Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

1987. április 30., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről A vállalat minden gyárában tudnak az új hőszigetelési szabványnak megfelelő téglát gyártani Futnak a vevő után (Folytatás az 1. oldalról) elvtársnak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Közpon­ti Bizottsága Elnöksége el­nökének magyarországi láto­gatása és tárgyalásai pár­tunk főtitkárával. E tanács­kozáson is kitűnt, hogy mind­két fél közös törekvése a kapcsolatok továbbfejleszté­se, a megfelelő fellépés a béke és biztonság érdekében. Lázár György elvtárs bu­dapesti megbeszélései Zbig­niew Messner elvtárssal, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökével, berlini tárgyalásai Willi Stoph elvtárssal, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöké­vel, budapesti találkozója Georgi Atanaszov elvtárssal, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökével elősegítették országaink együttműködésének bővíté­sét, az új lehetőségek feltá­rását, közös feladataink meg­határozását és megoldását. Az utóbbi időben eredmé­nyesen fejlődték a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai, bővült együttműködésünk. A Központi Bizottság megelé­gedéssel állapította meg, hogy pártunk és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatok rendeződtek. A Központi Bizottság tá­jékoztatást hallgatott meg a magyar—román viszony ala­kulásáról, s egyetértett a magyar vezető szervek állás- foglalásaival. Megerősítette, hogy kölcsönös erőfeszíté­sekre van szükség a felme­rült problémák rendezése, a jószomszédi kapcsolatok fej­lesztése érdekében. O A Központi Bizottság megerősítette érdekelt­ségünket a helsinki folyamat eredményeinek megőrzésében és továbbfejlesztésében. A bécsi utótalálkozón hazánk képviselői annak érdekében tevékenykednek, hogy a hel­sinki záróokmány elveinek és ajánlásainak kiegyensú­lyozott megvalósítását elő­mozdító megállapodások szü­lessenek. A nemzetközi párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez já­rult hozzá: Kádár János svédországi látogatása, tár­gyalása Ingvar Carlsson svéd miniszterelnökkel, a Szociál­demokrata Munkáspárt el­nökével és más közéleti sze­mélyiségekkel; Beatrix ki­rálynőnek, a Holland Király­ság uralkodójának, Richard von Weizsäckernek, a Né­met Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökének, Poul Schlüterne'k, a Dán Király­ság miniszterelnökének ma­gyarországi látogatása; Lázár György brüsszeli tárgyalásai Wilfried Martens belga mi­niszterelnökkel és római megbeszélései Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. A magyar kormányfő és II. János Pál pápa vatikáni találkozóján hangsúlyozták a béke és biztonság érdekében teendő erőfeszítések fontos­ságát, megerősítették a ma­gyar állam és az egyház kö­zötti réndezett viszony folya­matos fenntartását, kapcso­lataink továbbépítését a Va­tikánnal az eddigi szellem­ben. J A szolidaritás és a köl- csönös előnyök alapján bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt jól szolgálták Losonczi Pálnak,, az Elnöki Tanács elnökének damaszkuszi megbeszélései Háfez Asszaddal, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével, valamint Mir Hoszein Mu- szavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöké­nek magyarországi látoga­tása. II. A Központi Bizottság át­tekintette a múlt év novem­beri határozata végrehajtá­sának és az idei első ne­gyedévi gazdasági munká­nak a tapasztalatait. Meg­állapította, hogy az ország gazdasági helyzetéről és az idei feladatokról szóló no­vemberi határozatát a köz­vélemény nagy várakozással és megértéssel fogadta. Ez jutott kifejezésre abban, hogy