöben van; a jobb sarkon... A szerencsi váro­si könyvtár ideiglenes ottho­Szükséghelyzetben költö­zött ide, ebbe a szanálás­ra régen megérett épület­be a könyvtár, évekkel ez­előtt. Abban a reményben, hogy két-három ével „ki­húznak" itt valahogy, az­tán igazán szép, pompá­zatos környezetbe mehet­nek, a végleges otthonba. Azért kellett vállalni a megpróbáltatást, mert meg­kezdődött a Rákóczi-vár helyreállítása. Szó volt már arról a kezdet kezdetén, hogy ar­ra kell számítani: a feltá­ró munka menete szabja majd meg a kivitelezés rit­musát. Aztán telt-múlt az idő, s újra meg újra arról ér­keztek a hírek, hogy toló­dik az átadás határideje. Ha valaki e napokban ar­ra jár, a vár környékén, abszolút laikusként is meg tudja fogalmazni: ebben az esztendőben sem lesz itt avatás; a helyreállított vár átadásának nem az 1937-es év lesz a jegyzett dátuma. Jánosi Józsefet, a városi tanács elnökhelyettesét ar­ra kértük Szerencsen, fog­lalja össze mindazt, ami van és ami nincs. — Amit a kivitelező szakemberek már helyre­állítottak, az fantasztiku­san szép, így például a re­neszánsz ablakok az észa­ki oldalon... A Rákóczi- vár helyreállítása a me-, gyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség kö­zös beruházása. Nekünk, a szerencsieknek — a tanács­nak — ebben egy fillérje sincs. Ezért hát mi nem is nagyon szólhatunk be­le a munka menetébe, mi csak kérhetünk és várha­tunk. Azzal a tudattal, hogy égetően nagy szüksé­günk lenne már a felújí­tott várra, hogy a már so­kat emlegetett városi kul­turális központunknak ott­hona legyen. Itt lesz majd a Zemplén Múzeum, a mű­velődési központ, a könyv­tár ... Lesz, még mindig csak ezt mondhatom, mert a jelenlegi állás szerint a jövő év végére kapjuk meg a várat... Addig tovább kell szenvedni a jelenlegi és évek óta tartó áldat­lan állapotot. A követke­zőkről van szó: — Egy rendesebb csa­ládi ház méretű épületben van jelenleg a városi mű­velődési központ. Kritikán aluli az elhelyezés, az a munkalehetőség, ami ott adott. Lehetőségük nincs arra, hogy harminc-negy­ven embert összehívjanak. Igaz. a vár már korábban átadott, déli szárnyában — a szállodához kapcsolva — kaptak egy nagy színház- termet. Itt azonban egy agresszív talajvíz van. a fűtéssel nagy a gond. ez újabb nehezítés a népmű­velők munkájában... — A városi könyvtár helyzete a legszomorúbb, ismeretesen többszörösen szanálásra ítélt épületbe költöztek be. Nyugodtan lehet mondani, embertelen körülmények között dol­goznak a könyvtárosok. A könyvállomány egy jelen­tős részét ki sem tudják rakni. Több ezer kötet van elzárva az olvasók előtt, •aj*- 'x'xfevs'';; A főbejárat mellett: ez is szép lesz . hely hiányában. Beázás is volt már itt, télen pedig hallatlanul nehéz a fűtés. Gondoljuk végig: mindig arról volt szó, minden év­ben, hogy na. még egy év vagy másfél év és le­het elköltözni. Az idő csak ment... de mit tehettünk? Hogyan költsünk a város minimális pénzéből arra, hogy egy épületet, aminek majd dózerral kell neki­menni (vagy talán nem >s kell nekimenni, maid ösz- szeroskad) — felújítsunk?! Az tény: ha majd véget ér a helyreállítás a várban, ott az egyik szárnyat (a nyugatit) és a főbejárat fölötti részt a városi könyvtár foglalhatja el. Nyugodtan mondhatom, gyönyörű könyvtárunk lesz... — Itt van végül a Zemplén Múzeum, hasonló gondokkal, mint a már említett két közművelődési intézmény. Ma — évek óta — két kis kiállítóhelyisé­gük van, a múzeumi anyag — mint például az euró­pai hírű képes levelező­lap-gyűjtemény — na­gyobb része teljesen elvan zárva a látogatók elől. Olyan problémánk is van: az új múzeumi anyaghoz meghirdették a gyűjtő­munkát, érkeztek is szép és értékes darabok, azokat sem tudjuk hol tárolni, nem tudjuk behozni a vá­rosba. Egy szép stílbútort például odaadtunk a tál.y- lyai iskolának, hogy lega­lább itt legyen a közelben, míg a múzeum berendez­kedhet végleges helyén. — Nagyon összetettek azok a problémák, amik­kel meg kell küzdeni azok­nak, akik naponta része­sei a városban a közmű­velődési munkának. Na­gyon nagy szükségünk len­ne rá, hogy minél hama­rabb „belépjen a vár”... Nagyon-nagvon bízunk ab­ban, hogy ez 1988-ban megtörténik. Mi a munka kezdetén arra rendezked­tünk be, hogy ez egy pro­vizórikus állapot és a sze­gény ember optimizmusá­val bíztunk mindig abban, hogy a kimondott határ­idők — határidők lesznek. Sajnos, konzerválódtak így közművelődési intézménye­ink áldatlan állapotai — fejezi be monológját Jáno­si József. Kellemesebb lehetett vol­na talán, csupa optimiz­musról beszámolni, a sze­rencsi vár környékéről. Az áltatás azonban nem helyénvaló. A szerencsiek tisztában vannak a hely­zettel és lehetőségeikkel. Mit tehetnek még? Bíznak „a szegény ember optimiz­musával .. MHHnHMBRMEBanBSHBBnHEUMHBRHHHMHHMHHHSBHKiHUnBHSiSSBnMlBHBBHHBI Osszeolliotta es irta: Csutorás Annamária, T. Nagy József, Kováts Dániel. Fotó: Fojtán L H o íré f«Wték, o lombok sutogásót, o Mól zúgását, o patak ?<• A mull honánk tartozik, nélküle nincs se jelen, se jövő. Kő csak bogától hallgatnám. Ho író lennék, a málladozó, mohos IPatoki vár Vörös-tornya, megfakult, máiladó papír a »izsolyi Bib- laiak tövében próbálnám keresni régmúlt vitézek lovának pof használt vászon Győri Elek bármelyik festménye ho üresen koppon- nyomát. Talán meghallanám Rákóczi kurucainak ügetését, Esze f a szavak, ha nem valljuk magunkénak, ho nem vállaljuk kulturális gyosainok csatakiáltásait És a szél mesélne a régi időkről, aflfbégünket. a pataki kollégium nagyasszonya Lorántffy Zsuzsanno volt, s Kövy is, .... . ......................... , , fe sszor óráira mentek a tágás diákok, Kossuth első felszólalásár^0“! f.51JZemPlen ' « a v'^.k ^ngotó bölcsőié volt a magyar kul- újhelyi vármegyeházán, meg még régebbről, amikor a boldvai pC"0,1- ,oldie" fontos törtenelm. esemenyek ,áUzodtak le. Volt ablak nos a födetlen fejű emberek előtt először mondta el - „hálálnék r,póLra' ««[kor SWpsi Csombor Marion volt a_ szikszói pred.kator, a látáal hoolsz*' - a Halotti Beszéd sorait. Ha Író lennék, akkor rrm.kof' W*"“*“1?* s a szabadsogharc élesztőié, mert a szabadság csak képzelném, hogy a tovoiutó Szinva-potak fecseg nekem of e*® ,u mmd,S |o tolóiba hullott. esést néző József Attiláról, s megelevenedne o Szabó Lörine-siwospotos föld, mondjuk, melynek felszíne alatt - mint erek - bá- Folytathatnám, de kevés a szó, s még kevesebb a betűnek hely opk vágatai futnak, s levegőjébe sárgán pipálnak' a vegyi üzemek píron. £s író sem vagyok, annak csak halovány mása. Viszont tufNényei. Ez a nehéz kezű, kérges tenyerű emberek földje ... Az örö- hagyományban is élni annyi, mint teljesebb, igazibb, nagyobb évüké.., Filogrános zománcdiszitésü evangéliumkönyvek a kiállításon Fél éve sincs, hogy múzeum őrzi Miskolcon a görög eredetű Magyar Orthodox Egyház mű­kincseit. Karácsony előtt — az elmúlt év decemberében, egészen pontosan 21-én — nyitották meg a páratlan szépségű, rendkívül gazdag és értékes gyűjteményt a művészetpártoló nagyközönség előtt. A miskolci közösség volt parókiaépületében — az egyko­ri görög iskola átalakított és felújított falai között — most több mint kétszáz műremek mu­tatja magát; s mintegy üzennek is azoktól a kereskedőktől, akik kereskedőútjuk felezőjén letele- t pedve, hazát és népet választót- { tak. Őrizvén persze múltjukat és ^ identitásukat, de asszimilálódva is a néphez, mely befogadta őket. ^ Miskolcon és Tokajban is -— 7 akárcsak a többi magyar város- j ban, a XVII. században teleped- tek le a görög kereskedők. Csa- t ládot alapítottak, házakat s r templomokat építettek. Sajátos ' kettősség jellemezte őket; a már { említett asszimilációs törekvés i (120 éve tértek át a liturgiában t a magyar nyelv használaté a ragaszkodás a gyökereké elbocsátó Hellaszhoz. Ha m* és alkalmuk volt rá, az ő4 ból hozták kegytárgyakat, 1 Athosz-hegyi és a szentföld lostorokban készült puszpáf reszteket már többnyire I foglaltatták ezüstbe a kor 1 ja szerint. Hogy mást mo említsünk, a miskolci Szol Mihály ötvösmester keze m ját is őrzik ezek az ötvösfo tok. A miskolci letéti g mény (az egyházközössége tétbe helyezték el az an) kétségkívül leggazdagabb é értékesebb része az ötvöst aranyozott ezüstből és ónb< szültek. Ez utóbbiak közül rabarokk stílusban készült készletet (ötkenyér-tartót) \ hetnénk. Az archaikus hatásokat ráckevei műhelyből szál orosz népies és makedón sokat tükröző ikonjai eéi figyelemre méltóak. A g ménynek kétségtelenül leg s talán legértékesebb dara „Szenvedő Istenanyja” cínr^ A kréta—velencei iskola legszebb ismert darabja K1 métről került Miskolcra. V hatóak rézmetszetes, úgyn° felszentelés! ikonok is, ab a templomalapításokra K lek. Az ereklyekendőül sí antimezionok — vászonra 1 tatott grafikák — felirata közösségek életére is kapb információkat. Látványnak sem kevés., nézőinek ez a múzeum Azon túl pedig a rendeződi keztek tisztázni is e göfös. detű magyar közösség hovatartozását, fejlődését. 1 zeli miskolci orthodox ten1 mal együtt mindenesetre j csak művészet-, hanem ^ történeti értékű is ez a fj mény, amely idegenforgalmi ványosság is. Túl mindez*! dig tudósítás egy etnikai portról, mely lélekszámút1! lentősebb szerepet töltött | régió történetében is. '-'zeige topár merem azi monci- '’égezetül, nyugodtan nevez- a titulus helyén mindenes- ■ Egyébként a Nagykönyvtár Hatója ő. iéggé hosszú a pecsétes név, 'a rövidíteni kéne, csak húsz­am nyugodtan így: A Pataki ^könyvtár. Hivatalosan az intézménynek ez a neve: 'száninneni Református Egy­terűiét Tudományos Gyűjté­séi és Nagykönyvtár, Sáros­ak. f- az esztendő egy kis lélegzet- . juttatja a határainkon túl is ;Hán számon tartott szellemi jptőhelyet. Igazabb így írni: íítő- és megmutató helyet. Ne­f százada, amikor a sárospa- gtmnázium diákja lettem, az .. „figyelmeztetések” között |*Pelt: a Nagykönyvtárba el I menni. .. Azt pedig már el­mésekből tudom, volt idő, Ikor elsős osztályok tanóra ko­mén ismerkedtek a felgyűj- I értékekkel. [es, ott akartam kezdeni, hogy Kepozitórium az Iskolamúzeum ablakából nézve Gyűjtemények lélegzethez jut az idén: állami és egyházi össze fogás révén megépült a Repozi tórium. Nagy szükség volt rá, hi szén tárolási, raktározási gondo szói ítottak itt. Sze-ntimrey Mihály, a Nagy könyvtár igazgatója: — Nagyon szép épületet ter­vezett Makovecz Imre, a funkció nak is megfelel. Az utóbbi ével új szerzeményei kerülnek majd Repozitóriumba, a levéltári anya gunk egy része pedig át is köl lözött már. Az épület háromszin tes, a két felső szinten vannal a hatalmas raktárterek. A föld szinten kiállítóterem lesz, itt ka] helyet Cs. Szabó László hagva téka, a tíz és fél ezer kötet, félszáz folyóirat... Lesz egy ki munkatér is, a kutatók számára A hagyatékot képező, főleg an goi, francia, német és olasz nyel ven írt könyvek között nagyoi jelentős számban és értéket kép viselve vannak ott a művészei, történeti szakirodalmak. A nyu gáti szakirodalom hazánkba! most Sárospatakon lesz a leg­nagyobb mennyiségben feltalál­ható. Ezért is számítunk a kuta­tókra... A hagyatékfeldolgozás jelenleg is folyik... — Mire vagyunk a legbüszkéb­bek? A szubjektív véleményemet mondom el. A pataki könyvtár Eszak-Magyarországon egy kicsit a nemzeti könyvtár funkcióját is tölti be. Tudniillik itt nincs ilyen, régi történelmi anyaggal rendelkező könyvtár; ez az egyetlen. És ez, amikor még a sárospataki református főiskolá­nak volt a könyvtára, akkor sem csupán iskolai funkciót teljesített. Egy kicsit az észak-mag.varorszá- gi tájnak, ahogyan mi szoktuk nevezni: a Tiszáninnennek volt ez a tudományos könyvtára. A 18. század végétől... Arra töre­kedett. hogy a magyar kultúrá­nak a jelesebb termékeit és el­sősorban az észak-magyarorszá­gi irodalom-helytörténet-tudomá- n.vosság dokumentumait begyűjt­- se és őrizze. A 18—19. században ■ fejlesztette ki híréhez méltó- könyvtárát az iskola. E század- ' ban is igen nagy gyarapodás tör­tént. Dokumentálja a könyvtár . állománya, hogy a magyarság — ha nagyon nehéz körülmények között is, de próbált lépést tar­tani a nyugati tudományossággal . a különböző szakterületeken, j A Tudományos Gyűjtemények- és Nagy könyvtár több mint há- . romszázezres állománya nagy . vonzerő: látogatóknak, kutatók- . nak. Évente — a patakiakat, is- . kolásokat nem számolják — 80 5 —70 ezren teszik meg a lépáse- . két a falépcsőkön, hogy a Nagy- . könyvtár dísztermében őrzött ; harmincezer értékes könyvet megnézzék; valamint „megsza- i góljának” a Szellemből. Jelenleg még dolgoznak a Re- i pozitóriumon, a látogatóknak azt ígérhetik: Cs. Szabó László ha­■ gyatókát és a kiállítótermet a ■ nyár második felétől látogathat- i ják majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom