Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. április 15., szerda Műszaki fejlődés és társadalmi haladás Érdekeltté kell tenni az embert a gazdasági megújulásban Három megye műszaki szakemberei jöttek el Miskolcra feladat a közösségi és a la­kossági infrastruktúra szín­vonalának növelése, hiszen ennek elégtelen volta nem­csak önérdeket, hanem kö­zösségi érdeket is borzol, s ellene hat a kifogástalanabb gazdasági teljesítmény is. Ügy tűnik, hogy — a téma szempontjából — Borsodban kritikusabb az országos hely­zetnél a kép. Kevesebb a mo­bilizálható tartalék, s a ko­rábbi gazdasági dinamizmus már a múlté. A kohászat, a bányászat leépül, illetve új­jászerveződik. A cél; a gaz­daságosság megvalósítása nem megy áldozatok nélkül. A megyei pártbizottság tit­kára szerint az itt élő embe­rekben van annyi szellemi energia, erő és innovációs készség, hogy úrrá legyünk a felgyülemlett gondokon, s a táj visszanyerje korábbi dinamizmusát. A vegyipar jeles, vitális erényeket tüntet fel, a gépipar képes a gyors megújulásra. A kohászat és a bányászkodás ésszerű fej­lesztése és visszafejlesztése segíthet megteremteni azt a biztonsági helyzetet, azt az alapot, amelyen építkezve — vélhetően az ezredfordulóig (Folytatás az 1. oldalról) fecsérelni, viszont a piacon kelendő portéka (akár talál­mányról, akár áruról, akár szolgáltatásról van szó) ki­emelt támogatást érdemel. Véleménye szerint az adó­rendszer (s ezzel összefügés- ben a pénzrendszer) várható változása — előre megfontolt szándékkal — a piacorientált műszkiaknak teremt kedvező lehetőségeket. Dr. Kun László, az MSZMP megyei bizottságának titkára a határozatok követelményé­nek tükrében a borsodi hely­zetről szólt. A tartósnak bi­zonyuló feszültségek radiká­lis változásokat és változta­tásokat sürgetnek. Az ipari eszközkoncentráció nem pá­rosult a jövedelemtermelő­képesség növekedésével, a nemzetközi színvonaltól el­maradt a borsodi ipar, a ter­mékek alacsony feldolgozott­sága miatt az itteni munka leértékelődött a piacon, s terhes örökség a nehézipar egyoldalúsága, mert jövedel­met pillanatnyilag nem hoz, s nem konvertálható, azaz nem átváltható. A kérdés kettős: mit tehet a megyer s mit vár, mit kér (kérhet). Arányosabbá kellene tenni a megyei iparszerkezetet, s jó lenne növelni a magasabb feldolgozottsági fokú termé­kek arányát. Elodázhatatlan — e nagy hagyományú ipari megye túljuthat az alagút felén. Az előadásokat korreferá­tumok követték. A már idé­zett KB-állásfoglalás helyi megvalósításának feltételeit és lehetőségeit ismertették a szakemberek. összefoglaló zárta a találkozót, de a vita aligha fejeződött be ... Csehszlovákia: ÜQVffskcáflAC Csehszlovákiában a közle­kedés feltételei meglehető­sen bonyolultak és összetet­tek. Földrajzi helyzeténél fogva — európai szemszög­ből tekintve — fontos helyet foglal el a kontinens térké­pén, nyúlt alakja pedig megköveteli a közlekedés hosszanti, kelet—nyugati irá­nyú megszervezését. Közle­kedési szempontból nem ke­vésbé kedvezőtlen, hogy a termelési alapbázisok távol vannak egymástól. Ez a földrajzi elrendezés széles körű területi munkameg­osztáson alapuló, bonyolult belföldi kooperációs kapcso­latok kiépítését teszi szük­ségessé. Példaképp említhet­jük a barnaszén szállítását az észak-csehországi szén­medencéből az energetikai felhasználás központjaiba, vagy a nagy mennyiségű építőanyag rendeltetési he­lyére juttatását. szer alacsonyabb, mint a közúti teherszállításoké, s ne­gyedrésszel kevesebb, mint a vasúti szállításé. Csehszlovákia közlekedési rendszerének további része­sei a légi forgalom és a tö­megközlekedés. A takaré­kossági intézkedések itt is elsősorban az üzemanyag­felhasználásban mutatkoztak meg. A légi közlekedésben bevált a belföldi járatok korlátozása, a ráfizetéses vonalak üzemeltetését csök­kentették. Helyettük gyors­járatú autóbuszvonalakat in­dítottak. Ésszerű szállítások A jelenlegi ötéves terv­időszak folyamán (1986— 1990) a közlekedés energia­igényének további nyolcszá­zalékos csökkenését irá­nyozták elő. A probléma megoldásának kulcsa nem csupán a