Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

1987. április 15., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Aranyérmes borok És nálunk? Minden tenyésztő célja a gondjaira bízott állatok minőségének javítása. Ezt a genetikai előrehaladást meghatározza azonban a tenyésztésben használt apa- és anyaállatok belső tu­lajdonsága, s örökítő ké­pessége. A szarvasmarha- tenyészSüsben maga a te­nyésztői munka az áruter­meléssel párhuzamosan valósul meg. Hogyan? Er­ről tartottak szakmai ta­nácskozást a minap a me­gye érintett szakemberei számára a Debreceni Ál­lattenyésztő Vállalat mis­kolci állomásán. A fel­kért előadó dr. Zsilinszky László, az Állattenyészté­si és Takarmányozási Mi­nősítő Intézet osztályveze­tő-helyettese a tenyészér- tékbecslés időszerű kérdé­seit ismertette, amelyek meghatározzák a jövő szarvasmarha-populációit. Ma, Magyarországon kö­zel kétmillió szarvasmarha található. Ebből a nagyüze­mi tejelők száma megha­ladja az 500 ezret. Sajnos, még mindig több mint 100 ezer a kettős hasznú, és csak 98 ezer a húsirányba szakosodott tehén. Amíg azonban a tejelő tehené­szetek teljes mértékben, a kettős hasznúak fele, • a húsirányúak egyharmada szerepel a törzskönyvben. S ez miért lényeges? Azért, mert csak abban az esetben beszélhetünk te­nyésztési programról, ha ismerjük a kiinduló állo­mány teljes értékét, azaz, ha azok ellenőrzöttek, az­az törzskönyvezettek. A tejelő tehenészetekben a szelekció azért is fon­tos, mert ezáltal az üze­mek több tejet termelhet­nek, és jobb állatokat is tarthatnak. Kérdés ugyan­akkor: miért van szükség a tenyészbikák szelekciójá­ra, amikor azok óriási ér­téket képviselnek? A vá­lasz egyértelmű: a gene­tikai előrehaladás biztosí­tása végett. Igen ám, de kérdés az is: ha vannak jó értékű teheneink, s ki­váló tulajdonságokkal ren­delkező bikáink, az utó­dok minden esetben bír­ják-e az elődök értékét? Sajnos nem. Illetve tény, hogy egy adott tejtermelő populáció fenotípusát csak 25 százalékban határozza meg a genetípus, a döntő szerep a környezeté. A környezeti hatásoké. Ä te­nyészbikák: értékbecslésé­nél ma a fejlett mezőgaz­dasági országokban — ha­zánkban is — alkalmazott Blup-módszer alapja ép­pen a környezeti tényezők beépítése. A Blup-módszer tulaj­donképpen egy statisztikai módszer, amelynek nagy- szerűségét mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy széles skálán alkalmazha­tó. A rakétatechnikától, egészen az állattenyészté­sig. Alapja pedig az ösz- szehasonlítás, vagyis, hogy az adott körülmények kö­zepette, meghatározott idő­egységben mi, mennyit ér. Visszatérve az állatte­nyésztésre, az ÁTMI által kibocsátott, s a Blup- módszerrel értékelt bika­katalógussal olyan fegy­ver került a honi állatte­nyésztők kezébe, amellyel sikerrel megvívhatnák a tenyésztés céljait biztosító mindennapos csatákat. Így munkájuk nyomán való­ban értékesek, magasabb termelést adható populá­ciókat hozhatnának létre. Ám a feltételes mód nem véletlen. A tenyészbikák­nak ugyanis van egy pon­tosan körvonalazható és meghatározható értéke, en­nek megfelelő ára, amely a termelőüzemekben mint felhasználandó és költséget növelő spermaár jelentke­zik. A törzstenyésztő üze­mek, ahol ezek a tenyész­állatok születnek, úgy vé­lik, ma Magyarországon alacsony a tenyészállatok értékének forintban meg­jelenő ára. A termelőüze­mek szerint viszont maga­sak a jó minőséget — ja­vító hatást — biztosító spermák árai. Ezt az ellentmondást az említett tanácskozás is fe­szegette. A vita azonban lezáratlan maradt. S áll­jon itt azonban egy vitat­hatatlan tény. Az Ameri­kai Egyesült Államokban, ahol kétségtelenül nagy becsülete van a tenyész- értéknek, s ahol egy ár­verésen egy kiváló minő­ségű tenyészállat 350 ezer dollárért kelt el, egy átla­gos minőségű sperma ára egyenlő 50 liter tej árá­val. Magyarországon ugyan­ez 100 liternek felel meg. Jóllehet, nálunk hatósági­lag fix árakról van szó. Az üzemek tehát nem fel­tétlenül a drágább, jobb minőséget választják, a magasabb költségek miatt. Így nemhogy genetikai előrehaladásról nem lehet szó sok esetben, hanem a meglévő biológiai alapok védelméről sem. — bca — Uj kiállítások a mezőgazdasági múzeumokban Szeptemberben Magyar- országon rendezik a Mező- gazdasági Múzeumok Nem­zetközi Szövetsége (A1MA) VIII. kongresszusát, amelyre nagyszabású kiállításokkal és bemutatókkal készülnek a Vajdahunyad-várban. Az esemény házigazdája, a Me­zőgazdasági Múzeum, amely­nek központi épületében a közelmúltban megnyitották a 15. állandó kiállítást, a szőlő- és a bortermelés múlt­ját bemutató szakmai tár­latot. Javában tartanak az előkészületek a XX. század magyar mezőgazdaságát napjainkig bemutató állan­dó kiállítás mgrendezésére. Gyűjtik az anyagot a más­fél évtizede alakult AIMA a munkáját ismertető időszaki kiállításhoz is. Készülnek a kongresszus­ra a Mezőgazdasági Múzeum vidéki gyűjteményeiben és a múzeum baráti körének helyi csoportjaiban. Meg­újulva ismét fogadják az ér­deklődőket a téli időszakra bezárt keszthelyi Georgikon Majormúzeumban, a lajosmi- zsei tanyamúzeumban, a ce- cei, a dégi és a soroksári táj­házban, továbbá azokban a vidéki gyűjteményekben, amelyeket többnyire mező- gazdasági nagyüzemek tarta­nak fenn'. Vidéken a legtöbb láto­gatót idén is a keszthelyi íiókmúzeumba várják, ahol nemcsak a Balaton környéki szőlőtermesztést és a gabo­nafeldolgozási munkát, a Georgikon gazdasági akadé­mia történetét ismertető ki­állítások felfrissített anya­gait, hanem például a sze­kérszín közelmúltban res­taurált tárgyait is bemutat­ják. A kisebb gyűjtemények gyarapításában, a gépek, esz­közök és a régi épületek ál­lagának megőrzésében to­Az immárom hetedik al­kalommal megrendezésre ke­rülő kistermelők megyei bor­versenyére rekordszámú borral neveztek megyénk szőlősgazdái. A beküldött 220 bormintát tájjellegnek, illetve alapanyagnak meg­felelően négy kategóriában vizsgálta, bírálta a szakem­berekből álló zsűri. A tokai-hegyaljai borok kategóriájában a benevezett 72 bor közül a megmérette­tésen 15 arany-, 12 ezüst- és 14 bronzérmet kapott. Eb­ben a kategóriában aranyér­mes lett dr. Kamenyiczki László (Szirmabesenyő) 3 bo­ra, Osvai Károly (Miskolc), Dapsy Lajos (Alsószuha), Szopkó László (Miskolc), Ko­vács György (Tárcái), Ka­menyiczki József (Mád), Páll János (Taroal), Molnár József (Mád), Orosz István (Taroal), Kamenyiczki Lajos (Miskolc) és Hollókői István (Tátlya) egy-egy bora. Utób­bi 1981-es évjáratú 5 putto­nyos aszúja a kategória leg­jobb bora címet érdemelte ki. A vörösborok kategóriá­jában összesen 40 borral ne­veztek a termelők. Ezek kö­zül 4 nedű arany-, 5 ezüst-, 3 bronzérmet kapott. Aranyérmet nyert Pa ko­csik Zoltán (Miskolc) opor- tó. Tóth Bertalan (Taktasza- da) magyarfrankos, Csatári Ernő (Miskolc) kékfrankos és Krakkai Béla (Bocs) kék­frankos bora. A gyümölcsborok verse­nyére 21 mintával neveztek a versenyzők. A szigorú zsű­ri ebben a kategóriában 1 arany-, 2 ezüst- és 1 bronz­érmet osztott ki. Aranyér­met Csatári Ernő (Miskolc) csipkeborával nyert. A legtöbb borral, szám sze­rint 87-itel a bülckaljai fehér­borok kategóriájába nevez­tek a termelők. A valóban magas színvonalú verseny­ben a zsűri 15 bort arany-, 19-et ezüst-, és 14-et. broz- érernre érdemesített. Arany­érmet ért el négy borával dr. Kovács Miklós (Mis­kolc), két borral Bárány Gyula (Miskolc), egy-egy bo­rával Tóth Bertalan (Ernőd), Székely Miklós (Miskolc), Bárdos József (Miskolc), Du­dás János (Miskolc), Malc- ranczi János (Sajószentpé- ter), Tósa László (Miskolc), Keresztesi József (Miskolc), Bodnár István (Miskolc) és Radóczi Endre (Miskolc). Utóbbi chardonnay borával a kategória legjobb bora cí­met érdemelte ki. A borverseny ünnepélyes eredményhirdetésére május 3-án, a Diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban kerül sor. (ha) vábbra is hasznos társadalmi segítséget nyújtanak a Mező- gazdasági Múzeum baráti körének tagjai. A nagyrészt vidéken működő 30 csoport tagjainak száma 1986-ban 300-zal gyarapodott, s elérte a négyezret. Főképpen a fia­talok, elsősorban a mezőgaz­dasági szakmunkásképző in­tézetekben tanuló diákok és a szakiskolai tanulmányaikat befejezők csatlakoznak szí­vesen a baráti körökhöz. Tagjaik a múzeum országos gyűjtőmunkájának támoga­tása mellett több helyen idő­szaki kiállítások előkészü­leteiből'is részt kérnek. En­nek eredményeként agrár­történeti kiállítást szervez a helyi csoport Hódmezővá­sárhelyen az állattartás ha­gyományos módszereinek be­mutatására. Nyíregyházán a gépész szakoktatás 20 éves évfordulójára készülnek, ki­állítással. Gyulán és Füzes­gyarmaton a termelőszövet­kezet történetét dolgozza fel a baráti kör. Kunszent- miklóson paraszti vagyonlel­tár értékes darabjait gyűj­tötték össze a kör tagjai. Kalocsán a paprikatermelés 70 éves történetének fel­dolgozásához '.Mák hozzá. A Nagybarcai Bánvöl­gye Tsz gazdálkodására alaposan rányomja a bé­lyegét, hogy szép tájon, de kemény földön terme­lik meg a gabonát, zöld­séget. Nem titkolják, hogy a múlt évben arra voltak a legbüszkébbek: a hegy­vidéki kategóriában orszá­gos második helyezést ér­tek el kukorioatermesztés- ben. Bevallják ugyanak­kor azt is, hogy sem ez, sem a több mint 11 millió forintos nyereség nem jött volna össze, ha nem áll mögötte anyagi forrásként az ipar. A trafótekercselés nagy figyelmet igényel, de könnyen megtanul­ható munka Hasznát a mezőgazdaság látja Iparkodnak iparosítani Több mint 11 millió forintos nyereség Kriston Nándor, a szövet­kezet ipari elnökhelyettese szerencsés váttásról beszél. — Mint sok tsz-nek, ne­künk is volt a fővárosban két ipari ágazatunk. Amikor alakulni kezdtek a különbö­ző ipari szakcsoportok, gm-ek és kisszövetkezetek, a két ágazat kezdett kicsúszni a kezünkből. Egyre nyilvánva­lóbbá vált, hogy innen, Nagy- barcáról nem tudjuk áttekin­teni, a szabályoknak megfe­lelően irányítani őket. Fel­számoltuk hát mind a ket­tőt. Gondoltuk, a már létező néhány mellett itt, helyben hozunk létre újabbakat. Az egyik, immár tíz éve jól működő az elektronikai Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügye­lőség több állami és érdek- képviseleti szervezettel, kuta­tóintézettel együttműködve, a közelmúltban átfogóan vizs­gálta, hogy milyen a válla­latok ellátása egyéni védő­eszközökből. A főfelügyelő­ség szakemberei ugyanis korábbi <■ lton őrzéseik során számtalons «; tapasztalták. ágazat, amely a Videoton Sárbogárdi Gyárának készít színes televízióhoz való nagy­feszültségű ágazati trafókat. A műhellyé átalakított Bá- rius-kastélyban 50 asszony tekercseli, forrasztja, hurkol­ja késszé a trafókat. Évente mintegy tízmillió forint ér­tékben — mindkét fél legna­gyobb megelégedésére, im­már tíz éve. Ninausz Péter ipari főmér­nök egyik új ágazatukat, a kozmetikait említi. A kisbar- cai üzemben gyártják az Azalea fantázianéven forga­lomba hozott termékcsaládot. Sampont, habfürdőt, testápo­lót és kétféle krémet főz, ke­ver, csomagol az ott dolgozó hogy a vállalatok nem min­dig jutnak hozzá a biztonsá­gos munkavégzéshez szüksé­ges egyéni védőeszközök­höz, vagy nem a célnak leg­inkább megfelelőt használ­ják a dolgozók. Évről évre visszatérő gond az is, hogy ezeknek a biztonsági eszkö­zöknek egy része korszerűt­len, nem megfelelő minősé­gű. 12 asszony. A tavaly szep­temberben indult, meglehe­tősen egyszerű, de tiszta kö­rülmények között folyó koz­metikumkészítés most fut fel. Az idén 15 millió forintos értéket várnak tőle. — Megvizsgáljuk negyed­évenként az egyes ágazatok jövedelmezőségét — folytat­ja a főmérnök —, de ez csak amolyan belső tájékoztatóul szolgál. Hogy melyikre kell jobban odafigyelni, melyiket kell leginkább a gazdaságos­ság irányába fordítani. Mert veszteséges egy sem lehet, ebben egyetért a vezetés. A Bánvölgye Tsz-ben javí­tanak elromlott telexeket a Postának, három varrodájuk a Salgótarjáni Ruhagyárnak konfekcionál, sütőüzemük Kazincbarcika és a környék településeit látja el friss ke­nyérrel, kiflivel, zsemlével. Van szállítórészlegük, parko­sító, parkfelújító ágazatuk, meliorációval is szert tesznek évente 15-18 millió forint ár­bevételre. Három üzemben gyárt műanyag zacskókat, szivacsot, granulátumot a BKV-nak a „Grafol” ága­zat .. . Summa summárum: az ipar szervesen beépült a szövetke­zet gazdálkodásába. Terme­lési értékük több mint felét adja a 14 ágazat. Nem két­séges, hogy ilyen nagy szám­ban hatalmas szervező, me­nedzselő munkát adnak a tsz-vezetésnek. Hogy1 milyen nyereséget hoznak az ipari üzemek, azt nem hajlandó elárulni sem az elnökhelyet­tes, sem a főmérnök. Ne le­gyen egymásra mutogatás, a lényeg, hogy a közös szekere jól fusson — vallják. S ta­láljon munkát, megélhetést mind több ember, ezért ipar­kodnak. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Balogh Imre A főfelügyelőség kérésére száz termelő és három ke­reskedelmi vállalat adott tá­jékoztatást több mint 800- féle hazai és import egyéni védőeszköz gyártásáról, ér­tékesítéséről. Az elemzések arról tanúskodtak, hogy az ellátás egyéni védőeszkö­zökből az utóbbi három év­ben összességében mind a termékek minőségét, mind pedig a mennyiségi igények kielégítését tekintve vala- melyést javult, de még ko­rántsem kielégítő. Továbbra is gondot jelent, hogy a vé­dőeszközök nemegyszer ké­nyelmetlenek, nehezen hasz­nálhatók. A sütőüzemben 1-2 kilós kenyereket, kiflit, zsemlét sütneli Javultak a munkavédelmi eszközök

Next

/
Oldalképek
Tartalom