Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
1987. április 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Bár a jó idő beálltával egyre kevesebb szenet használnak fel a háztartások, de a hőerőművek teljesítménye nem csökken. A berentei szénosztályozó is épp ezért teljes kapacitással dolgozik. Fotó: Laczó József 0 teljesítmény felfelé ível A BVK-ban pótolják a termeléskiesést Növekedett az értékesítés Folytatják a termékszerkezet korszerűsítését Tapasztalatok és tanulságok taggyűlésekről Eredményes év után kevésbé sikeres esztendő köszöntött a Borsodi Vegyi Kombinát dolgozóira. Január elején a hideg, illetve az ebből adódó vasúti forgalomfennakadás, áramkorlátozások, különböző technológiai problémák nehezítették a termelést. Ily módon, az év első két hónapjában 30 millió forinttal kevesebb termelési értéket produkált a vállalat. Ez volt a múlt, de milyen a jelen? Erre kértünk választ dr. Tolnai Lajostól, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatójától. — Az év elején nem kíméltek bennünket a gazdasági nehézségek, amelyek januárban és februárban termeléskiesést okoztak a vállalatnak — mondta bevezetőjében a vezérigazgató. — Gondjaink egyik része abból adódott, hogy a kemény tél miatt akadozott a vasúti szállítás, ennélfogva nagy mennyiségű félkész és késztermék maradt a raktárainkban. Ugyanakkor műszaki problémák, néhány kulcs- fontosságú berendezésben keletkezett zavar is hátráltatta a termelést. — Most áprilist írunk, milyen változásról (lehet számot adni? — Kezdem talán azzal, hogy az első negyedévben a javuló teljesítmények eredményeként a vállalat nyeresége a terv szerint alakult, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyereségteljesítésünk húszmillió forinttal meghaladta a múlt év azonos időszakáét. A másik lényeges dolog az, hogy a BVK-ban előállított bruttó termelési értéktömeg, számos, az előzőekben már említett váratlan termeléskiesést okozó hatás ellenére, mintegy harmincmillióval meghaladja az előirányzatot. — Nagyot változott egyes vegyipari termékek világpiaci ára. Mennyiben érinti ez a BVK-t? — Az már egyértelmű, hogy a műtrágyatermelés, mint a vegyipar egyik ágazata, alaposan leértékelődött. Mindez pedig annak tulajdonítható, hogy éldlmiszer- túltermelési válság alaücult ki, így érthető, hogy visszafogottabb a műtrágya-felhasználás is. A műtrágya világpiaci árának csökkenésében közrejátszik továbbá, hogy több fejlődő országban hatalmas gyártókapacitásokat hoztak létre, amely túlkínálatot eredményezett. Azt nem mondom, hogy a nagyarányú árcsökkenés nem érinti a vállalatot, viszont abban szerencsések vagyunk, hogy a kombinát teljes termelésének csupán 17 százalékát teszi ki a műtrágya- gyártás. A hélyzet nem reménytelen, hiszen a műtrágya ára ma olyan alacsony, hogy az tovább nem csökkenhet, a jövőben csak emelkedés várható. — Az elmondottakból következik, hogy folytatni kívánatos a termékszerkezet átalakítását, korszerűsítését. — Nincs más út, végihez kell Vinnünk egyrészről a műanyag-féldolgozás bővítését, azaz, az értékesebb, magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállítását, a finomkémia fejlesztését. így például terveink között szerepel a vegyipari intermedierek, valamint a növényvédő szerek gyártásának növelése is. — Visszakanyarodva a termékszerkezet korszerűsítésének témaköréhez, példaként említem, hogy amíg a műtrágya tonnájáért 4000—6000 forintot kapunk, addig a po- liuterán alapanyag (MDI — szerk.) tonnánkénti ára eléri a százezer forintot. Óriási a különbség a két termék jövedelmezősége között. Érthető tehát, hogy a poliure- tán üzletág létrehozását tűztük célul magiunk elé. Ezzel kapcsolatos legfrissebb hírem, hogy áprilisban hozzáfogtunk a négymilldárd forint értékű MDI-üzem beruházásához. — A megye nagyvállalatainak januári—februári értékesítési eredményei általában elmaradtak gz előző évi és az idei előirányzattól. Így van ez a iBVK esetében is? —• Vállalatunk értékesítési tevékenysége az első negyedévben kielégítőnek bizonyult. Különösen kiemelkedett a konvertibilis elszámolású export árbevételünk, amely megközelítette a nyolcszázmillió ' forintot. Az év elején aligha számíthattunk arra, hogy a negyedéves nem rubelelszámolású kiviteli előirányzatot 28 százalékkal, míg az előző év hasonló időszakának kiviteli teljesítményét 19 százalékkal felülmúljuk. Ez is azt bizonyítja, hogy a BVK kiváló minőségű termékei jól eladhatók. Az exporttöbblet annak köszönhető, hogy növeltük eladásainkat, amely elsősorban a PVC-porból volt jelentős. Ugyanakkor többet szállítottunk külföldre műanyag granulátumból és műtrágyából is. — A Borsodi Vegyi Kombinát mindig is azoknak a vállalatoknak a sorába tartozott, amelyek messzemenően kiaknázták a vállalatnál meglévő szellemi kapacitást. — A mai helyzetben még nagyobb gondot fordítunk arra, hogy kamatoztassuk szellemi erőforrásainkat. Ennek egyik fonmája, hogy igyekszünk bővíteni szellemi exportunkat, amely azon túlmenően, hogy anyagi előnyökkel is jár, növelj vállalatunk jó hírét a világban. Egy másik lehetőség számunkra az, hogy a megyei pártbizottság elvi irányításával a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel közösen, a közeljövőben vegyipari innovációs központot létesítünk Kazincbarcikán. Szellemi értékeink hasznosítását jelzi az a törekvésünk is, hogy egy különleges, szabadalmazott műtrágyát kínálunk fel megvételre külföldön, Már voltak jelzések azzal kapcsolatban, hogy több országban érdeklődnek a gyártási jog iránt. Elsősorban Szaúd-Arábiából érkeztek biztató hírek a szabadalom megvásárlására. — Mire Számít ön, a vállalat vezérigazgatója, az év hátralévő részében? — a sikeresnek mondható évkezdést elsősorban import alapanyaggondok nehezítik. Az elbírálásban kívánatos differenciálás, már minthogy a hatékonyan dolgozó vállalatok elsőbbséget élvezzenek, ez ideig nem érvényesült. Ebben a kérdésben még csak ott tartunk, hogy a szándék erre megvan az illetékes szervek részéről. Mi mindenesetre azon vagyunk, hogy jövedelemtermelő képességünket fokozzuk. Szándékunk, hogy tovább folytatjuk mindazokat a fejlesztési megoldásokat, amelyek kevés ráfordítással, a lehető legnagyobb eredményt ígérik. Lovas Lajos Tizenöt év óta először az év vége helyett február 1. és március 15. között tartották a beszámoló taggyűléseket. A megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban értékelte a tanácskozások főbb politikai tapasztalatait, tanulságait. Ezekről beszélgettünk Juhász Péterrel, a megyei párt- bizottság titkárával: — Az előkészítés az idén is az egyéni beszélgetésekkel indult — mondotta a megyei pártbizottság titkára —, emellett a vezetőségek hasznosították a nagyjából egy időben tartott pártnapok, termelési tanácskozások, a zárszámadó közgyűlések és falugyűlések tapasztalatait is. A gazdaságpolitikai feladatok meghatározását pedig megkönnyítette, hogy ekkorra már rendelkezésre álltak a vállalati gazdálkodás tényleges mutatói. Végső soron a pártszervezetek a korábbi gyakorlathoz viszonyítva több idővel és bőségesebb információval rendelkeztek. — Milyen volt a tanácskozások légköre, hangulata? — A tanácskozások betöltötték funkciójukat. Jó beszélgetések, tartalmas viták voltak. Az önkritikus, a „saját porta előtt seprő” hozzászólások mellett valamelyest növekedett a kritizáló hozzászólások aránya. Az elmúlt időszakban sokat bíráltuk