Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

1987. február 6., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Magánügyek munkaidőben Nagy bajban lennének a statisztikusok, ha megbízási kapnának, hogy számolják össze, az elmúlt hónapokban hányszor mondtuk iki, írtuk le a hármas szókapcsolatot: munkaidőn kívüli ügyinté­zés. A főmunkaidő védelme, a társadalmi munkaidőalap eredményesebb és teljesebb hasznosítása kormányprog­rammá vált, az elmúlt hetek munkásgyűlésein felszólaló politikusok nemegyszer szen­vedélyes szavakkal hangsú­lyozták: gazdaságunk meg­újításának egyik legfontosabb teltétele a fegyelmezettebb, szervezettebb munka. A ma­gánügyek miatt megyénk­ben a munkaidő két száza­léka megy átlagosan veszen­dőbe. Anyag-, vagy energia­hiány, az elöregedett, lerom­lott gépek javítása, s más okok miatt ettől jóval több idő megy veszendőbe. Ám a munkaidőn kívüli ügyinté­zés feltételeinek megterem­tése, s a lehetőség széles kö­rű elfogadtatása révén mil­liós, milliárdos beruházás nélkül, szervezéssel, a fe­gyelem javításával számot­tevő eredményeket érhetünk el. A magánügyek .szabad­időben történő intézéséről — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság programja alap­ján — a Borsod Megyei NEB a közelmúltban készí­tette el felmérését. Ennek eredményeiről, a tapasztala­tokról beszélgettünk Szarka Jánossal, a bizottság elnök­helyettesével, a vizsgálat ve­zető’.-/el. — Utóvizsgálatot tartottunk, azt mértük föl, hogy a té­mában tartott 1982-es alap- vizsgálat óta milyen válto­zások következtek be, az érintett vállalatok, intézmé­nyek hogyan hasznosították javaslatainkat. A felmérés­ben a megyei bizottságon kívül — kettő kivételével — Borsod-Abaúj-Zemplén ösz- szes városi Népi Ellenőrzési Bizottságának munkatársai vettek részt. A kérdésekkel 186 ellenőrünk kopogtatott a vállalatok, intézmények ajtaján, akik kis híján ezer munkanapot fordítottak a vizsgálatra. A számokkal ér­zékeltetni akarom, hogy ez a felmérés alapos volt, a kérdést sokoldalúan, sok szempontból vizsgáltuk. Az ellenőrzést a tanácsokon, a szolgáltató és az ipari vál­lalatoknál, valamint a ke­reskedelemben tartottuk meg. Mielőtt a részletekbe bocsátkoznám^, egy mondat­ban összegezhetem tapaszta­latainkat: a feltételek ma már adottak, de ennek el­lenére nagyon kevesen él­nek a munkaidőn kívüli ügy­intézés lehetőségével. A ked­vező változás csak részben múlik az államigazgatáson, a szolgáltató és kereskedel­mi vállalatokon. Elsősorban az ügyfelektől várjuk, hogy a következő hónapokban fe­gyelmezettebbé válnak, a magán-természetű dolgaikat a munkaidő befejezése után rendezzék. — Igen ám, csakhogy na­gyon kevesen dolgoznak ma már naponta nyolc órát. A Kossuth rádió egyik adásá­ban néhány napja hallot­tam, hogy például a Ganz- gyári munkások naponta át- \lag 12 órát dolgoznak, de 'nem ritka a napi 16 órás ■ihűszak sem. A szombati, vasárnapi munka nem rit- (ka, sőt egyre mindennapo­sabb lesz. Az életszínvonal megőrzéséért, a család bol- 'dogulásáért sokgn erejükön Szükség . szokást bont felül vállalnak. Ök mikor járjanak el magánügyeik­ben például a tanácson? — Megismétlem, mi a fő­munkaidő védelmét tartjuk elsőrendűen fontosnak. En­nek kihasználásában az 1982- ben tapasztaltakhoz képest nem történt javulás, sőt romlott a helyzet. Pedig a tanácsokon azóta szerdán­ként: bevezették az egész napos ügyfélfogadást, az idézéseken több időpontot jelölnek meg a megjelenés­re. Ezenkívül az államigaz­gatásban szűkítették az olyan ügyek kőiét, amelyek­ben feltétlenül szükséges az állampolgárok megjelenése, s az ügyfélfogadással kap­csolatos panaszokat jófor­mán egyik napról a másik­ra kivizsgálják. Az emberek érdeke, ha szabad úgy fo­galmaznom, a gazdasági kényszer azonban mégis ab­ba az irányba hat, hogy délelőttönként, vagy kora délután, főmunkaidőben in­duljanak saját dolgaikat in­tézni. Ha valaki gmk-ban, vagy fusiban óránként száz forintot ’kereshet, inkább a gyárból megy el, mert ott mondjuk 25 forintos órabér­ben dolgozik. — Ha elengedik. Vélemé­nyem szerint arra pedig egyre kevésbé lesz lehető­ség. A vállalatok a kor­mányhatározat nyomán szi­gorú szabályokat vezettek be a munkahelyi kilépést illetően. . — Nézze, nekünk mások a tapasztalataink. A vállala­tok, intézmények valóban szigorú intézkedéseket hoz­tak, nem egy gyárkapuban már ismét ott található a blokkolóóra, de « végrehaj­tás nagyon sokszor nem si­kerül. Vizsgálatunk azt bi­zonyította, hogy az állam­polgárok többsége, különö­sen az egy műszakban dol­gozók, a szellemi foglalko­zásúak jelentős része to­vábbra is a munkaidő alatt igyekszik hivatalos és ma­gánügyeit lebonyolítani. Egy­két kivételtől eltekintve a munkáltatók ezt lehetővé is teszik, s túlzottan megértő- ek, liberálisak ebben a kér­désben. A kivételt nem is­merő, kategorikusan tiltó rendszabályok persze épp­úgy nem hozhatnak ered­ményt, mint a felületes, la­za ellenőrzés. A dolgozók­nak valóban akadhatnak ha­lasztást nem tűrő ügyeik, amikor rövid időre el kell hagyniuk a munkahelyet. De nem annyiszor, mint azt manapság teszik. Ha pedig kikérőt kérnek, úgy gondo­lom, nem csorbítja szemé­lyiségi jogaikat, amikor a vezetők megtudakolják: pon­tosan milyen ügyben szeret­nének eltávozni. Említette, hogy vannak emberek, akik napi 12—16 órát dolgoznak. Nos, az ő számukra szintén van megoldás. Létezik az úgynevezett képviseleti ügy­intézés, amikor egy megbí­zott, például a jogsegély- szolgálat jár el az ügyben. Ezt a lehetőséget azonban nagyon kevesen veszik még igénybe. — Tehát a változás csak rajtunk, állampolgárokon múlik. — Nem egészen, de nem szabad elfeledkezni róla, hogy évtizedek óta meggyökerese­dett szokásokon kell változ­tatni, ami nem megy egyik napról a másikra. A szükség azonban nemcsak törvényt, hanem szokást is bonthat. Ennek érdekében javítani kell az információn, hiszen az állampolgárok tájékozott­sága mind az ügyfélfogadás rendjéről, mind pedig az el­járási szabályokról meglehe­tősen hiányos; ugyanakkor a vállalatoknak is változtat­niuk kellene, a jelenleginél több helyen lehetne például bevezetni a lépcsőzetes mun­kakezdést, vagy a rugalmas munkaidőt. Ahol ilyen mun­karendben dolgoznak, szinte nincs kieső idő a magán­ügyek miatt. Sajnos a hely­közi közlekedés sem veszi figyelembe az ügyfélszolgá­latok fogadási . idejét, sem más nyitva tartási időket. Gyógyszerbeszerzéssel, vagy más ügyintézéssel gyakran fél napokat veszíthet egy- egy állampolgár. A kommu­nális szolgáltatások, a ház­tartási készülékek javítása, a különböző díjbeszedések ide­je nehezen meghatározható, s éppen ezért sok a fölösle­ges várakozás. — A szolgáltatásokra vo­natkozóan unos-untalan visz- szatérő a panasz: a szerelő sohasem jön idejében. Ebben milyen tapasztalatokra tettek szert? — A munkarendet, s a nyitva tartást illetően az alapvizsgálat óta a legjobb megoldásokat az energiaszol­gáltató vállalatok, az ÉMÁSZ és a T1GÁZ vezették be. Ál­landó telefon ügy eletet tarta­nak, rádiós készenléti szol­gálatokat szerveztek. A szol­gáltatási díjak befizetésére reggel, késő délután és este egyaránt lehetőség van. Pél­damutatónak tartjuk az Ál­lami Biztosító szervezési el­járásait. Náluk — feltételez­hetően a konkurenciából ere­dően — a gépkocsikár-fel- méréseket másodállású szak­értők oldják meg este és a hétvégi napokon. A háztar­tási készülékeket javító vál­lalatok mindegyike azonos véleményen van: a lakossági szokások nem változtak. Fel­méréseik szerint ügyfeleik általában hétfőn és pénteken délelőtt keresik őket, kisebb .részben pedig a hét többi napján. Ä javíttatni szándé­kozók csak 5-10 százaléka jelentkezik a meghosszabbí­tott nyitva tartás idején, vagy szombaton. Eltérő tapaszta­latokról számolnak be vi­szont a kereskedők. Tőlük azt igényli a lakosság, hogy minél hosszabb ideig, sőt le­hetőleg szombaton és vasár­nap is reggeltől estig állja­nak a rendelkezésükre. Ami a hűtőgépek és a fagyasztó- ládáik korszakában irreális igény. — A megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság tehát az orszá­gos helyzettel azonos tapasz­talatokra tett szert. Vélemé­nyük szerint a főmunkaidő védelmére milyen intézke­dés, eljárás bevezetése lát­szik a legjobb módszernek? — A legelső az, hogy a munkásoknak, alkalmazot­taknak ne érje meg egyetlen órára sem otthagyni a mun­kahelyet. Ezt nem az admi­nisztratív, tiltó rendelkezé­sek sorával lehet elérni, ha­nem azzal, hogy a becsületes munkát jól megfizetik. Ezen­kívül javasoltuk, hogy a ta­nácsi ügyintézésben a szer­vezéstudomány által kidol­gozott módszereket az eddi­gieknél eredményesebben al­kalmazzák. Szükségesnek tartjuk a lakosság tájékozta­tásának javítását. A válla­latok a magántermészetű ügyekben csak különösen in­dokolt esetben engedjék el dolgozóikat, s gondoskodja­nak a 'kiesések pótlásáról. A dolgozók hatósági ügyeinek kezelésébe az eddigieknél jobban vonják be a jogse­gélyszolgálatot, s e tevékeny­ség propagandáját tegyék széleskörűbbé. Udvardy József Az NDK-ból vásárolt Textima típusú gyűrűsfonó gépről már a készáruraktárba kerül a fonal, ahonnan a felhasználókhoz szállítják. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára hazai igényeken kívül olasz és NSZK exportra is termel. Fojtán László felvétele Uborkából Minerva Napjainkban talán csak a „friss sütetű” kertészkedők- riek kell bizonygatni, mások ugyanis, bizton tudom, nem­csak hogy tisztában vannak vele, hanem egyenesen es­küsznek rá: a sikeres ter­mesztés meghatározói, deter - minálói között „kronológiai sorrendben” első a szapo­rítóanyag, a vetőmag. Az természetesen igaz, hogy a jó termésnek nem egyedüli meghatározója a szaporító­anyag, hiszen a fejlődést, érést befolyásolja talaj, hő­mérséklet, fény, tápanyag, növényvédelem és még sok egyéb más tényező. De az is igaz, ha a vetőmag nem megfelelő, lehet optimális bármi más, nagy és jó ter­mésre nem számíthatunk. Bár odakint még foga fe­hérjét mutatja a tél, s a naptár is csak február ele­jét mutat, a kertészeti bol­tok, árudák növekvő - forgal­ma — ami elsősorban a ta­vaszi növények vetőmagvai iránti keresletben mutatko­zik meg — jelzi, a kertba­rátok, kistermelők már ké­szülnek a tavaszra, s nem hagyják utolsó napra az oly meghatározó vetőmagvásárt. A vetőmagboltok, vető­magrészlegek elárusítói meg­mondhatói, hogy a vásár­lók körében terjed egyfajta „holland láz”, ami azt je­lenti, hogy megnőtt a keres­let a holland import vető­magok iránt. S e kedvet még az sem lohasztja, hogy ezek a magvak lényegesen drágábbak, mint magyar megfelelőik. A gond inkább éppen az, hogy gyakorta kapja feleletül a vásárló: sajnos, a holland magok még nem érkeztek meg ... Keveset, kaptunk belőlük ... Sajnos, már elfogytak. A minap Miskolcon járt az egyik legnagyobb holland vetőmagcég, a Sluis en Groot magyarországi szak- tanácsadója, Kádár András. Vele beszélgettünk, minde­nekelőtt a kistermelők igé­nyeiről, beszerzési gondjaik­ról. — Számunkra megtisztelő, hogy termékeink iránt ilyen nagy a kereslet. Mi elsősor­ban a nagyüzemi, illetve kisüzemek esetében a szak­csoporti árutermelés igé­nyeit igyekszünk kielégíte­ni. Természetesen, ez nem zárja ki azt, hogy az önel­látásra termelő kertbarátok is hozzájuthassanak mag- vainkhoz, bár ez olykor sok utánjárást követel. A mi cégünk, de más holland, vagy dán cégek magvai is időnként, s fajtánként kü­lönböző mértékben eljutnak az egyes megyeszékhelyek vetőmagboltjaiba, kertészeti áruházaiba, de aki teljesen biztosra akar menni, annak csak azt tudom ajánlani, hogy a Vetőmag Vállalat mintaboltjait keresse fel, vagy személyesen, vagy le­vélben. Miskolchoz a legkö­zelebbi ilyen mintabolt a budapesti Rottenbiller utcai bolt. Én mindenesetre ta­nácsként és a jövőre azt tudnám ajánlani a borsodi kistermelőknek, hogy ősz vé­gén írják össze egy-egy szakcsoporton belül az igé­nyeket, és ezt az összesített igényt (mennyiséget és faj­tákat feltüntetve) küldjék el cégünk budapesti címére: 1104 Budapest, Szlávy u. 65. Ebben az esetben garantál­juk, hogy a kért magvakat időben és hiánytalanul meg­kapják. — Ha már a fajták szó­ba kerültek, megkérném, hogy cégük már kapható, új sikeres fajtái közül ajánl­jon néhányat az észak-ma­gyarországi termesztőknek. — Tudom, hogy errefelé is sokan termesztenek para­dicsomot. Nekik a következő fajtákat tudom ajánlani: Luca, Balca, Prisca, Preco- dor. A Luca igen korai hib­rid, üvegházi és fólia alat­ti termesztésre való. A ter­mése lapított gömb alakú, átlagsúlya 100 gramm. A Luca zöldből érő, sima és jellemzője a sokrekeszű bo­gyó. A dohány-mozaikvírus ellen rezisztens. A Balca annyiban tér el a Lucától, hogy átlagsúlya 120 gramm, viszont két nappal később érik. Rezisztens a verticil- lium ellen is. A Prisca sza­badföldi termesztésre is al­kalmas. Középnagy, kemény bogyókat terem. Legtöbb betegségnek ellenáll. A Pre- codort kifejezetten helyi piacokra, s a korai időszak­ra nemesítették. Ennek leg­nagyobb az átlagsúlya, 150 gramm. Az uborkafajták közül egyet mindenképpen kiemelek és ajánlok, ez pe­dig a Minerva. Erőteljes növekedésű, a termés hosz- szúság-szélesség aránya 3:1. A fajta a mozaikvírus, a mézgásvarasodás és a liszt­harmat ellen rezisztens. Hosszú ideig tenyészthető, megbízható fajta, nagy tö­meget ad. Sík és támrend- szeres termesztésre egyaránt alkalmas. Mivel a borsodi, abaúji, zempléni táj kivá­lóan alkalmas a fejeská- poszta-fajták termesztésére, ezért nagyon tudom ajánla­ni mindenkinek a Quisto fajtát. Üj típusú hibrid, egyaránt alkalmas tavaszi, nyári és őszi termesztésre. Nem hajlamos repedésre, állóképessége jó, hisz a sze- dési időpont után még há­rom hónapon át kint tart­ható a szántóföldön. Te- nyészideje nyolcvan nap. A szedés után minőségét so­káig megtartja, s jól szállít­ható. — Az ön által képviselt holland cégnek tudomásunk szerint több borsodi üzem­mel is van termelési kap­csolata. — Valóban. Mi Magyar- országon nemcsak forgalom­ba hozunk magvakat, ha­nem termesztünk is. így például a Bekecsi Hegyalja Tsz évek óta termeszt szá­munkra uborkamagot, illet­ve zöldbab vetőmagot. De kapcsolatban állunk a me­gyei Zöldérttel együtt a hernádvécsei tsz-szel, ahol integrált háztáji termesztés keretében zöldségfélékkel foglalkoznak. Bizonyos érte­lemben az ott folyó tevé­kenység fajtakísérlet is, hisz magjaink a gyakorlat­ban vizsgáznak. A tapaszta­lataikat, megfigyeléseiket a vécseiek minden alkalom­mal feljegyzik, amelyeket mi természetesen figyelem­be veszünk, s hasznosítunk. Ugyancsak mi (is) biztosí­tunk vetőmagot a borsodi „káposztás” tsz-eknek, a nagybarcaiaknak, a sajó- püspökieknek, a putnokiak- nak, sőt az utóbbi években a bórsodszirákiakkal is együttműködünk, hagyma- és sárgarépa-termesztésben. (hajdú i.) A miskolci fonodában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom