Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. május 6., szerda KlSZ-kiildöttség utazott Indiába és Kínába Hámori Csabának, a KISZ Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével kedden Ázsiába utazott az ifjúsági szövetség küldöttsége. A delegáció az Indiai If­júsági Kongresszus és az össz-'indiai Ifjúsági Szövet­ség meghívására látogat In­diába, majd a Kínai Nép­köztársaságban a Kínai Kommunista Ifjúsági Szö­vetség vendégeként folytat megbeszéléseket. A delegáció búcsúztatásán, a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Satinder Kumar Lam- bah, az Indiai Köztársaság és Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Szezonkezdet a strandokon (Folytatás az 1. oldalról.) az orvosi ügyeletén, a pedi­kűrrészlegen és szolgáltató egységeken kívül szociális helyiségeket is kialakítanak a dolgozók részére. Mezőkövesden, a Zsóri- fürdőben megkezdték a nagy- beruházást, amelynek első lépcsőjében lefedik a kisme­dencét. Ezzel ugyan megfo­gyatkozik a termálvizű me­dencék száma, de a nagyme­dence kettéválasztásával és a víz gyakoribb cseréjével megpróbálják ennek hiányát pótolni. A lezárt kabinokat pedig a betonépületben ki­alakítottak helyettesítik majd. M. M. Elutasító izraeli válasz Arafatnak Jichak Samir izraeli mi­niszterelnök és Simon Pe- resz külügyminiszter — a nemzetközi békekonferencia körüli élesedő vitája ellené­re — szóvivője útján egy­aránt elutasította Jasszer Arafatnak, a Palesztina! Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnökének tárgyalá­si ajánlatát. A kormánykoalíció egy­mással vetélkedő két vezető­je leszögezte: nem tárgyal­nak a PFSZ-szel és nem hajlandók találkozni Arafat­tal. Arafat az arabokkal meg­békélést hirdető, a külügy­miniszterhez közel álló Weizman tárca nélküli iz­raeli miniszter korábbi aján­latára válaszként hétfőn az ENSZ égisze alatt tartandó tárgyalásokat javasolt bár­melyik izraeli vezetőnek. Simon Peresz külügymi­niszter hétfőn ismét kijelen­tette, hogy megérett az idő Izrael és Jordánia tárgyalá­saira. A külügyminiszter sze­rint jelentős változás tapasz­talható Ammannak a nem­zetközi békekonferenciáról vallott álláspontjában. Zaid ar-Rifai jordániai miniszter- elnök vasárnapi nyilatkoza­tában ugyan leszögezte, hogy Jordánia ragaszkodik a PFSZ meghívásához egy ilyen konferenciára, Simon Peresz szerint azonban eh­hez olyan feltételeket fűzött, amelyeket a PFSZ aligha fogadhat el. Husszein jordániai király a Boston Globe című ame­rikai lapnak adott hétfői in­terjújában cáfolta, hogy nemrég titokban találkozott volna az izraeli külügymi­niszterre! Ugyanakkor ki­jelentette, hogy Simon Pe­resz az izraeli kormány „jó­zan elemeinek” vezetője és reméli, hogy egy napon tár­gyalhat majd vele. Segítik a tangazdaságokat Gépfejlesztési program Négy évre szóló gépfej­lesztési programot dolgozott ki a Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat. Az IKR 1990-ig 1,6 mil­liárd forint értékű gépet vá­sárol taggazdaságai számára, hogy segítse a rendszernövé­nyek hozamának növelését. A korszerű gépeket több mint félszáz hazai és külföl­di gyártó, illetve szállító ajánlatából választotta ki. A vásárlásnál a kedvező ár­ajánlat mellett főként a gé­pek minél nagyobb kapaci­tására és megbízhatóságára voltak tekintettel. A taggaz­daságok gépparkja többek között nagy teljesítményű, magyar gyártmányú cukor- répa-betakarító adapterrel, permetező- és folyékonymű- trágya-szóró géppel, olasz univerzális traktorral, fran­cia kukoricacső-törő és fosz- tóval, holland bálázógéppel és amerikai zöldbab-betaka­rítóval bővül. A megnövelt hibridkukorica-területhez 16 NSZK-gyártmányú vetőgépet vásárolt a közös vállalat. E típusra azért esett az IKR szakembereinek a választá­sa, mert a gép minden olyan növényhez jól használható, amely szemenkénti vetést igénye! Az IKR-gépek bérbeadá­sával is segíti taggazdasá­gait. Bebizonyosodott ugyan­is, hogy többfajta gépet fe­lesleges megvenniük a tsz- eknek, állami gazdaságok­nak, mert — mint például az árokásót, vagy a borsóbeta- karítót — nem tudják gaz­daságosan kihasználni. Bérbe adnak emellett az igények­nek megfelelően traktorokat, kombájnokat, rakodógépeket, szecskázókat és öntözőgépe­ket is. Ez jelentős kiadások­tól mentesíti a taggazdasá­gokat, s lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeiket más irá­nyú fejlesztésre fordítsák. MHSZ-delegáció utazott Katowicébe A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége és a lengyel honvédelmi szer­vezet (a LÓK) katowicei vajdasági vezetősége közötti együttműködés alapján me­gyei MHSZ-delegáció uta­zott tegnap Katowicébe. A delegáció vezetője: Éles Gá­bor alezredes, az MHSZ me­gyei titkára, tagjai: Pokker ■János, a szövetség megyei rádiótechnikai szakágazatá­nak vezetője és Rusz Ottó- né, a miskolci 39-es számú — MHSZ előnevet viselő — általános iskola igazgatója. Megyénk MHSZ-delegációja több napos ott-tartózkodása során tanulmányozza a len­gyel testvérszervezet tevé­kenységét és. megbeszélik a további együttműködés le­hetőségeit. U Pravda 75. születésnapja 75 évvel ezelőtt, 1912. má­jus 5-én jelent meg először az oroszországi bolsevikok lapja, a Pravda. Az SZKP Központi Bizott­sága ebből az alkalomból a Pravda szerkesztőségének és kiadójának küldött üdvözle­tében hangsúlyozta, hogy a lap 75. születésnapja fontos esemény a Szovjetunió Kom­munista Pártja életében. Az üdvözlet kiemeli, hogy az újság fennállása óta ered­ményesen terjesztette a tö­megek körében a marxiz­mus—leninizmus forradalmi eszméit, harcolt a szocialis­ta forradalom győzelméért, a szocializmus felépítéséért, a békéért, a társadalmi ha­ladásért. A keddi szovjet napila­pok címoldalaikon üdvözöl­ték laptársukat. A Pravda az évforduló alkalmából keddi számában megjelen­tette a 75 évvel ezelőtt meg­jelent lap hasonmását. Az első szám megjelené­sének emlékére az SZKP XI. kongresszusának hatá­rozata értelmében ország­szerte május 5-én ünnepük meg a szovjet sajtó napját. Az újság neve összeforrott Leninével: a Pravda annak idején közel nyolcszáz írást közölt Vlagyimir Iljics tollá­ból. A kezdetben 40 ezer pél­dányban megjelenő újságot 1918 márciusáig Pétervárotl adták ki, majd a szerkesz­tőség átköltözött Moszkvába. Ma, az SZKP KB vezető lapjaként a Pravda több mint 11 millió példányban jelenik meg naponta. A Szovjetunió 56 városába mű­hold segítségével, fotótáv­irat formájában juttatják el a lap oldalainak kész min­táit, hogy az újságot hely­ben kinyomtathassák. Fogadás a szovjet sajtó napja alkalmából A szovjet sajtó napja al­kalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete kedden fogadást adott a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségén. Az eseményen megjelent Laka­tos Ernő, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának ve­zetője és Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Részt vett a fogadá­son a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége, az orszá­gos lapok, az MTI, a Ma­gyar Rádió és a Magyar Te­levízió több vezetője, vala­mint vezető munkatársa. Találmányok kiállítása Magyar Hét Finnországban Kedden délelőtt a helsinki melletti Espooban megkez­dődött a finnországi Magyar Hét eseménysorozata. A va­sárnapig tartó programot Marjai József a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Pertti Salolainen külkeres­kedelmi miniszter nyitotta meg a Dipoli Kongresszusi Központban rendezett ün­nepségen. A magyar külkereskede­lem egyik legnagyobb idei külföldi bemutatóján mint­egy 60 vállalat vesz részt, hogy megismertesse a finn partnerekkel az ezen az igé­nyes piacon is érdeklődésre számot tartó termékeit. A Magyar Hét központi ren­dezvényén, a 900 négyzetmé­ter alapterületű kiállításon a világszínvonalnak megfe­lelő áruikat vonultatták fel a résztvevők. Újonnan kifej­lesztett műanyagok, jármű­ipari termékek, részegysé­gek, mérőműszerek, számí­tástechnikai berendezések, a konfekcióipar divatos mo­delljei és a magyar ízeket reprezentáló élelmiszerek egyaránt szerepelnek a be­mutatón. Valamennyi áru­csoportnál az innovációs eredményekre helyezik a hangsúlyt, s önálló résztve­vői a kiállításnak a magyar találmányok is. Alkotóik kö­zül az egyik, s ma minden bizonnyal a leghíresebb, Ru­bik Ernő ugyancsak jelen van a hét eseményein. A program részeként a Magyar Kereskedelmi Ka­mara több nagyvárosban szervez előadás-sorozatot, hogy ezzel is felhívja a fi­gyelmet a kapcsolatok bőví­tésére, a kooperációban rej­lő lehetőségekre. E figyelem- felkeltés egyben a Magyar Hét egészének elsődleges célja, hiszen a két ország gazdasági kapcsolatai a le­hetségesnél jóval szerényeb­bek. Az előrelépéshez ösz­tönzést adhat a mostani be­mutatkozás is — hangzott el a megnyitón. A BORSOD VOLÁN miskolci üzemegysége az Autóközlekedési Tanintézetnél férfiak részére hivatásos gépjárművezetői tanfolyamot szervez A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel:- 8 általános, szakmunkás-bizonyítvány- büntetlen előélet- 18 éves életkor Jelentkezés: 1987. május 20-án 8 órakor Miskolc, József Attila utca 70. sz., III. emelet, előadóterem. Meghalt Loy Árpád Nagy veszteség érte a bá­nyásztársadalmat. Április 28-án, életének 82. évében elhunyt Loy Árpád, a mun­kásmozgalom régi harcosa, Kossuth-díjas frontmester. Erdélyben, Keresed köz­ségben született 1906. már­cius 30-án. Munkáscsalád­ból származott, édesapja nyomdokaiba lépve 1926- tól dolgozott bányászként a Zsil-völgyi bányákban. Kezdettől fogva aktívan kivette részét a mozgalmi munkából is, hamar tekin­télyt szerzett a szervezett munkások körében. A család 1940-ben átte­lepült Magyarországra, s Loy Árpád a Dunántúlon, majd barátai unszolására Borsodban, Alberttelepen helyezkedett e! Itt dolgo­zott nyugdíjazásáig, 1964. május 25-ig, mint front­mester. A pártnak 1946-tól volt tagja. Az ő nevéhez fűződik a „Termelj ma többet, mint tegnap!” el­nevezésű munkaverseny- mozgalom. 1956-ban is bát­ran agitált a munka mel­lett, erélyesen lépett fel a sztrájkolok ellen. Munkássága elismerése­ként 1951-ben és ’53-ban is megkapta a Magyar Népköztársaságért Érdem­érem arany fokozatát, 1952. március 15-én Kossuth- díjjal tüntették ki, majd 1953 októberében a Szo­cialista Munka Hőse címet nyerte e! Nyugdíjazása után is kellő megbecsü­lésben részesült, 1977-ben a Szocialista Magyarorszá­gért Érdeméremmel tüntet­ték ki, 1981-ben Kiváló Bányász lett, 1984-ben SZOT-díjat kapott. A munka mellett aktív közéleti tevékenységet fej­tett ki. Országgyűlési kép­viselő volt 1953—66 között, ugyanebben az időszakban a BDSZ elnökségének és a SZOT-nak a tagja. Ké­sőbb családjával Dunaúj­városba költözött, de kap­csolata nem szakadt meg a borsodi bányászokkal. Május 8-án 13 órakor a dunaújvárosi temetőben he­lyezik örök nyugalomra. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. Elhunyt Kovács Kálmánná A Szakszerveztek Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nácsa fájdalommal tudat­ja, hogy Kovács Kálmán­ná elvtársnő, az SZMT nyu­galmazott titkára, életének 55. évében, 1987. május 2-án hirtelen elhunyt. Temeté­séről később történik in­tézkedés. Kovács Kálmánná — Strissovszky Matild, akit mi valamennyién Tilaként emlegetünk — 1933. janu­ár 11-én született Felső- Meczenzéfen négygyerme­kes munkáscsalád harma­dik gyermekeként. Nemze­dékének oly sokakra jel­lemző nehéz útját járta végig, másokat felülmúló tehetséggel, szorgalommal, szerénységgel. Nem volt számára kitaposott út, örökké újat, mást, jobbat keresett, s másokat is er­re ösztönzött. Barátai, mun­katársai döbbenten fogad­ták a fájdalmas hírt. Pó­tolhatatlan a veszteség édesanyja, férje, leánya, unokái számára. Osztozunk gyászukban valamennyien, akik együtt éltünk, dol­goztunk vele és ismertük őt. 16 évesen gyors-gépíró­ként dolgozott a Kohá­szati Üzemek SZIT-bizott- ságán, ahol hamarosan po­litikai munkatárs lett. Ké­sőbb a SZÍT, a DISZ me­gyei bizottságán töltött be különböző tisztségeket. A KISZ megalakulásakor a megyei bizottság munka­társa, majd titkára lett. Hét éven át volt a megyei Nőtanács titkára, haláláig sem szakadt meg kapcso­lata a nőmozgalomma! Közben tanult, tanfolya­mokat végzett, kisgyermeke és munka mellett érettsé­git, felsőfokú állami és politikai iskolai végzettsé­get szerzett. 1970—1985 között töltöt­te be SZMT-titkári funk­cióját. Magas tisztségei­ben is megmaradt szerény, közvetlen embernek, ajtaja nyitva állt a munkatársak, a szakszervezeti tisztségvi­selők előtt. Munkájában mindig körültekintő, pon­tos volt, véleményét logi­kusan, okosan érvelve, bát­ran mondta el, ezért tisz­telték az üzemek dolgozói, a párt-, a szakszervezeti, a népfront- és a tanácsi testületek. Mindenkitől ön­álló munkát igényelt, de segítőkész volt. Bírálta a hibákat, gyengeségeket, s erre ösztönözte fiatalabb munkatársait is, dicsért, ha arra érdemesnek talált, erőt, bátorságot öntött be­lénk, amikor arra volt szükség. Nyugdíjazását követően is számítottak tudására, ta­pasztalataira, aktivitására. Tagja maradt a SZOT nő- bizottságának, az SZMT- nek, ahol a nőbizottság elnöki tisztét töltötte be. Kemény, eredményes mun­kában volt része, amit ki­tüntetések hosszú sora, köz­tük az Április Negyediké Érdemrend bizonyít. Éle­te igazolás arra, hogyan egyeztethető össze a nő életében a család, a mun­ka, a tanulás és a közélet. Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom