Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

1987. március 9., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Mérnök a társadalomban

Minél pontosabb képünk van a társadalom egyes rétegeiről, annál nagyobb a gazdaság és a politika manőverezési képessége. Ez adja meg a szociológia létjogosultságát és semmi mással nem pótolható, helyettesíthető hasznát is. A valóságismeret még soha nem volt ennyire létérdekünk, mint ma. Nem véletlen, hogy a gyakorló politikus a döntések előkészítésekor, tájékozódásként, tanácsadóként bevonja a tudományt is, figyelembe veszi a szakemberek véleményét. Érdekes és érdemes nyomon .követni a magyar szociológiatudomány útját az elmúlt évtizedekben. Sommásan fogalmazva a makró- struktúrától halad a mikro felé. Először osztályokban gondolkozott, később az egyes rétegeket tette górcső alá. Nem véletlen, hogy az értelmiség, kutatása egyre intenzívebb. Indokolja ezt maga a változás is, hiszen abszolút számarányát, de a termelésben betöltött szerepét tekintve is megnőtt a súlya. Ennek érzékeltetésére csupán egy adat: az osztálynak nevezett parasztság százalékos aránya ma már alacsonyabb az értelmiségénél! A fejlett ipari országodban fokozatosan csökken a munkásság aránya az értelmiség javára. Ez a folyamat egyre gyorsul nálunk is.

Az értelmiség-kutatás viszonylag friss hajtása a mérnökök helyzetének feltárása, felmérése. Egyik kutatója, dr. Tóth Árpád szociológus Miskolcon él-dotgozik, innen irányítja, szervezi az országos kutatást. Noha a kutatás még korántsem tekinthető lezártnak, befejezettnek, máris számos (rész)tanul mánya jelent meg különböző szaklapokban. Munkahelyén: a lakásán kerestem fel, hogy a kutatás jelenlegi fázisáról, eredményeiről, terveiről beszélgessünk.

— A megbízást a kutatásra az MSZiMíP KB Agitációs és Propaganda Bizottságától kaptuk. Ma már senki se vonja kétségbe, hogy a műszaki értelmiség kutatása, munka- és életkörülményeinek megismerése e réteg érdekein túlmutató társadalmi probléma. Tizenkét évvel ezelőtt, amikor az első tanulmányaink megjelentek a mérnökökről, ez még korántsem volt ilyen egyértelmű. Az utóbbi 6—7 évben alapvetően megváltozott a helyzet. Ma már nyugodtan elmondhatom, hogy nincs olyan központi döntés, amely előtt ne kérnék ki a véleAnnak ellenére, hogy mindeddig meglehetősen keményen tartja magát a tél, március lévén nagyon bízunk benne, már nem késik soká a kikelet. Különösen a kertészkedő emberek várják türelmetlenül a szebb napokat, hiszen mielőbb szeretnének hozzálátni a magvetéshez, s a többi halasztást nemigen tűrő kerti munkához.

Ezt bizonyítja Bíró János szerkesztőségünkhöz küldött levele is. A Visontán, Erőmű út 6. szám alatt élő kertbarát az egyik legelterjedtebb kertészeti kultúra, a paradicsom termesztésének saját maga kikísérletezett módszerét adja közre. Egyebek között a következőket írja: „Rendelkezem egy olyan folytonnövő paradicsommal, amelyet több év alatt kísérleteztem ki. Ez a fajta alkalmas az általam kidolgozott metszésre. Egy tő teljes termése meghaladja az 50 kilót.

ményünket. Az utóbbi években a Magyar Tudományos Akadémia, az OMFB, az MTlESZ kért fel különböző bizottságokba. Különösen sok segítséget kaptunk Pál Lé- nárt elvtárstól, az MSZMP KiB titkárától. Segítségével vált lehetővé a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola bevonása is a kutatómunkába.

— A téma azért nehéz, mert nem könnyű megközelíteni. A kutatás központjában a műszaki fejlődés áll, amely egyben a mérnöki társadalom kritikáját is magában foglalja. Látnunk kell ugyanis, hogy maga a mérnöki társadalom is differenciált réteg. A nagy kérdés az, hogy mennyire képes megfelelni a gyorsítás követelményeinek. Mérnökeink a jelenlegi teljesítmény többszörösére képesek, amennyiben annak a feltételeit a társadalom és a gazdaság megteremti. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha a magyar mérnököket a világgazdaság mércéjével mérjük, vagyis figyelembe vesszük azt a rendkívül felgyorsult folyamatot, amely a fejlett ipari országokban zajlott le, nos ezeknek a követelményeknek a mérnökeinknek csak töredéke képes megfelelni. Tehát, míg találunk egész kimagasló személyiségeket is, nagyon sok a középszerű mérnök és igen sokan csak alacsony szinten, vagy még úgy sem képesek eleget tenni a kor követelményeinek.

— Ez a kép végleges?

— Még csak a gépész-, építész- és bányamérnökökről van teljes országos felmérésünk. A többi mérnök szak vizsgálata csak most indult meg, s eredmény majd 1990- re várható. Ennek ellenére máris levonhatunk néhány elvi következtetést. A műszaki értelmiség ma még nem kapta meg a megillető helyét társadalmunkban. Ez részben történeti, részben szemléleti okokkal függ ösz- sze. Mindenekelőtt a műszaki-természettudományos, valamint a humán-társadalomtudományos értelmiség elkülönültségét, egymással szem- beállítását tartjuk a társadalmi fejlődésünkkel ellentétesnek. Sokan „technokratáknak” minősítik a mérnököket, holott még a legfejlettebb országokban is csupán a mérnököknek egy szűk rétege képes az uralmi és hatalmi csoportokat alkotó ,/technokráciába” bekerülni.

— Messzemenően figyelembe kell venni azt is, hogy a

A. magot március I5-e körül vetem el tejfölös poharakba. Napos ablakban szépen kifejlődik a palánta. Május 15-e körül biztonsággal kiültethető szabadföldbe.

Amikor a palánták 20 centiméter magasak, visszacsípem a hegyüket, ezzel elágazásra késztetem. Ezeken az elágazásokon, ágakon alakulnak ki az első kötések. Néhány kötés után új hajtások törnek elő, ezekből a legmegfelelőbbeket meghagyom, a többit kicsípem. Minden harmadik levél után képződik virágfürt, s ezekből 8—10 darab paradicsom. Amikor egy-egy ágon 7—8 fürt van, az ág tetejét szintén visszacsípem. Így a tövet nem terhelem le túlzottan. (Egyébként a tő teherbíró-képességét befolyásolja a talaj tápanyagkészlete.)

Úgy tapasztalom, 22—28 fürt az ideális terhelés, ez esetben szép nagyok a bogyók. Először az alsó ágaműszaki értelmiség nem homogén, mert a szakok, a munkahely jellege, a beosztás szerint is erősen differenciált. El kell tudnunk választani az innovatív, a magas műszaki kultúra szintjén alkotni kész és képes mérnököket a rutinmunkát végzőktől, valamint azoktól is, akik rendelkeznek ugyan diplomával, de a mérnöki munkára nem alkalmasak.

— Milyen az ipar és az egyetemek kapcsolata?

— Megvizsgáltuk az ipar mérnökmegtartó képességét, s izgalmas adatokhoz jutottunk. Az általunk vizsgált egyetemen és főiskolán végzett hallgatók 65—85 százaléka az iparban helyezkedik el először, de 10 év elteltével mintegy felük otthagyja az ipart. A miskolci egyetemen 1968-ban végzett gépész- mérnökök 52,5 százaléka helyezkedett el a gépiparban, de 15 év elteltével ezek aránya 26)1 százalékra csökkent. Van ellentétes példa is. A ’68-ban végzett bányamérnökök 70,4 százaléka helyezkedett el a bányászatban, 15 évvel később is a 63,4 százalékuk még ott dolgozott. Az 197'3-ban végzett bányamérnökök (ekkor dekonjunktúra volt a bányászatban!) 57,7 százaléka kapott csak munkát a bányászatban, mégis ennek az évfolyamnak a hallgatóit 67,3 százalékban később már a bányászatban találtuk meg.

— Vizsgálataink szerint azok a műszaki egyetemek vannak előnyben, amelyeknek a környezetében sok a kutató-, tervezőintézet, amelyek magasan kvalifikált mérnököket igényelnek. Ez egyértelműen csak Budapestre érvényes. A másik csoportot azok a mérnök karok, szakok képezik, amelyek országos szakemberellátást biztosítanak, mint például az erdész, bányász. Ez lelhet vidéken is. A vidéki egyetemek, főiskolák hallgatóinak többsége abban a körzetben helyezkedik el, ahol az intézmény működik. így függ össze a mérnökök munkájának megbecsültsége és a régió üzemeinek mérnökmegtartó képessége.

— Befejezésül Bene Lajos 50 évvel ezelőtt írott tanulmányából idézek, mert ez a megállapítása még ma is érvényes: „Ügy látjuk, hogy a mérnökség korántsem érte el azt a helyzetet az életben,, amelyet tudásával és munkájával méltán megérdemel”.

horpácsi

kon érik be a termés. Ezt leszedve — mivel a tő már nincs leterhelve — a levélnyelekből előtörnek új hajtások. Ezek közül a legalsót meghagyom, s hamarosan virágozni fog. S mire a legfelső fürt is leérik, akkorára ezeken 3—5 fürt kifejlődik. Ekkor a régi ágakat lemetszem. Kiskertben 2 tő ellát egy közepes nagyságú családot. Aki nagyban akar foglalkozni vele, annak 20—30 tő termesztését ajánlom. Tavasszal 5—6 ágra nevelve, 22—28 fürtöt hagyva, 4 hét alatt berakódik, s leérik még a szabadföldi előtt. Nyáron 2—3 ágon érdemes csak termeszteni, akkor ugyanis olcsó, ellenben ősszel újból 5—6 ágra nevelve október 20-tól november 10-ig 200—250 db paradicsomot »köttethetünk«. Fólia alatt 3 hét alatt beérik, tövenként 15—20 kiló.” Bíró János, mint írja, szívesen segít módszerét, fajtáját elterjeszteni a borsodi kertészkedők körében, személyesen is, levélben is bárki megkeresheti. Bízunk benne, már idén jó néhány miskolci, borsodi kertbarát kertjében sikerrel terem majd a Bíró-féle paradicsom.

(ha)

Paradicsomtermesztés

„metszéssel"

Kerékpáralkatrész Sárospatakról

Varga Sándorné sorozatban gyártja a kerékpárok kormánycsészéit Sárospatakon a Csepel Müvek Ruhaipari Gép- és Kerékpárgyártó Vállalat helyi gyáregységében.

Fotó: Laczó József

Két érdekelt értékelése

yjpari ex

A Chemolimpex legutóbbi sajtótájékoztatóján hangzott el, hogy a tavalyihoz képest megélénkült a kereslet a magyar vegyipari termékek exportpiacain. A megye két leginkább érdekelt cégétől, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Borsodi Vegyi Kombinát szakembereitől azt kérdeztük, hogy mennyiben érintik ezek a változások a vállalat tevékenységét.

Várhegyi Miklós, a TVK kereskedelmi főosztályvezetője:

— Két igen fontos termékünknél is tapasztaljuk a vásárlói kedv növekedését. A polipropilén granulátum korábban is nagy népszerűségnek örvendett a tőkés piacon, most pedig igen kedvező . feltételek mellett értékesíthetjük. Reméljük, hogy ennél a terméknél további kereslet- és árnövekedés következik be az év folyamán.

A piac alakulása azt bizonyítja, hogy nagyon jól időzítettük a lineáris polietiléngyár megépítését és üzembe helyezését. Ennek a terméknek is megnőtt a keletje, s most több tízezer tonnát értékesítünk a gyártmányaiból. Elsősorban a Távol- és Közel-Keleten keresünk partnereket két okból is: egyfelől, mert itt fizetőképes a piac, másfelől, mert a nyugati tőkés vámszabályok kedvezőtlenül érintenek bennünket. Igyekszünk úgynevezett magasabban feldolgozott termékekkel megjelenni a piacokon, egyre inkább erre tolódik el az export szerkezete. Ez azért is előnyösebb és biztonságosabb a vállalat számára, mert könnyebben kivédhető az olajár hirtelen változása. Egyébként a TVK most sem az olajár csökkenését sínylette meg, hanem azt, hogy erre lassan és elkésve születtek meg a válaszintézkedések. Mint ahogyan mindenki számára az olajpiac stabilitása a kívánatos, mi is azért szurkolunk, hogy ez hosszú ideig tartson.

Hermándy Gábor, a BVK exportkoordinációs osztályának a vezetője:

— Hiába élénkül a kereslet, ha nem növekednek az árak. Tavaly év elején összeomlott a műtrágya-piac, az árak a korábbi évek árainak a felét sem érték el. Ezt a világ valamennyi műtrágyagyártója nagyon

megérezte. Ez év elején már nőtt a kereslet, de az árak változatlanok maradtak, tehát ezen a területen még nem érezzük a kedvező hatásokat.

Szerencsére az olajárcsökkenés nem mérsékelte a PVC-por, illetve a PVC félkész- és késztermékeinek az árát, sőt a PVC-porért többet fizettek, mint korábban. Az elmúlt hónapokban tovább emelkedett a PVC-por ára, ami a BVK szempontjából két okkal magyarázható: egyrészt nőtt nyugaton a beruházási kedv és ez kelendőbbé tette a műanyagból készült építőipari termékeket, másrészt a nyugati valutákhoz képest csökkent a dollár árfolyama, ami látszólagos áremelkedést jelentett. Ma a vállalat nincs abban a helyzetben, hogy esetleg a lényegesen emelkedő igényeket is kielégítse, mert ezt sem a termelőberendezések kapacitása, sem pedig a tőkésimport-korlá- tozások nem teszik lehetővé. Mi már azt is sikernek könyvelnénk el, s erre minden reményünk megvan, ha sikerülne megismételni tavalyi eredményeinket.

Fónagy I.

Társadalmi akciókat is segít a takarékszövetkezet

Nagyjavítás az acélöntőiben

Az Ózdi Kohászati Üzemekben ma reggel hatkor leállt a termelés a folyamatos acélöntőműben, s 250 karbantartó szakmunkás hozzálátott a fontos termelő- egység berendezéseinek nagyjavításához. Csaknem nyolcmillió forint költséggel felújítják a 150 tonnás üsthúzó kocsit és a kokilla mozgatását biztosító berendezést, kicserélnek hét húzóegyen- getőt és hajtóművet, s teljes revízióra kerül sor a villamos vezérlésű berendezéseken is. Az acélöntőmű zavartalan, folyamatos termelését biztosító nagyjavítás a tervek szerint kilenc és fél napig tart.

A szokásos évi takarékszövetkezeti közgyűléseken nemcsak az elmúlt év sikeres gazdálkodásáról, a tagoknak nyújtott lakásépítési, mező- gazdasági és más kölcsönök- ről, nemcsak a 30 éves jubileumról emlékezhetnek meg a beszámolókban. Számot adhattak arról a társadalmi akciókban való részvételről is, amelynek során különböző segítséget nyújtottak intézményeknek, de magánosoknak is.

A takarékszövetkezetek a társadalmi akciók során megközelítőleg 50 000 forinttal segítették a miskolci Megyei Vértranszfúziós Állomás létrehozását. Hasonló összeget juttattak a budapesti Nemzeti Színház építésére felfektetett gyűjtési listára.

Részt vállaltak, és jelentős anyagi eszközökkel segítették a Számítógépeket az iskoláknak mozgalmat is. Bár az akció folyamatos, eddig már többek között a Bogácsi, valamint a Tállyai Takarékszövetkezet juttatott pénzt az iskolák számítógéppel történő felszerelésére. Ugyancsak a Tállyai Takarékszövetkezet volt az, amely jelentős összeggel, 50 000 forinttal járult hozzá, hogy a helyi általános iskola tornaterme megvalósuljon.

A rászorulók személyes segélyezéséhez is hozzájárulnak a takarékszövetkezetek. Ezen humánus akciók során például a Mezőkeresztesi Takarékszövetkezet több mint 30 000 forintot juttatott az arra rászorulóknak széntüzelési utalványok, valamint egyéb segélyek formájában. Jeleskedtek az idős korúak segítésében többek között a tarcaliak is, akik erre a célra mintegy hatvanezer forintot juttattak. Nem maradt le ebből a nemes akcióból a Szendröi, a Sajókazai, valamint a Ricsei Takarékszövetkezet sem.