Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

1987. február 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Küldjön be egy érdekes fotót! A tovolyi nagy sikerű gyermekalbum-soroza- tunk után — amelyben több száz fotót kö­zöltünk újabb akciónkhoz kérjük lapunk több százezres olvasótáborának szives közremü* kodését. Elsősorban az amatőr fotósok segitsé- gét, mivel szándékunk, hogy a közeljövőben „Küldjön be egy érdekes fotót!" címmel új soro­zatot indítunk. Mire gondoltunk? Mindenek előtt az olvasóinkkal való együttgondolkodás jegyé­ben azt tisztázzuk: mit értünk mi érdekes fotón? Egy olyan fekete-fehér felvételt, amelyen a meg­örökített pillanat valamilyen (közízlést nem sér­tő), érdekes, figyelmet lekötő, különös, furcsa mozzanatot, vonást örökít meg. Amire azt mond­juk: „jé ..., ejnye ..nahát...” stb. Esetleg eb­be a gondolatkörbe belefér olyan érdekesség, amely valamiért LEG (legkisebb, legfurcsább, ta­lán csodával határos), de mindenképpen külö­nös és nem mindennapi. Nem művészi fotókra és természetesen nem gyermekfotókra gondol­tunk, hanem a gyakorlat, a természet, emberi kapcsolataink érdekességeire. Amelyeket véletle­nül, vagy szándékosan, de ezeket a felhívó so­rokat olvasva ezután többen, már céltudatosan igyekeznek megörökíteni. A beküldött fotókat minden héten az Észak-Magyarország postájá­ban közöljük. Az év végén a legjobbakat szerény lehetőségeink alapján jutalmazzuk. Tehát várjuk a postát: küldjön be egy érdekes fotót! Mi lesz a sorsa? Sajókeresztúron van egy kisbolt. Korábban hónapo­kig zárva tartották, senki nem tudta, mi lesz vele. Egy ideig saját vállalata üzemeltette, majd szerződé­ses lett, most újra vállalati, de ismét meghirdették szer­ződésesnek. Lesz-e boltunk? Sok sajókeresztúri lakos aggodalma ez. Községünk­nek szüksége van az üzlet­re, még akkor is,, ha gon­dot, nehézséget jelent a fenntartása vállalatának. Másik problémánk a hiá­nyos áruellátás. Keresett háztartási cikkek, konzer- vek, húsipari termékek stb. hiányoznak a pultokról. Az üzletvezető megrendeli a vásárlók által keresett ter­mékeket, de sokszor nem érkezik meg a szállítmány. Mindezeket az időjárástól függetlenül, folyamatosan, egész évben tapasztaljuk. Dicséretes viszont, hogy a kemény hideg és sokszor járhatatlan utak ellenére is megérkeznek a Kazincbar­cikai Sütőipari Vállalat és a megyei tejipari vállalat termékei. Legalább pékáru­ból és tejtermékekből nem szenvedünk hiányt. Siklósi Sándor Sajókeresztúr Gyakori bosszúság Űjcsanálosról járok be a munkahelyemre, a megyei' kórházba, ahol egy műszak­ban dolgozom. Vezetőim le­hetővé tették számomra a nyolcórás kezdést. Így reg­gelenként óvodába, iskolába indíthatom gyermekeimet. Mindennap a hét óra tíz perckor induló Volán busz­járattal utazom Miskolcra. Több esetben előfordult már, hogy kimaradt ez a járat és késve érkeztem a munkahelyemre. A követ­kező busz 55 perc múlva, indul, s nekem órás késést jelent. A legutolsó két al­kalommal igazolást kértem a Volántól. A műszaki hi­bára utaló írás bár engem igazolt, mégis restellem munkahelyemen és kollé­gáim előtt a késői munká­ba állást. Hol vannak ilyen­kor a mentesítő járatok? Tény, hogy a hideg idő mi­att sok autóbusz meghibá­sodott, de nyáron és ősszel is tapasztaltam hasonlókat. A bérlet ára magasabb lett. ezért az utasok színvonala­sabb szolgáltatást várnának. Soltész Lászlóné Újcsanálos Hattyúk a Sajón Nem mindennapi ese­ménynek lehettünk tanúi Sajókeresztúr—Sajóecseg térségében, az ország leg- iszennyezettébb folyóján. Hattyúcsapat úszkált rajta. Az úgynevezett bütykös hattyúk hazánkban már nem költenek. Tőlünk tá­volabbi, hidegebb tájakról jönnek hozzánk, keresik a jégmentes vizeket. így ta­láltak rá a Sajóra is. Kü­lönösen nagy csapatban le­hetett gyönyörködni azon a helyen, ahol a sajóbábonyi patak beleömlik a Sajóba. A felmélegedett, fagyásgát- ló anyagokban gazdag tor­kolatot különösképp ked­velték e szép nagy mada­rak. A k>in tégy húsz hattyú­ból álÜVxsapat békés nyu­galommal melegedett a gő­zölgő, sötét vízben. Az idő­sebb példányok szép fehé­rek, a néhány fiatalabb barnás árnyalatú volt. Most még kipihenik a tél okozta megpróbáltatásokat, de az enyhülés beköszöntő­vel ismét útra kelnek, hogy a tisztább vizű északibb fo­lyók, tavak piellett kezdje­nek hozzá a fészekrakás­hoz. Tóth László Sajókeresztúr, Petőfi utca 17. Otthonunk nyugalmáért Sokan élünk lakóközös­ségben, s ez az egymás mellett élés bizony nem za­vartalan. „Idős, beteges emberek va­gyunk. A nap nagy részét otthonunkban töltjük. Már a mozgás is nehezünkre esik. Sajnos napjainkat megkeseríti a felettünk la­kó, aki hazaérve, azonnal bömböltetni kezdi magnó­ját.” „Bérházunkban egy olyan asszony él, akinek a csúnya szájától mindenki tart. Ok nélkül kötekedik, sérteget, fenyegetőzik. A legdurvább szavaktól sem riad vissza. Gyakran felidegesítem ma­gam a megjegyzésein.” „Viszonylag nyugodt lép­csőházunkba beköltözött egy »magányos« nő. Az idéző­jel mást takar, hiszen a hölgynek mindennaposak a férfilátogatói. Azóta vége a nyugalmunknak. Éjszakán­ként kopácsolás, sivalko- dás, veszekedés, dörömbö- lés ... A kisgyerekek felri­adnak álmukból, és kétség- beesetten sírnak. Kötelesek vagyunk ezt tűrni?” A válasz egyértelműen: nem! A lakóházak házi­rendjéről szóló tanácsren­deletben a következőket ol­vashatjuk: „A házirend cél­ja, hogy elősegítse a szo­cialista együttélés követel­ményeinek érvényesülését, az állampolgárok egymás közötti megbecsülését, az állampolgári fegyelem meg­szilárdítását, a lakóházak és berendezések védelmét.” A házirendet a bérházak­ban jól látható helyen ki­függesztik, melynek tartal­mával megismerkedhetnek a lakók. Ez azonban nem biztos, hogy betölti szere­pét. Célszerűbb lenne, ha beköltözéskor a családok kézbe vehető tájékoztatót kapnának az alapvető sza­bályokról, s az első lakó­gyűlésen közösen ezt meg is beszélnék. Bár naivitás lenne azt hinni, hogy a há­Ózdon, a stadion szomszéd­ságában, az új Brassói út mellett épül a város VII. öt­éves tervének legnagyobb be­ruházása, a nevelési központ első üteme. Ennek keretén belül — a tervek szerint ez év szeptemberére — elkészül a nyolc tantermes közgazdasági szakközépiskola és a 12 tan­termes általános iskola. A két iskolát egy úgynevezett közös­ségi épületszárny köti majd össze, amely a lakosság cél­jára lát el művelődési, kultu­rális (eladótokat. A 180 mil­lió forintos beruházás a He­ves Megyei Építőipari Válla­lat kivitelezésében épül. Kerékgyártó Mihály, Ózd zirend elolvasása jobb be­látásra térítené a renitens- kedőket (pl. nem is tud ol­vasni). Hova forduljunk nyugalmunk megzavarói el­len? Mihez van jogunk? Miskolcon a tanács városi hivatala szabálysértési cso­portjánál érdeklődtünk az egymás mellett élés gond­jairól, a panaszbejelentések­ről, okairól, orvoslásukról. Az ilyen jellegű beadvá­nyok száma évente körül­belül 200-300. Ezek közül leggyakoribb a csendhábo- rítás: hangos tévézés, rá­diózás, zenehallgatás, állan­dó kutyaugatás, fapapucs­kopogás, barkácsolás, vesze­kedés stb. Természetesen nem az esetenkénti előfor­dulásuk a zavaró, hanem rendszerességük. Az illeté­kesek a jelzett panaszokat kivizsgálják, és figyelmez­tetéssel, vagy — háromezer forintig terjedő — pénzbír­sággal próbálják jobb be­látásra bírni a zajongót. Sokan tévesen hiszik, hogy csak este tíz után érvényes a csendrendelet. Az otthon lévők nyugalmát nappal sem lehet indokolatlan han­goskodással zavarni! Itt kell szólni a kisgyermekes családokról, ahol két-három gyermek is él egy lakás­ban. Szinte lehetetlen őket csendre inteni, székbe kény­szeríteni. Nem is várja (re­mélhetőleg !) senki tőlük, hogy mozgásigényüktől megfosszák őket. Annál in­kább több megértést azok­tól a szomszédoktól, akik szóvá teszik a kisgyerme­kes családok háza tájáról érkező élénkebb (de termé­szetes) zajokat. Folytatva a gondokat, az összeférhetetlen, kötekedő lakótársakkal, szemben is felléphetnék a lakók. Be­csületsértést követ el az a személy, aki a környezeté­ben élőket durva jelzőkkel illeti, sértő megjegyzéséket tesz. A bejelentés után be­rendelik az érintetteket, s megpróbálják kibékíteni őket. Természetesen az eset súlyosságától függően pénz­bírságot is kiróhatnak. A több személy előtt tett sér­tő kijelentések már a bíró­ság elé kerülnek, ugyanúgy a rágalmazások is. Ritkán, de sajnos előfordulnak Veszélyes fenyegetések is, ezek a rendőrség hatáskö­rébe tartoznak. Alkoholista, agresszív szomszéd „lesze­relésére” a lakók kérhetik a tanács egészségügyi osz­tályának segítségét is. A felsorolt példákon kívül előfordulnak még: másik lakó által előidézett beázá­sok, szemetelések, porrázás. Szólnunk kell a lakóbi­zottságok, lakásszövetkeze­tek, közgyűlések szerepéről is. Ezeken a fórumokon kellene felvetni, megbeszél­ni (ha lehet), rendezni a konfliktusokat, megelőzés­ként. Ahol nem születik egyezség, kérjék az illeté­kesek segítségét. — b — r — Összeállította: Bodnár Ildikó Ünnepeltünk A közelmúltban ren- O dezték meg a már ha­gyománynak számító idősek napját Görömbölyön. örömmel és meghatottság­gal írok erről az ünnepről, ahol a 70 éven felüli idős embereket köszöntik. A he­lyi művelődési háziban több mint 110-en tapsolhattunk a helyi általános iskola kis­dobosainak és úttörőinek színes műsorukért. Finom vacsorával, virággal, apró ajándékokkal kedveskedtek nekünk. A helyi Pávakör tagjai szép nótákat énekel­tek, biztattak bennünket is a közös éneklésre. Idős tár­saim nevében is szeretném megköszönni a helyi társa­dalmi szervek aktivistáinak a velünk való törődést. Soltész Ernő Görömböly Téli melegség Január közepén a mis­kolci Búza téri piacról je­lent meg néhány kép, né­hány sor kíséretében, érzé­keltetvén, hogy a hidegben a csarnokon kívül bizony kevéske (három bódé) nyi­tott ki, leginkább naprafor­gómagot kínálva. Olvasha­tó még, hogy az italosbódék és a pecsenyesütök kinyi­tottak, „nekik ezek szerint most is megéri”. A Kisosz megyei titkára szükségesnek tartotta, hogy reagáljon, leírva, hogy „nem nyereségvágy volt, ami ki­nyitásra ösztönözte őket, csupán munkájukat végez­téje munkahelyükön, eleget téve kötelezettségüknek”. Leírja még azt is, jó ta­nácsként, hogy az „ironikus sorok helyett helyesebb lett volna arra hangsúlyt fek­tetni, hogy ezen kereskedők a nehéz körülmények elle­nére is biztosították, illetve kielégítették az átutazók és vásárlók igényeit”. Mindig is nagy örömmel fogadjuk, ha valaki arra okít bennünket, hogy mire is kellene hangsúlyt fektet­ni, és egyáltalán miképpen lássunk bizonyos dolgokat. Melegség önti el az ember szívét, átérezvén, hogy pe­csenyesütőink „a nehéz kö­rülmények ellenére” is be­csülettel végzik kötelessé­güket, azáltal, hogy mara­déktalanul biztosítják ne­künk, helyben élőknek, va­lamint az átutazóknak a betevő falatot. Bár némely egyén gyanakvó. Arra' gon-, dől, hogy a pecsenyesütők ténykedését nem csupán emberbaráti érzelmek irá­nyítják ... Lapunk említett cikkecs­kéjében egyébként sehol nem olvasható a „nyereség- vágy” kifejezés, nem olvas­ható a levélben leirt „zord idő” sem. Ezeket levélírónk valahol másutt olvashatta. Az ugyancsak általa emlí­tett irónia sem olvasható ki a sorokból, hacsak va­laki nem akarja minden­áron beleolvasni. De mi­nek? Csak? ­(priska) Rozsda lepi... Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos az eszperantó nyelv megalkotója volt. Olvashatatlan emléktábláját Miskolcon, a róla elnevezett utcában fotóztuk. Úgy gondoljuk, az időjárás viszontagságait magán viselő tábla megérett a felújításra. Fotó: F. L. Két iskola épül Ózdon

Next

/
Oldalképek
Tartalom