Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. március 9., hétfő Félig megtört monopólium Már csaknem két hete, hogy láttam-hallottam egy tévéri­portot a hazai hanglemezgyártás monopolhelyzete felszámo­lásakor adódott ellentmondásokról, felmerülő kérdésekről, de egyik gondolata azóta sem hagy nyugodni. Mint ebből a riportból is kitűnt, a Hungaroton Vállalat hanglemezgyár- tási monopóliumát az illetékes kormányzati szervek meg­szüntették, megteremtve más gyártó vállalkozások létreho­zásának a lehetőségét. Tekintettel a hazai hanglemezforga­lomra, a nagyszámú könnyűzenei együttesek lemezkiadási igényeire, a lemezkiadás és -gyártás lehetőségeinek bővítése indokoltnak látszik. Az igények vitathatatlanul fennállanak. Bizonyára még jócskán növekedni is fognak, hiszen minden együttes arra törekszik, hogy produkcióját ily módon rögzítse, sokszoro­sítsa és abból bevételre legyen szert. A zenei produkciók megteremnek hát, s nagyjából azok rögzítésének lehetősé­ge is biztosítottnak látszik, a rögzített muzsika és a bolt­ban ezerszámra árusítható hanglemez között azonban hosz- szú az út. A hanglemezeket ez idő szerint hazánkban csak a Hungaroton Vállalat vállalkozásában létrehozott gyár — azt hiszem, Tatabányán működik — tudja megfelelő minőség­ben és mennyiségben gyártani. A gyár továbbra is a Hun­garotoné, így hát, ha létre is jönnek új hanglemezkészítő vállalkozások, a tömeges gyártáshoz igénybe kellene venni- ök ennek az eredeti nagyvállalatnak a technikai segítségét, nála kellene megrendelni a munka nagy részét. Ez pedig azt is jelentené, hogy az új vállalkozások nem lehetnek tel­jesen függetlenek a Hungarotontól, az sok tekintetben be­folyásolni tudná az immár konkurenciájává lett kisvállal­kozások gyártási tempóját, nem utolsó sorban jelentős hasz­not is elvonna azoktól. Ez az üzleti élet, mondható, s ezzel nem is tudok vitat­kozni. Hallgatva a Hungaroton igazgatójának nyilatkoza­tát, a szocialista állami vállalati fegyelemre való hivatko­zását, igazat kell neki adnom, de igazuk van azoknak a le­mezkiadási önállóságra törekvő zenészeknek is, akik azt tartják, hogy ők így továbbra is kiszolgáltatottjai a Hun­garotonnak. Ebbe a közgazdasági jellegű témába nem is szeretnék belebonyolódni. Ami gondolkodóba ejtett és az­óta is foglalkoztat, a következő. A Hungaroton igazgatója arra hivatkozott, hogy a válla­lat igen hosszú időszak szorgos munkájával és gazdasági eredményességével jutott hozzá, hogy gyárat alapítson, il­letve építsen a hanglemezek hazai előállítására, gyári mé­retű sokszorosítására, tehát az egyetlen komplett gazdasági egység, amit nem lehet felosztani új vállalkozások kedvé­ért, azok résztulajdonába. Az egyik nagyszerű zenei együt­tes tiszteletre érdemes vezetője pedig erre válaszul olyas­mit mondott, hogy elvben igaza lenne a Hungaroton igaz­gatójának, ám az a gazdasági eredményesség, aminek segít­ségével a gyárat megteremthették, elsősorban az ő sikereik­ből, meg a többi együttes lemezeinek eladásából teremtő­dött meg, vagyis a gyárban az ő munkájuk is benne fek­szik, nem is kis hányadban, tehát nekik legalább olyan kö­zük és joguk van az ütemhez, mint az eddig monopolhely­zetben levő és őket is menedzselő vállalatnak. Nem tudhatom, mi lesz a vita folytatása, hogyan egye­zik majd meg a régi Hungaroton, meg egy-két-három eset­leg megszülető új vállalkozás az egyetlen gyár kapacitásán. Azon viszont továbbra is töprengek, vajon a megnyilatko­zó együttes-vezető gondolatmenetét követve mi lenne, ha minden létesítményt most, az új vállalkozások jegyében atomjaira bontanánk azzal a megokolással, hogy akinek a munkája hasznából épült, kivehesse belőle a maga részét. (Nem beszélve olyan nem lényegtelen dologról, hogy pél­dánkban a zenei együttes nem kis részesedést kaphatott le­mezt hasznából a Hungarotontól.) Ezzel a gondolkodással minden közvetítő, nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, for­galmazó, egyéb szervezetet szét lehetne szedni, mert azok baszna valóban termelvények — ipari termékek, mezőgaz­dasági termények, művészeti produktumok, tudományos munkák stb. — felhasználásából, közkinccsé tételéből rakó­dik össze, lévén hivatásuk a feldolgozás, a továbbművelés, a közvetítés, egyéb. Viszont az is felemás megoldás, ha a Hungarotonon kívül más is gyárthat hanglemezt, de csak elméletben, mert a ki­vitelezés, azaz a gyártás szó szerinti része továbbra is mo­nopólium marad. — Igaz, ugyanebben az adásban, a leg­végén, szinte csak érintőlegesen szó esett egy kezdő vállal­kozásról, amely hazai alapanyagokból próbál hanglemezt ké­szíteni, de erről még nagyon kevesen tudnak és mi is na­gyon keveset tudhattunk meg. (benedek) Téli bérlet Mark Gorenstein vezé­nyelte március 2-án este a Miskolci Szimfonikus Zene­kart a színházban. Csajkov­szkij Hegedűversenyét Stul- ler Gyula játszotta. A prog­ramban még Beethoven VII. szimfóniája szerepelt. A tizenkilencedik század végén Európa • zenei fejlő­désének legjellemzőbb voná­sa, hogy túlsúlyba kerül a nemzeti elem. Ez a folya­mat Oroszországban volt a legintenzívebb. Az erősödő nemzeti büszkeség hatására a szerzők az orosz muzsika legmélyebb gyökeréig nyúl­tak vissza. Csajkovszkijt is ezek az elvek irányították. Ebben a művében az orosz népdalok erőteljes és na­gyon változatos világát is több ízben megidézi. A Hegedűverseny igen nagy „megpróbáltatást” je­lent a szólista számára. Auer Lipót, akinek Csaj­kovszkij e versenyművét szánta, nem volt hajlandó műsorára tűzni, sőt, tanít­ványait is „óva intette” et­től a műtől. Végül is egy 28 éves fiatal művész, Adolf Brodszkij játszotta először, magyar karmester, Richter János vezényletével. Stuller Gyula a fiatal ma­gyar hegedűművész-generá­ció egyik jeles tagja. Játé­kát biztos technikai tudás és a körülmények diktálta gyors alkalmazkodóképesség jelle­mezte. Igen kifejező pianó- kat játszott az egész mű folyamán. Szakmai körökben köztudott; ahhoz, hogy a he­gedűhangzás betöltsön egy hangversenytermet, nem el­sősorban hangerő, hanem in­tenzitás szükséges. Sok múl­hat a hangszeren is, de nem ez a döntő, hanem a hang- képzés minősége. Stuller já­téka e tekintetben hiányos­ságokat mutatott. Intenzi­tásban, illetve erőben nem tudott a zenekar „fölé” nő­ni. Egy ilyen nehéz hang- szerelésű versenyműhöz erő­teljesebb, szárnyalóbb hang kellett volna. Az volt az ér­zésünk, mintha interpretá­ciója „másodkézből” szár­mazna. Azokon a helyeken, ahol személyiségét jobban engedte érvényesülni, mara­dandó élményeket szerzett a közönségnek. Jól sikerült az első tételt bezáró stretta, szépen szólalt meg a máso­dik tétel híres dallama, bár néha a túlzottan gondos előre betanultság látszatát keltette. Csajkovszkij rajongott a francia eleganciáért. Hege­dűversenyének zárótétele bravúr a javából, melyet francia példaképei rajongva üdvözöltek. Stuller ebben a tételben tudott legkevésbé elfeledkezni a technikáról, így a zene spontaneitása nem is érvényesülhetett iga­zán. Reméljük, hogy ezt a versenyművet érettebb és elmélyültebb tolmácsolásban is hallhatjuk még tőle. A Miskolci Szimfonikus Zenekar ezen a koncerten úgy kísért, ahogy a szólista és a karmester megkívánta tőle. Adódtak kritikus hely­zetek, amikor a karmester és a zenekar lekéstek egy- egv, pillanatról. Felvetődik a kérdés, nem segített vol- na-e a szólistának, ha a kar­mester a formai és tartal­mi követelményeknek job­ban megfelelve, fantáziadú- safaban vezényel? A nagy karmesterek ars poeticája: nincsenek üressé vált vagy elkoptatott zenei klisék, sokszor a legkonven- cionálisabb fordulatok is új életre kelnek, ha a zeneszer­zőnek vagy a karmesternek köszönhetően visszanyerik eredeti és igaz jelentésüket. Különösen figyelni kell er­re olyan „agyonjátszott” művek esetében, mint pél­dául Beethoven VII. szim­fóniája. Ebben a szimfóniában lépten-nyomon szembetű­nik a francia hatás. A par­titúrában a francia kompo­nistákra jellemző színező­érzéki elemek sorát talál­juk, valamint különleges hangzási effektusok egész tárházát. Ahhoz, hogy Bee­thoven elképzelései meg­valósulhassanak, a hangzás minőségi változásaira nagy súlyt kell fektetni. Goren­stein határozott kézzel tar­totta össze a zenekart, ke­vésbé szerencsésen értel­mezte azonban a hangszínek jelentését. Interpretációjának legnagyobb hiányosságát ab­ban érzem, hogy az egyes témaalakok karakterét nem a teljes formán keresztül ítélte meg, pedig Beethoven így vall erről: „Látom és hallom a képet teljes kiter­jedésében, és mert tudom mit akarok, az alapgondo­lat nem hagy el soha.” Szép volt viszont a második tétel indítása, izgalmas dinamikai kontrasztokat érezhettünk. Beethoven a „tenuto” és hangsúly jelet kifejezetten ellentétes értelemben hasz­nálja. Előbbi dallami foly­tonosságot, utóbbi meredek indítást, ütést jelent. De mást jelent nála a fortissi­mo és mást a sforzando is. A fortissimo a hang igen aktív kitöltését követeli, a sforzando pedig ritmikus súlyt ad. A dallamjelek ilyetén használatában a kar­mester nem volt mindig kö­vetkezetes. A Scherzo pajkos-táncos jellege jól érvényesült, bár ez tovább fokozható lett volna a páros ütemek erő­teljesebb hangsúlyozásával. A negyedik tételben viszont nagyszerűen érvényesült Mark Gorenstein markáns karmester egyénisége. A té­tel végig ívelten szólt, a rit­mikus feszültséget jó zene­kari arányokkal egyensú­lyozta ki. és ez mindennél hatásosabb kontrasztnak bi­zonyult. Gergely Péter Rádió mellett Kar gala Meghatóan szép dokumen­tumjátékot hallhattunk csü­törtök este (Kossuth 19.20— 20.03). Ella néniről, a Kar- gala pusztai tanítónőről és tanítványairól. Az idős pe­dagógus több évtizede tanít 8 osztályt egyetlen tanterem­ben. Igen, ama klasszikus osztatlan iskoláról van szó, amelyben együtt ül az elő­készítős kis nebuló a nyolca­dikossal. Ez az az iskolatí­pus, amelyről oly sok elma­rasztalást olvashattunk — még léteztek ezek az isko­lák. Mára mintha kezde­nénk kijózanodni a külön­böző módszerekből, rend­szerekből (az egyik legfá­rasztóbb a „kabinetrend­szer”, amelyben a gyerek óráról órára hurcolkodik, szóval a hegy megy Moha­medhez). Mit sem ér a leg­korszerűbb felszerelés is, ha fninden harmadik gyerek nem tanul meg 8 év alatt az anyanyelvén tisztessége­sen írni, olvasni, számolni, fogalmazni. Hogy eleve el­hárítsam a konzervativiz­mus vádját: nem az új, nem a korszerű technika ellen kívánok hangulatot kelteni. Más tanulsága van Kőváry Katalin dokumentumjátéká­nak. Nem nehéz kitalálni, hogy mi: az iskola lelke, motorja, a pedagógus szemé­lyiség léte, vagy nem léte. Amikor személyiséget mon­dok, eleve adottnak veszem (feltételezem) a stabil, nap­rakész szakmai felkészültsé­get is. Hallgatva ezeket a (Bács-Kiskun megyei) pusz­tai gyerekeket, felnőtteket, Ella néni tanítványait, ma­gunk is meggyőződhettünk, hogy a gyerekek tudnak, s rajongva szeretik a tanító­jukat. Ennek az idős hölgy­nek humora van, friss szel­leme, amely nyitott az új (pl. divatos zene) befogadá­sára is. Nemcsak tanítója, de népművelője, ügyintéző­je, szellemi mindenese is a rábízott nyájnak, ahogyan azt még Gárdonyi novellái­ban olvashatjuk a nemzet napszámosairól. Közéleti em­ber, mert nem is lehet más, mert nincs más ott, a leg­közelebbi falutól több kilo­méterre, a homokban. Meg­lehet túl idillikusra is sike­redett eddig a kép, de érez­hetően örömét lelte Kőváry Katalin is a dokumentumok összegyűjtésének, műsorrá formálásának. Az egyik leg­emlékezetesebb rész az volt, amikor a gyerekek „elját­szották” a puszta nevét. Tényleg mit is jelent Kar- gala? Megtudtuk a naiv báj­jal, mégis érzékletesen elő­adott csataképből: a puszta népének és a törökök har­cának hangfotójából. Karg Allah, Karg Allah — szólí­totta a kontyos török az is­tenét, az ádáz összecsapás­ban, s a kortársak ezt hal­lották Kargalának, a maiak innen eredeztetik a puszta nevét. Ella tanító néni ké­sőbb szépen, okosan beszélt a hazaszeretetről, életéről, a pályáról, de a legékesebben az említett csatakép igazol­ta, hogy érzi, érti a dolgát. Eltűnődhetett a hallgató, hogy vajon minden falunk, városunk, iskolánk diákjai ismerik-e így a szűkebb pát­riájukat? Mostanában sokat cikkezünk a „megtartó ké­pességről”, s ezen mindig anyagiakat értünk. Nagyon fontos, de elég-e? A karga- lai fiatalok elmondták, hogy még a távoli egyetemekről, főiskolákról is visszajárnak Ella tanító nénihez, Karga- la pusztára, ahol őseik győz­tek a betolakodó ellenség el­len. Tehát az övék az a föld (homok), de hogy miért, azt valaki (jól) megtanította ne­kik. horpácsi MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.19: Hogy tetszik lenni? — 8.59: A hét ze­neműve. — 9.29: A hét költője: Petőfi Sándor. — 9.39: Ki ko­pog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Zenekari muzsika. —11.10: Hollós Lajos kórusmüveiből. — 11.20: Pesti nőrabló. Krúdy Gyula regényének rádióváltoza­ta. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Utak, ösvények ... — 13.05: Magyar előadóművészek albuma. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Holnap közvetítjük... — 14.28: Komárom. Jókai Mór elbeszé­lése. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Irodalmi évfor­dulónaptár. — 15.30: Kóruspó­dium. — 15.56: Hanglemez— MK. — 16.05: Szépen szólj! — 16.30: Történelmi kalandok. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Talál­kozás Ferencsik Jánossal. 17.57: Muzsikáló természet. — 18.03: Van új a Nap alatt. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Esti Magazin. — 19.15: Rádiónapló. — 20.30: Szimfonikus miniatűrök. — 21.00: Egy rádiós naplójából. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: őrizd az arcomat ... — 23.20: Delly Ró­zsi és Maleczky Oszkár opera­felvételeiből. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés mű­sor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Nótacsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.00: Hírek németül. — 12.10: Operetthármasok. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Mé­száros Tivadar népi zenekara játszik. — 12.58: Műsorismerte­tés. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.08: Új­donságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 19.05: Népdalok. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Apró- hirdetések. — 20.05: Rockújság. — 21.05: P. N. Wodehouse me­séli : Egy sötét terv. — 22.05: Operettparádé. — 23.00: A mai dzsessz. — 24.00: Régi fúvósze­ne. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 5.55: Rákóczi-in- duló. — 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.10: Új lemezeinkből. — 9.01: Népzene sztereóban. — 9.30: Operarészle­tek. — 10.40: Zengjen a muzsi­ka. — 11.10: Hans-Martin Linde fuvolázik. — 11.42: Zenekari muzsika. — 12.20: Énekeljenek a népek. — 13.03: Műsorismerte­tés. — 13.05: Madrid határán.— 14.03: Zenekari muzsika. — 14.51: Verdi: Falstaff. Opera. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Bemutat­juk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. — 18.22: Mendelssohn: 2. zsoltár. — 18.30: A hét zeneműve. — 19.03: Mű­sorismertetés. — 19.05: Zenei fogalom. — zenei élmény. — 19.35: Opera-művészlemezek. — 20.28: 1793 — Victor Hugo regé­nye rádióra alkalmazva. •=-'21.06: A Poptarisznya dalaiból. —21.56: A Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-cs közép-, a 66,8 a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 6.20—6.30-ig és 7.20—7.30-ig: Reggeli körkép. — Hírek, tudó­sítások, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismer­tetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (A tartalomból: Azt hallottuk . . . — El szeretném mondani. Gyar­mati Béla jegyzete.) — Közben 18.00—18.15: Eszak-magyarorszá- gi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 16.35: Hírek. — 16.40: Iskola-tv. — 17.00: Kato­nák műsora. — 17.50: Haladó tapasztalatok iskolája. — 18.20: Esti mese. — 18.30: A rendőrség nyomoz. — 18.40: A XVII. párt- kongresszus határozatai. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Hír­adó. — 20.00: Szomorú örömök. Tv-játék. — 20.55: Időszerű té­ma. — 21.20: Nincs kivégzés. Szovjet film. — 22.40: Hírek. 2. MŰSOR: 15.20: Hírek. — 15.25: Vendégség a fűben. Angol természetfilm. — 15.55: Szak­munkástanulók műsora. — 16.25: Slavia Praha—DAC I. li­gás labdarúgó-mérkőzés. — 18.30: A hét eseményei magyar nyel­ven. — 19.00: Esti mese. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Hír­adó. — 20.00: Fedettpályás at­létikai VI? felvételről. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.15: Színművészeti Magazin. mozi BÉKE: Gyilkos robotok, szí­nes amerikai tudományos-fan­tasztikus krimi, 14 év, kiemelt, 2. helyár! Kezdés; nlO és fi 2 órakor. Végtelen történet, mb. színes NSZK—olasz, tudomá­nyos-fantasztikus kaland film, felemelt helyár! Kezdés: f3 óra­kor. Sárga Haj és az Arany Erőd, mb. színes amerikai- spanyol kalandfilm, 14 év, ki­emelt, 1. helyár! Kezdés: f5, f7 és f9 órakor. — BÉKE PRE­MIER VIDEO: A kung-fu lány, színes, feliratos, hongkongi ak­ciódráma. Kezdés: 9, ll, f4, f6 és f8 órakor. — KOSSUTH (a Vasas Művelődési Központban) : Gyilkos robotok, színes ameri­kai tudományos-fantasztikus film, 14 év, kiemelt. 2. helyár! Kezdés; f4, f6 és Í8 órakor. — TÁNCSICS: Szcretetáradat, szí­nes amerikai film Kezdés: f4 órakor. — FILMMÜZEUMI ELŐ­ADÁS : az én lányom nem olyan, magyar film. Kezdés: f6 órakor. Dutyi-dili, színes ameri­kai film, kiemelt, 1. helyár! Kezdés: f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Aranyoskám, mb. színes amerikai vígjáték, 14 év, kiemelt, 1. helyár! Kezdés; f5 és f7 órakor. — SZIKRA: A piszkos tizenkettő I—II., színes amerikai kalandfilm, 14 év. dupla, felemelt helyár! Kezdés: 5 órakor. <— FÁKLYA: Ezüst­álarcos, mb. színes román ka­landfilm. Kezdés: 4, 6 és 3 órakor. — FÁKLYA KAMARA: A betörés nagymestere, mb. színes francia film, 14 év, fel­emelt helyár! Kezdés: f5 óra­kor. — FÁKLYA VIDEO: Tom­boló ököl, színes, feliratos hong­kongi kung-fu film. Kezdés: f3 és f7 órakor. — MISKOLC, PE­TŐFI: Első kétszáz évem, szí­nes magyar tragikomédia, 14 év! Kezdés: f5 és f7 órakor,. — KRÚDY: Hat gézengúz, mb. színes amerikai film. Kezdés: f7 órakor. — TOKAJ VIDEO: Hap Ki Do, színes, feliratos hongkongi történelmi kaland­film. Kezdés; f6 és 11 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Piedone Egyiptom­ban, színes olasz kalandfilm, kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC-TA­POLCA, ADY: Queen, színes magyar zenés film, kiemelt, 2. helyár! Kezdés: f6 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: An­nie, színes amerikai zenés film, felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC-HÁMOR, BÜKK; Sárga Haj és az Arany Erőd, mb. színes amerikai film, 14 év, kiemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — SZIRMA, RADNÓ­TI: Nyomás, utána! Olasz ka­landfilm, 14 év, kiemelt hely­ár! Kezdés: í6 órakor. — MIS- KOLC-PERECES, BÁNYÁSZ: Veszélyes őrjárat, mb. színes szovjet kalandfilm. Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Békés ég, mb. színes szovjet film. Kezdés; 4 órakor. A Sárkány útja, színes hong­kongi kalandfilm, 14 év, ki­emelt, 2. helyár! Kezdés: 6 órakor. — ÉJSZAKAI ELŐ­ADÁS: A Sárkány útja, színes hongkongi kalandfilm, 14 év, ki­emelt, 2. helyár! Kezdés: C órakor. — LENIN VAROS, DER- KOVITS: Macskafogó, színes magyar rajzfilm, felemelt hely­ár! Kezdés: 3 órakor. Szikét ké­rek, mb. színes csehszlovák film, 14 év! Kezdés: f6 órakor. Aranyeső Yuccában, színes olasz kalandfilm, kiemelt, 1. helyár! Kezdés- f8 órakor. — MEZŐ­KÖVESD, PETŐFI: Montreáli bankrablás, mb. színes francia krimi, 14 év, kiemelt, 1. hely­ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Só­lyomasszony, mb. színes ame­rikai kalandfilm, kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. Ely­sium, színes magyar film. Kez­dés: hn4 órakor. — ÉJSZAKAI ELÖADAS: Sólyomasszony, mb. színes amerikai kalandfilm, ki­emelt, 1. helyár! Kezdés; n9 órakor. SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: Az őrült család, mb. színes japán szatíra, 14 év! Kezdés: 4 órakor. Broadway, Danny Rose, mb. amerikai víg­játék. Kezdés: 6 órakor. Amit tudni akarsz a szexről . . . mb. színes amerikai vígjáték, 18 év, felemelt helyár! Kezdés: 8 óra­kor. — ÓZD, BÉKE: Banánhéj­keringő, színes magyar film, 14 év, felemelt helyár! Kezdés: 5 órakor. A nindzsa színre lép, színes amerikai kalandfilm, 14 év. kiemelt, 2. helyár! Kezdés: 7 órakor. — SZERENCS, RÁ­KÓCZI: Ne vedd el tőlem a Napot! Színes francia filmvíg­játék, 14 év! Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: Leopárd kommandó, mb. színes olasz—NSZK-beli kaland­film, 14 év, felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Tűzvész, színes szovjet film. Kezdés: 6 órakor. — TOKAJ, PETŐFI; Az asszony és az ide­gen, mb. színes NDK-beli film. Kezdés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk ! RÓNAI VIDEOMOZl HALÁLOS JÁTSZMA II. Hongkongi, kung-fu krimi 16 éven felüli! Főszereplő: Bruce Lee és „öccse” Kezdés: f3, f5 és f7 óra Színházteremben színház 9., hétfő Nincs előadás Dolgozókat alkalmaznak Termelőszövetkezet többéves gyakorlattal rendelkező gép­írónőt keres felvételre, har­sány! telephellyel. Jelentkezni lehet személyesen a harsányi tsz-ben, vagy a 42-224-es tele­fonon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom