Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. április 30., csütörtök Filmlevél ■ Gondviselés (PpMc^ jm m ■ S W jftillP a»«—' Ozsda Erika, Döbrei Dénes, Madaras József, meg egy gyerek- szereplő a film egyik kockáján Sa j ószentpéterről szól a füzet HŰSOROK Erdőss Pál az Adj király, katonát! és a (tavalyi Visz- szaszámlálás, meg a televí­zióiban Ibeirnütaitott Hazárdjá­ték című í'iilimjei után ismét mindennapjaink sűrűjéből vett témáival jelentkezik. Űj filmjének, a Gondviselésnek forgatókönyvét Kardos Ist­ván írta, aki ugyancsak igen érzékeny mai életünk ne­hézségeire, éltentmondásaiima, kisemberek életének visszás­ságaira. A Gondviselés olyan tör­ténetet kínál, »amely vallóiban mai életünkben adódó ki- sébb-nagyolbb emberi hibák, hivatali, bürokratikus elő­írások, lélektelen intézkedé­sek, a szorult helyzetben le­vő emberek kizsákmányolá­sára való törekvés, sőt, go­noszság szövevényéből áll össze, illetve mindezek, mint mozáilkszemesék alakítják ki a képet. A főhősként vá­lasztott házaspár, András és Éva korántsem hibátlan em­ber. Ami megbániás éri őket a .társadalom részéről, nem mind Olyan, hogy elkerülhe­tő ne lett volna, alapvetően az ő életvitelük, legalábbis a férj magatartása a leg­több rossz forrása. Azt is mondhatnánk néha, oitt egye meg a féne, ©gye meg, amit főzött, ám ott van két ár­tatlan kisgyerek is, akiről gondoskodni kellene, de mi­ként tud gondoskodni az az apa, aki börtönben ül, mert enyveskezű, munkatársait is meglopja, a magára ma­radt feleség meg úgy hárít­ja el az őt megkömyékező művezető közeledését, hogy a jogos önvédelem rpértékét messze túllépi és emiatt ő is börtönbe kerül, így a ,két gyerek — más hozzátartozó hiányában — állami gondo­zásba, illetve nevelőszülők­höz jut. A házaspár azon­ban szabadulása után sze­retné életét rendes kerékvá­gásba terelni, gyermekeit visszanyerni. Erről, ennék kudarcairól szól a film. A börtön bélyeget hagy az emberen, nehezebb az elhe­lyezkedés, drága, uzsorlaáron kapható csak lakás, s a gyámhatóság azt sem találja megfelelőnek gyermekek ne­velésére. Az egyik nevelő­szülő sem 'akarja visszaadni a megszeretett kislányt, in­kább megvereti az apát, amit visszaverétés követ. A sok herce-hurea, a két, egymást alapjában nagyon szerető és egyformán, családban élni akaró embert, Andrást és Évát is elidegeníti egymástól. A lehetetlen életkörülmények tüskéssé teszik a szelídeb b asszonyt is, a férj meg gyen­gébb jellem, egy könnyen kapható lány kedvéért bi­zony, könnyen túlteszi ma­gát a házastársi 'hűségen, ha- zudozó lesz, ám e kapcso­latban is megcsalják. Ez a házaspár mintha meg lenne átkozva. A velük szem­ben megnyilvánuló sokféle emberi rosszindulat és a ne­hezen elfogadható többféle hivatali intézkedés minden bizonnyal idegeket és erőt őröl, de ők lassan a barát­ságot kínáló kézbe is bele­harapnak, mindenkivel szem­befordulnak. Pedig segítő kéz is nyúl feléjük. Nemcsak a .munkát biztosító kisiparos sorolható ide. Az elfogadha­tó részükről, hogy gyerme­kükét nem akarják semmi pénzért örökbe adni a kicsit nagyon, megszerető nevelő­szülőnek, a betétkönyv nem vonzerő számukra. Ök a ma­guk családját szeretnék új­raépíteni, a magúik otthonát megteremteni. De, nem biz­tos, 'hogy esziközeik mindig jók, nem biztos, hogy maga­tartásuk célravezető. Nagyon kevés, mondhatni minimá­lis bennük a társadalom adottságaihoz váló allfcalimlazv kodás, annál inkább él a férjben a visszavágás vágya, erőszakra erőszakkal való válasz, ami börtönből nem­rég szabadult embernél nem éppen a legjobb módszer még oly jogos céljai eléré­se esetén sem. A társada­lom perifériájára szorult csa­lád küzdelmét látjuk e film­ben: sok ellenséges, vagy an­nak vélt erővel kell megküz- deniök annak az életnek visz- szaállításáért, amit nagyrészt maguk tettek tönkre. 'Helyenként mellbevágóan nyers életképek sorjáznak e filmben, a marginális élet sok-sok jegye jelentfcezlilk a képsorokon; nehezen őrzi meg a házaspár együttérzé­sünket, mégis szurkolunk ne­kik, sikerüljön életükethely­rehozni; legalább a .két gye­rekért. Pap Ferenc és Sas Tamás képei igaz életet tük­röznék. Ozsda Erika, a sza­badkai Döbrei Dénes jól áll helyt a két főszerepben, a kisebb szerepekben egy sor ismert színész hoz egy-egy jó A Tá jiák-Koroik-ÍMiűzeumok Kiskönyvtára sorozat 264. számaként megjelent karcsú füzet borítólapján Sajószent- péter nagyközség református templomának fényképe lát­ható, a hátsó borítón meg e műemlék belső képe. A fü­zet írója, Horváth Barna, a nagyiközség református lel­késze, aki e kötetben — a sorozat céljainak megfelelő­en — azoknak a figyelmé­be ajánlja a település mű­emléki, illetve műemlék ér­tékű látnivalóit, akik a Tá- jak-Korok^Múzeumok akció ■keretében látogatnak él e Miskolc és Kazincbarcika között fekvő, bizony régen város nagyságú és életrendű településre. Természetesen nemcsak ezek a turisták for­gathatják sok haszonnal Hor­váth Barna írását, hanem minden érdeklődő, s túl a műemlékeken tájékoztatást kap az olvasó a nagy múl­tú, már a XIII. században írásos emlékekben emlege­tett Sajószantpéterről. A földrajzi meghatározás vezeti he a nagyközség is- merltetését, majd arról ol­vashatunk, .miiként állt ez a település a korai századok­ban a reformáció hatósuga­rában, a reformáció eltérő irányai miként jelentkeztek errefelé. Érdemes egy írásos adalékra felfigyelni: o leg­régebbi sajószentpéteri írás 1403-ban keletkezett, és ab­ban az akkori helyi vezetők úgy rendelkeztek, hogy mi­vel elegendő bor termett a határban, idegen bor pedig nem tűrhető meg, ha azt feltalálják, a hordó fenekét kivágva az idegen bort a város közepén a földdel kell megemészt etni. Megismerhetjük, természe­tesen, igen részletesen a re­formátus templomot e füzet­ből. A XV. századból szár­mazó templom 17'54-ben nyerlte el számos változás és viszonltagság után á maiival lényegileg egyező alakját, nagyrészt a berendezését, be­osztását, kazettás mennyeze­tét. Mindezekről a füzet igen részletes képet ad, pontos utalással a történeti forrá­sokra. A továbbiakban megismer­tet a kiadvány a niagyfcöz­Talán nem stílszerűtlen, ha a folyóiratszemlém beve­zetőjében előbb egy nagy­szerű könyvre hívom fel a figyelmet. Nemrégiben je­lent meg (harmadik, facsimi­le kiadásiban) Szabó Zoltán A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című, a szocio­lógiai-szociográfiai irodalom­ban immár alapműnek te­kinthető munkája. Elolvasá­sukat azért ajánlom azok­nak, akiket érdekel megyénk helyzete, azon belül is az aprófalvaké, mert a jeles szerző fél évszázaddal ez­előtti diagnózisa nélkül ne­hezebben értjük meg, látjuk át a ma folyamatait. Mert mit is jelentsen például az az új keletű fogalom, zsar­gon, hogy „a kistelepülések népességmegtartó képessé­ge”? Uibi bene, ibi patria, azaz ahol jó, ott a haza — mondja a latin közmondás. De hol jó? Korábbi évszáza­dokban, amikor a magyarság még mezőgazdaságból élt, az jó (és elegendő) földet, ivó­vizet jelentett. Változást a mezőgazdasági kultúra fej­lődése, illetve az iparosodás hozott a múlt században. Ré­giónkban (tehát a hajdani Gömör, Abaúj és Zemplén megyékben) a Sajó völgye kiemelkedett, míg más, a közlekedési főútvonalaktól, a centrumoktól távolabb eső falvak fokozottan sorvadás­nak indultak. Szabó Zoltán az említett könyvében ezt a folyamatot írja le. Tárd ha­ség római katolikus, XVIII. század második feléből való templomával, Lévay József szülőházával, a mellette le­vő lábasházzall, s egy-fcét más, figyelmet érdemlő épü­lettel. Ezekhez szeretne e sorok feljegyzője két meg­jegyzést fűzni. A mai Béke tér 4. alatti lábasház, ame­lyet a közelmúltban újítot­tak fel a Lévay-szülőház szomszédságában, a felszaba­dulás előtt bizonyos Un­gar Jónás nevű, helybeli la­kos tulajdona volt, utcai frontján egy időben hentes­üzlet, majd zöldség-gyü- mölcslbölt működött, de ez nem a háztulajdonosé volt. Ungár egyébként italozó ter­mészetű magányos emberként élt, télennnyáiron csizmát és bekecset hordott és kocsmai nóta is járta róla hajdan: „Fészek, fészek, darázsfészek I Ungár Jónás mindig ré­szeg ...” kezdettel. De ez nem helyitörténeti adalék, csák azért említendő, hogy a ház aligha tartozott a Dévay József családjához. A másik észrevétel: a Béke tér- 2. alatti, mái szakmunkásképző intézet klasszicista stílusje­gyeket mutató, 1820-ból való épületet két helyen is Ge- deon-kúriak:ént említi a ki­advány. Az épület egykor Mánik Sándor, a self-miade- mian bányatulajdonosé volt, akiinek özvegye a harmincas évek végén ment ; férjhez Gedeon Elemérhez, így örök­lődött ez a név. Sajószenltpéter, az egykori nagy jövőjű mezőváros, amely ma is mintegy 15 ezer ember otthona, napjainkban a két szomszédos város — Miskolc és Kazincbarcika — szorításában él, az utóbbival már szinte össze is épült. Az ötvenes években megszűnt járási székhely lenni, meg­szűntek ilyen jellegű hivata­lai, 'középiskolája és ezek vonzása, aztán megszűnt .a nagy hírű bánya is. Most egy kicsit a két szomszédos város munkahelyeinek „al­vóvárosa”. Viszonylag kevés szó esik róla. Ezért is jó, hogy Horváth Barna írása ráirányítja az országjárók fi­iéra nem tudta eltartani a falu népességét, ezért a fel­nőtt, munkaképes lakosság egy része — summásként — távoli vidékekre járt dolgoz­ni. Akkor — a harmincas években — mindenki az ipartól, vagy az intenzív(ebb) mezőgazdaságtól várta a megváltást. Évtizedünkben azonban nyilvánvalóvá Vált, hogy a megye iparának fél- old'alasságá (alapanyagot, félkész árut termel) már nem tudja ellátni ezt a funkciót. Ugyanakkor megengedhetet­len, hogy régiók elnéptele­nedjenek. Nemcsak a gazda­sági meggondolások miatt — szükségünk van a gyenge földek terméshozamára is —, de szociális és politikai meg­gondolások miatt is. A Borsodi Szemle legfris­sebb számában több dolgo­zat is foglalkozik ezzel a kérdéssel. A jelenségre: a vidék elszegényedésére, a né­pesség elvándorlására nem most figyelt fel a szakiro­dalom. Tanulmányok, köny­vek sora jelent meg az el­múlt évtizedben, viták, an- fcétok keresik a megoldást. A Borsodi Szemle legújabb számában Süli-Zakar Ist­ván, Síkos Tamás és Kocsán Lajosné tollából olvashatunk e kérdéskörről elemző íráso­kat. Az elemzések természe­tesen még nem jelentenek megoldási javaslatokat is, de elengedhetetlenek ahhoz, hogy tisztábban lássunk. h. s. rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20; A szó elszáll . . . Jegyzet. — 8.30: A könnyűzene legszebb melódiái. — 9.15: Száll a madár ágról ág­ra .. . — 9.30: Prizma. — 10.05: Díákfélóra. — 10.35: Muzsika gyerekeknek. — 10.50: Kadosa Pál műveiből. — 11.28: Óriás tök. — 12.30: KI nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Világhírlap. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: A magyar széppróza századai. 14.24; Nagy Olivér: Divertimen­to. — 14.44: A Rádiószínház be­mutatója. — 16.05: ftévkalauz. — 17.00: Ünnepi köszöntő. — 17.15: Bach-művek gitáron. — 17.30: Lemezmúzeum. — 18.09: Könyv­szemle. — 18.19; Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyv­újdonságok. — 18.28: Műsoris­mertetés. — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.15: A szegényember öröme. — 20.15: Népdalest. — 21.15: Kilátó. — 22.20; Tíz perc külpolitika. — 22.30': Fanfár­zene. — 22.50: Tízszer tiz perc a turizmusról. — 23.00: Kathleen Ferrier művészete, — 23.45: Händel: h-moll concerto grosso. Op. 6. No. 12. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Hadai Győző és Jolsvay Vilmos nótáiból. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Nap­közben. — 12.10; Fúvósindulók. — 12.25: Ütikalauz üdülőknek. — 12.30: A Népművészet Mes­terei. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Tea hármasban. — 15.05: Tudományos könyvespolc. — 15.10; Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Nóta­csokor. — 16.58: Műsorismerte­tés. — 17.08: örökzöld dzsessz- témák. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Slágerlista. — 19.05: „Csak egy kis emlék”. Fényes Sza- bolcs-est. — 20.05; A Poptarisz­nya dalaiból. — 21.05: Zenés nosztalgiaműsor, Sas-ritmusban. — 21.58: Farkas Gyula szerze­ményeiből. — 22.15: Interjúk Babits Mihállyal. — 23.20: A Talking Heads együttes nagy­lemezei. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR; 6.05; Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismerte­tés. — 8.07: Időszaki kiállítá­sok. — 8.12: Az Emerson Vonós­négyes Schubert-hangversenye. — 9.49: Magyar művészek opera­felvételeiből. — 10.35: Pillanat­kép. — 10.40; Csak fiataloknak! — 11.35: Balettzene. — 12.19: Pergolesi: Livletta és Tracollo. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Az ellentétek kora: a barokk. — 13.55; A Budapesti Kamaraegyüttes játszik. — 14.35: Janacek-kórusok — 15.00: Pop­hullám. — 16.04:' világhírű elő­adóművészek trió-felvételeiből. — 17.00: Diákfélóra. — 17.30: A Rádió Dalszínháza. — 18.06: Bernstein: Szimfónikus táncok a West. Side-i történetből. — 18.30: Román nyelvű nemzeti­ségi műsor. — 19.03: Műsoris­mertetés. — 19.05: Barokk mu­zsika. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét __ K özben: 20.15: Beszélgetés a versről. — 20.38; A hangver­seny-közvetítés folytatása, — 21.30: Világhírű előadóművészek felvételeiből. — 22.00: Napjaink zenéje. MISKOLCI STÜDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 TJRH-on) 0. 20—6.30-ig és 7.20—7.30-ig • Reggeli körkép. Hírek, tudósi-! tások, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Köz­ben 18.00—18.15: Észak-magyar­országi krónika. — 1B.25--18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Teledoktor. . — s.15: Egy férfi két nőnek, NDK tévéfilm. — 10.45: Képújság. — 16.40: Hí­rek. — 16.45: A sebesség bűvö­letében. — 17.00: Popkorong. — 17.45: Reklám. — 17.55: Tévé­börze. — 18.05: Telesport. — 18.30: Képújság. — 18.35: A ró­zsaszín párduc. Amerikai rajz­filmsorozat. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Lottósorsolás. — 19.05: Reklám. — 19.15: Ünnepi kö­szöntő. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Megen­gedett sebesség. Kabaréműsor. — 21.25: Szép magyar tánc. — 21.30: Hírháttér. — 22.15: Egy este a Moulin Rouge-ban. Fran­cia zenés műsor. — 23.15: Hír­adó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság. — 17.55: Tévétorna. — 10.00: Pan­non Krónika. — 19.00: Rigoletto. Háromfelvonásos opera. — 21.10: Hiradó 2. — 21.25: Betűreklám. — 21.30: Napos park. Csehszlo­vák film. — 22.50: Képújság. mozi BÉKE: Kegyetlen románc. I— II. Mb. színes szovjet Ilim. 14 év! Dupla helyár! Kezdés: ío órakor. — Silveradó. Mb. színes amerikai westernfilm. 14 év! Ki­emelt II. helyár! Kezdés: f3, f5, f7 és f9 órakor. — BÉKE KAMARA: A bál. Színes szö­veg nélküli olasz zenés film. Felemelt helyár! Kezdés: Í8 és éjjel li órakor. — BEKE PRE­MIER VIDEO: A betörés nagy­mestere. Mb. színes francia bűnügyi kalandfilm. Kezdés: 9, f4 és f6 órakor. — KOSSUTH (A Vasas Művelődési Központ­ban) : Silveradó. Mb. színes amerikai westernfilm. 14 év! Ki­emelt II. helyár! Kezdés: f4, f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS: A nindzsa színre lép. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Ki­emelt II. helyár! Kezdés: f4, f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS, KAMARA: Gondviselés. Színes magyar film. Kezdés: f5 órakor. — Rám zuhant az éjszaka. I— II. Mb. színes csehszlovák film. 14. év! Dupla helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: A púpos. Színes feliratos fran­cia kalandfilm. Kezdés; 9, u, f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Sólyomasszony. Mb. színes ame­rikai kalandfilm. Kiemelt I. helyár! Kezdés: Í5 és f7 órakor. — FÁKLYA: Jézus Krisztus szu­persztár. Színes amerikai zenés film. Kiemelt I. helyár! Kez­dés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁK­LYA KAMARA: Hat gézengúz. Mb. színes amerikai ifjúsági kalandfilm. Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Egymillió évvel időszámításunk előtt. Szí­nes feliratos amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film. Kezdés: f3 és f7 órakor. — TOKAJ VI­DEO : A kung-fu lány. Színes feliratos hongkongi akciófilm. Kezdés: fe és éjjel h órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Szeretetáradat. Színes amerikai film. 14 év! Kezdés: 5 és 7 óra­kor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Éden akció. Mb. színes szovjet kalandfilm. Kez­dés: 5 és 7 órakor. — MIS­KOLC-TAPOLCA, ADY: Ne vedd el tőlem a Napot! Színes fran­cia vígjáték. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-HAMOR, BÜKK: Ki beszél itt szerelem­ről? Színes magyar film, 14 év! Kezdés: f6 órakor. — MISKÖLC- PERECES, BÁNYÁSZ1: Kabála. Színes magyar film. 14 évii Kez­dés; C órakor. — KAZINCBAR­CIKA, BEKE: A tuareg bosszú­ja. Színes olasz kalandfilm. 14 év! Kiemelt I. helyár! Kezdés; 4 és 6 órakor. — LENIN VÁROS, DERKOVITS: Kakukk a sötét erdőben. Mb. színes csehszlovák film. Kezdés: 16 órakor. — Akit Bulldózernak hívtak. Mb. színes olasz vígjáték. Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: fs órakor. — ME­ZŐKÖVESD, PETŐFI: Sánta dervis. Színes magyar film. Kezdés: 5 órakor. — A Sárkány útja. Színes hongkongi kaland­film. 14 év! Kiemelt II. helyár! Kezdés: 7 órakor. — SÁROS­PATAK, RÁKÓCZI: Hajnali háztetők. Színes magyar film. 14 év! Kezdés- fs és 7 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: Vigyázat, életveszély! Színes szovjet film. Kezdés: 5 órakor. — Szikét kérek! Mb. színes csehszlovák film. Kezdés: 7 óra­kor. — ÓZD, BÉKE: Laura. Színes magyar film. 14 év! Kez­dés; 5 órakor. — BMX bandi­ták. Mb. színes ausztrál ifjúsági kalandfilm. Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor, — SZERENCS, RÁKÓCZI: Becéző szavak. Mb. színes amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — ENCS: Gyilkos robotok. Színes amerikai tudományos-fantasz­tikus film. 14 év! Kiemelt TI. helyár! Kezdés; r, órakor. — TOKAJ, PETŐFI: Sárga Haj és az Arany Erőd. Mb. színes amerikai—spanyol kalandfilm. 14 év! Kiemelt I. helyár! Kez­dés : 5 órakor. RÓNAI VIDEOMÖZI BAJHOZÓ Színes francia gengszterfilm Fsz.: Jean-Paui Belmondo Kezdés: 15, 17 és 19 órakor Színházterem! színház 30., csütörtök A szerelem és véletlen játéka Madách bérlet Este 7 órakor aliaíkutasít. Benedek Miklós Ugyancsak mától látható az amerikai Silverado. Múlt századi western-történet, négy magányos cowboy harca Silverado városka kdrrupt seriffje és annak bandája ellen. Ebből való képünk. Targoncavezető tanfolyam folyamatosan indul a miskolci Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolában. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás az iskola irodájában (Miskolc, Kun B. u. 10.) gyeimét. (benedek) A Borsodi Szemle legfrissebb száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom