Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. február 12., csütörtök Filmlevél Dr. Kondacs ájulton fekszik, mellette három szerelme (Dés Mi­hály, Básti Juli, Udvaros Dorottya és Torday TeriJ. MŰSOROK Sok minden csúszhat el egy banánhéjon, akár egy képletes banánhéjon is, ha az például egy agyonnyú- zottnak látszó, mezítelen nő képében jelentkezik. El­csúszhat ezen egy házasság, egy értelmiségi karrier, sok minden. Különösen ákkor, ha hosszú hónapok után sem adódik elfogadható válasz néhány, a semmiből felbuk­kant, oktalan kérdésre. A Banánhéjkeringő című film­szatíra első kockáin roha­mot .kap egy hivatalnoknő, ledobálja magáról ruháit, az utcára szalad, ahol éppen március 15-ét ünnepük. Lo­bogódísz és hatalmas tömeg veszi körül, amikor is egy férfiú megszánja, és rádob­ja a felöltőjét. A film végén ugyanez a férfiú és egy ko­rábbi szerefmese lassan le­vétik ruháikat, és kézen fog- vé, nagy egyetértésben be­vonulnak az elmegyógyinté­zet kapuján, mintegy jelez­ve, hogy ebből a bolondos életből, ahol véletlen banán­héjakon elcsúszva, mindig kényelmetlenség éri az em­bert és egyre lejjebb csú­szik, csak a zártosztály lehet a : menedékhely, még akkor is, ha előzőleg igazgató-főor­vosi állást kínálnak. Bacsó Péter új filmszatírá­jának kezdő és záró képso­ráról szólnak az előbbi so­rok. Ami a kettő között több mint száz percen keresztül zajlik, roppant érdekes, mu­latságos, elgondolkodtató, he­lyenként vitára sarkalló. Kü­lönösképpen vitára sarkall a záró képsor, hiszen nem kell az életből okvetlenül az el­meosztályra menekülni. Napjainkban játszódik Ba­csó filmszatírája. Dr. Kon­Ma egy hete cikkünkben ismertettük dr. Bene Lajos tanulmányát a mérnökök társadalmi helyzetéről. A tudós szerző elmarasztalta a korabeli (század eleji) tudo­mányt, mert nem foglalko­zott időben és érdemben a műszaki értelmiséggel. Nos ez a helyzet, eset megismét­lődni látszik korunkban is. Különböző — itt nem rész­letezendő — okok miatt maga a szociológia tudo­mány is „gyanús” volt egy időben, ,s amikor fellendült, erőre kapott a figyelme — érthetően — először a na­gyobb tömegeket, osztályo­kat érintő társadalmi moz­gást tette mikroszkóp alá, s csak később fordult a figye-' lem az értelmiség, mint ré­teg felé. Érdekes, ám nehe­zen indokolható, hogy az ér­telmiségi vizsgálatokban is — időben — az utolsó közé került a műszaki értelmiség. Ezzel is indokolva, igazolva a neves szakember ötven évvel ezelőtti megállapítása­it, A műszaki értelmiség vizsgálata, ha úgy tetszik mellékesén indult meg a hetvenes évek elején, mi­után a munkásságról már alaposabb ismereteink vol­tak. Ezek — az első felmé­rések — azt kutatták, hogy mi lesz a többgenerációs munkások gyerekeiből. A dacs harmincöt éves férfiú, akinek, úgy tűnik, minden sikerül. Korábban nagy hírű sportolóként volt ismert, mint sebészorvos is jó nevű, szép jövő előtt áll. Éppen jómódú fogorvosnő arájával készül házasságot kötni, ami­kor a házasságkötő terem­től száz méternyire belebot­lik a tömegbe, illetve a ru­hátlan, elmebeteg nőbe. S itt kezdődik minden baj. Mert a rádobott kabátban ott marad a személyi igazol­ványa, így pedig nem lehet megesküdni, esküvő nélkül nincs nászéjszaka, nincs há­zasság. Az élete teljesen fel­borul. Még rendőri fogdába is kerül, mert nincs szemé­lyi igazolványa. A zászlódísz- ben álló téren viszont le­fényképezték a mezítelen nőt, a fotón ő is látható, a képet meg nyugati lapok közük, ennélfogva a politikai rendőrség is gyanúba veszi. Munkahelyén fegyelmibe ke­veredik, mert bort küldött neki egy tsz-elnök páciens. Sorolni lehetne a bonyodal­makat. Ám, patrónusa is akad, bizonyos Bartusek elv­társ, aki igen magas beosz­tású valaki, és éppen lábát töri, amit ő rak gipszbe, mi­vel ‘közeli ismerőse, éppen ifjú feleségének régi szere­tője. A Bartusekkel való kap­csolata miatt viszont félté­keny rá az igazgató-főorvo­sa. Bartusek segítene rajta, megígéri a támogatást, vé­gül még főorvosi kinevezé­se mögött is ő állhat, csak éppen „ki kellene másznia — Bartusek szerint — abból a bizonyos kabátlopási ügy­ből”. Ugyanis csak annyit tudnak róla, hogy valami kabátügybe keveredett, mint az anekdotabeli Kovács, aki­kérdésfelvetést az indokolta — és indokolja ma is —, hogy eltűnőben vannak a többgenerációs munkáscsalá­dok, azaz a fiúk már nem folytatják apáik mesterségét (Ózdon, Diósgyőrött). A munkások egy része a negy­venes-ötvenes években ve­zető pozícióba került, ké­sőbb a természetes (bioló­giai) elöregedéssel eltűnt az üzemekből. Az utánpótlás a hatalmas társadalmi mo­bilizáció következményeként a falvakból verbuválódott. Hogy ez az akkor szükség- szerűnek tartott folyamat milyen módon hatott vissza a termelési kultúrára, a műszaki színvonalra, annak a következményeit csak most kezdjük érezni, felismerni. Az ipari munka ugyanis jel- , legénél fogva egészen más­fajta felkészültséget, menta- • Irtást és fegyelmet feltételez és igényel, mint a ter- mészetközeü mezőgazdaság / (amely az ötvenes években', amikor nagy tömegek hagy­ták el a falut, még messze nem iparszerűen termelt és szervezte a munkát). Nos, ez az elsőgenerációs munkásré­teg, valamint az elsőgenerá­ciós mérnökök is csak rit­nek ellopták a kabátját, s mert a rendőrség kabátügy­ben kereste, kabáttolvaj hí­rébe keveredett. Hát így járt Kondacs doktor is. Mert a felöltőjét ráborította a sze­rencsétlen elmebeteg nőre, kabátról beszéltek, kabáttol- vaj lett belőle is. Sok-sok kalandon keresztül visz az útja így a zártosztály kapu­jáig. Felsorolhatatlanul sok ap­ró geg sorjázik Bacsó film­jében. Minden egyes kocka életünk ~ egy-egy jellegzetes, kisebb-nagyobb vonásának, mozzanatának görbe tükre. Az önmaga nagyságába és önmaga muzikalitásába be­leszédült igazgató-főorvos; a mindent elintézni tudó, nagy hatalmú Bartusek elvtárs; a napjainkban sajnálatosan sok példányban előforduló Rexa Dezső régiségkereskedő, a magát mindenütt feltaláló új nepman; az öregedő, nagy hatalmú férj mellől a fiatal férfihoz menekülő, már nem egészen fiatal szép- asszony-feleség; a szegény és szereteten kívül mást adni nem tudó ápolónő-jó barát, meg a többi mind-mind hi­teles mai figura, és nagy­jából az a történések több­sége is. Szinte tobzódik a rendező a nevetésre sarkalló, ugyanakkor bennünk sokáig továbbélő társadalmi tölte­tett hordozó szituációk te­remtésében. Nevetünk a né­zőtéren és ha utólag végig­gondoljuk a filmet, el kell ismerni, hogy mai történe­tet láttunk, amely a maga, helyenként valószínűtlen for­dulataival is nagyon igazi lehet, ugyanakkor csak a társadalom egy szűkebb ré­tegének életérzéseit tükrözi. Itt, a szerencsétlen elmebe­teg nőt leszámítva, többnyire olyan emberekkel találko­zunk, akiknek az élete jó sínen van, vagy legalábbis volt, amíg az a bizonyos ba­nánhéj nem. jelentkezett. Ezzel együtt mai, érdekes, jól szórakoztató a történet,- s úgy tekinthető, mint Ba­csó korábbi szatirikus film­jei sorának — kifejezési esz­közeiben, mondandójában egyaránt — meggazdagodott, megerősödött folytatása. Dr. Kondacs szerepére a civil Dés Mihályt választot­ta a rendező, három szerel­mét Básti Juli, Udvarös Do­rottya, Torday Teri formálja ragyogó négyest alkotva. Garas Dezső, Melis György, Benkő Gyula, Bitskey Tibor emelendő még ki a nagysze­rű * szereplőgárdából, és fel­tétlen elismerés jár Andor Tamás operatőri munkájá­ért. kán rendelkeznek azzal a termelési kultúrával és in­novációs képességgel, ame­lyet a kor dinamikus fejlő­dése megkövetelne. Mindezt a már említett szociológiai kutatások tárták föl. Kimu­tatták, hogy az ötvenes-hat­vanas évek munkása mér­nöknek adta a gyerekét, így véve elégtételt a történelmi igazságtalanságon. (Emlé­keztetőül: az említett tanul­mányából tudjuk, hogy a század első évtizedeiben a mérnököknek csupán 5,4 százaléka jött munkáscsa­ládból.) Értékítélet nélkül érdemes összehasonlítani a különböző társadalmi rétegekből jött műszaki értelmiség szemléle­tét (kis megszorítással ez Örvényes más értelmiségi ré­tegekre is!). A mérnök vagy más értelmiségi, valamint a többgenerációs munkáscsalá­Pop—rock—jazz Országos pályázói amatőröknek Nyáron, június 26—28-án 15—20 zenekar részvételével Hajdúszoboszlón rendezik meg a legjobb amatőr pop-, rock-, jazz-zenekarok verse­nyének országos döntőjét. Hogy valóban a legjobbak és legméltóbbak vegyenek részt a döntőben, több szerv együttműködésével országos pályázatot hirdettek meg. A kiírás értelmében csak olyan zenekarok jelentkezhetnek, akik nem rendelkeznek ORI- vizsgával, filharmóniai mű­ködési engedéllyel. Pályázni lehet demonstrá­ciós magnókazettán bekül­dött három számmal (legfel­jebb 15 perces műsorral), kettőnek saját szerzemény­nek kell lenni. (A jazz mű­fajban egy saját, illetve ma­gyar kompozícióról van szó.) Az országos döntő győzte­sével a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat kislemezt ké­szít; a legjobb nyolc zene­kar meghívást kap a salgó- bányai rocktáborba. A pá­lyázatokat az Országos Köz- művelődési Központ zene- táncosztáJyára kell eljuttat­ni, április , 15-ig. Úttörők és KISZ-fiatalok találkozója Űttörő-találkozót szervez­nek Sárospatakon február 13-án, a Művelődés Házá­ban a helyi városi KlSiZ-bi- zottság tagjai. A találkozón, Sárospatakról és környékéről csaknem négyszáz nyolcadik osztályos tanuló vesz részt, hogy a KISZ-esek segítségével gaz­dagítsák ismereteiket az if­júsági mozgalommal kapcso­latos tudnivalókról. Az ösz- szejövetelt videofilm-vetítés­sel és közös játékkal, mű­sorral színesítik. dókból jött mérnökök a leg­természetesebb módon hoz­zák magukkal a műszaki (és általános) műveltséget, hiva­tástudatot, hiszen abban nőt­tek föl. 'Egészen másfajta mentalitás jellemző arra az első generációs mérnökre (és értelmiségre), amelynek az értékítéletében az anyagi — és csak az anyagi — gyara­podás a fontos. Hogy ponto­sabban fogalmazzak: ez a mentalitás hagyja oda a pá­lyát, s vállal az önképzés- szakmai továbbképzés helyett nem mérnöki jellegű mun­kát, másodállást.-Semmilyen munkát nincs jogunk lebe­csülni, az azonban megfon­tolandó, hogy a drága pén­zen (ebben benne van a csa­ládok és az állam áldozata), kiképzett szellemi kapacitást színvonalán álul foglalkoztas­suk, miközben a világgaz­daság és a műszaki haladás rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Köznapi ügyeink. — 8.30: Cole Porter zenés játékából. — 9.11: Kamarazene. — 10.05: Diákfél­óra. — 10.35: Labirintus. — 10.50: Nótacsokor. — 11.29: Cse­rebogár, sárga cserebogár . . . — 12.45: Intermikrofon. — 13.00: Opera. — j 3.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. — 14.09: A magyar széppróza századai. — 14.25: Zenei Tükör. — 15.0fr: Ol­vasókör. — 15.30: Kórusainknak ajánljuk. — 16.05: Révkalauz. — 17.00; Világhírű énekesek Buda­pesten. — 17.58: Verbunkos muzsika. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvúj­donságok. — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.15; Darvas-est Oros­házáról. — 20.26: Katleen Fer­ner és Bruno Walter hangver­senye az j.945-es Edinburgi Fesz­tiválon. — 21.30: Amerika — a csúcs? II. rész. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30; Nép­dalok. — 22.56: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 0.10: Himnusz. — 0.14: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — c.0'5: Nóták. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Ti/, perc külpolitika. — 9.05: Nap­közben. — 12.10: Trombitadal­lamok. — 12.25: Néhány szó ze­ne közben. — 12.30: ,»Énekel­tem én: Lázár Mihályné”. — 12.4G: Citeramuzsika. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Szó­rakoztató antikvárium. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Tör­vénykönyv. — 16.00: Találkozás a stúdióban. — 17.08; Muck Fe­renc dzsesszegyüttese játszik. —» 17.30: Tanakodó. — 18.30; Slá­gerlista. — 19.05: Operettkedve­lőknek. -r 20.00: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Elvis Presley összes felvétele. — 22.22: Rádió­színház. — 22.58: Hanglemez (MK). —.23.20: Kuruc dalok tá­rogatón. — 23.24: A mai dzsessz. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés. — C.07: Időszaki kiállítások. — 8.12: Zenekari muzsika. — 9.00: Magyarán szólva. — 9.15: Régi kórusmuzsika. — 9.40: Fúvós­zenekari hangverseny a 6-os stúdióban. — 10.09: A Csehszlo­vák Rádió szimfonikus zenekará­nak hangversenye. — 12.03: Ka­maramuzsika. — 13.05: Háttér- beszélgetés. — 13.35: Megterve­zett véletlenek. — 13.57: Loránd István: Rondo. — 14.02: Barokk muzsika. —’ i5.00 ; Popzene szte­reóban. — 16.00: Zenetörténeti értéktár. — 16.41: Operahárma­sok. — 17.00- Bevezetés a filo­zófiába. — 17.30: Könnyűzene Párizsból. — 18.00: Rádióhang­versenyekről. — 18.30: Román nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.05: Üj lemezeinkből. — 20.00: Csenki Imre: Kalotaszegi da­lok és táncok. — 20.11: Kilátó. — 21.56; Schubert Esz-dúr mise. — 22.48: Napjaink zenéje. MISKOLCI STÜDIO ía 268,8 m-cs közép-, a 66,8 a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 6.20—G.30-ig és 7.20—7.30-ig Reg­geli körkép. — Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. — 17.30: Műsorismerte­tés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés maga­zin. — Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi Krónika. — 18.25—18.30: Müsorelőzetes. „óriási súllyal nyom, .sürget. Ma már tudjuk ugyanis, bogy a munkakultúra nem terem önmagától, generációk művelik-munkálják azt ki, s hogy ez éppen úgy része, értéke a nemzetgazdaságnak, mint, maguk a gépek, beren­dezésék. Éppen ezért korántsem mindegy, hogy ez az (új) ér­telmiségi réteg honnan jön, .merre tart., hogyan is érzi magát, hogyan bánunk vele. A szociológiai kutatások rá­mutattak, hogy a társadalmi mobilitás ma már kettős; földrajzi és társadalmi. El­apadtak azok a források, (többgenerációs munkás, mér­nök), amélyek korábban ad­ták az utánpótlást, ezért ab­szolút számokban is megnőtt az első generációs mérnökök aránya. A munkások és mér­nökök ugyanis a nagyobb presztízsű (orvos, közgazdász stb.) értelmiségi .pályákra küldik .a gyerekeiket. A szo­ciológia természetesen csu­pán regisztrálja, de nem be­folyásolja a folyamatokat. Jelzésein azonban érdemes elgondolkodni, hiszen ko­rántsem mindegy, hogy az anyagi javainkat előállító termelésben milyen szellemi kapacitás van jelen, s hogy ennek a sorsa, mozgása mi­lyen. Horpácsi Sándor televízió 1. MŰSOR; 9.00: Tóvétorna. — 9.05: Teledoktor. — 9.15: Ami a képek mögött van. — 10.00: Santa Esperanza. — 11.30: Kép­újság. — 16.15: Hírek. — 16.20: Perpetuum mobile. . — 16.50: Toronyóra. — 17.10: Tévébörze. — 17.20: Telesport. — 18.35: Képújság. — 18.40: Reklám. — 10.50: Esti mese. — 19.20: Rek­lám — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Mentők. 5. rész. — 21.05: Hírháttér. — 21.50: A hét műtárgya. — 21.55: Kül­városi körzet. Amerikai tévé- filmsorozat. — 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.25; Képújság. — 17.30: Élő német népszoká­sok. — 18.00: Pannon krónika. — 19.00: Tévétorna. — 19.05: Kuvaiti rövidfilm. — 19.30: F. Schubert: a-moll szonatina. — 20.00: Csoportkép. — 20.35: A bűvész titkai Szovjet film. — 21.05: Híradó 2. — 21.20: Betű- reklám. — 21.25: Pezsgőária. — 22.25: Képújság. mozi BÉKE: Annie. Színes ameri­kai zenés film. Felemelt hely­ér! Kezdés: nlO és Í12 órakor. Annie. Színes amerikai zenés film. Felemelt helyár! Kezdés: f3, 15 és f7 órakor. Szállodai szoba. Mb. színes olasz film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f9 órakor. — BÉKE PREMIER VI- DEÖMOZI: A megszegett eskü. Színes, feliratos hongkongi ka­landfilm. Kezdés: 9, 11, 14, f6 és 8 órakor. — KOSSUTH: (A Va­sas Művelődési Központban): Szállodai szoba. Mb. színes olasz vígjáték. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f4, f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS: A Saolin templom szent köntöse. Színes kínai—hongkongi film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f4, f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Lelt Khán sorsa. Színes hong­kongi film. Kezdés: 9, H, f3, f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS KA­MARA : Caravaggio. Angol szí­nes, feliratos film. Kezdés: f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Míg új a szerelem. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Három férfi, egy mózeskosár. Mb. szí­nes francia vígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 óra­kor. — FÁKLYA VIDEO: Egy­millió évvel i. e. Színes ameri­kai film. Kezdés: 13 és ti óra­kor. — FÁKLYA KAMARA: A tizedes meg a többiek. Magyar film. Kezdés: f5 órakor. — MISKOLC PETŐFI: Queen. Szí­nes magyar zenés film. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 és 17 óra­kor. — KRÚDY': A bál. Színes, szöveg nélküli olasz zenés film. Felemelt helyár! Kezdés: f7 óra­kor. — TOKAJ DISZKÓ: Hó­bortos népség. II. Színes bots- vvanai vígjáték. Kezdés: 18 óra­kor. — MŰSZAKI EGY’ETEM: Utolsó lépés. Színes szovjet film. Kezdés: 5, 7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Mont­reali bankrablás. Mb. színes francia krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC HÁMOR, BÜKK: Pereputty. Színes szovjet vígjá­ték. Kezdés: fC órakor. — MIS- KOLC-PERECES, BANY'ASZ: A XX. század kalózai. Mb. színes szovjet kalandfilm. Felemelt helyár! Kezdés: 0 órakor. KA­ZINCBARCIKA, BÉKE: Ne vedd el tőlem a Napot! 14 év! színes francia vígjáték. Kezdés: 4 és 6 órakor. — LEN IN VAROS, DER- KOVITS: Tűzvész. Mb. színes szovjet szatíra. Kezdés: f6 óra­kor. Nyolcadik utas: a halál. Színes angol film. 18 év! Ki­emelt l. helyár! Kezdés: f8 órakor, — MEZŐKÖVESD, PE­TŐFI: A tenger zamuta. Mb. színes olasz film. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK. RÁ­KÓCZI: A nindzsa színre lép. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: fö és 7 órakor. — SATORALJA- ÜJHELY. BÉKE: Lándzsák haj­nalban. Mb. színes angol tör­ténelmi kalandfilm. i4 év! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — ŰZD, BÉ­KE: Leopárd kommandó. Mb. színes olasz—NSZK-beli kaland­film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZE­RENCS, RÁKÓCZI: szerelem első vérig. Színes magyar film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY, „MÁ­JUS 1.”: Mária szerelmei. Mb. színes amerikai film. Felemelt helyár! 10 év! Kezdés: fű óra­kor. — ENCS: Szemünk fénye. Mb. színes olasz film. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — TOKAJ, PETŐFI: Támadás a Krull bolygó ellen. Mb. színes amerikai tudományos-fantasz­tikus film. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. „RÓNAI” VIDEOMOZI A dákok Monumentális, francia—román, színes, feliratos történelmi kalandfilm Kezdés: 18. 18 és 20 órakor. Helyár: 25 Ft. színház 12., csütörtök Mesélő kert * Gyermekelőadás (3) Mária főhadnagy Bérletszünet (7) Benedek Miklós Mérnök a társadalomban Honnan jönnek merre tartanak?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom