Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. március 9., hétfő NOVOFER a neve Innovációs Közös Vállalat Az MTESZ Innovációs K^ö- re — a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület ipargazdasá­gi központi szakosztálya, va­lamint a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság kreativitás munkabizottsága — folytatta az innováció­val hivatásszerűen foglalko­zó, innovációs szolgáltatáso­kat nyújtó vállalatok és in­tézmények bemutatását. A napokban a NOVOFER In­novációs Közös Vállalat mu­tatkozott be az érdeklődők­nek az MTESZ budapesti székházában. A hír aktualitását az ad­ja, hogy a vasasszakszerve­zet, a SZOT, az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár, a Magyar Villamos Művek Tröszt és a miskolci Decem­ber 4. Drótművek a műsza­ki fejlesztés infrastruktúrá­jának javítására irányuló központi célokkal összhang­ban, elsősorban az újító­mozgalom irányításából ere­dő feladatok magasabb szín­vonalon történő megvalósí­tása érdekében önálló jogi személlyel rendelkező gaz­dasági társulást, közös vál­lalatot alapított. A közös vállalatot, mint az a fentebb említett ren­dezvényen is elhangzott, él- sősorban szellemi termékek­kel kapcsolatos információs rendszer és adatbank ki­építésére, üzemeltetésére és kapcsolódó szolgáltatások el­végzésére hozták létre. Ezen túlmenően, a szellemi ter­mékek létrejöttével össze­függő szervezési tevékeny­ség, valamint szakmai börzék lebonyolítása is egyik fel­adata a társulásnak. Ugyan­akkor megbízások alapján vállalkozik újítások, talál­mányok, know-how-k, szoft­vertermékek és egyéb mű­szaki-szellemi alkotások ér­tékesítésére, továbbá újítá­sok, találmányok, egyéb műszaki, szellemi alkotások komplex ügyintézésére. A közös vállalat legfonto­sabb feladata, hogy közre­működjön az újítások, talál­mányok és egyéb szellemi alkotások létrejöttében, al­kalmazásba vételében, elter­jesztésében és segítse az iparjogvédelem vállalati gya­korlatát. —s Nőnapi ajándékműsor A nemzetközi nőnap al­kalmából ajándékműsort rendeztek tegnap Ózdon a Kun Béla Művelődési Köz­pontban. A meghívottakat Osztafi Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az Ózdi Kohászati Üze­mek csoportvezetője köszön­tötte. # A Balaton térségében az utóbbi években jelentősen növekedett a kerékpárforga- lom, nemcsak a települése­ken belül, hanem közöttük is. Az északi parton a nyári járműforgalomtól zsúfolt 71- es főút azonban nem nyújt kellő biztonságot a kerékpá­rosoknak. Ezért a térség köz­lekedésének és idegenforgal­mának fejlesztésében érde­kelt országos és helyi szer­vek most közös pályázatot írtak ki a távlatban a Bala­ton körül kiépülő kerékpár- forgalmi hálózat első része, a Balatonakarattya és Ti­hany közötti szakasz megter­vezésére. A tervezők felada­ta, hogy ezen, a megközelí­tően 40 kilométeres útvona­lon a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak is biztonsá­gos, a gépjárműforgalomtól jól elkülönített úthálózat ki­építésére keressenek és ja­vasoljanak megoldásokat. Ásványbörze az egyetemen Színük, formájuk más és más ... Az emlékbe vásárolt kis követ nem is olyan könnyű kiválasztani. (Folytatás az 1. oldalról) A bányabezárás előtt a Her­man Ottó Múzeum munka­társai újólag feltérképezték az itt található ásványokat. Ezeket egyébként kiállítá­son is bemutatják. A szak­mai napon a rudabányai ércbányászat történetéről, Pantó Gábor itteni ásvány­kőzettani munkásságáról, a fellelt kőzetekről és az ős­maradvány leletekről hang­zottak el előadások. Hivatalosan tegnap, dél­előtt 10 órakor Somfai At­tila tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg a bör­zét, a kiállításokat pedig dr. Pesty László kandidátus, az MTA Geokémiai Kutatóla­boratóriumának munkatársa ajánlotta az érdeklődők fi­gyelmébe. Mint mindig, ezúttal is népszerűek voltak a börze szolgáltatásai; az ásvány és drágakő —, valamint az ős­maradványok meghatározá­sa. Az érdeklődők hozzájut­hattak a különböző szak- és ismeretterjesztő kiadványok­hoz, a gyerekeket pedig filmvetítéssel is szórakoztat­ták. Amint mindig, ezúttal is jutalmazták a legszebb külföldi és hazai gyűjte­ményt, csereanyagot. A lá­togatók szavazata döntött a legszebb külföldi és hazai ásvány odaítélésében. Minek nevezzelek? A jó név: fél siker. Bár közhelyesnek tűnő, átlagos névvel is híressé válhat az, aki maradandót produkál. (Hirtelenjében: Szabó Pál, Veres Péter, Nagy László.) Az ember örökli a nevét. Vagy megtartja, s használja egy életen át, vagy pe­dig megváltoztatja. Szükség­ből, kényszerből, divatból, vagy egyszerűen csak a jobb kiejthetőség, a megjegyez­hetőség miatt. (Moliére, Igno­tus, Alfonzó, Pele.) A jeles térképész, a Magyar Földraj­zi Intézet alapítója viszont egy nem mindennapos, mó­kásnak tűnő névvel vált hí­ressé és megbecsültté. így anyakönyvezték: Kogutowicz Manó. Fontos, a személynévnél fontosabb szerepe van, lehet valamely cég, vagy iermék elnevezésének. Az Orion ré­gi, a Videoton újmódi ke­resztelés, de mindkettő jó. Politikai áramlatok befolyá­solták a „Minek nevezzelek?" kérdés eldöntését például a Vörös Október Ruhagyárnál, vagy a mostanában viharos napokat élő Vörös Csillag Gépgyárnál. (A rövidítésre hajlamos köznyelv az előbbit VOR-nak, az utóbbit VÜCSI- nek becézi.) Iszonyatos nyel­vi torzulásokkal is számol­nunk kellett, illetve leszámol­nunk kell. A Tungsram job­ban cseng, mint az Egyesült Izzó, s nagyobb hitele van a piacon az RG (Richter Ge­deon) márkajelü kozmetiku­moknak, mintha a nehézkes és hosszú nevű cég szignál­ná a portékákat. A Centrum, a Skála, a Domus is polgár­jogot nyert a mai szóhasz­nálatban és az üzleti élet­ben, holott a nyelv tisztasá­gára sokat adó eleink alig­ha éltek velük. Minek nevezzelek? A kér­dést és ezt a meditációt az indokolja, hogy olvastam a Belkereskedelmi Minisztérium és a Hazafias Népfront kö­zös felhívását, amely minden magyar állampolgárt arra ösztökél, hogy a nyelv vé­delmében frappáns, kifejező, s főleg magyaros elnevezés­sel lássa el a kereskedelmi és vendéglátóhelyeket, illetve azok tevékenységét. Példa­ként néhány, a mostani por­tálokon is látható felirat: night club, snack bar, music center... A second hand shop táblát itthon még nem láttam, csak külföldön. Ez a cégjelzés olyan üzletet takar, amely használt, azaz másod­kézből való ruhákat kínál. Magyar tengerészek, s ezt tapasztalatból tudom, „sze- ki”-nek hívják az ilyen bol­tokat, illetve az itt vásárolt holmikat. A zaci (zálogház), vagy a bizi (Bizományi Áru­ház), vagy a mozi (mozgó­képszínház) mintájára miért ne lehetne „szeki"-vé magya­rítani a háromszavas angol kifejezést? Ötletemet ingyen és bér­mentve ajánlom fel a pályá­zat kiíróinak, abban a re­ményben, hogy ennél jobb tippek is befutnak a május 31-ig tartó brain storming- ra . .. Ez persze ismét egy kikeresztelkedésre váró an­gol kifejezés. Értékelemzők, termelésszervezők (tipszterek), ötletemberek tevékenységére utal, s úgy lehet fordítani, hogy agybombázás, vagy ta­lán helyesebb úgy monda­ni, hogy ötletroham . .. Föl hát, honfitársak, törjük a fe­jünket! Kedvünket sarkan- tyúzza, hogy Miskolc meg­előzte a pályázatot, hiszen egy rendelettel már évekkel ezelőtt száműzte a város­ból - példa nélkül való ez az országban - a butik (boutique) feliratú cégtáblá­kat... Brackó István Nőtt az egy tehénre jutó tejhozam megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen nem gond­talanok. Például egyre ne­hezebb érdekeiket érvénye­síteni a gazdálkodási ered­ményeit ugyancsak növelni akaró nagykereskedelemmel szemben. S egyre nehezebb — különösen vidéki egysé­gekben — a szakképzett dolgozók biztosítása, ami persze összefügg az alacsony anyagi elismeréssel. A Kazincbarcika és Vidé­ke Áfész 1987. évi alapvető tervei változatlanok. A leg­— „Szövetkezetünk — a Miskolci Unió Áfész — há­rom szövetkezet (Miskolc, Bocs, Nyékládháza) egyesülé­se eredményeként 1977. január 1-től működik. Az egyesülésre nehéz gazdasági időszakban került sor. és az­óta a közgazdasági feltétel- rendszer tovább szigorodott. Mindezek ellenére a szövet­kezet szinte minden terüle­ten megduplázta teljesítmé­nyét”, — mondotta a szom­baton délelőtt megtartott közgyűlésen Szabó György, az áfész elnöke. 'Az eltelt tíz esztendő alatt a célrészjegyállományt több mint hatszorosára, 25 millió forintra növelték. A tagok ezekkel a milliókkal segítik a szövetkezet működését. A bruttó árbevétel több mint kétszeresére emelkedett, és a szigorúbb gazdasági szabá­lyozók ellenére a nyereség is megduplázódott. Jutott pénz a beruházásokra is, hiszen hatezer négyzetméterrel nö­fontosabb célkitűzések: a szövetkezeti vagyon jövedel­mező növelése, gyarapítása, s a rájuk háruló ellátási fel­adatok növekvő szintű ki­elégítése. A küldöttgyűlés résztve­vői meghallgatva, majd meg­vitatva a szövetkezet igazga­tóságának beszámolóját az 1986. évi -munkáról, s fel­adattervét az 1987. évi cél­kitűzésekről, azokat egyhan­gúlag elfogadták, jóváhagy­ták. (ha) vélték a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek alapterületét. A küldöttgyűlést 118 tagér­tekezlet előzte meg, s a hoz­zászólók több mint 23 ezer tag előtt mondták el gond­jaikat, javaslataikat, eredmé­nyeiket. Javult például az áruválaszték, jobb az áruel­látás, növekedett a forgalom. Probléma van azonban a hentesáruellátással, a zöld­ség-gyümölcs felvásárlással, a kenyér minőségével, és a szállítás késlekedésével, né­hány helyen. Egy-egy köz­ségben akadozik a tápter- ményellátás. A kérések főként a fejlesz­tés köré csoportosíthatók, ti­zenhárom községben kérték különféle boltok építését, nyolc községben jelentősebb átalakítást, rekonstrukciót, négy helyen javasolták egy- egy italbolt megszüntetését, illetve az italbolt presszóvá, vagy élelmiszerbolttá alakí­tását. A kérések jogosak ugyan, de ebben az ötéves tervben nem jut rá pénz. A szövetkezet ötvenöt me­zőgazdasági szakcsoportja közül negyvenhét nyereség­gel zárta az elmúlt évet, az összvagyonuk eléri a 11 mil­lió forintot. A közgyűlésen a nőbizott­ság, a felügyelő bizottság, és az ifjúsági bizottság elnökei is beszámoltak az elmúlt év­ben végzett munkáról és is­mertették az idei terveket is. A vitában több iskolaszö­vetkezet intéző bizottságának elnöke kért szót. Soltész Mó­nika, a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskola diákja elmondta, hogy náluk hét éve alakult meg az iskolaszövetkezet, ahol könyvet, tanszert, tízórait vá­sárolhatnak a tanulók, ök végzik az áruforgalmi mun­kát és a kiszolgálást is. Két­szer kaptak Szövosz-elnöki dicséretet. Az elmúlt évben 570 ezer forintot forgalmaz­tak. Az általános iskolákban működő szövetkezetek felszó­laló küldöttei elmondták, hogy a tanulók közül sokan választják majd a kereske­delmi szakmát. Ez annak is köszönhető, hogy a gyere­kek közvetlen tapasztalatok­kal gazdagodva kedvet kap­tak a kereskedéshez. A küldöttgyűlés megsza­vazta az alapszabály 16. pont­jának módosítását, mert a szövetkezet ipari tevékenysé­get végző leányvállalatot alapít Unióker néven. Az igazgató tanács dönt a sze­mélyi kérdésekben, az irá­nyításban, és ők látják el a felügyeleti tevékenységet is. A jubiláló Unió Áfészt kö­szöntötte Jozef Zagorian, az Eperjesi Áfész elnöke. Re­ményét fejezte ki, hogy eb­ben az évben gyümölcsözőbb lesz a kishatármenti árucse­re-forgalom a két szövetke­zet között, mint eddig volt. Elhangzott a közgyűlésen, hogy ebben az évben átad­ják a bocsi kis ABC-áruhá- zat, és két községben egy-egy AiBC-t építenek. A küldöttgyűlésen Szu- nyogh János, a Mészöv el­nöke átadta Wirth Lajosné személyzeti ' vezetőnek a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. (O. B. E.) A legutóbbi felmérések szerint megyénkben csök­kent a tehénállomány — en­nek ellenére nőtt az egy te­hénre jutó átlagos tejhozam. Az ellentmondás csak lát­szólagos. Mert a csökkenés folytán a kevésbé értékes állatok kerültek ki, mind a nagyüzemekből, mind pe­dig a háztáji gazdaságokból, s a biológiailag jobb, na­gyobb tejhozamra képes ál­lomány maradt meg. Ez ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy a tehénállomány csök­kenése kedvező. Szükséges, hogy ezt a folyamatot meg­állítsák, mert például a ház­táji tehénállomány egy év alatt 13 százalékkal csök­kent. Legkedvezőbb eredményt megyénk állami gazdaságai érték el, ahol a tejtermelés több, mint 8 százalékkal nőtt, s meghaladja a tehe­nenként! 5150 litert. Javult a helyzet a tsz-eknél is. Itt az egy tehénre eső javulás több, mint 300 liter. A te­henenként! átlag így most már megyékben meghaladta a 4230 litert. Ez a mennyiség azonban a lakosság ellátására még mindig kevés. Ezért tovább­ra is „behozatalra” szorulunk a szomszédos megyékből tej­ből és tejtermékekből egy­aránt. Javult az ellési ered­mény is. Szükséges azonban továbbra is a megfelelő te­nyésztéssel a bő hozamú ál­lomány gyarapítása. A VIZSOLYI LBNIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET üresen álló épületeinek és szabad munkaerejének hasznosítására, illetve a helyiipar te vékenységének továbbfejlesztésére, vagy új profil kialakítására keres vállalatokat, szövetkezeteket társnak, illetve vállalkozó, menedzsertípusú szakembereket alkalmaz. Az épületek alapterületei: 400, 500, 600 négyzetméter, víz, ipari áram, út biztosítva. Vasúti rakodóhely 5 km-re. Szabad munkaerő létszáma: 100 fő. Érdeklődni lehet: a szövetkezet elnökénél, ipari főmérnökénél a 62-790-es telexszámon, illetve a Vilmány 8 telefonon, vagy személyesen, előzetes értesítés után. Gyarapodó vagyon Áfészek küldöttgyűlései

Next

/
Oldalképek
Tartalom