közlekedési alkal­mazottak kezében van, ha­nem elsősorban a fuvaroz- tatókéban. Nagyrészt rajtuk múlik a szállítási-vásárlói kapcsolatok ésszerű rendezé­se. A csehszlovák közleke­dési rendszer belátható időn belül még nem éri el a vi­lágszínvonalat, de egy bi­zonyos optimum elérése to­vábbra is reális célkitűzés marad. Arról hogy ezen a területen még jelentős taf talékok vannak, az a tény is tanúskodik, hogy a hete­dik ötéves tervidőszak fo­lyamán 3,2 százalékkal si­került túlteljesíteni a terv­ben előirányzott megtakarí­tásokat. A vasút a döntő A hetedik ötéves tervben sikerült a közlekedési ener­giaigényeket 8,2 százalékkal mérsékelni. Hogyan? Emel­ték az energetikailag elő­nyösebb vasúti és vízi szállí­tás részarányát. A csehszlo­vák közlekedésben döntő szerepet játszik a vasút: a szállítások több mint felét bonyolítják le rajta. A vas­úti hálózat hossza megha­ladja a 13 ezer kilométert. A közúti közlekedés fő fel­adata a rövid távú teher­szállítás és a személyi for­galom lebonyolítása — a dolgozók munkahelyre szál­lítása. A folyami közlekedés fel­adata elsősorban az ömlesz­tett tömegáruk szállítása az ország olyan területein, ahol az ipari termelés és fogyasz­tás központjait hajózható vízi utak kötik össze. A fo­lyami szállítások energia- igénye megközelítőleg négy­A közlekedés energiaigényének csökkentéséhez a folyami szállí­tások részarányának növelése is hozzájárul. Felvételünkön a leg­nagyobb szlovákiai kikötő és áruátrakodóhely Pozsonyban. Győri Imre temetése Gyászolók sokasága kísér­te utolsó útjára kedden a Mező Imre úti temetőben a 63 éves korában elhunyt Győri Imrét, a munkás- mozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottsá­gának volt titkárát, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagját. Koporsójánál — a Munkásmozgalmi Panteon díszravatalozójában — gyász­őrséget álltak a politikai, társadalmi és kulturális élet vezető képviselői. A ravatalnál elsőként So­mogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának titkára mondott búcsúszavakat a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a KEB nevében. A család, a barátok, a harcostársak gyászát tol­mácsolta ezután Koncz Já­nos, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának tit­kára. Emlékét — mondotta — szeretettel megőrzi a szülőföld is, Csongrád me­gye, közelebbről Hódmező­vásárhely, ahová oly szíve­sen tért vissza akkor is, amikor hivatása máshová szólította. Gyarapodott nénkta a ipiliÉf Tuinyos Diákköri Konferencia A XVIII. Országos Tudo­mányos Diákköri Konferen­ciát az idén április 15—17. között rendezik meg a Ne­hézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Ká­rán. A miskolci egyetem elő­ször ad otthont ilyen jel­legű tudományos konferen­ciának. Az állam- és jog- tudományi szekció munká­jában az ELTE, a JATE, a JiPTE, az NME állam- és jogtudományi kara, vala­mint az Államigazgatási Fő­iskola, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola, a Rendőr- tiszti Főiskola hallgatói és dolgozói vesznek részt. Az ünnepélyes megnyitó­ra április 15-én, 14 órakor kerül sor az egyetem aulá­jában. Gyarapodott egy év alatt megyénkben a nagyvadállo­mány. Ez állapítható meg a most befejeződött nemes- vad-számlálás számszerűsíté­se alapján. Megközelítőleg 400-zal több szarvas, muf­lon és vaddisznó él a bor­sodi vadásztársaságok által bérelt területeken, mint egy esztendeje. Jelentős számban, több mint 150 egyeddel nőtt a szarvasok száma. Emelke­dett a szarvasbikák száma is, amely megközelíti a nyolcszázat. A vadászok két szarvastípust különböztetnek még. Az egyik a zempléni erdőségekben honos, ezt rad- ványi típusnak nevezik, míg a bükki erdőségek, valamint a szelcepusztai részek a du­nai típusú szarvasok ottho­na. Gyakorlatilag a tavalyi létszámon, 9500 körül talál­ható megyénkben az őz. A számlálás arra is fényt de­rített, hogy ez a nemesvad egyre inkább a síkvidéki erdőségek, csenderesek vad­ja lesz. Legnagyobb szám­ban ugyanis a dél-borsodi részeken, a Tisza mentén, valamint a Taktaközben taT nyázik. örvendetesnek tartják a vadászok, hogy ha lassan is, de folyamatosan gyarapo­dik a muflonállomány. A Bükkön kívül most már el­szaporodott a zempléni he­gyekben is. Elsősorban a hegyvidék magasabban fek­vő részein otthonos. Ezzel szemben nem telepedett meg a Cserfeháton, valamint a Borsodi dombság vidékén. : * és a MÁV vezetőinek tanácskozása Miskolcon Az NDK és a magyar vasúti szervezeték sok éve munkálkodnak jó egyetértés­ben egymással. Ezt elősegí­ti, hogy a DR és a MÁV ve­zetői évente két alkalommal, egyszer az NDK-ban és egy­szer hazánkban üléseznek, beszélik meg a tennivalókat. A mostani, immár 25. ta­nácskozást a miskolci vas- útigazgatóság székházában április 13—16. között tartják meg. A német delegációt Harald Fritzsche, a DR for­galmi főosztályának főmért nöke vezeti. A magyar de­legáció vezetője Szemők Bé­la, a MÁV általános vezér­igazgató-helyettese a tanács­kozás céljairól a követke­zőket mondja: A két vasút személy- és áruszállításának összehan­golása, a közös gondok, ten­nivalók megbeszélése, a ta­pasztalatok kicserélése a fel­adatunk. A tanácskozás szín­helyéül nem véletlenül vá­lasztottuk Miskolcot. Ez az egyik legnagyobb vasútigaz- gatóságunk székhelye. Ez az igazgatóság szállítja va­lamennyi közül a legtöbb utast és árut, valamint itt vannak a legkorszerűbb hír­közlő- és biztosítóberendezé­sek. Ami a személyszállítást il­leti; több olyan vonat van, amely összekapcsolja a két baráti népet. Most az új me­netrend kialakítása előtt egyeztetik a vonatok indí­tását, érkezését, igyekez­nek megteremteni a kultu­rált utazás és az utaskiszol­gálás feltételeit. A két ország között jelen­tős áruforgalom bonyoló­dik le. örvendetes, hogy a külkereskedelmi szállításban a MÁV — ritka kivételtől eltekintve — hiánytalanul eleget tett a követelmények­nek. A MÁV tavaly hazánk­ból tizenegyezer tonnával több árut szállított, mint az előző évben. A DR jó mun­káját tanúsítja, hogy ettől jóval nagyobb arányban nö­velhette a hazánkba irányu­ló áru szállítását. Az idei ke­mény tél mindkét vasút mű­ködését lefékezte. Az NDK- ba irányuló exportszállítás a tervezetthez viszonyítva 81, az onnan érkező áru esetében 77 százalékos tel­jesítést mutat. A lemaradás megszüntetésére mindkét vasúti szervezet hatékonyan intézkedik. Nagymértékben növekszik a konténerforgalom. A MÁV a múlt év októberében öt, novemberében húsz szá­zalékkal nagyobb árumany- nyiséget szállított az előző évitől. Az NDK-ból való be­hozatal pedig a duplája volt az előző évinek. A hideg tél a nagykonténeres forgalmat is kedvezőtlenül befolyásol­ta. Az elmúlt évben jelentő­sen bővült az NDK kikötőn (Rostockon) át a Kubába és az Angliába irányuló kon­téneres-export, amely ma­gyar—NDK forgalomban bo­nyolódik le. Tavaly a nagy- konténeres forgalom elérte az ezemyolcszáziat. Ezen túl­menően a MÁV az NDK- ból — hazánkon át — Ju­goszláviába is szállít. A tegnap délelőtt kezdődő és három napon át tartó ta­nácskozáson részletekbe me­nően beszélik meg és han­golják össze a mindkét nép számára hasznos és fontos személy- és árufuvarozási tennivalókat. Igyekszenek biztosítani a gyorsabb, a biz­tonságosabb, kulturáltabb szállítási lehetőségeket. (Csorba) AZ ENCS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1987. június 1-től 1990. december 31-ig szerződ«; Üzemeltetésre hirdeti meg az alábbi egységeket: 8. sz. Húsboilt Baktakék 43. sz. Vas bőit Encs 46. sz. Papírbolt Encs 55. sz. Vegyesbolt Fáj 61. sz. Iparoikk bolt Forró 75. sz. Vegyesbolt Hernádpetri 90. sz. Húsbolt Méra 206. sz. Italbolt Beret 207. sí. Italbolt Boldogköújfalu 214. sz. Italbolt Deték 226. sz. Italbolt Fáj 227. sz. Italbolt Forró 232. sz. Italbolt Gagybátor 233. sz. Italbolt Gagyvendiégi 240. sz. Italbolt Krasznokvajda 249. sz. Italbolt Szalaszend 251. sz. Italbolt Szem ere 220. sz. Cukrászüzem Encs Az egységekkel kapcsolatban tájékoztatást, pá­lyázati űrlapot az áfész közgazdasági osztály ad (Encs, Petőfi u. 24-26.), 1987. május 4-től. A pályázat benyújtási határideje: 1987. máj. 18. A versenytárgyalás időpontja: 1987. máj. 21. 9 óra ÁFÉSZ,, ENCS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom