Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-11 / 59. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 t 1987. március 11., szerda Három gömőri község építészete Hírt adtunk arról korábban, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke nagyarányú kutatómunkát, felmérést végzett Gömörben, elsősorban az egykori Gö- mör megye napjainkban Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó huszonkét településén. A felmérés, illetve kutatás eredményeit könyvsorozatban összegzik. A korábban megjelent köteteket már bemutattuk olvasóinknak, s most szívesen folytatjuk a sort a Gömör néprajza sorozat VIII. kötetével, Cseri Miklós, a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusa Népi építészet és lakáskultúra a Szuha-völgyben című könyvével, amely — a többihez hasonlóan — a kutatást irányító KLTE Néprajzi Tanszék gondozásában, de a Herman Ottó Múzeum támogatásával jelent meg. A szerző nagy tisztelettel emlékszik meg tanulmányában azokról az elődökről, akik Gömörben korábban néprajzi kutatásokat folytattak, gyakran hivatkozik azok megállapításaira, s igen részletesen mutatja be a kiválasztott három dél-gömöri község — Szuhafő, Zádor- jalva, Alsószuha — történetét, lakosságának letelepedését, a telkek kialakulását, történeti fejlődését, építményeinek sorsát. Nem érdektelen adatokkal találkozhatunk e részben. Például azzal, hogy századunk elejétől miként változott meg a házak milyenségének aránya, mennyi a szaporulat, milyen változások tapasztalhatók például az alapozásnál stb. Ezek az adatok már messze túl is mutatnak a szorosan vett témán, hiszen a három falu nemeseinek és parti lakosainak társadalmi elkülönülése, korábbi rangbéli különbségeinek felszámolódása folyamatban van. a felszabadulást követően megváltoztak a társadalmi viszonyok, s ha ma még sokan az előző rendben kialakult települési elrendeződés szerint is laknak, a község településszerkezete lassan megváltozik. Éppen ezért nagyon időszerű és indokolt volt Cseri Miklós tanulmányának publikálása, különösen a sok fotó és ház- és telekalaprajz, mert várható, hogy itt is, akár a környező, és alapjaiban hasonlóan élt és élő gömöri és borsodi falvakban, a társadalmi változások a település képének változását is maguk után vonják, az életszokások. termelési módok meg végleg mások lesznek. Cseri Miklós másfél száz oldalas kötete igen érzékletesen mutatja először a házak készítését, azt, hogy kik és miként építették a házat, milyen technikákat alkalmaztak, hogyan alakították ki az épületszerkezetet, egyebet. Szól a tüzelőberendezésekről, a házak tagolódásáról, a házakon belüli életrendről, a családi viszonyokról. Természetesen a parasztember élete nemcsak a házban folyik, s ezért megismertet a gazdasági építményekkel, az állattartás és a gazdálkodás épületeivel, tereivel. Mindezt rendkívül színesen, érdekesen. A három gömöri falu — noha sok vonásában hasonlít a környezet más településeihez, mint azt már említettük — igen markáns képviselője Gömör népéletének. A Szuhafőről. Zádorfalváról és Alsószuháról való nép- élet-történeti adatok, leírások a három település határain túl is érvényesek. Cseri Miklós kötete nemcsak a néprajzkutatóknak, a téma iránt intenzíven érdeklődőknek, hanem a nagyközönségnek is hasznos és sok ismeretet adó munka. A Gömör néprajza sorozatot méltón folytatja és gazdagítja. (benedek) Közös élmény - két műfajban Két kitűnő program várta a fiatalokat vasárnap este és hétfő délután. Nyolcadikén a „Balaton” és az „Európa Kiadó” koncertjein szorongott a közönség, kilencedikén a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta műsorát hallgathatták. Azt, hogy itt miként kerül e két különböző műfajban működő csapat egymás mellé, a következőkkel lehet magyarázni. A legfeltűnőbb a közönség azonossága. Ugyanazok az arcok töltötték be a termeket mind a két műsoron, kisebb változásokkal. Két különböző műfajban találtak maguk .számára mondanivalót és közös élményt a fiatalok. A „Balaton” és az „Európa Kiadó” azok közé a magyar együttesek közé tartoznak, akik egyedi hangzású zenéjük mellett igen fontosnak tartják a szöveg szerepét dalaikban. Mondanivalójuk mai, fiatalos és politikus, némi dekadenciával fűszerezve. Kár, hogy hatását a hibás, néhol érthetetlen szövegkiejtés csökkenti. Az „Európa Kiadó” e mellett még a technikai gondokon sem tudott felülkerekedni, hiszen majd ugyanannyi szünetet voltak kénytelenek tartani, mint amennyit zenéltek. Ennek ellenére a közönség lelkesedése mindvégig — a fél tizenegyes koncertzárásig — kitartott, s minden bizonynyal hamar elfogy a boltokból az ezen a héten megjelenő nagylemezük is. A Muzsikás együttes és Sebestyén Márta műsora az immár hagyományosan táncházat működtető Bartók Művelődési Házban ismét rácáfolt azokra, akik a magyarság- és nemzettudat hiányát vélik felfedezni a mai fiataloknál. Öröm volt látni ahogyan az első sorokban ülő különböző korosztálybéli fiatalok 'ráismertek a mezőségi, szatmári és kalotaszegi tájegység dalaira, s hogyan formálták — ülve! — az ennek megfelelő táncra a lábukat. Az együttesben kialakult összhang minden tagnak megadta az improvizációs lehetőségeket és Sebestyén Márta altatóján is csak felélénkülni tudott a közönség. N. Zs. Színjátszó- és rendezői tábor Országos színjátszó- és rendezői tábort rendez az idén nyáron a Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a zalaszentgróti Hamburger Jenő Művelődési Központ, valamint az Országos Közművelődési Központ. A tanfolyam augusztus 7-től 16-ig Zalaszentgróton lesz. Az érdeklődők a következő témakörökkel foglalkozó öt szekció közül választhatnak; az improvizációtól az előadásig; drámapedagógia; színészmesterség — színészvezetés; drámai helyzet és színpadi tér; a színészi kapcsolat útjai. Az előadásokat és konzultációkat neves szakemberek tartják. A kurzuson 18 éven felüliek vehetnek részt. Jelentkezni május 10-ig lehet, a Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban (8900, Zalaegerszeg, Kisfaludy utca 7—11., telefon: 92-14-580). Ugyanott bővebb felvilágosítást is adnak. Késik a tavasz .* V Nagy Miklós íelv. Segítség az iskolának — Nagyon meg kell néznünk. mire használjuk fel a rendelkezésünkre álló pénzt, úgy vagyunk mi is, mint a családok nagy többsége, ez kopik, az romlik, elfogy a pénz, és ha egy nagyobb munkába fogunk, bizony nemigen jut másra, amit pedig nagyon szeretnének a gyerekek — mondja Szabóné Koleszár Éva, a miskolci 2. Számú.Általános -iskola igazgatóhelyettese. — Az épület tisztán tartását nem hanyagolhatjuk el, a tantermek festése sok tízezer forintba kerül. Két hónappal ezelőtt nagy öröm ért bennünket, jelentkezett a Borsodi Állami Építőipari Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádjának képviselője és felajánlotta, hogy kifestik, ami kell. Mondtuk, hogy nekünk most sok fes- tenivalónk van, tíz terem. Ha annyi, hát annyi, vegyük meg gyorsan a festéket és már jönnek is... A napközisek, a délutánosi gyerekek azóta minden szerdán találkoznak a festő bácsikkal. Találkozásunkkor a számítógépes teremben dolgoznak. Ezúttal hatan. — Ez már a hetedik terem, még három szerda, és elköszönünk, a festőket sehol sem látják szívesen, mert csak a felfordulást csináljuk ... Fiatalok, még fiatalabbak, igaz, akad köztük egy-egy középkorú is. — Melyikük gyereke tanul ebben az iskolában? — Egyikünké sem. Valamelyik brigádtag barátja lakik errefele, innen jött a „drót”, mi meg nem sokat gondolkodtunk, jöttünk. Nekünk az a jó, ha az év elején bebiztosítjuk magunkat — magyarázza Vaskó Tibor. — Bebiztosítják? — Nálunk- eléggé szoros a verseny a brigádok között. A mi brigádunk tizenkét éves, egyszer elnyertük a. Kiváló Ifjúsági Brigád címet. többször értünk el arany, ezüst fokozatot. Az idén a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címre pályázunk, így hát meg kell ragadnunk minden alkalmat. Főmunkaidőben is. Most a GYIVI-ben dolgozunk, az is eléggé szem előtti munka. — A festők, tapétázók manapság jól tudnak keresni munkaidőn kívül. Gmk ... — Nálunk nincs olyan — szól le a létráról Kiss Sándor. — De nem keresünk rosszul, jó jóban lenni a céggel. Meg aztán pihenni, szórakozni is kell az embernek, nemcsak mindig a meló. Szabó Péter augusztustól szakmunkás, most már a Petőfi brigád tagja: — Édesanyám, édesapám az LKM- ben dolgozik, sőt a bátyám is, nálunk nem új fogalom a társadalmi munka. Nekem ez az első, de most már én sem lógok ki a családból. Sinka Gyula még csak segédmunkásként. dolgozik a brigádban, célja, hogy megszerezze a szakmunkásbiizo- nyítványt. — Szeretnék ebben a brigádban maradni. Én sem voltam eddig társadalmi munkán, de ezután is elmegyek velük mindenhová. Ha nem ide jöttem volna ma, csak lődörögtünk volna a szomszéd srácokkal. A teremben közben „fogynak” a falak, igaz, nemsokára kezdődik a tv-híradó is. A film kezdetéig már nemigen ér haza a brigád, melynek hadd álljon itt a. teljes névsora; Dobos János brigádvezető, Zádori István, Tcmna Sándor, Tompa Zsolt (apa és fia), Kovács Kálmán, Kótay Attila, Simon Ferenc — és akikkel beszélgettünk. L. Gy, Ki íinyel a zeni diákra? Középiskolás diákéveim legkedvesebb emlékei között tartom számon a sárospataki diáknapokat. Mint ifjú földesista, igen korán bekerültem a „válogatott csapatba”. Ősi alma materünk élete a versenyeket megelőző hetekben teljesen megváltozott. Egymást érték a próbák és a szereplések. Ezeket a bemutatókat jórészt iskolán belül tartottuk, melyeket igen gondos közönségszervező munka után tanáraink velünk együtt izgultak végig. Ebben az évben Sárospatak ismét várja a diákokat. A legutóbbi időben ez a rendezvénysorozat országos méretűvé bővült. A versenyeket bemutatók váltották fel, különböző kategóriákban lépnek színpadra a legügyesebb és legtehetségesebb diákok, akiket a diáknapokat megelőző válogatókon a szakzsűrik erre a kitüntető feladatra alkalmasnak találtak. Március 1-jén magam is jelen voltam a zenei válogatók második napján, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. Magas színvonalú produkciók váltakoztak kevésbé sikeres teljesítményekkel. Szembetűnő volt az ifjú előadóművészek alkalomhoz illő viselkedése, de akadtak sajnos pódiumhoz nem illő mozzanatok is. Kár, hogy ezeknek a diákoknak az igyekezetét, talpraesettségét és nem egy esetben komoly művészi értékű szereplését igen csekély létszámú közönség látta. „Megismerni a művészeteket, illetve a. zenét, csak úgy lehet, ha megismerjük belső törvényszerűségeit. A zene az öröm forrása, de hogy valóban azzá váljon, olyan szinten kell művelni, hogy másoknak is örömet tudjunk vele szerezni” — emelte ki értékelő szavaiban Nemes Ferenc, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója, a zs.ű- ri elnöke. A legsikeresebb előadók minősítő diplomát kaptak, ök a zsűri javaslata alapján Sárospatakon is színpadra léphetnek. Közülük a magam részéről Gyön- gyössy Ildikó hegedűjáté- kát, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola citerazenekarál, a 100. Sz. Szakmunkásképző Intézet fúvószenekarát (vezetőjük Scarlett O’Hara és Rhett Butler hamarosan feltámad, de még nem lehet tudni, mi lesz kapcsolatuk scrsa. A világhírű regény szerzőjének, Margaret Mitchellnek az örökösei elhatározták, hogy megíratják az „Elfújta a szél” folytatását — jelentette az AFP. A cselekmény kidolgozását egy eddig ismeretlen szerzőre bízták. Margaret Mitchell örökösei 2011-ig élvezik a szerzői jogvédelmet. Utána már nem jár nekik a szerzői jogokból származó jövedelem — mondta Hal Clarke, az örökösök ügyvédje. Ezért határozták el, hogy életre keltik a regény szereplőit. William Morrist, egy New York-j irodalmi ügynökség vezetőjét bízták meg, hogy kerítsen „megfelelő” szerzőt. Morris állítólag már ki is választotta az írót. de nevét még titokban tartják, mert szerződésének pénzügyi feltételeit mindeddig nem tisztázták. Az ügyvéd szerint az örökösök szabad kezet engednek a szerzőnek, csak két feltételhez ragaszkodnak: ne változtassanak a szereplők jellemén és a cselekmény a jó ízlés határain belül maradjon. A regény folytatására még nem találtak kiadót. Ez azonban nem lesz nehéz, hiszen az „Elfújta a szél” több mint 25 millió példányban jelent meg, és 37 nyelvre fordították le. Dénes István tanár) és a Földes Gimnázium Rokolya együttesét élveztem legjobban. A magyar népdalok világa rendkívül gazdag. Bátrabb kézzel kellene a válogatást végezni, hogy ne csak bővített szekundoktól hemzsegő dallamokkal dolgozzanak. Igaz, hogy az ősibb—, de legszebb és legértékesebb — réteghez tartozó népdalok kísérése citerán sokkal nehezebb feladat, mégis erre biztatom őket. A 100. Sz. Szakmunkás- képző „fúvóscsapata” a mezőny egyik meglepetése volt. Tagjai n:em rendelkeznek zenei előképzettséggel, hangszereiket 2—3 évvel ezelőtt az első próbákon kapták kézhez. Különösen értékelendő a teljesítményük, ha tudjuk, hogy művészeti vezetőjüknek a betanító munkát háromévenként gyakorlatilag elölről kell kezdenie. A jó „csapatmunka? főleg Ujj Viktor Géza művének előadásában érvényesült. Számomra kissé „személytelennek” tűnt a válogatót előkészítő és lebonyolító szervezőmunka. Azt maguk a rendezők is tudják, hogy mást jelent „idegen” közönség előtt játszani. A szereplők egymásnak muzsikálták. Csak azok a diákok gazdagodtak élményekben és tapasztalatokban, akik egyébként is gazdagok! Az itt hallottak „vitamindús” zenei táplálék lett volna mások számára is. Talán valamennyi szereplő megérdemelt volna egy emléklapot. Azt is tudjuk, hogy a nyomdaköltségek megdrágítanak minden rendezvényt, mégis nagyon hiányzott megfelelő kiállítású programfüzet a versenyzőkről, iskolájukról és műsorukról. Előfordult, hogy az iskolai énektanár tudta nélkül jelentkezett néhány diák. Többen erejüket messze meghaladó feladatra vállalkoztak, ebből arra lehet következtetni, hogy — ki tudja miért? — senki nem hallgatta meg őket. Komolyabban kellene vennünk azokat a fórumokat, ahol olyan diákjaink lépnek pódiumra, akiknek életében a művészetek jelentős motiváló szerepet töltenek be, és akik hasonló tevékenységre inspirálhatják társaikat. Gergely Péter Margaret Mitchell, az „El- íújta a szél” szerzője 1949- ben halt meg. Örökösének fivérét jelölte ki. Ö viszont két fiának, Eugene-nak és Jcsephnek hagyományozta az örökséget azzal, hogy a tőkéhez nem nyúlhatnak hozzá, csupán a kamatokat kaphatják kézhez. A szerzői jogból származó jövedelem még ma is tekintélyes, hiszen a regényből készült film világszerte hatalmas sikert aratott. Valószínű, hogy az újabb regényből is készül majd film, bár nem lesz könnyű olyan főszereplőket találni, mint Vivian Leigh és Clark Gable, az „Elfújta a szél” két sztárja. A vállalkozás sikere annál is inkább elképzelhető, mert az „Elfújta a szél” ma is népszerű. A regény megjelenésének 50. évfordulóján például Atlantában óriási ünnepségeket rendeztek. Fiatal nők ezrei jelentek meg bálokon krinolinba öltözve és több száz férfi Rhett Butler ruháinak utánzatát öltötte föl. A film bemutatásának 50. évfordulója 1989- ben lesz, és Atlantában erre az alkalomra ismét nagyszabású ünnepségeket terveznek. Fel akarják építeni a többi között az O’Hara család házának mását és az egykori atlantai pályaudvart is. „Valamiképpen megpróbálom visszakapni Rhettet” — mondta Scarlett a regény végén. Vajon sikerül-e neki ötven év eltelte után? Készül az „Elfújta a szél” folytatása