az irányító szervek és a gazdálkodó egységek veze­tői fokozott gondot fordí­tottak a határozatból adódó teendők kidolgozására és ab­ban is, hogy a munkahelyi kollektívák eredményes erő­feszítéseket tettek és tesz­nek az év eleji rendkívüli időjárás okozta termeléski­esés pótlására. •j Az év első három hó­*■ napjában az ipari ter­melés ágazatonként egyen­lőtlenül, összességében 3,4 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. A mezőgazdaságban az idei ho­zamokat megalapozó őszi munkálatokat idejében elvé­gezték, de a kedvezőtlen időjárás késleltette a fejlő­dést, és növelte a ráfordítá­sokat. A vágóállatok és álla­ti termékek felvásárlása a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 9 százalék­kal növekedett. A népgazdasági beruházá­sok a negyedév végére meg­élénkültek, és az ilyen célú kifizetések meghaladták az elmúlt év azonos időszaká­nak összegét. A fogyasztói vásárlóerő kiáramlása az év eddig el­telt időszakában a terve­zett kereteken belül maradt. A kiskereskedelmi forgalom árumennyisége több mint 2 százalékkal a tervezettet meghaladva emelkedett. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági hatékonyság növe­lésében a gazdálkodó szer­vezetek egy részénél javu­lás tapasztalható, de népgaz­dasági méretekben a novem­beri határozatban is igé­nyelt és feltétlenül szüksé­ges fordulat még nem kö­vetkezett be. A népgazdaság egyensúlya nem javult. A gazdasági munka hatékony­ságában, az exportképesség növekedésében, a gazdálko­dás javításának közgazdasá­gi és társadalmi feltételei­ben nincs megfelelő változás. Az éves terv céljainak el­éréséhez több területen to­vábbi konkrét intézkedések­re, a gazdaságszervező tevé­kenység lényeges erősítésére van szükség. A Központi Bizottság fel­hívja a vállalatokat és szö­vetkezeteket, a párt- és tár­sadalmi szervezeteket, az ál­lami és gazdaságirányító szerveket, hogy tekintsék el­sődleges feladatuknak a gaz­daságpolitikai célok elérését, az 1987. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak tel­jesítését. III. A Központi Bizottság meg­vizsgálta a nyugdíjrendszert, és megállapította, hogy az ki­fejezi a felszabadulás óta be­következett . társadalmi-gaz­dasági átalakulás eredmé­nyeit. A nyugdíjjogosultság fokozatosan bővült, s ma már minden kereső foglal­kozásra kiterjed. Hazánk­ban jelenleg 2 millió 300 ezer személy, a lakosság több mint 21 százaléka ré­szesül nyugdíjban. A nyug­díjfeltételek időről időre ja­vultak, és több szempontból nemzetközi összehasonlítás­ban is kedvezőek. Nyugdí­jakra a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát for­dítjuk, és ez az arány fo­lyamatosan emelkedik. Az időskorúak anyagi hely­zetében a nyugdíj szerepe meghatározó: jövedelmüknek átlagosan 70 százalékát biz­tosítja. A nyugdíjasok anya­gi-szociális körülményei sze­mélyenként rendkívül elté­rőek, egy részük jó körül­mények között él, mások segítségre szorulnak, az egye­dül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társa­dalmi megítélése ellentmon­dásos. A nyugdíjak értékét nem sikerült teljeskörűen megőrizni, ami gyengítette a nyugdíjasok szociális bizton­ságérzetét. Nőtt az újonnan és a régebben megállapított nyugdíjak közötti különbség. A kialakult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok annak ellenére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyze­tének javítása érdekében több intézkedés történt. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja a nyugdíj- rendszer módosítását, hogy az társadalmilag igazságo­sabb legyen, és a jövőben nagyobb szociális biztonsá­got nyújtson az idős állam­polgároknak. A nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog. A nyugdíjakban jobban ki kell fejeződniük a munká­ban eltöltött éveknek és a teljesítményeken alapuló ke­reseteknek. Az eddiginél job­ban megalapozott nyugdíj- rendszer megkívánja annak vizsgálatát, hogy hosszabb legyen a munkában eltöltött életszakasz. Az időskorúak szociális biztonságát a nyug­díjak értékmegőrzésének in­tézményes kiterjesztésével, a régi nyugdíjak emelésével kell erősíteni. A nyugdíjkü­lönbségeket indokolt csök­kenteni. Űj, önkéntes bizto­sítási formákkal is bővíteni kell a nyugdíjas életre való egyéni felkészülés lehetősé­gét. A követelményeknek meg­felelően ki kell dolgozni és a társadalmi szervezetek ve­zető testületéinek vélemé­nyét kikérve ismét a Köz­ponti Bizottság elé kell ter­jeszteni a nyugdíjrendszer módosításának alapelveit. IV. A Központi Bizottság át­tekintette a gazdaság műkö­désének eddigi tapasztalata­it, és megtárgyalta az adó- és árreform, a jövedelem­szabályozás elvi kérdéseit. A vállalati adózás, a tá­mogatások és az elvonások mai bonyolult rendszere nem teszi lehetővé a haté­kony gazdálkodáshoz szüksé­ges tisztánlátást, nehezíti a termelési folyamatok és költ­ségviszonyok reális megíté­lését. A vállalati adórend­szert úgy kell átalakítani, hogy kevesebb legyen az adófajták száma, váljon át­tekinthetőbbé a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolata, csökkenjen a költségvetés szerepe a jö­vedelmek újraelosztásában, mérséklődjenek a termelői és a fogyasztói ártámogatá­sok, a nyereség fejezze ki a hatékonyságot. A lakossági jövedelemsza­bályozás mai gyakorlata nem ösztönöz kellően a teljesít­mények növelésére, nem ké­pes megakadályozni az in­dokolatlan jövedelmi egyen­lőtlenségeket, nem biztosítja az igazságos, arányos társa­dalmi közteherviselést. A lakosság adózásában olyan változtatás szükséges, amely az eddiginél jobban ösztön­zi a teljesítményeket, lehető­vé teszi a jövedelmek egy­séges szabályozását, az ará­nyos közteherviselést, és megfelelő költségvetési be­vételt biztosít. Az új szabá­lyozásnak hozzá kell járul­nia a társadalmilag elfogad­ható jövedelmarányok kiala­kításához, az adózás alól eddig kivont jövedelmek adóztatásához, a társadalmi juttatások igazságosabb oda­ítéléséhez. Ezért meg kell vizsgálni a személyi jövede­lemadó bevezetésének lehe­tőségét, feltételeit. A Központi Bizottság fi­gyelembe véve a téma hord- erejét, felkérte az állami és társadalmi szervek vezető testületéit, a tudományos és gyakorlati szakemberek szé­les körét, hogy véleményez­zék a vállalati adózás és a lakossági jövedelemszabályo­zás lényeges, elvi kérdéseit. A kialakított javaslatokat a Központi Bizottság soron kö­vetkező ülésére be kell ter­jeszteni. (MTI) Meglehetősen nehéz idő­szakban vette át az Észak­magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat vezeté­sét Garbóczi János. A fia­tal gépészmérnök az elmúlt év szeptemberében lett a cég igazgatója, akkor, amikor a tégla iránti kereslet jelen­tékeny módon csökkent. A nyolcvanas évek elején 40— 60 millió forint nyereséget inkasszált a vállalat, tavaly, az első félévben 35 millió forintos veszteség volt a megfelelő rovatban, amit azonban év végére szeren­csésen eltüntettek, s 1,6 millió forint plusszal zárták 1986-ot. Most sem lesz sokkal könnyebb; ami évekkel ez­előtt szinte elképzelhetetlen volt, ma valóság: reklámoz­zák a téglát rádióban, tele­vízióban, újságban. Többen, s többnyire időben felismer­ték, a mai beruházásín­séges időkben a potenciá­lis vásárló az úgyneve­zett kislakásépítő. Gázbeton- gyár épült Gyöngyösön, a szilikátblokkal jóformán a fél országot, de legfőképp az északi országrészt el tud­ják látni. A BÁÉV házgyá­ra a panel mellett, sőt, he­lyette is a durisol elemeket készíti, nem kétséges, a ma­gánerős építkezés felé orien­tál a panölházak sokaságát összerakó cég is. A mályi központú vállalatnak, mint ahogy nevében is bennefog- laltatik, a cserépgyártás is profiljába tartozik. Nos, ami­óta tetőfedőt gyárt Veszp­rém, a joggal agyondicsért Bramacot, s amióta római cserepet is lehet kapni a Tüzép-telepeken, joggal hi­hetnénk, a cseréppiacon is meg kell küzdeni a vásárló­ért. Ez azonban — bármily hihetetlen — nem igaz. Az igazgató szerint cserépgyá­ruk sokkal több terméket lenne képes értékesíteni, ha kapacitásuk bírná ... Ám kapacitásbővítés még­is a téglagyártó gyárakban lesz. A Mályi Téglagyár fo­lyamatos termelés mellett újul meg, igaz, csak rész­ben, hiszen a tervezett nyu­gati gyártmányú gépsorok helyett be kell érni a sze­rényebb kivitelűekkel, a ke­vesebbet tudókkal. A putno- ki új gyár az elkövetkező hetekben kezdi meg próba­üzem utáni termelését. — Ez évben — mondja Garbóczi János — 220 mil­lió darab egységtégla — amely a hagyományos kis- téglának felel meg — gyár­tása a feladatunk, s 2 mil­lió forint nyereséget sze­retnénk elérni. A tervet kistéglákban szá­mítják. mondhatnók, még mindig. Pedig hát a kistég- la ma jóformán alig kell valakinek. Nem azért, mint- r.a nem lenne kiváló falazó­anyag, az ok egyszerű: nem felel meg a hőtechnikai elő­írásoknak, tehát fő falat eb­ből nem lehet építeni. A putnoki régi gyár eladatlan készlete e fajtából 4 millió darab. — Az új hőtechnikai szab­vány bevezetése természete­sen nem ért váratlanul ben­nünket — folytatja az igaz­gató. — Valamennyi gyá­runk képes ilyen téglát gyártani, hadd említsem meg például a Thermopol kézi falazóblokkunkat, amely a legkényesebb előírásoknak is megfelel. A vállalat, s valameny- nyi téglát gyártó hazai cég frappáns reklámmonda­tot fabrikált gyártmányaik érdekében: „A tégla évez­redes építőanyag, szilárd, hőszigetelő, hőtároló, kör­nyezetbarát, egészségre ká­ros anyagokat nem tartal­maz.” Csak éppen: a hőtechnikai előírások egy hagyományos alapterületű családi ház épí­tését mintegy százezer fo­rinttal drágítják meg. Igaz, ez a költség az évek során megtérül, hiszen a fűtés ke­vesebből kijön, ám az egy­szeri százezer forintos plusz­kiadás alaposan megcsap- pantja az építtetők amúgy sem tömött bukszáját. Tény, nem olcsó manapság sem építkezni, nem olcsó egyet­len építőanyag, köztük a tégla sem. — A tégla árának egyötö­de a dotáció — magyarázza az igazgató. — Viszonylagos drágaságában — ezer darab Thermopol 24/21,5 típusú fa­lazóblokk művi ára 21230 forint, s egy négyzetméter­re e fajtából 18 darab kell — nagyrészt közrejátszik az energia ára is, amely egy tégla költségének egyharma- dát teszi ki. No és a tég­lagyártás nem éppen a könnyű munkák közé tar­tozik, munkásaink igen ne­héz körülmények közepette dolgoznak. Ennek ellenére nem keresnek jól. Ezer­nyolcszáz embert foglalkoz­tatunk, az éves átlagos bér- színvonal 67 ezer forint. Rá­adásul az új típusú tég­lák sokkal munkaigényeseb­bek is ... A vállalat — ahogy az igazgató fogalmazott — ma fut a vevők után. A gyá­rakban művi áron vásárol­hatók a falazóanyagok, jó­formán a pénz leszámolása után már szállíthatják is az építkezők a blokkokat a házhelyekre. A korábbi kép­let megfordult, nagyobb a kínálat, kisebb a kereslet. Jó példa erre: két évvel ez­előtt egy fillért nem költöt­tek reklámra, ma sokat... És hát két évvel ezelőtt minden tégla elkelt. Ma csak az igen jó minőségűt tud­ják eladni. És azt is nehe­zen ... Ám talponmaradá- suk azt kívánja: első a ve­vő... Illésy Sándor Fotó: Balogh Imre Szállítás előtt.,. Nagyobb a kínálat, mint a kereslet

Next

/
Oldalképek
Tartalom