Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 105. szám 1987. május 6. Szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Földben az árpa, a borsó, a zab Befejezte tárgyalásait az etióp külügyminiszter Losonczi Pál fogadta Berhanu Bajiht Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta a hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Berhanu Bajih etióp külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozón elismeréssel szólt Etiópia ak­tív szerepéről az afrikai kon­tinens problémáinak megol­dásában. Kifejezte készsé­günket a két ország között jól fejlődő kapcsolatok el­mélyítésére. Az etióp diplo­mácia vezetője tájékoztatást adott a hazájában folyó tár­sadalmi, politikai átalakulás­ról, a közelmúltban elfoga­dott alkotmányról és Etiópia köztársasággá nyilvánításá­nak előkészületeiről. A ta­lálkozón jelen volt Várko- nyi Péter külügyminiszter, Bognár Gyula, hazánk etió- piai, valamint Wondwossen Hailu, a Szocialista Etiópia budapesti nagykövete. Berhanu Bajih a nap fo­lyamán a Dunavarsónyi Pe­tőfi Mgtsz-be látogatott. A vendéget Tisza András, a termelőszövetkezet elnöke, Poden Gyula, a TOT főtit­kárhelyettese fogadta, s tá­jékoztatta a Budapesttől Kis- kunlachúzáig hat község ha­tárában gazdálkodó, három­ezer dolgozót foglalkoztató szövetkezet tevékenységéről. Az lí)49-ben alakult, 6400 hektáron gazdálkodó szövet­kezet — kedvezőtlen területi adottságai miatt — nem csu­pán növénytermesztéssel fog­lalkozik, sokkal inkább az állattenyésztés, az élelmi­szer-feldolgozás és -kereske­delem, emellett a háztáji in­tegráció, valamint az ipari tevékenység alkotja profil­ját. A tájékoztatót követően a vendég megtekintette a leg­nagyobb szarvasmarha-tele­pet: az istállót, a fejőházat, a borjúneveidét és felkeres­te a nyúltelepet. Berhanu Bajih vidéki programja be­fejezéseként K. Wágner Ist­vánnak, a termelőszövetkezet egyik alapító tagjának ház­táji gazdaságával is megis­merkedett. Berhanu Bajih, a Szocialis­ta Etiópia külügyminisztere — aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást ha­zánkban — programja befe­jeztével kedden este eluta­zott Budapestről. Az etióp diplomácia vezetőjét a Feri­hegyi repülőtéren vendéglá­tója, Várkonyi Péter búcsúz­tatta. Jelen volt Bognár Gyu­la, hazánk etiópjai, valamint Wondwossen Hailu, a Szo­cialista Etiópia magyarorszá­gi nagykövete. Szezonkezdet a strandokon — Óriáscsúszda Tapolcán — Uj medence Bogácson — Szépülő szauna Diósgyőrben Szokás szerint idén is má­Nam számít a munkaidő most a mezőgazdasági üze­mekben. Ha kell, nyújtott műszakban, ha kell, még az alkony i órák után is dol­goznak a nagyüzemi táblá­kon a talajelőkészítö és a vetőgépek. A tavaszi munkákat mint­egy 144 000 hektáron kell el­végezni, s ebből a lalajelő- készitésl a tavasziak alá megközelítőleg 100 000 hek­táron már elvégezték. A ■többit pedig folyamatosan készítik a vetés alá. így a Ünnepi emléküléssel kez­dődött meg kedden a ma­gyar mentésügy négynapos centenáriumi rendezvényso­rozata a Budapest Kongresz- szusi Központban, hazai és külföldi szakemberek rész­vételével. Az ülésen jelen volt Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője is. Elsőként dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgató főorvosa idézte fel a szervezett mentés száz­éves tevékenységét, eredmé­nyeit a Budapesti önkéntes Mentő Egyesület megalakítá­sától, 1887. május 10-től nap­jainkig. Megemlékezett dr. Kresz Géza munkásságáról is, aki útjára indította — az Európában másodikként megszervezett — magyar mentőket. A főigazgató a to­vábbiakban szólt arról, hogy a mentés 1948 óta állami fel­adat, egy népjóléti miniszte­ri rendelet alapján össze­vonták a mentőszervezete­ket, s megalakították az Or­szágos Mentőszolgálatot. A szervezet jelenéről kiemelte, hogy ma 167 mentőállomás, több mint 6500 dolgozó, köz­tük 218 orvos látja el a moz­gó egészségügyi szolgálat fel­adatai I, átlagosan 1750 gép­kocsi és 4 repülőgép segítsé­gével. Évente mintegy 2 mil­lió 300 ezer beteget szállíta­nak a mentők, járműveik csaknem 53 millió kilométert tesznek meg vetőgépek munkáját folya­matosan segítik. Szükséges is, mert a kései kitavaszodás miatt a munkák összetorlód­tak. Am az üzemelvben ta­pasztalható jó munkaszerve­zés eredményéként, a mint­egy 3 hetes késedelmét fo­kozatosan behozzák. A tavasziak vetőmagja ed­dig már mintegy 80 000 hektáron került földbe. Be­fejeződött a borsó, valamint a tavaszi árpa vetése mellett a zabé is. Ezt a takarmány­Ezt követően Csehák Ju­dit köszöntötte a centená­riumát ünneplő mentőszolgá­lat dolgozóit. Kiemelte, hogy rendkívül fontos a mentés­ügy társadalmi bázisának szélesítése. Üjra és újra meg kell tanítani az embereket a mentők munkájának segíté­sére. Nem törődhetünk bele — mondotta —, hogy rosszul működnek a segélykérő te­lefonok, hogy közömbösség késlelteti a hívást, szociális célú, vagy kényelmi okokat takaró, esetleg hiányzó egész­ségügyi ellátás miatt szüksé­ges szállítások vonják el a mentőket a súlyos esetek el­látásától. E gondok megoldá­sa csak egy értő, együttmű­ködő, segítőkész társadalmi környezetben lehetséges. Csehák Judit felolvasta Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének a mén- tökhöz intézett levelét, s át­adta a 100 éves mentőszol­gálat megalapítását tanúsító jubileumi oklevelet. Az Elnöki Tanács az Or­szágos Mentőszolgálat fenn­állásának 100. évfordulója alkalmából, kimagasló tevé­kenységük elismeréseként dr Bencze Bélának, az Országos Mentőszolgálat főigazgató fő­orvosának Április Negyedi­ké Érdemrendet, dr. Csellcó Lászlónak, az OMSZ nyu­galmazott főigazgató-helyet­tesének a Munka Érdemrend arany fokozatát adományoz­ta. növényt már csak viszony­lag 'kis területen, mintegy 1700 hektáron vetik me­gyénkben, elsősorban a h egy v.id ék i szán tóföldeken. Jó ütemben halad az egyik legfontosabb táplálék, a ■burgonya ültetése. Ebből már több, mint 80 százalék­ban földbe kerültek a vető- gumók, Nagyobbrészt ház­táji s kisegítő gazdaságok­ban termesztik, kisebb terü­leten a tsz-ekben. (Folytatás a 3. oldalon) Előkészületek a közgyűlésre MTA osztályiilések Kedden az MTA székha­zában folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi közgyűlését megelőző osztályülések sorozata. A föld- és bányászati tu­dományok osztályának ta­nácskozását Nemecz Ernő akadémikus nyitotta meg, majd Pécsi Márton akadé­mikus tartott bevezető elő­adást Földrajzi környezet­kutatások a gazdasági fejlő­dés szolgálatában címmel. Az ezt követő vitaülésen az akadémiai kutatóintézetek és egyetemi kutatócsoportok képviselői kilenc előadásban számoltak be az utóbbi öt évben elért tudományos eredményeikről. Elhangzott, hogy több éves előkészítő munka után szá­mos kutatóintézet részvéte­lével a Földrajztudományi Kutató Intézetben állítják össze Magyarország új Nem­zeti Atlaszát. A 273 oldalas, magyar és angol nyelven megjelenő atlaszt 1989-ben adják ki. A nagy jelentősé­gű mű hazánk 1980-as évei első felének állapotát rögzí­ti, de tartalmazza az elmúlt húsz évben végbement leg­jelentősebb gazdasági és tár­sadalmi változásokat is. jus elején nyitottak ki a strandok. Milyen újdonsá­gok várják az idén a fürdő- zőket? Eziránt érdeklődtünk a Borsod Megyei Vízművek­nél, valamint a Miskolci Víz­művek, Fürdők és Csatorná­zási Vállalatnál. Megyeszékhelyünk kedvelt strandjának, a tapolcai fürdő­nek környéke még koránt­sem illethető a „rendezett” jelzővel, hiszen a bővítéssel járó munkálatok — mint mondották, a viszontagságos időjárás miatt elhúzódtak, s — még javában tartanak. Az idén ugyanis a bejárattal szembeni oldalon két hek­tárral gazdagodott a strand­fürdő. Ennek a résznek az elkerítésére, továbbá az át- járóhíd megépítésére — mely az összeköttetésre hivatott — csaknem tízmillió forintot biztosított a vállalat. Ugyan­csak több millió forintba ke­rül annak az óriáscsúszdá- nak a megépítése, amelynek átadása júniusban várható. Helyét a nagymedence levá­lasztásánál jelölték ki. A 120 méter hosszú, 10 méter ma­gas újdonságnak bizonyára nagy sikere lesz a vendégek körében. Csakúgy, mint an­nak a csúszdának, amelyet az Augusztus 20. Strandfür­dő területén, a hátsó meden­cénél építenek az idén. A télen is üzemelő „villany­telepi” mellett, a Baross Gá­bor utca felőli részen új par­kolót adtak át, amely csak­nem 300 gépjármű várako­zási gondját oldja meg. A gazdagodáshoz tartozik a húszmillió forintos kabinos öltöző megépítése is. Befejezéshez közelednek a Diósgyőri Várfürdő szokásos karbantartási munkálataival. A festésen, mázoláson és csempézésen kívül felújítot­ták a szauna burkolatát is. A hónap végén, május 30- tól a fürdővendégek már birtokba vehetik a csodás környezetben lévő strandot. A Borsod Megyei Vízmű­vekhez tartozó fürdők közül Özdon különösebb változás nem történt az előző szezon­hoz viszonyítva. Végardó strandján a sátortető állta a szeszélyes téli időjárás vi­szontagságait. Így az újon­nan megvásárolt sátrat még nem kellett felállítani. A Mályi-tó strandját jú­nius elsején nyitják meg. Gyarapodásához tartozik an­nak a parányi „belépő-me­dencének” a megépítése, amely a gyermekmedence mellett készült el. Bogácson minden bizonnyal enyhíti a zsúfoltságot a vízvisszafor­gató berendezéssel ellátott új medence, amelyet az idén nyáron adnak át. Ezzel csak­nem egy időben készül el az új üzemi épület, amelyben (Folytatás a 2. oldalon) Szán a magyar mlagy Centenáriumi ünnepségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom