Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. február 6., péntek fiz NME az Interkozmosz-prograniban Tanácsi vb-ülés Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) dolgozására és megvalósítá­sára készül most, amelynek hasznosítására sor kerülhet nemcsak a magyar iparban. A Nehézipari Műszaki Egyetemen — fogalmazódott meg a tegnapi együttműkö­dési aláíráson is —, az el­méleti kutatásokhoz és a technikai, technológiai fej­lesztésekhez is igen széles és jól felkészült kutatóbázis áll rendelkezésre. A munka elvégzésére egyébként egy kutatói-oktatói teamet szer­veztek, melynek témavezetője dr. Bárczi Pál egyetemi do­cens, az N1M1E tudományos és nemzetközi osztályának vezetője. Nyilvánvaló, hogy a mis­kolci egyetem oktatói és tu­dományos munkatársai szá­mára igen jelentős kihívás és feladat is ennek a berende­zésnek' az elkészítése, hiszen a földi körülmények között Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára vezetésével a Kínai Népi Politikai Tanács­kozó Testület Országos Bi­zottsága meghívására csütör­Bányásiz Rezső államtitkár­nak, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala elnökének meghívására február 2. és 5. között Magyarországon tar­tózkodott Szvetozár Duruto- vics jugoszláv szövetségi tá­jékoztatási titkár. Megbeszéléseiken áttekin­tették a tömegtájékoztatási intézmények kapcsolatainak helyzetét. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a ma­gyar és a jugoszláv sajtó hasznosan szolgálja a két szomszédos szocialista ország baráti együttműködését. To­vábblépésre van lehetőség a „Ha a foglalkoztatási gon­dokat nem tudjuk megolda­ni, rendkívül nehéz helyzet­be kerülünk" — hangzott el többször is a cigánylakos­ság helyzetével foglalkozó, megyei koordinációs bizott­ság tegnapi ülésén, amelyen a résztvevők szűkebb pát­riánk cigányságának helyze­téről tanácskoztak. Borsodban a cigánylakos­ság száma hetvenötezerre tehető. (A megye lakóinak csaknem tíz százaléka.) Sor­suk figyelemmel kísérése a társadalmi, a gazdasági és a tanácsi szervek kiemelt feladatéi között szerepel. A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Tanács tagjai 1984-ben is elemezték a cigányság be­illeszkedésének tapasztalata­it, a korábbi intézkedések eredményeit, a hetedik öt­éves tervben pedig határo­zatokban rögzítették a to­vábbi tennivalókat. Ezek kö­rében az első helyen van a foglalkoztatás, a szakképzett­ség és a munkamorál növe­lése, javítása, a rossz szociális körülményű telepek fokoza­tos felszámolása, a gyerme­kek nevelése-oktatása, a ve­szélyeztetettség és a hátrá­nyok csökkentése. Az elmúlt évben a gaz­dálkodó szervek munkaerő- foglalkoztatási „magatartásá­ban” jelentős változások kö­vetkeztek be. A nehézipar túlsúlya következtében ki­alakult foglalkoztatási fe­elkészült berendezésnek az űrbéli viszonyok között kell majd hibátlanul működnie. Fontos továbbá, hogy ez a berendezés a magyar ipar számára értékes kísérleteket végez majd — várhatóan a 90-es évek elején, de termé­szetesen űrállomásra tele­pítve lényegesen széleskö- rűbben hasznosítható majd. Mint ahogyan magának a berendezés elkészítésének sem csak az űrkutatás látja hasznát. A munka során szerzett tapasztalatokat, új technológiai eredményeket (és erre az egyetem jó lehető­séget kínál) a lehető legrö­videbb úton szeretnék a mű­szaki életben hasznosítani. Azaz: e program meghirde­tésénél rendkívül fontos szempont, hogy az űrkuta­tás eredményei mielőbb be­épüljenek majd az ipar, a kohászat és a gépgyártás te­rületére. tökön népfrontdelegáció uta­zott Pekingbe. A küldöttség búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Zhu Ankang, a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövete. (MTI) tömegtájékoztatási szervek, a kiadóvállalatok kapcsolatai­ban és a sajtótermékek köl­csönös terjesztésének bővíté­sében is. Szvetozár Durutovicsot fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, vala-_ rnint Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának ve­zetője. Az eseményeken je­len volt Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) szültségek főként az ala­csony iskolai végzettségűe­ket, köztük a cigányságot sújtják. Az ebből eredő gon­dok napjainkban egyre ne­hezebb problémát jelentenek. A közeljövőben a bányászat­ban, a kohászatban és az építőiparban nagyarányú lét­számleépítés várható, amely nyilvánvalóan a gyengébb munkamorállal rendelkező­ket érinti, akiktől valameny- nyi munkahelyi vezető köny- nyű szívvél válik meg. Ismeretes, hogy a ci­gányréteg munkavállalásá­val, munkamoráljával kap­csolatban még jócskán akad tennivalónk. Jelenleg a mun­kaképes férfiaknak 72 szá­zaléka, a cigánynőknek pe­dig 38 százaléka rendelkezik állandó munkaviszonnyal. A rendszeresen munkát válla­lók többsége az iparban (30 százalék), az építőiparban (14 százalék) és a mezőgazdaság­ban (36 százalék) dolgozik. Miskolcon és Ózdon ezerkét- száz-ezerháromszázra tehető azoknak a cigányoknak .a száma, akik legalább egy-két hónapja már munka nélkül vannak. Elhelyezésüket ne­hezíti — a sok szempontból érthető gyakorlat —, misze­rint a munkából kilépette­ket és a rendőri felügyelet alatt tartottakat a vállala­tok, az üzemek és az intéz­mények nem szívesen fogad­ják. Helyzetükön talán segí­tene annak az elképzelésnek FOI-iilés az árpolitikáról A Fogyasztók Országos Ta­nácsának árszakértői bizott­sága csütörtökön ülést tar­tott, amelyen a fogyasztói árak idei várható alakulásá­ról, valamint az áremelési és -mérséklési törekvések el­lentmondásairól tárgyalt. ■Utaltak arra, hogy a fo­gyasztói árak -1987-re terve­zett 7 százalékos növelésé­ből várhatóan 1,6 százalék lesz a központi árintézkedés, mintegy 4,5 százalékkal emelkedik a szabadáras ter­mékek árszínvonala, a fenn­maradó rész múlt évről át­húzódó áremelés. A termelés hatékonysága javulásának elégtelenségéből adódó inflációs nyomást még ezzel az árszintnöveléssel is nehéz levezetni — figyel­meztettek a hozzászólók. A termelők ugyanis többféle módon igyekeznék költségeik növekedését továbbhárítani. (Részben azzal, hogy feleme­lik a szabadáras termékek árát, gyakran pedig azt igye­keznek elérni, hogy a hatósá­gi áras termékeiket szabad­áras formába sorolják. Az áremelési törekvéseket. a múlt évben fokozta az im­portcikkek drágulása, ami részben a forint leértékelé­séből adódott. Az importárakról szólva többen úgy vélekedtek, hogy indokolt lenne a hazai fo­gyasztói árakat következete­sebben összekapcsolni a vi­lágpiaci árakkal. Vagyis az importált fogyasztási cikkek beszerzési árának emelkedé­se vagy csökkenése esetén a hazai fogyasztói árak is en­nek megfelelően alakuljanak. Rámutattak arra is, hogy a piaci verseny nem korlá­tozza ’ megfelelően a terme­lők áremelési törekvéseit, s gyakran csak erőteljes árha­tósági intézkedésekkel lehet a tervezett kereten belül ma­radni. Az árhatóság nemcsak a termelők, hanem a keres­kedelem indokolatlan ár­emelési törekvéseinek is gá­tat kíván szabni, hogy ne lépjék túl a tervezett árszint­növekedését. (MTI) a megvalósulása, amelyet a tanácskozáson dr. Perjési Zoltán, a megyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetője ismertetett. Eszerint közérdekű munka szervezé­sére van szükség. A közér­dekű munka valójában a városgondnokság hatásköré­be tartozó teendők elvégzé­séből állana. Nem hatósági és korántsem kényszerintéz­kedésről van szó, csupán egy lehetőségről, amely hasz­nára válna a nagyközösség­nek és a munkavégzőknek egyaránt, akik egyébként bármikor felbonthatják szer­ződésüket. Egy év eltelte után viszont kifogástalan munkavégzés esetén, ajánló­levelet kaphatnak, amelynek birtokában könnyebben he­lyezkedhetnek el más válla­latoknál. A bizottság ülésén szó volt azokról a kezdeménye­zésekről is, amelyet a helyi tanácsok és a különböző szervek tettek meg a foglal­koztatási gondok enyhítésé­re. Megemlítették például a Magyar Gyapjúfonó Encsi Konfekcióüzemét, ahol 280 dolgozó, köztük 93 cigány dolgozik. A találkozó a megyei koordinációs bizottság hete­dik ötéves tervi intézkedé­si tervének megvitatásával, majd az idei munkaterv elfogadásával fejeződött be. (monos) (Folytatás az 1. oldalról) elosztásáról viszont már sa­ját hatáskörében döntött a végrehajtó bizottság. A té­ma a bejelentések, javasla­tok napirendi pont kereté­ben került a vb asztalára, a többi 18 mellett. Miskolc peremterületi fej­lesztéséről a sokadik előter­jesztés készült el a tegnapi ülésre. így csak megismétel­hetjük, amit korábban már leírtunk: a város abban a sa­játos helyzetben van, hogy több „peremterülete” jófor­mán a település szívében ta­lálható. A Béke szálló és környéke, valamint a Szondi- telep már régen megérett a bontásra, óm a város so­vány pénztárcája miatt eb­ben az ötéves tervben sem startolhatnak a dózerok. Sőt, mind a két terület fenntartására milliókat költ a tanács, azért, hogy a leg­elemibb életfeltételeket biz­tosítsa az ott lakóknak. A Béke szálló területén példá­ul ivóvízvezeték épül, szennyvízelvezető és csapa­dékcsatornák kivitelezése kezdődik meg 1988-ban, s fejeződik be 1990-ben. A ta­nács összesen 17 peremterü­leti .városrészt tart nyilván A Kubai Köztársaság Ál­lamtanácsa, a két ország fegyveres erői közötti fegy­verbarátság továbbfejleszté­sében és erősítésében szer­zett . érdemeik elismerése­ként a Forradalmi Fegyve­res Erők 30. Évfordulója Ér­demrendet adományozta Mó- rocz Lajos altábornagynak, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkárnak, valamint Pa- csek József altábornagynak. (Folytatás az 1. oldalról) három állatfaj; a sertés, marha és a juh .országos, valamint megyei állománya, illetve annak alakulása ha­tározta meg. Ismeretes, hogy az országban két évvel ez­előtt a sertéstartási kedv mélypontjára zuhant. Egy évvel később már fellendü­lés volt észlelhető, me­gyénkben az 1986-os KSH- adatok szerint 280 ezer da­rab sertést számláltak, azaz 2,3 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Vi­tathatatlan, hogy az állo­mány ilyen szintű alakulá­sát meghatározta az 1986 jú­liusában hozott állattenyész­tési ágazatokat érintő kor­mányzati intézkedés, amely közgazdasági feltételjavulást ■jelentett. Borsod-Abaúj- (Zemplén megye vágósertés- termelése tavaly 262 ezer da­rab volt, ám ebből csak 92 ezer került a vállalathoz, a többit a regionális vágóhi- daikon vágták le. Tudni kell ugyanakikor, hogy a vállalat vágókapacitása évente 550 ezer darab sertés feldolgozá­sát teszi lehetővé. A kihasz­náltság csak felé ennek, s a helyzetet tovább bonyolítja, hogy megszűnt a két műszak ■is. A vállalat önálló, ered­ményes gazdálkodásának fel­tétele a felvásárlás növelése, a minőség javítása. A kor­mányszintű intézkedés elle­nére, a kérődző állatok tar­tásának jövedelmezőségjavu­lása az állatlétszám szerint nem következett be, hiszen amíg például 1983-ban me­gyénkben 270 ezer juhot szá­moltak, tavaly szeptember­ben már csak 173 ezret. A megye vágóállat-termel­tetését és hústermelését nem lehet reálisan megítélni a mind jobban sokasodó regio­nális üzemek munkájának értékelése nélkül. Erről az igazgató elmondta, hogy a megye húsipari vállalata és a regionális üzemek között mind jobb a kapcsolat. Igaz, a munkát a versenyszellem meghatározza, de együttmű­Miskolcon, amelyek fejlesz­tésére, s az élet-körülmények javítására a jelenlegi terv­időszakban 7 millió híján egymilliárd forintot lehet költeni. Ebből az összegből jut a gyermekintézmények bővítésére, a kereskedelem feltételeinek, az idősebbek életkörülményeinek javításá­ra, az utak' és a hidak kar­bantartására. A városüze­meltetésre fordítható milli­ókból kertészeti, köztisztasá­gi, közvilágítási, s egyéb munkák költségvetésére fut­ja. Az alapvető cél, hogy to­vább csökkenjenek a város különböző területei között ma még kimutatható ellátá­si különbségek. Minden jo­gos és reális igény kielégí­tése azonban csak a követ­kező terv idején lehetséges. A vb a tegnapi ülésen döntött arról, hogy megkez­dődhet a nagy miskolci mo­nográfia elkészítése. Az elő­készületek költségeire ebben az évben 200 ezer forint már elkölthető, s a tanács a későbbiekben is biztosítja majd a költségeket. Nem kis munkáról van szó. A mű­velődési osztályon kidolgo­zott program szerint az utolsó, ötödik kötet tíz esz­tendő múlva, 1997-ben hagy­a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnökének és Hor­váth István altábornagynak, a Magyar Néphadsereg po­litikai főcsoportfőnökének, honvédelmi miniszterhelyet­teseknek. Ugyancsak ezzel a magas kitüntetéssel ismerték el több más vezető beosz­tású tábornok és tiszt mun­káját. A kitüntetéseket Euclides Vázquez Candela, Kuba bu­ködési szerződések alapján az ellátási területek, körze­tek feloszthatok. A tanácskozáson felszólalt Lipcsei Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese. Hozzászólásában elsősorban a vállalat önálló gazdálkodásának lehetőségeit mérlegelte, majd hangsú­lyozta: jólenne, ha a megyei húsipari vállalat a rendelke­zésére álló pénzt nem az eset­leges veszteség megszünteté­sére, hanem- a termelői kap­csolatok erősítésére, bővíté­sére használná fel. Koleszár Dénes, a tiszakarádi termelő- szövetkezet elnöke arra hív­ta fel a jelenlevők figyelmét, nem szimpátia kérdése, hogy a termelő a húsiparnak ad­ja-e a portékáját, vagy sem, hanem a pénzé. Vagyis: a felkínált árut átveszi-e és mennyiért? Szép János, az Állami Gazdaságok Országos Központja Területi Kiren­deltségének nyugdíjas igaz­ja el a nyomdát. A monog­ráfia címe: „Miskolc törté­nete”, s a kötetek a kezde­tektől egészen napjainkig taglalják a település histó­riáját. „Magyarország tájegységei közül — olvasható a vb- ülésre készített javaslatban — a kultúra emlékeiben leggazdagabb területen élünk. Értékeink bősége el­szakíthatatlan összhangban van a táj földrajzi, termé­szeti adottságaival. Múltunk, értékeink megismerésével, jelenünk gazdagításával, a városfejlesztés aktuális prog­ramjával az elmúlt években igen sok fórum foglalkozott. Városunknak kulcsfontosságú szerep jut az észak-magyar­országi régióban. Kiemelt központ, jelentős gazdasági és kulturális és egészségügyi centrum. Az egészséges lo­kálpatriotizmuson túl, mind­ezek indokolják, hogy hoz­záfogjunk a város történeté­nek megírásához és megje­lentetéséhez. E tárgykörben az utóbbi 50- évben jelentős összefoglaló mű nem jelent meg.” A monográfia a megyei múzeum munkatársainak ■közreműködésével készül el. (udvardy) dapesti nagykövete és Gab­riel J. Homar Gonzalez al­ezredes, katonai és légügyi attasé nyújtotta át csütörtö­kön a nagyköveti rezidenci­án. Az eseményen részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője és Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes. (MTI) gatója hozzászólásában a termelői gondok megismeré­sének fontosságára hívta fel a húsipari vállalat illetéke­sének figyelmét. Bredács Béla, a Debreceni Állatte­nyésztő Vállalat megyei ki- rendeltségének vezetője el­mondta: ahhoz, hogy jó mi­nőségű sertést tudjunk meg­termeltetni a kis-, illetve nagyüzemekben, a megyén belül egy törzstenyészet ki­alakítására is szükség lenne. összességében, jól sikerült a termelési tanácskozás, amelynek egyetlen szépség­hibája az volt csupán, hogy nem derült ki, az immár ön­állóvá lett Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat milyen újabb elképzelések­kel kívánja a mezőgazdasá­gi üzemeket ösztönözni a több hústermelésre, szerző­déses értékesítésre. — bea — Tenyészjuh eladó! Fedeztetett, egyszer és kétszer ellett anyáik és először termékenyített tenyészérett jerkék eladók. i. Kétszáz darab vagy afölötti vásárlás esetén hústípusú (lie de France) kosokat is adunk. Érdeklődni lehet a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Szendrői Gazdaságánál, Fasimon János igazgatónál. Címünk: 3752 Szendrő, telefon: 18, telex 64 284 Népfrontkiílftöttséo utazott Kínába Szvetozár Durutovics látogatása Ülést tartott a megyei koordinációs bizottság A cigányság munkavállalásáról és munkalehetőségéről Magyar tábornokok és tisztek kubai kitüntetése Hogyan tovább, húsipar?

Next

/
Oldalképek
Tartalom