az úgynevezett egymásra mutogató állásfoglalásokat, véleményeket. Ezt még mindig tapasztaljuk, de érzékelhető volt egyfajta „felfelé mutogatás” is. Tehát megszaparodtak a felsőbb, irányító szerveknek szóló észrevételek, bírálatok. — Mi ennek az oka? — A taggyűlések megerősítették: a kongresszuson és a vezető pártszervek elmúlt év végi határozataiban reális helyzetelemzés és feladatmegjelölés volt. De sokan úgy vélik, lassú a végrehajtás, gyenge az ellenőrzés és a felelősségre vonás. A kommunisták és a pártonkívüli- ek többsége szerint nem az egyszerű párttagok felelősek a népgazdaság romló helyzetéért. — Szóba kerültek az élet- színvonal kérdései is. — Igen, a sokaknál stagnáló, vagy szintentartott életvitel problémái. A párttagok zömének közérzetét elsődlegesen családjuk megélhetésének, életszínvonalának alakulása befolyásolja. Akinek a jövedelmi viszonya — akár többletmunka révén — kiegyensúlyozott, annak hangulata is bizakodó. Az alacsony nyugdíjasok, a családalapító fiatalok és sok- gyermekesek esetében rossz- szabb a helyzet. — Milyen kérdések vetődtek fel a pártszervezetek belső életével kapcsolatban? — Az eszmecseréken a nagy többség sürgette a szervezeti fegyelem erősítését, a kötelezettségek, a pártmegbízatások személyenkénti, egyenlő mércével mért, szigorúbb számonkérését. A vezetőségek nagy része túlzottan türelmes és lojális a szervezeti szabályzatot megsértőkkel szemben, csak kényszerhelyzetben és megkésve bírálnak és intézkednek. Indokolatlanul nagyfokú a hivatali hierarchia és a felettes vezető iránti tiszteletük. — Az elmúlt időszakban sok fiatal került a pártba. Mi volt az új párttag fiatalok véleménye? — Több tanulsággal szolgált a fiatalok és hozzátenném. a pártonkivüliek véleménye. Kritikus szemmel figyelik a kommunisták és a pártonkivüliek közötti különbséget a napi magatartásban, a munkavégzésben, a magán- és a közéletben egyaránt. Egy részük véleménye alapján jobban tudatosult, hogy egyes párttagok „megbocsáthatónak” hitt, ítélt fegyelemsértése milyen hatással van a környezetükre. Sókan hangsúlyozták a szavak és a tettek egységének fontosságát. — A vb értékelése szerint a kommunisták 27,3 százaléka mondta el véleményét. Mi állt a hozzászólások középpontjában? — Természetesen a „miből élünk?”, a gazdaságpolitika kérdései. Reálisabbá, megalapozottabbá vált a helyzet megítélése, a vitában elhangzott javaslatok sok probléma megoldását hozták előbbre. Emellett azonban felvetették a központi irányítás vélt, vagy valós hibáit is. De sokan elmondták: a fejlesztési források beszűkülése, az avuló géppark csökkenti az esélyt a nemzetközi felzárkózásra. Igaz. a munkatervek konkrétan, számon- kérhető módon tartalmazzák a helyi gazdasági célokat, a hiányosságok megszüntetését szolgáló feladatokat. — A munkatervek és a gyakorlat között teljes az összhang? — Az alapszervezetek egészére ez nem jellemző. Sok helyen az elhatározott megújulási szándékot a konkrét munkában, a gyakorlatban eddig nem tudták érvényesíteni. A hosszú időn keresztül kialakult, helyileg megszokott módon és tartalommal dolgoztak. Jó néhány helyen a „mi mindent megtettünk” alapon az önelégültség. vagy a már említett másfelé, sokszor felfelé mutogatás volt a jellemző. Számos pártszervezetben a novemberi határozat csak részben, vagy alig- alig éreztette hatását: a megújulás, a fejlesztés, a távlati gondolkodás jóval ritkábban szerepeltek a taggyűlések fórumain. Akadtak olyan alapszervezetek, ahol megelégedtek a gazdálkodás statisztikai mutatóinak mechanikus bemutatásával, de hogy azok mögött milyen politikai munka húzódik meg, és egyáltalán, milyen szerepet játszott a pártszervek politikai tevékenysége az egyes gazdasági folyamatokban, arra kevés figyelmet fordítottak. — Ez a kép nem túl biztató. Mennyire játszott szerepet ebben a vezetés gyengesége? Vannak-e kádergon- dok? — Sajnos vannak. A választások óta eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy a titkárok és a vezetőségi tagok egy része jó szándéka és igyekezete ellenére sem tudott megfelelni az előlegezett bizalomnak. Ezt az alapszervezetek egy részében nem ismerik fel időben, másrészt kevés a komplex követelményeknek megfelelő, azonnal beállítható káder. — Bizonyára az irányító pártszervek részére is elhangzottak megszívlelendő bírálatok ... — Az alapszervezetek egy része önállóan nem képes adaptálni a XIII. kongresz- szus határozatait, a helyi viszonyokra. A taggyűlések tapasztalatait a munkatervek egy része is megerősítette: az eddigiektől több helyszíni segítségre van szükség. Kevésnek tartják a titkári értekezleteken kapott eligazítást és a beszámoló taggyűléseken elhangzott véleménynyilvánítást. Ott jobbak az eredmények, ahol a területfelelős a feladatok kimunkálásában a taggyűléseket megelőzően érdemben közreműködött. A beszámoló taggyűlések egyik fontos tanulsága számunkra, hogy az apparátusnak is jobban kell törekedni az életközeli, közvetlenebb, gyakorlatiasabb kapcsolatok kialakítására, tartására. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét. — A nehezebb életkörülmények, a túlórák, a vgmk-k stb. mennyire befolyásolják a pártéletet? — A (tanácskozásokon is nagy hangsúlyt kapott a pár tála toeík ez a problémája, a különböző pártfórumokról, a pártoktatás különböző formádról való gyakori távolmaradás. Egyes területűken évek óta emelkedik a távolmaradók száma, az átlagos megjelenés 65 százalék (körül mozog. Néhol rendszertélen a pártélét, a taggyűlésekről nem készítenék emlékeztetőit. — A távolmaradás, a pasz- szivitás okai sokfélék, de bizonyára az is ott van ezek mögött, hogy sokan úgy érzik, kevés az információ, kérdéseikre pedig késve, vagy pedig nem kapnak érdemi választ. — Az úgynevezett visszacsal tolás, a kérdésekre adandó gyors, érdemi válaszok, s az információk, a tények, érvek gyors továbbítása, a döntóselökészítéSben való részvétéi jobbítása továbbra is fontos f eladatunk. A párttagság egy részének hiányosaik az ismeretei a ’hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra való átállásról, a létszámleépítések, átcsoportosítások, átképzések módszereiről, lehetőségéiről. — A végrehajtó bizottság értékelése a korábbiaktól árnyaltabb, s talán kedvezőtlenebb képet mutat. Ügy tűnik, az elemzésben elsősorban a feladatokra, a hiányosságok megszüntetésére koncentráltak... — Igen, hiszen természetes, hogy ami jó, azt meg kél! őriznünk, a hibáinkat — éppen a megoldandó, nem könnyű feladatok végrehajtása érdekében — pedig ki kell javítani. A tapasztalatok elemzése, a .tanulságok levonása után a testület megfogalmazta a legfontosabb feladatokat. A teljesség igénye nélkül említek néhányat: a jövőben nagy figyelmet kell fordítani a szervezeti élet rendszerességének javítására, a fegyelem erősítésére, az indokolt kádercserék felgyorsítására, a párttagok tájékoztatására, az információik továbbítására, a kérdésék megválaszolására. A pártbazottságoknalk javasoltuk, hogy tekintsék át az irányításuk alá tartozó alap- szervezeték munkaterveit, különös tekintettel arra. hogy az idei gazdaságpolitikai munka alapját a pártkongresszus és a Központi Bizottság elmúlt év novemberi határozatából adódó feladatok képezzék. A számvetéseken felvetett javaslatokat, bírálatokét továbbítottuk az illetékes állami, társadalma és gazdasági szervéknek, és várjuk a válaszokat. Az érdemi intézke-» désékről... Petra József
