Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

1987. április 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Bár a jó idő beálltával egyre kevesebb szenet használnak fel a háztartások, de a hőerőművek teljesítménye nem csökken. A berentei szénosztályozó is épp ezért teljes kapacitással dolgozik. Fotó: Laczó József 0 teljesítmény felfelé ível A BVK-ban pótolják a termeléskiesést Növekedett az értékesítés Folytatják a termékszerkezet korszerűsítését Tapasztalatok és tanulságok taggyűlésekről Eredményes év után ke­vésbé sikeres esztendő kö­szöntött a Borsodi Vegyi Kombinát dolgozóira. Janu­ár elején a hideg, illetve az ebből adódó vasúti forga­lomfennakadás, áramkorlá­tozások, különböző techno­lógiai problémák nehezítet­ték a termelést. Ily módon, az év első két hónapjában 30 millió forinttal kevesebb termelési értéket produkált a vállalat. Ez volt a múlt, de milyen a jelen? Erre kértünk választ dr. Tolnai Lajostól, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatójától. — Az év elején nem kí­méltek bennünket a gazda­sági nehézségek, amelyek januárban és februárban termeléskiesést okoztak a vál­lalatnak — mondta beveze­tőjében a vezérigazgató. — Gondjaink egyik része abból adódott, hogy a kemény tél miatt akadozott a vasúti szállítás, ennélfogva nagy mennyiségű félkész és kész­termék maradt a raktára­inkban. Ugyanakkor műsza­ki problémák, néhány kulcs- fontosságú berendezésben ke­letkezett zavar is hátráltat­ta a termelést. — Most áprilist írunk, milyen változásról (lehet szá­mot adni? — Kezdem talán azzal, hogy az első negyedévben a javuló teljesítmények ered­ményeként a vállalat nyere­sége a terv szerint alakult, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyereségteljesítésünk húszmillió forinttal megha­ladta a múlt év azonos idő­szakáét. A másik lényeges dolog az, hogy a BVK-ban előállított bruttó termelési értéktömeg, számos, az elő­zőekben már említett várat­lan termeléskiesést okozó hatás ellenére, mintegy har­mincmillióval meghaladja az előirányzatot. — Nagyot változott egyes vegyipari termékek világpia­ci ára. Mennyiben érinti ez a BVK-t? — Az már egyértelmű, hogy a műtrágyatermelés, mint a vegyipar egyik ága­zata, alaposan leértékelődött. Mindez pedig annak tulajdo­nítható, hogy éldlmiszer- túltermelési válság alaücult ki, így érthető, hogy vissza­fogottabb a műtrágya-fel­használás is. A műtrágya vi­lágpiaci árának csökkenésé­ben közrejátszik továbbá, hogy több fejlődő országban hatalmas gyártókapacitáso­kat hoztak létre, amely túl­kínálatot eredményezett. Azt nem mondom, hogy a nagy­arányú árcsökkenés nem érinti a vállalatot, viszont abban szerencsések vagyunk, hogy a kombinát teljes ter­melésének csupán 17 száza­lékát teszi ki a műtrágya- gyártás. A hélyzet nem re­ménytelen, hiszen a műtrá­gya ára ma olyan alacsony, hogy az tovább nem csök­kenhet, a jövőben csak emel­kedés várható. — Az elmondottakból kö­vetkezik, hogy folytatni kí­vánatos a termékszerkezet átalakítását, korszerűsítését. — Nincs más út, végihez kell Vinnünk egyrészről a műanyag-féldolgozás bővíté­sét, azaz, az értékesebb, ma­gasabb feldolgozottsági fokú termékek előállítását, a fi­nomkémia fejlesztését. így például terveink között sze­repel a vegyipari interme­dierek, valamint a növény­védő szerek gyártásának nö­velése is. — Visszakanyarodva a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­nek témaköréhez, példaként említem, hogy amíg a mű­trágya tonnájáért 4000—6000 forintot kapunk, addig a po- liuterán alapanyag (MDI — szerk.) tonnánkénti ára el­éri a százezer forintot. Óriá­si a különbség a két termék jövedelmezősége között. Ért­hető tehát, hogy a poliure- tán üzletág létrehozását tűz­tük célul magiunk elé. Ezzel kapcsolatos legfrissebb hí­rem, hogy áprilisban hozzá­fogtunk a négymilldárd fo­rint értékű MDI-üzem be­ruházásához. — A megye nagyvállala­tainak januári—februári ér­tékesítési eredményei általá­ban elmaradtak gz előző évi és az idei előirányzattól. Így van ez a iBVK esetében is? —• Vállalatunk értékesítési tevékenysége az első ne­gyedévben kielégítőnek bi­zonyult. Különösen kiemel­kedett a konvertibilis elszá­molású export árbevételünk, amely megközelítette a nyolcszázmillió ' forintot. Az év elején aligha számíthat­tunk arra, hogy a negyed­éves nem rubelelszámolású kiviteli előirányzatot 28 szá­zalékkal, míg az előző év hasonló időszakának kiviteli teljesítményét 19 százalék­kal felülmúljuk. Ez is azt bizonyítja, hogy a BVK ki­váló minőségű termékei jól eladhatók. Az exporttöbblet annak köszönhető, hogy nö­veltük eladásainkat, amely elsősorban a PVC-porból volt jelentős. Ugyanakkor többet szállítottunk külföldre mű­anyag granulátumból és mű­trágyából is. — A Borsodi Vegyi Kom­binát mindig is azoknak a vállalatoknak a sorába tar­tozott, amelyek messzeme­nően kiaknázták a vállalat­nál meglévő szellemi kapa­citást. — A mai helyzetben még nagyobb gondot fordítunk arra, hogy kamatoztassuk szellemi erőforrásainkat. En­nek egyik fonmája, hogy igyekszünk bővíteni szellemi exportunkat, amely azon túlmenően, hogy anyagi elő­nyökkel is jár, növelj vál­lalatunk jó hírét a világban. Egy másik lehetőség szá­munkra az, hogy a megyei pártbizottság elvi irányítá­sával a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel közö­sen, a közeljövőben vegy­ipari innovációs központot létesítünk Kazincbarcikán. Szellemi értékeink hasznosí­tását jelzi az a törekvésünk is, hogy egy különleges, sza­badalmazott műtrágyát kí­nálunk fel megvételre kül­földön, Már voltak jelzések azzal kapcsolatban, hogy több országban érdeklődnek a gyártási jog iránt. Első­sorban Szaúd-Arábiából ér­keztek biztató hírek a sza­badalom megvásárlására. — Mire Számít ön, a vál­lalat vezérigazgatója, az év hátralévő részében? — a sikeresnek mondható évkezdést elsősorban import alapanyaggondok nehezítik. Az elbírálásban kívánatos differenciálás, már mint­hogy a hatékonyan dolgozó vállalatok elsőbbséget él­vezzenek, ez ideig nem ér­vényesült. Ebben a kérdés­ben még csak ott tartunk, hogy a szándék erre meg­van az illetékes szervek ré­széről. Mi mindenesetre azon vagyunk, hogy jövede­lemtermelő képességünket fokozzuk. Szándékunk, hogy tovább folytatjuk mindazo­kat a fejlesztési megoldáso­kat, amelyek kevés ráfordí­tással, a lehető legnagyobb eredményt ígérik. Lovas Lajos Tizenöt év óta először az év vége helyett február 1. és március 15. között tar­tották a beszámoló taggyű­léseket. A megyei párt-vég­rehajtóbizottság a közel­múltban értékelte a tanács­kozások főbb politikai ta­pasztalatait, tanulságait. Ezekről beszélgettünk Ju­hász Péterrel, a megyei párt- bizottság titkárával: — Az előkészítés az idén is az egyéni beszélgetések­kel indult — mondotta a megyei pártbizottság titkára —, emellett a vezetőségek hasznosították a nagyjából egy időben tartott pártnapok, termelési tanácskozások, a zárszámadó közgyűlések és falugyűlések tapasztalatait is. A gazdaságpolitikai fel­adatok meghatározását pe­dig megkönnyítette, hogy ek­korra már rendelkezésre áll­tak a vállalati gazdálkodás tényleges mutatói. Végső soron a pártszervezetek a korábbi gyakorlathoz viszo­nyítva több idővel és bősé­gesebb információval ren­delkeztek. — Milyen volt a tanácsko­zások légköre, hangulata? — A tanácskozások betöl­tötték funkciójukat. Jó be­szélgetések, tartalmas viták voltak. Az önkritikus, a „sa­ját porta előtt seprő” hoz­zászólások mellett valame­lyest növekedett a kritizáló hozzászólások aránya. Az el­múlt időszakban sokat bírál­tuk az úgynevezett egymás­ra mutogató állásfoglaláso­kat, véleményeket. Ezt még mindig tapasztaljuk, de ér­zékelhető volt egyfajta „fel­felé mutogatás” is. Tehát megszaparodtak a felsőbb, irányító szerveknek szóló észrevételek, bírálatok. — Mi ennek az oka? — A taggyűlések megerő­sítették: a kongresszuson és a vezető pártszervek elmúlt év végi határozataiban reá­lis helyzetelemzés és feladat­megjelölés volt. De sokan úgy vélik, lassú a végrehaj­tás, gyenge az ellenőrzés és a felelősségre vonás. A kom­munisták és a pártonkívüli- ek többsége szerint nem az egyszerű párttagok felelősek a népgazdaság romló hely­zetéért. — Szóba kerültek az élet- színvonal kérdései is. — Igen, a sokaknál stag­náló, vagy szintentartott életvitel problémái. A párt­tagok zömének közérzetét elsődlegesen családjuk meg­élhetésének, életszínvonalá­nak alakulása befolyásolja. Akinek a jövedelmi viszonya — akár többletmunka révén — kiegyensúlyozott, annak hangulata is bizakodó. Az alacsony nyugdíjasok, a csa­ládalapító fiatalok és sok- gyermekesek esetében rossz- szabb a helyzet. — Milyen kérdések vetőd­tek fel a pártszervezetek belső életével kapcsolatban? — Az eszmecseréken a nagy többség sürgette a szervezeti fegyelem erősíté­sét, a kötelezettségek, a pártmegbízatások személyen­kénti, egyenlő mércével mért, szigorúbb számonké­rését. A vezetőségek nagy része túlzottan türelmes és lojális a szervezeti szabály­zatot megsértőkkel szemben, csak kényszerhelyzetben és megkésve bírálnak és intéz­kednek. Indokolatlanul nagy­fokú a hivatali hierarchia és a felettes vezető iránti tiszte­letük. — Az elmúlt időszakban sok fiatal került a pártba. Mi volt az új párttag fia­talok véleménye? — Több tanulsággal szol­gált a fiatalok és hozzáten­ném. a pártonkivüliek véle­ménye. Kritikus szemmel fi­gyelik a kommunisták és a pártonkivüliek közötti kü­lönbséget a napi magatar­tásban, a munkavégzésben, a magán- és a közéletben egyaránt. Egy részük véle­ménye alapján jobban tuda­tosult, hogy egyes párttagok „megbocsáthatónak” hitt, ítélt fegyelemsértése milyen hatással van a környezetük­re. Sókan hangsúlyozták a szavak és a tettek egységé­nek fontosságát. — A vb értékelése szerint a kommunisták 27,3 száza­léka mondta el véleményét. Mi állt a hozzászólások kö­zéppontjában? — Természetesen a „miből élünk?”, a gazdaságpolitika kérdései. Reálisabbá, meg­alapozottabbá vált a helyzet megítélése, a vitában elhang­zott javaslatok sok problé­ma megoldását hozták előbb­re. Emellett azonban felve­tették a központi irányítás vélt, vagy valós hibáit is. De sokan elmondták: a fej­lesztési források beszűkülé­se, az avuló géppark csök­kenti az esélyt a nemzetkö­zi felzárkózásra. Igaz. a mun­katervek konkrétan, számon- kérhető módon tartalmazzák a helyi gazdasági célokat, a hiányosságok megszünteté­sét szolgáló feladatokat. — A munkatervek és a gyakorlat között teljes az összhang? — Az alapszervezetek egé­szére ez nem jellemző. Sok helyen az elhatározott meg­újulási szándékot a konk­rét munkában, a gyakorlat­ban eddig nem tudták érvé­nyesíteni. A hosszú időn keresztül kialakult, helyileg megszokott módon és tarta­lommal dolgoztak. Jó né­hány helyen a „mi mindent megtettünk” alapon az ön­elégültség. vagy a már em­lített másfelé, sokszor fel­felé mutogatás volt a jel­lemző. Számos pártszervezet­ben a novemberi határozat csak részben, vagy alig- alig éreztette hatását: a megújulás, a fejlesztés, a távlati gondolkodás jóval ritkábban szerepeltek a tag­gyűlések fórumain. Akadtak olyan alapszervezetek, ahol megelégedtek a gazdálkodás statisztikai mutatóinak me­chanikus bemutatásával, de hogy azok mögött milyen politikai munka húzódik meg, és egyáltalán, milyen szerepet játszott a pártszer­vek politikai tevékenysége az egyes gazdasági folyama­tokban, arra kevés figyel­met fordítottak. — Ez a kép nem túl biz­tató. Mennyire játszott sze­repet ebben a vezetés gyen­gesége? Vannak-e kádergon- dok? — Sajnos vannak. A vá­lasztások óta eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy a tit­károk és a vezetőségi tagok egy része jó szándéka és igyekezete ellenére sem tu­dott megfelelni az előlege­zett bizalomnak. Ezt az alap­szervezetek egy részében nem ismerik fel időben, másrészt kevés a komplex követelményeknek megfelelő, azonnal beállítható káder. — Bizonyára az irányító pártszervek részére is el­hangzottak megszívlelendő bírálatok ... — Az alapszervezetek egy része önállóan nem képes adaptálni a XIII. kongresz- szus határozatait, a helyi vi­szonyokra. A taggyűlések ta­pasztalatait a munkatervek egy része is megerősítette: az eddigiektől több helyszí­ni segítségre van szükség. Kevésnek tartják a titkári értekezleteken kapott eliga­zítást és a beszámoló tag­gyűléseken elhangzott véle­ménynyilvánítást. Ott job­bak az eredmények, ahol a területfelelős a feladatok kimunkálásában a taggyűlé­seket megelőzően érdemben közreműködött. A beszámo­ló taggyűlések egyik fontos tanulsága számunkra, hogy az apparátusnak is jobban kell törekedni az életközeli, közvetlenebb, gyakorlatia­sabb kapcsolatok kialakítá­sára, tartására. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét. — A nehezebb életkörül­mények, a túlórák, a vgmk-k stb. mennyire befolyásolják a pártéletet? — A (tanácskozásokon is nagy hangsúlyt kapott a pár tála toeík ez a problémá­ja, a különböző pártfóru­mokról, a pártoktatás kü­lönböző formádról való gya­kori távolmaradás. Egyes te­rületűken évek óta emelke­dik a távolmaradók száma, az átlagos megjelenés 65 szá­zalék (körül mozog. Néhol rendszertélen a pártélét, a taggyűlésekről nem készíte­nék emlékeztetőit. — A távolmaradás, a pasz- szivitás okai sokfélék, de bizonyára az is ott van ezek mögött, hogy sokan úgy ér­zik, kevés az információ, kérdéseikre pedig késve, vagy pedig nem kapnak ér­demi választ. — Az úgynevezett vissza­csal tolás, a kérdésekre adan­dó gyors, érdemi válaszok, s az információk, a tények, ér­vek gyors továbbítása, a döntóselökészítéSben való részvétéi jobbítása továbbra is fontos f eladatunk. A párt­tagság egy részének hiányo­saik az ismeretei a ’hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dásra való átállásról, a lét­számleépítések, átcsoportosí­tások, átképzések módszerei­ről, lehetőségéiről. — A végrehajtó bizottság értékelése a korábbiaktól ár­nyaltabb, s talán kedvezőt­lenebb képet mutat. Ügy tű­nik, az elemzésben elsősor­ban a feladatokra, a hiá­nyosságok megszüntetésére koncentráltak... — Igen, hiszen természe­tes, hogy ami jó, azt meg kél! őriznünk, a hibáinkat — éppen a megoldandó, nem könnyű feladatok végrehaj­tása érdekében — pedig ki kell javítani. A tapasztala­tok elemzése, a .tanulságok levonása után a testület megfogalmazta a legfonto­sabb feladatokat. A teljes­ség igénye nélkül említek néhányat: a jövőben nagy figyelmet kell fordítani a szervezeti élet rendszeressé­gének javítására, a fegye­lem erősítésére, az indokolt kádercserék felgyorsítására, a párttagok tájékoztatására, az információik továbbítására, a kérdésék megválaszolására. A pártbazottságoknalk java­soltuk, hogy tekintsék át az irányításuk alá tartozó alap- szervezeték munkaterveit, különös tekintettel arra. hogy az idei gazdaságpoliti­kai munka alapját a párt­kongresszus és a Központi Bizottság elmúlt év novem­beri határozatából adódó fel­adatok képezzék. A számve­téseken felvetett javaslato­kat, bírálatokét továbbítot­tuk az illetékes állami, tár­sadalma és gazdasági szer­véknek, és várjuk a vála­szokat. Az érdemi intézke-» désékről... Petra József

Next

/
Oldalképek
Tartalom